Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-07 / 237. szám

Saját színeinkben és formáinkban Priskinné Fekete Adrienn mesterkoz­metikustól kérdeztük: mit is csinál egy szín- és stflustanácsadó? (11. oldal) Mire a falevelek lehullanak... Vilmos császár kijelentése adta az öt­letet a címhez, a kiállítás ma nyílik a békéscsabai múzeumban. (5. oldal) Tízezret oszthatnak egy győztes... ...mérkőzés után. Ottlakán Mihállyal, a békésiek játékos edzőjével beszél­gettünk a labdarúgásról. (15. oldal) 1994. OKTÓBER 7., PÉNTEK ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 237. SZÁM Méltó megemlékezés Gyulán A honvédtiszti emlékhelyhez a hűvös idő ellenére sokan ellátogattak Fotó: Such Tamás Évről évre meghatározóbb élménnyé válik a gyulai or­szágos katonai megemléke­zés és koszorúzás ilyenkor, október 6-án. Tegnap — a borongós, didergős délután ellenére — sokan zarándo­koltak el az 1848—49-es honvédtiszti emlékhelyhez. Szegedi Tibor honvéd ve­zérőrnagy, a HM katonai fő­osztályvezetője emlékezett meg a fegyverüket Gyulán le­tenni kényszerűitekről, a ké­sőbb kivégzettekről. A Ma­gyar Honvédség és a HM ne­vében ő, valamint Végh Fe­renc vezérőrnagy, a 3. kato­nai kerület parancsnoka ko­szorúzott. A program a kato­nai alaki szabályok professzi­onális megjelenítésével per­gett: ennek főszereplői a Bu­dapesti Őrezred díszalegysé­ge és zenekara voltak. A ko­szorúk erdejét a testvérvárosi kapcsolatok felderítésére Nagy-Britanniából Gyulára érkezett Droitwich Spa-i pol­gármester és jegyző is gazda­gította. A koszorúzást követően Kossuth-em lékki állítás nyílt a Dürer Teremben, ahol dr. Erdmann Gyula történész, a megyei levéltár igazgatója mondta el meg­nyitógondolatait. Itt szerez­hettünk tudomást arról, hogy a gyulai Erkel-múzeum igaz­gatója, dr. Havassy Péter teg­nap a Tolna megyei ásatásai helyszínén, Bölcskén dísz­polgári címet vehetett át. K. A.J. Hatszáz kiló heroin, 67 lopott autó Tisztelgés az aradi vesztőhelyen Vállaljuk 1848—49 eszméjét, ha erről lemondanánk, önma­gunkat adnánk fel. Pedig mi élni szeretnénk ezen a földön, mely a miénk is — fogalmazott Dézsi Zoltán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szónoka tegnap, az aradi vesztőhelyen tartott megemlékezésen. A borongós, hűvös idő ellenére is több ezren zarándokoltak ki, hogy koszorúkkal, virágokkal, vagy csendes jelenlétükkel tisztelegjenek az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 13 mártírtábor­nokának emléke előtt. „Külön-külön tépett roncs vagyunk, egy sarkából kifordult világban egymásra kell támaszkod­nunk. Erkölcsi parancs ugyanakkor, hogy hívek legyünk ahhoz a néphez, melybe születtünk” — mondta Dézsi Zoltán. (Tudósításunk a 3. oldalon.) Vetnek és aratnak Jól haladnak az őszi munkák Csárdaszálláson Hírek December 11 -én válasz­tunk. A köztársasági elnök de­cember 11-re, vasárnapra kiír­ta a helyi önkormányzati vá­lasztásokat. A választásokra az önkormányzati törvénycso­mag alapján kerül sor, amelyet csütörtökön hirdettek ki a Ma­gyar Közlönyben. A négy tör­vényt szeptember utolsó nap­ján fogadta el az Országgyű­lés. Mint ismeretes, a tör­vénycsomagra csak a koalíci­ós többség adta szavazatát, az ellenzék kivonult a T. Ház ülésterméből, így tiltakozva