Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-07 / 32. szám
^ 1995. február 7., kedd CSALÁDI OLDAL Ltfcr1 /------------------------------------------------------------------------------------------------------{EKÉS MEGYEI HÍRLAP Szűréssel a petefészekrák ellen Mini receptek Diós krémleves. Hozzávalók: 2 tyúkhúsleveskocka, 1 dl tejföl, 1 dl tejszín, 5 dkg finomra darált dió, 1 evőkanál durvára darált dió, 1 csapott evőkanál liszt, 1 csokor petrezselyem, 1 csapott teáskanál curry, 1 késhegynyi törött fekete bors, só, cérnametélt. 8 dl vízbe beletesszük a húsleveskockát, beleszórjuk a darált diót és a fűszereket. Felforraljuk és 5 percig főzzük. Közben a megmosott petrezselymet apróra metéljük. A tejszínnel és 1 dl vízzel összekevert tejfölben simára keverjük a lisztet. A fonásban lévő lévesbe csorgatjuk, és beletesszük a petrezselyemzöld felét. Folyamatosan kevergetve, kis lángon addig forraljuk, amíg a habja elfő. Ezután rászórjuk a megmaradt petrezselymet és az edényt lefedve 10 percig állni hagyjuk. Tálaláskor a levesbe főtt cérnametéltet teszünk, rámerjük a forró levest és meghintjük a durvára vágott dióval. Kelkáposzta fóliában. Hozzávalók: 1 kelkáposzta, só, köménymag, 30 dkg burgonya, 2,5 dl húsleves, 1 evőkanál tejszín, 2 evőkanál fehérbor, 2 evőkanál liszt, 1/4 kg szafaládé, olaj. A kelkáposztát négy részre vágjuk és fűszerezzük. A burgonyát meghámozzuk és félbe vágjuk, megsózzuk. Mindkettőt alufóliába tesszük és hozzáöntjük a húslevest. Összerázzuk. Előmelegített sütőben 50 percig pároljuk. Az öntethez a tejszínt, a fehérbort és a 1,5 dl kelkáposztáiét egy edénybe öntjük. Felforraljuk, és kevés liszttel besűrítjük. Fűszerezzük. Közben a szafaládét felszeleteljük és forró olajban megsütjük. A párolt zöldségre öntjük az öntetet, a szafaládét mellé tesszük. A petefészekdaganatok korai felismerése, az ezzel összefüggő halálozási arány csökkentése érdekében nagyszabású szűrési programot indított január 30-tól „A kismedencei daganatok leküzdéséért” Alapítvány. A program során évente mintegy 4000 vizsgálatra van lehetőség — mondta Siklós Pál főorvos, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Az összes nőgyógyászati daganatos megbetegedés mintegy 25 százaléka petefészekrák, de a halálokok között viszont ennél is nagyobb, 47 százalékos arányban szerepel. Ennek oka, hogy az esetek nagy részében a betegséget csak igen késői, előrehaladott állapotában ismerik fel, ugyanis csak ekkor okoz tüneteket. Hazánkban évente csaknem 700 nő hal meg a petefészek rákos megbetegedése miatt. A probléma hátterében nem a betegség szűrésének nehézsége húzódik meg, miután ultrahang- és vérvizsgálattal kimutatható a daganat. Az Egyesült Államokban végzett, nagy esetszámú vizsgálat beTízmillió forint értékű fejlesztéssel korszerűsítette tolnai telepét a Herbária Rt. Modernizálták az energiarendszert és új töltősort állítottak munkába. Soproni Tamás, a részvénytársaság vezetője elmondta, hogy a beruházás a gyógy-élelmiszerek palettájának bővítését, új termékek megjelenését szolgálja. A KERMI- és OETI-enge- délyt követően azonnal a boltokba kerül a Tolnán gyártott gyógynövényekkel dúsított „herbaméz”. Kamillát és eukaliptuszt tartalmazó változatát a légúti megbetegedésekre, édesköménnyel dúsított fajtábizonyította, hogy a véletlenszerűen végzett szűrések többe kerülnek, mint amilyen hatékonyak. Eredményesebb ezért a vizsgálatokat célzottan elvégezni, vagyis azokat szűrni, akik családjában már előfordult rosszindulatú petefészek-daganatos megbetegedés, illetve akik már szenvedtek más rákos betegségben. A fővárosi Szent István Kórházban hétfőn induló szűrővizsgálat célja éppen ennek a fokozottan veszélyeztetett csoportnak a szűrése. ♦ Megkérdeztük dr. Faragó Lászlót, a megyei Pándy Kálmán Kórház szülész-nőgyógyász főorvosát, mennyire újszerű ez a fajta szűrési módszer? — Megyénkben a nőgyógyászati szűrések már dr. Ja- kubecz Sándor osztályvezető főorvos ittléte óta egyre szervezettebbek — válaszolta. — A méhtest és méhnyakrákokat kolposzkópos (optikai eszköz a kolposzkóp a hüvely és a méhnyak vizsgálatára) és citológiai (sejttani) vizsgálatokkal hosszú évek óta szűrjük. A peját szélhajtónak, míg a mentával kevert mézet főleg az epebetegeknek ajánlják. A speciális mézek formatervezett, 140 grammos tubusban kerülnek a boltokba. A Herbária Rt. gyógy-élel- miszereket gyártó, 45 dolgozót foglalkoztató tolnai üzemében készül a gyógynövényeket forgalmazó cég tradicionális csipkeszörp-sűrítmé- nye, amelynek lesz káliummal, magnéziummal és C-vi- taminnal dúsított változata is. Az aromák felhasználása nélkül, csak természetes anyagokból készülő üdítő az eddigi üveges helyett ezentúl eldobtefészekrák-szűrés is legalább öt éve gyakorolt vizsgálati módszer. Semmi újat nem jelent számunkra a fővárosi program, hiszen mi is végezzük. A legkorszerűbb hüvelyi ultrahang-vizsgálatra alkalmas gépeink és compu- tertomográfunk is van. Békéscsabán és az orosházi kórházban is végeznek petefészekrákszűrést. Megnyugtatom megyénk lányait és asszonyait, nem szükséges ahhoz Budapestre utazniuk, hogy komplex rákszűrésben részesüljenek. A legegyszerűbb módon kérhetik a nőgyógyászuktól a vizsgálatokat és beutalót kapnak. A jól műszerezett kórházi osztályokra befeküdni sem kell ezekhez a szűrésekhez. Gyulán, a kiszűrt eseteket az osztályon punkciós (folyadékkal telt üreg tartalmának leszívása, elemzése), citológiai és kolposzkópos módszerrel tovább vizsgáljuk, a diagnózist alapos részletességgel pontosítjuk. Szükség esetén a műtétet is itt helyben végezzük. B.Zs. ható és visszaváltható műanyag flakonokban is forgalomba kerül. Tolnán készül a Herbária nemrégiben piacra dobott gyomorkeserűje, a Máltai Királykeserű, amelynek li- censze az egyházasharaszti biológus-orvos házaspártól. Varga Józseftől és feleségétől származik. Az egykori receptet továbbfejlesztették és kidolgozták a stabil minőséget produkáló nagyüzemi technológiát, ezután kezdődhetett meg gyártása. A királykeserű 8-féle fűszerből és 32 fajta gyógynövényből készül, amelyek közül egyik meghatározó, a kínai páfrányfenyő. Gyógynövény a mézben A helyes táplálkozás Dr. Márkus Vera gyermekgyógyász rovata Kalóriaszükséglet Mától, keddenként új sorozatot olvashatnak a helyes táplálkozási szokások kialakításának folyamatáról. A helyes táplálkozási