Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-18 / 273. szám
íRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPMEGYEI KÖRKÉP 1994. november 18., péntek A legkedvesebb és leghólásabb olvasók a gyerekek — mondta Varga Zoltánné magyarbánhegyesi könyvtárvezető Fotó: Such Tamás „Az a jó könyv, amit olvasnak” A magyarbánhegyesi községi könyvtár sok-sok éve köz- megelégedésre szolgálja a lakosságot. A lehetőségekről és tervekről Varga Zoltánné könyvtárvezetőt kérdeztük meg. — Huszonnégy éve vezetem a könyvtárat, amelyet nagyon megszerettem. Az emberek szívesen jönnek ide a családias hangulat miatt, mert itt mindenről lehet szólni. Magyarbánhegyesen születtem, így személyesen ismerem az embereket. Van, aki 7 éves kora óta olvasónk és most az unokáját íratta be. Szeretem a gyerekeket és ők is bizalommal vannak irántam. Az idősek külön igénye, hogy valakivel elbeszélgethessenek egy kicsit. A beiratkozott tagok száma 460-480, amely igen jó arány. Az évi könyvbeszerzési keret 100 ezer forint. Ebből kell a kötelező, az ajánlott és a szépirodalom vásárlását megoldani. Az ára miatt kevesebb a szakkönyv, de mindig megoldjuk, ha valakinek segédanyag kell. Tapasztalom, hogy az áremelkedések óta* egyre többen keresik fel a könyvtárat. Kedveltek az ifjúsági és a történelmi művek, valamint a szerelmes regények. Sokan érdeklődnek az elmúlt évek történelme iránt, amit igyekszem beszerezni. Bár a művelődési házon belül 110 négyzet- méteres a könyvtári rész, nincs külön olvasóterem. Nagy asztalaink vannak, amefy mellett kényelmesen lehet olvasni, vagy éppen a lexikonokat forgatva, akár kutatómunkát is végezni. A rendelésnél már előre tudom: ki mit szeret. Vallom, hogy csakis az a jó könyv, amit olvasnak. Az olvasót pedig „meg kell fogni”. Mivel igénylik, keresik a Dallas-, a Klinika-, vagy a Kisváros-sorozatokat, ezeket is megvesszük. A gyerekeknek a Walt Disney-mesékkel próbálok kedveskedni, amelyből a Hamupipőke régóta kedvenc. A könyvek mellett napilapokat, folyóiratokat is tartunk, köztük a Békés Megyei Hírlapot, amelyből a napi eseményekről tájékozódhatnak az olvasók. Természetesen a vélemények sem maradnak el. Ha lehetőség van rendezvényre, író-olvasó találkozóra szintén alkalmas a hely. Talán nem túlzás azt állítanom, hogy ide mindenki úgy jön, mintha hazajönne. Remélem továbbra is így lesz! Halasi Mária Száz ház gondja Kötegyánban Kevesebb munkanélküli Geszten? Évforduló. Zrínyi Miklós költő, hadvezér, politikus, a XVII. századi magyar irodalom legnagyobb alakja 330 éve ezen a napon halt meg Csáktornyán. A központosított nemzeti királyság híve és megvalósításának harcosa volt. Kérlelhetetlen harcot folytatott a török ellen, haláláig Zala megye főispánja volt, de mint horvát bán is tevékenykedett. Politikai elképzeléseinek összegzését a „Szigeti veszedelem” című eposzában írta meg. Hadtudományi műveket és politikai röpiratokat is írt, mely utóbbiak közül „Az török áfium ellen való orvosság” a legnevezetesebb, benne az állandó magyar hadsereg felállítását sürgette. Díszítőművészet. A kis- dombegyházi önkormányzat szervezésében november 19- én 10 órakor nyílik meg a kis- dombegyházi díszítőművészeti szakkör 30 éves jubileumi kiállítása a közösségi házban. Köszöntőt mond: Danger Sándor polgármester, a kiállítást megnyitja Pál Miklósné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, közreműködik a dombegyházi citera- zenekar. A megnyitót követően a Békés Megyei Népművészeti Egyesület ünnepi közgyűlést tart. A kiállítás november 27-ig naponta 9 és 16 óra között tekinthető meg. Báli bohóságok Erzsébet- és Katalin-napi bált tartanak november 19-én 20 órai kezdettel Battonyán a József Attila Művelődési Központban. A zenét Hevesi Imre és a Jazz Mine szolgáltatja. A szervezők a rendezvényre táncversenyt hirdettek. Az eljárandó tánc(ok) műfaja: meglepetés. Kötegyánban közel száz megrepedezett lakóház szorul felújításra. A házakon lévő sérüléseket feltehetően a térségre jellemző agyagtalaj duzzadása okozza. Az önkormányzat segítséget kérő beadvánnyal fordult a megyei ön- kormányzathoz, amely fölvállalta, hogy a kötegyáni