a módosítás ellen. Üzletember-találkozó. Negyvenhárom magyarorszá­gi és tizennégy romániai válla­lat vezetői, valamint a Besz- terce-Naszód és Békés megyei kereskedelmi és iparkamarák képviselői vettek részt tegnap Békéscsabán a két megye üz­letembereinek találkozóján, ahol 57 magyar és román cég vezetői folytattak üzleti tár­gyalásokat. Nyugdíjasnap. Méhkeré­ken lassan már hagyomány, hogy minden év őszén tájékoz­tatót tart az önkormányzat a község nyugdíjas lakossága számára. Az idén október 9- én, vasárnap délre hívták össze a falu idősebb korosztályát a helyi művelődési házba. A meghívókat minden nyugdí­jasnak személyesen adja át egy általános iskolás gyermek. A kiküldött programterv sze­rint először kultúrműsor szó­rakoztatja az egybegyűlteket, utána dr. Rúzsa György pol­gármester tájékoztatója hang­zik el a faluban történt legfon­tosabb idei eseményekről, majd a helyi szakszövetkeze­tek elnökeitől kérdezhetnek a nyugdíjasok. A találkozót ebéddel zárják, amelyre az ön- kormányzat invitálja az időse­ket. Időjárás Folytatódik az évszakhoz ké­pest hideg idő'. Gyakran erősen megnövekszik a felhőzet, és egyre többfelé várható eső, zá­poreső, néhol havas eső, hózá­por is előfordulhat. Az északke­leti, keleti szél gyakran megerő­södik. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 0—5, a legma­gasabb nappali hőmérséklet 8—14 fok között valószínű. Az Orosházi Határőr Igazga­tóság tegnap sajtótájékoztatón számolt be az idei nyár határ­őrizeti tapasztalatairól. Dávid Károly ezredes, az Orosházi Határőr Igazgatóság igazgató­ja könnyebbnek ítélte az idei évben végzett munkájukat, mint a tavalyit, megítélése szerint komoly segítséget kap­tak a román társszervektől. Külön köszönetét fejezte ki a vám- és pénzügyőrség munka­társainak, a rendőrség szak­embereinek és Nagylak pol­gármesteri hivatalának a ha­tárőröket segítő tevékeny­ségükért. Mint elmondta, kevesebb volt a ki- és a beléptetett utasok száma, mint az előző idősza­kokban, ám a munka ezzel ará­nyosan nem csökkent. Nagyobb figyelmet kellett fordítani az út­levélkezelésre, egyre többször hamisítják az okiratot. Növeke­dett a gépkocsilopások száma is. Az idén szeptember derekáig 67 autót koboztak el 190 millió forint értékben. A kábítószer tranzitútvonalába esik Magyar- ország is. A határőrök és pénz­ügyőrök az év első nyolc hónap­jában összesen 11 esetben több mint 600 kilogramm heroint fe­deztek fel a magyar—román határon, ezen belül Nagylakon 21 kilót, Lökösházán fél kilót találtak a csempészeknél. Nagy segítségükre volt — emelte ki Dávid Károly —, hogy 1994. július 15-étől fokozatosan meg­nyitották — összesen hét alka­lommal — a battonyai határát­kelőt a hétvégeken, így a nem­zetközi utasforgalomban ez a határállomás tehermentesített (Folytatás a 3. oldalon) A hosszúra nyúlt száraz ősz kedvez az időszerű munkák­nak, folyik a betakarítás, a ta­lajelőkészítés, a tápanyag ki­juttatása és a vetés. így van ez a 3 ezer 200 hektár szántón gaz­dálkodó Csárdaszállási Petőfi Tsz-ben is. Az utóbbi eszten­dőben — a kárpótlások miatt — ezer hektárral csökkent a közös földterület, így keve­sebb a betakarítani való, ki­sebb a szántásra váró területek nagysága is. Fülöp Elek, a szövetkezet elnöke most