szokások kialakulása egy folyamat eredménye, mely bármikor elkezdhető, folyamatosan fejleszthető új ismeretekkel és családtagjainkon tett megfigyelésekkel, sok igyekezettel. A tapasztalatok szerint a könyvek és előadások segítségével megszerzett ismeretek átvitele a gyakorlatba okozza a legtöbb nehézséget. Azaz mit és mennyit együnk reggeltől estig, hétfőtől vasárnapig, januártól januárig. Az egészségünk megőrzéséhez a táplálkozás, a mozgás és az életmód kialakításával tudunk hozzájárulni. Ahhoz, hogy tudjuk, mennyit kell enni, tudni kell a kalória-, a folyadék-, a fehérjeszükségletünket. A szénhidrát- és zsírszükséglet számítására általánosságban azért nincs szükség (egészséges emberek esetében), mivel adott kalóriába nem fér bele a szénhidrát- és zsírszükséglet túllépése. Szükséglet a terhesség alatt: Kalória Fehérje I. harmad + 150 II. harmad +300 + 30g III. harmad +450 A pluszkalória a teherbe esés előtti, normál testsúlyt biztosító napi szükséglethez számítandó. Ez általában 1200—2000 kalória/nap. Természetesen nem mindegy, hogy 1200 vagy 2000. Normális táplálkozási kultúra esetén ezt—tapasztalás útján — tudnunk kell magunkról. Hogy honnan? Onnan, hogy mennyit ehetünk ahhoz, hogy ne legyen súlyfeleslegünk. A felnőtt nő napi fehérjeszükséglete 70 g. Ennek legfeljebb a 2/3-a legyen állati eredetű, de jobb, ha csak a fele. Mennyiben A hasznos fehérje húsok 10 dkg 20 g máj 10 dkg 20 g parizer 10 dkg 10 g ponty 6 dkg 10 g tejjoghurt 3 dl 10g félzsíros túró 7 dkg 10 g óvári sajt 3 dkg 10 g 1 kockasajt 5 g tojás (2 db) 10 g Minden növényben van fehérje. Ezért megfelelő vegyes növényi táplálkozás esetén képtelenség fehérjehiányt előidézni (pl.: 10 dkg karfiol 27 g, 10 dkg zabpehely 14 g, 13 dkg zöldborsó 10 g, 10 dkg szárazbab 20 g, 10 dkg félbarna kenyér 8 g, 10 dkg köles 1. g). A napi folyadékszükséglet: 2,0—2,5 liter. Ne féljünk a félelemtől! Egyre többen szenvednek félelmeiktől, ám az új terápiák segítségével mintegy 80%-uk legyőzhető. A félelemnek sok arca van. Van amikor csak nyomott, félelemmel teli lelki állapot, ami megnehezíti életünket. Máskor pánikszerűen ránk támadó érzés, melyet testi tünetek: szédülés, heves szívdobogás és vizelési inger kísérnek. Végül itt vannak még a legnagyobb változatosságot mutató fóbiák: állatfóbia, buszfóbia, liftfóbia, zivatarfóbia... Egyike a leggyakrabban előforduló félelmeknek a bezártságtól való rettegés, a kla- usztrofóbia. A különböző szituáció-fóbiák közös eleme a menekülést lehetetlenné, nehézzé vagy fájdalmassá tevő szituációktóli rettegés. Ezeknek a szorultság-félelmeknek az ellenkezője az úgynevezett „agorafóbia”, amikor az érintettnek gyötrelmes, szinte lehetetlennek tűnő feladat a nyilvános helyen, nagyobb ember csoport előtti fellépés. Amennyiben egy félelem egyszer már lélegzetkihagyáshoz, vagy a bélműködés feletti kontroll elvesztéséhez vezetett, akkor már önmagában az a képzet, hogy ez megismétlődhet, félelmet vált ki. A fóbi- ás ugyan tisztában van vele, hogy rettegése alaptalan, vagy nevetséges, legyőzni azonban ettől a fel- vagy beismeréstől még nem tudja. Amilyen sokszínűek a fóbiák, olyan változatosságot mutatnak a kiváltó okok is. Általános fóbia, félelem kialakulhat egy egyszeri, ténylegesen megtörtént esemény „tanulsága” kapcsán, de kielégítetlen vágyak, kiéletien érzelmi szükségletek is „félelembetegséghez” vezethetnek. Nem csoda hát, ha krízis-szituációkban és a depresszióval összefüggésben erősödnek a félelmek is. A leggyakoribb fóbiákra jellemző, hogy szenvedő alanyaik megpróbálják elkerülni a félelmet kiváltó szituációkat. Csakhogy ez azon túl, hogy csökkenti az érintettek mozgásterületét, egyben hozzájárul a fóbia életben tartásához is. A menekülés útja tehát épp ellenkező irányba, a szituációkhoz közeledés felé mutat. Csak nagyon kevesek képesek ezt a sikeres terápiát teljesen egyedül, pszichológus, pszichoterepeuta nélkül végrehajtani. A félelemkezelés legsikeresebb módja a viselkedésterápia, melynek lényege, hogy egy terepeuta jelenlétében addig teszik ki a pácienst a félelemkeltő szituációnak, míg rettegése maximumát elérve elhamvad, s attól a pillanattól a félelem is legyőzetett. A konfrontáció-terápia olyan, mint egy önkéntes pokoljárás. A szenvedésért bőséges kárpótlást nyújt azonban megdöbbentő eredményessége: 10, 20 éves félelmeket tüntet el 2 hét alatt. Kevesebb önlegyőzést követel egy másik gyakran alkalmazott terápia, a szisztematikus deszenzibilizálás (érzéketlenné tevés). Ez a terápiás mód nem teszi ki azonnal pácienseit a félelmet keltő szituációnak, hanem megpróbálja lépésről lépésre hozzászoktatni őket a szituáció közelségéhez. így például az utazási fóbia esetében: bőröndpakolás — a csomag látványához hozzászokás — csomaggal az állomásra menés — jegyvásárlás — beszállás egy álló vonatba — egy állomást utazás — rövidebb, majd hosszabb távolságok megtétele lehet a sorrend. Minden egyes szakaszt addig „gyakoroltatnak”, amíg azt a páciens félelem- mentesen képes végrehajtani, s csak akkor lépnek a következő fokra. A félelemmel való megbirkózásnak elengedhetetlen feltétele és egyben segítsége az ellazulás, mivel a félelmet mindig megfeszülés, merevség kíséri. Az ellazulás félelemlegyőző erejének fiziológiai oka, hogy az idegrendszer egyszerre nem képes ellazulást és félelmet produkálni. A fóbiák elleni terápiák eszköztárába tartozik a negatív, félelmet kiváltó gondolatok átformálása is. A legfontosabb azonban a konfrontáció, mivel a szituációval történő szembesülés nem hogy növelné, hanem csökkenti a félelmet. Minden egyes alkalommal, amikor belátjuk, hogy a rettegett katasztrófa nem következett be, a félelem vesztett, s mi nyertünk valamit. A félelem arcai: 1. Általános félelem: Tartós félelemmel teli aggódás lelki és testi tünetekkel. Sajátossága, hogy nem konkrét tárgyra vagy szituációra irányul. 2. Agorafóbia: Félelem bizonyos szituációban, például liftben. Törekvés a szituáció elkerülésére. 3. Pánik: Rohamszerű, spontán fellépő, intenzív félelem megállapítható testi ok nélkül, sokféle vegetatív és pszichikai tünettel kísérve. 4. Szociofóbia: Feltűnéstől való félelem, az ilyen szituációk elkerülése. 5. Egyszerű fóbia: Bizonyos állatoktól, tárgyaktól vagy szituációktól való félelem, amely konkrét külső tárgyra irányul. (A Neue Kronen Zeitungból fordította: Stummer Andrea)