emberek problémáját továbbítja a Belügyminisztériumhoz. Példa — sajnos — már van a kötegyániak előtt, hiszen Medgyesbodzás környékén több település is nyújtott be hasonló kérelmet. Az akkori elbírálások jogosnak ítélték a segítséget kérő települések gondját, és valamennyi esetben támogatást szavaztak meg a veszélyeztetett helyzetbe került lakosoknak. A kötegyáni repedezett házak tulajdonosai abban reménykednek, velük sem lesz ez másként. A nemrégen megtartott falufórumon dr. Tokaji Ferenc ország- gyűlési képviselőnek is jelezték a problémát, aki ígéretet tett rá, hogy eljár az ügyben az illetékes minisztériumoknál.----RIA Han zéros János, Geszt polgár- mestere örömmel újságolta, hogy a községükben korábban a harminc százalékot is meghaladta a munkanélküliségi ráta, jelenleg azonban a húsz százalékot sem éri el. Mindezt azzal magyarázta, hogy az utóbbi időben jó néhány helybélinek sikerült elhelyezkednie. Igaz, hogy ennek továbbra is a „bejárás” az ára, hiszen helyben alig- alig akad munkahely. Mint a polgármester elmondta, volt ugyan egy-két érdeklődő, aki a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő kastélyt megvásáRegionális polgármesteri tanácskozásra gyűltek össze a közelmúltban Tömörkényben négy megye polgármesterei, ahol a résztvevők megalakították a Polgármesterszövetséget. Azóta már megyénkben is létrejött, illetve a Békés Megyei Kistelepülések Érdekszövetségéből alakult át a Kistelepülések Polgármestereinek Békés Megyei Egyesülete, amely november elején ülésezett először. A szövetség céljáról kérdeztük a regionális szervezetben megyénket képviselő, valamint az időközben létrehozott megyei egyesület elnökévé választott Szabó Miklós pusztaottlakai polgármestert. — Mint az alapszabályból kiderül — idézte a dokumentumot Szabó Miklós — a Polgármesterszövetség célja: „A népszuverenitás, az önkormányzati szuverenitás és a demokrácia alkotmányos alapelveinek figyelemmel kísérése, ellenőrzése, a mindenkori központi hatalom kontrollja; szükség esetén az Alkotmány- bírósághoz, a parlamenthez és a kormányhoz történő felterjesztés, népszavazás kezdeményezése a törvényalkotási és végrehajtási kérdésekben, valamint állásfoglalások, javaslatok kezdeményezése, megfogalmazása. A polgár- mesterek érdekvédelmi feladatainak ellátása és jogi védelme.” A szövetség céljai rolta volna, s hasznosítása folytán több helybélit is alkalmazott volna, de a feltételeik elfogadhatatlanok voltak. A foglalkoztatási gondokon az önkormányzat közhasznú munkások alkalmazásával próbált enyhíteni. Igaz, sokak szerint ezek a dolgozók „nem csináltak semmit”, de mint a polgármester elmondta, ez a pályázati lehetőség nem engedte meg, hogy magas munkabérrel rendelkező jó szakmunkásokat foglalkoztassanak, akikre komoly szakmunkákat lehet bízni. M.M. megvalósítása érdekében tevékenységét pártsemlegesen gyakorolja. A szövetség nyilatkozatát, felhívását egyébként eljuttatták minden polgármesterhez és máris sokan jelezték csatlakozási szándékukat. Hogy miért volt szükség erre a szövetségre? — Szeretnénk felhívni a figyelmet a centralizálás társadalmi, politikai veszélyeire, különösen az egyre romló életkörülményekből keletkező problémákra. A helyi ügyek önálló, demokratikus intézésének bármilyen korlátozása csak növelheti az amúgy is meglevő feszültségeket. Az azonos gondok megoldására pedig legjobb, legcélszerűbb és talán hatékonyabb is lesz az együttes fellépés. A szövetség ügyvivő testületet választott, amelynek elnökévé dr. Thirring Ákos tömörkényi polgármestert választották. Vezetőségi tagok: Szabó Miklós, Pusztaottlaka, Szvoboda Tibor, Csépa, Spák Imre, Csanádpalota, Felső István, Érsekcsanád. A szövetség már az alakuló ülésén több — köztük az Alkotmány-módosítással kapcsolatos — javaslatot is megvitatott. Az egyesület pedig — a megyében levő települések érdekeinek képviselete mellett — mindenben segít előkészíteni a javaslatok legfelső szintig történő eljuttatását. H.M. Polgármesterek az alkotmányos és önkormányzati jogokért Gyula meglepetései Bermuda-háromszögnek is nevezik a Kecskemét— Szeged—Békéscsaba térséget. Sok a kóbor alak, a végtelennek tűnő pusztákon ma is könnyű eltűnni, vagy éppen eltüntetni... Békéscsaba csupán tranzit, körgyűrűje jóvoltából nem sokat mutat magából. Annyit mégis, amennyi elegendő a szab- vány-„cucilista” lakótelep, meg a kicsinyített Gum-áru- ház, hodályméretű kultúr- centrum beazonosításához. A város falusias, tág szerkezetű, a házakhoz nagy udvar tartozik. Ezt fejelték meg a tömeges lakásépítéssel, lemásolva a kelenföldi, fehérvári, nyíregyházi panel-tengert, amely egy szocialista megyeszékhelyhez dukált... Jön Gyula a román határ mellett, és csak néz az utas. Mert ez a város más, mint környezete. Már-már besorolhatatlan a maga harminc- ötezer lakójával. Egyből érezni, benne van a levegőben, hogy itt tradíciók vannak, polgári hagyományok és gondolkodásmódok. Feltűnnek a széles utak, a gondozott parkok, ligetek. Az eklektikus vagy klasszicizáló stílusú házak gazdag történelmi hagyatékot sejtetnek, és így is van. Gyula alapítása 1214-re tehető, felvirágzása Károly Róbert királyunk nevéhez fűződik. Nem egy épületén olvasható a hős aradi tábornokok neve: itt szálltak meg, mielőtt Világos sötétjét el kellett szenvedniük... Gyulán meglepően sok a német, a holland és az olasz turista. Az ok: ez a város az első számú gyógyfürdőközpont hazánkban. Forró, feketés vize kiválóan gyógyítja a reumát, a női nyavalyákat, jódtartalma gyógyszer a strúmára. Csaknem egymillió az éves vendégforgalom. A turisták szívesen jönnek, bár a térségből nem éppen kedvező hírek érkeznek. Ám az utazó gyorsan meggyőződhet a városka biztonságáról, nyugalmáról. Az igazi meglepetést az árak jelentik. Szinte minden fele annyiba kerül, mint mondjuk Szombathelyen. Legyen szó kávéról, szállásról, ebédről, szolgáltatásról. A belváros hangulatos indonéz éttermében például lazac és tokhal fogyasztható pár száz forintért, pedig ezek ínyencségek. Száz forint alatt marad a korsó sör egy-egy kellemes étteremben. Meglepetés a gyorsétkeztető-hálózat, százasért degeszre eheti magát az ember. Csoda, ha ezen csodálkozik az osztrák árszinthez szoktatott vasi polgár?! Pocsay Gábor, a város polgármestere nevetve említi, hogy Csaba ugyan a megye- székhely, de gyulai a megyei kórház. Mint ahogy inkább tűnik Békés megye központjának ez a városka másban is. „A gyulaiakat polgári lelkűiét és egészséges ambíció jellemzi. Es ezt a betelepülők is átvették”— mondja. „Trianon után Gyula elveszítette azt a vonzáskörzetét, mely Aradig terjedt. Polgári mentalitása sokaknak szemet szúrt az elmúlt rendszerben. Hát tettek arról, hogy az ősrivális, a mesterségesen felduzzasztott Békéscsaba legyen a megyeszékhely... A rangot elvehették, de az itteniek jellemét megtörni nem tudták: mostanra már felismerjük közös érdekeinket, lehiggadtak a kedélyek” — halljuk Pocsay úrtól, aki azt is elmondja, hogy négy gimnáziumról kell gondoskodniuk, nem is szólva az évente egy- milliárd forint bevételt hozó fürdőkről, a gyógyvízről. Gyógyvíz: ez a város viszonylagos jólétének igazi fundamentuma. Akik egyszer kipróbálták a gyógykúrát, esküsznek rá. Van, aki már húsz éve visszatér... Számos hotel, panzió, üdülő kínálja szolgáltatásait, olcsón. Ami fontosabb, hogy jó színvonalon. „Tévedés azt hinni, hogy Magyarországon kimeríthetetlenek a gyógyforrások. Sajnos, pazarlóan bánunk ezzel a kinccsel” — mondja a polgármester, aki civilben a kórház belgyógyásza. Megtudjuk tőle, hogy a privatizáció is megkavarta a szálakat, tisztázatlan például a kutak tulajdonjoga. Márpedig ez alapkérdés... Mindezzel együtt Gyula „működik”, és nem is rosszul. Visszaúton, néhány játékterem és éjszakai „lányárulda” mellett elhaladva eltűnődünk: Lírai kép Gyuláról: a Körös-parti sétány füzekkel Fotó: Lehoczky Péter tényleg akkora különbség lenne az ország keleti és nyugati fele között? Az alföldi városka mindenesetre árnyalja a képet, óvatosabb megítélésre int. Balkáni ízelítőt a magyar—román határon kaptunk. Fotózni szerettünk volna, egy géppisztolyos, marcona katona elzavart. Magyar volt, mondhatni: balkáni magyar katona. Lépésnyire, mégis fényévnyire a „Gyula” helységjelző táblától... Kozma Gábor (Megjelent aVas Népe címűmegyei lapban)