nyugodtabb, mint egy évvel ezelőtt volt: a nagyüzemben jó ütemben folynak a munkák, a szövetke­zet idei pénzügyi gazdálkodá­sa stabil, hiteleiket időben visszafizették, a most ősszel kijuttatandó műtrágyákra megvan az anyagi fedezetük. Arra a kérdésre, hogy hol tarta­nak a munkákkal, a szövetke­zet elnöke így válaszolt: — Gazdaságunk az idén 400 hektáron termesztett rizst, melynek felét már learatták a kombájnok, s a dévaványai hántolóban feldolgozásra került a termés egy része. A 157 hektáron termesztett cu­korrépa egyharmadát kiszed­ték a gépek, s a feldolgozó gyár ütemezése szerint kerül elszál­lításra. A 154 hektár hibrid ku­koricánk betakarítása folya­matos, felét feldolgozták. Éh­ben az évben 500 hektáron — öntözött területen — termesz­tettünk takarmánykukoricát, aminek a betakarítása még igencsak a kezdetén tart. A 30 hektár hibrid napraforgó teljes egészében biztonságban van. A termésátlagokról meg­tudtuk: rizsből hektáronként 4 tonnát, takarmánykukoricából 10 tonna feletti, cukorrépából 40 tonnás hozamokat értek el hektáronként. A talajmunkák az ütemezés szerint haladnak, s a napokban megkezdték az ezer hektár őszi kalászos veté­sét. Ünnep utáni számadás Az ünnepeket nem tisztelő időjárásnak még sosem si­került, hogy ezrek lelkes készülődését elrontsa, hogy az aradi vesztőhelyre zarán­doklók kedvét szegje. A hirte­len ránk tört hideg ősz ellené­re tegnap is sokan elmentek, hogy leróják kegyeletüket a 13 aradi vértanú emléke előtt, haláluk 145. évfordulóján. Mert aki már a lelkét ünneplő­be öltöztette, hogy törté­nelmünk nagyjaira emlékez­zen, önmagát és magyarságát is megtiszteli ezzel; érthető, hogy nem hátrálhat meg egy kis hidegtől, vagy esőtől sem. Nem az októberi tél volt az ünneprontó, do valami más mégis beárnyékolta a jeles nap emelkedettségét. Mond­ják rólunk, hogy mi, magya­rok szívesen átadjuk magun­kat érzelmeinknek, nosztal­giáknak, hajiunk a szomorkás múltidézésre és szeretünk sír­ni, sajnálkozni. Talán van eb­ben némi igazság. S az ünnep­lés egyébként is különös álla­pot, a szép szavakra könnyen ellágyulunk és megfeled­kezünk a valóságról, azokról a tényekről, amelyekkel na­ponta szembesülünk. Nincs ebben semmi rossz, hiszen éppen ettől különbözik az ün­nepünk a hétköznapoktól. Igen, ez a tegnapi október hatodika mintha más lett volna, mint a korábbiak. Az ünnepi szónokok a hős haza- fik példájáról gyorsan áttér­tek jelenünk gondjaira. So­rolták, hogy a magyar—ro­mán kormányközi tárgyalá­sok nem hoztak kellő ered­ményt, a határ átlépésekor nem a közeledést, az egysze­rűbb, udvariasabb intézke­dést érzékeljük, ahogyan más határokon. Mintha nem a megbékélés és az együtt­működés felé haladnánk, sok még a nézeteltérés, az ellenséges hangnem, az uszítás. A fennkölt szózatokat az önkritika és a vádbeszéd vál­totta fel, ami arról szólt, hogy bőven van még tenni­való, rendezni kell közös dolgainkat. Ha komolyan hiszünk a vértanúk üzeneté­ben: a Kárpát-medencében összezárt népek csak együtt lehetnek szabadok, egyen- lőek és Európához méltóak. Niedzielsky Katalin A Csárdaszállási Petőfi Tsz az idén 400 hektáron ter­mesztett rizst, aminek felét már betakarították Fotó: Such Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom