Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-28 / 229. szám
Hírek a városból Közgyűlés csütörtökön. Szeptember 29-én délután 13 órától a városháza dísztermében rendezik a következő közgyűlést. A napirendi javaslatok a szokásos gazdagságban sorakoznak. Öt fő témakör köré csoportosították a megbeszélnivalókat. Oktatási, közművelődési és sportügyek, városgazdálkodási témák jelentik a többséget, majd vagyoni, költségvetési ügyek és bejelentések várnak a városatyák véleményére. Szlovák Heraldika. Szeptember 29-én 15 órakor nyílik a Munkácsy Mihály Múzeumban A mai szlovák heraldika című kiállítás. A rendezők a kiállításnak otthont adó múzeum mellett a Matica Slovenská Martin Trencsén Város Önkormányzata és a Trencséni Múzeum. A kiállítást Jozef Novák egyetemi professzor nyitja meg. Megtekinthető október 16-ig hétfő kivételével naponta 10-től 17 óráig. Közhasznú munkák. Mintegy száz közhasznú munkás végzi a belváros — Szent István tér, Bartók Béla út, vasútállomás, Szarvasi út környéke — takarítását (kaszálás, szemétszedés), a körgáton és az Élővíz-csatorna partján a kaszálást, valamint a belvárosi iskola melletti és a Szabolcs utca—Szarvasi út sarkán lévő közterület rendezését. Az oldalt szerkesztette: Bede Zsóka. írták: Antal Gyöngyi, Csath Róza, Nyemcsok László. Fotó: Kovács Erzsébet és Such Tamás. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450 CSABAI NAPLÓ Tulajdonjog-vita az ügy hátterében? Fiókkönyvtárak furcsa éve Elsőként a Lencsési-lakótelepi fiókkönyvtár nyitott ki újra A megyei könyvtár négy békéscsabai fiókkönyvtára idén május 9-én bezárt. Júliusban aztán kinyitott a Lencsési-lakótelepi, majd szeptember elején a Kazinczy- lakótelepi és a mezőmegyeri intézmény, az Orosházi úti fiókkönyvtár'pedig csupán azért tart még zárva, mert felújítják, kulturáltabb körülményeket kívánnak biztosítani az olvasóknak. A fiókkönyvtárak működésének szüneteltetéséről, valamint az újraindításról dr. Ambrus Zoltánt, a megyei könyvtár igazgatóját kérdeztük. — A megyei könyvtár megyei fenntartású intézmény, de tevékenysége Békéscsabán zajlik és speciális szolgáltatások is kötődnek a városhoz, ilyen például a fiókkönyvtár-hálózat — kezdte. — A finanszírozásban a két önkormányzat már négy éve nem tud dűlőre jutni. Tavaly a város 1,4 millió forintot biztosított a fiók- könyvtáraknak, idén 2,1 milliót igényeltünk erre a célra. A megyei és a városi önkormányzatok vezetői leültek egymással tárgyalni, de döntés nem született. ígéreteket kaptunk, de ezekből nem tudtunk fenntartani intézményeket, ezért döntöttünk a szüneteltetésük mellett. Ez azonban már akkor sem felszámolást, megszüntetést jelentett. Június végén a békéscsabai közgyűlés határozatot hozott, hogy a 2,1 millió forint jár, így elindítottuk a fiók- könyvtárak újranyitásának szervezését. A remélt támogatás azonban a mai napig nem érkezett meg. — Akkor miért vágtak mégis bele? — A fiókkönyvtárakba beiratkozott olvasók száma négyezer. Ókét ki kell szolgálnunk és szakmai kötelezettség is vezérelt. Emellett a fiókkönyvtárak manapság szociális funkciókat is ellátnak. Nemcsak közelebb viszik a könyveket az olvasókhoz, hanem lehetőséget biztosítanak azoknak is, akik újságokat, folyóiratokat már 'nem tudnak megvásárolni, akik nem jutnak el moziba, színházba. Információéhségük, kultúra iránti igényük viszont van és ezt figyelembe kell venni. Az ügyben megkérdeztük Domokos László békéscsabai alpolgármestert is. — A megyei önkormányzat benyújtotta igényét a fiókkönyvtárak ingatlanjainak tulajdonjogára a Békés megyei vagyonátadó bizottsághoz — mondta. — Ez a kérdés még mindig nem tisztázódott. A februári városi közgyűlés nem is szavazta meg a támogatást, a július 7- ei viszont már igen. — Ennek ellenére a pénz még nem érkezett meg. — Amíg nem nyitottak ki a fiókkönyvtárak, költségek nem merültek fel, az önkormányzat pedig a működésre, fenntartásra szavazta meg a pénzt. Az oktatási irodától feljegyzést kértem az oktatási irodától a fiókkönyvtárak működésével kapcsolatban és amikor ezt megkaptam, engedélyeztem a kifizetést. Ez szeptember 13-án történt, tehát a pénznek meg kellett érkeznie. A hibát félóra alatt kijavították Horn Gyulát nem láthatták tegnap délelőtt azok a békéscsabai televíziónézők, akik a Kazinczy-lakótelepen laknak. A hiba okáról kérdeztük Csu- varszky Andrást, a Csabakábel Kft. műszaki vezetőjét: — A Kazinczy-lakótelep 7/ B-ben elromlott a lépcsőházi világítás automatája, így a házban éjjel-nappal világított a lámpa. Ezt a gondot az egyik lakó úgy próbálta megoldani, hogy lekapcsolta a központi biztosítékot. így áramtalanította a több lépcsőházat ellátó helyi erősítőberendezésünket is. Az már csak balszerencse a dologban, hogy ez éppen Horn Gyula beszéde alatt történt, így a szokásosnál kicsit nagyobb pánik tört ki a környéken. A hibát egyébként az első bejelentéstől számítva félóra alatt elhárítottuk. A megye többi településén ma ezen az oldalon Battonyáról és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt. 1994. szeptember 28., szerda Örök újrakezdésben A vasárnapi istentisztelet után a békéscsabai reformátusok presbiteri összejövetelén ünnepélyesen jelentették be, megjelent az egyházközösség alapításáról és életéről szóló könyv. Cs. Szabó István: A békéscsabai református egyház története című munkája olyan kötet, amelynek összetartó abroncsa a hit és az ebből feltárulkozó közösségi erő. A templomépítés nagylélegzetű vállalkozása hosszú időre összefogta, egybetartotta a csabai hívőket. Az egyházközség több évtizedes működése küldetéstudatról, protestáns szemléletről, életvezetésről tanúskodik. A könyvet bemutató Csa- holczi László lelkipásztor köszönetét mondott a könyv támogatóinak. A kiadást segítő cégek megérdemlik, hogy ezúttal említést tegyünk róluk: Békéscsaba Város Önkormányzata, OTP Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága, Ja- mina Rt., Agrimill Rt. és Uni- verzál Kereskedelmi Rt. A Tevan Kiadó gondozásában megjelent kötet fontos dokumentum a helytörténet-kutatóknak. A személyi és hely- ségnévi adattár olyan betekintési lehetőséget nyújt, amelyet nem hefyettesíthet más. A címszavak magyarázata segít pótolni azokat az ismereteket, amelyeket keveseknek volt lehetősége megszerezni az elmúlt négy évtizedben. Köztéri szobraink Gáti Gábor: Jókai Mór Gyakran megyünk el köztéri szobraink mellett anélkül, hogy akárcsak egy pillantást vetnénk rájuk. Nem szabad hogy közömbösek legyünk irántuk, hiszen nekünk, értünk készültek. Sorozatunkban Flender Mariann főiskolai hallgató szak- dolgozata nyomán látogatjuk végig köztéri műalkotásainkat. Jókai Mór (Komárom, 1825—- Budapest, 1904) 1894-ben, pályájának 50 éves jubileumán fényes külsőségek között ünnepelte az ország. Ekkor választotta Békéscsaba is a város díszpolgárává. Legtöbb témát adó élménye azonban az 1848- as szabadságharc. Művészetének jellegzetességei; képzeletének gazdagsága, fordulatos meseszövése, lebilincselő stílusa és humora. Regényeiben a mese és a valóság, az illúzió és a realitás összefonódása fedezhető fel. Tudatos nyelvművész volt, kitűnően ismerte a nyelv minden színét, rétegét. Jókai Mórnak Gáti Gábor állított emléket, aki Budapesten született 1937-ben. 1991-ben vette fel a volt Lékai Kollégium Jókai Mór nevét. A kollégium előtt helyezték el, s 1993-ban adták át városunk egykori díszpolgárának portréját, amely az önkormányzat, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus támogatásával készült. Az oszlop formájú, mészkő talapzaton álló, bronz kompozíció idősebb korában jeleníti meg a magyar irodalom kiemelkedő alakját. A karakteres portré élethűen ábrázolja a komoly, elgondolkodó, távolba néző írót. A műhöz méltó, romantikus környezet csak néhány év múlva alakul ki igazán a növények fejlődésével, de már ma is elképzelhetjük a félkörívben növő fagyalcserjéket és a borostyánnal átfont, szobrot ölelő farácsot. Jókai Mór a XIX. sz. legnagyobb hatású regényírója. Békéscsaba város 1896-ban fogadta díszpolgárává Csak bizonyítvánnyal biztos... ...az állása 1995. július 1-től a hivatali dolgozóknak. Eddig kötelesek ugyanis letenni a köztisztviselői alapvizsgát. Ellenkező esetben közszolgálati munkaviszonyuk megszűnik. Munkájuk, jövőjük a tét. Sokan közülük meglehetősen tartanak a megmérettetéstől. A napokban hivatalnokok elkeseredett csoportja osztotta meg velünk aggályait ezzel kapcsolatban. — Huszonöt éve dolgozom ezen a területen. Most egy vizsga eredménye dönti eí, hogy alkalmas vagyok-e erre a munkakörre? — fakad ki egyikük. Mutatják a házistatisztikát: az eddig vizsgázott kollégáiknak csupán 58 százaléka (!) vette elsőre az akadályt. —- Önök tájékozottak. Gondolom néhányuknak már kezében is a bizonyítvány... — Egyelőre csak halogatjuk a vizsgára jelentkezést. Az információink a már levizsgázot- taktól származnak. —Félünk, mert annyi riasztó dolgot hallottunk a magas követelményszintről — vág közbe egy társuk. — Az is tudomásunkra jutott — folytatják —, hogy a bukottakat nem tájékoztatják a hibáikról, pedig úgy könnyebb lenne a hiányosságok pótlása. — Higgye el, nem a vizsga ellen ágálunk, csak megértést kérünk a szervezőktől. Sokan közülünk meglett, 40-50 éves emberek, akik már elszoktak az intenzív tanulástól — teszik hozzá végezetül. Hogy ne csak a szóbeszédre hagyatkozzunk, kikértük a megyei Munkaügyi Központ egyik frissen vizsgázott hivatali dolgozójának a véleményét is a dologról. — Eddigi középiskolai, főiskolai tanulmányaim során jócskán volt részem vizsgákban. Egyik alkalommal sem tapasztaltam azonban ilyen félelmet a társaimon. Különösen az idősebbeket úgy kellett betuszkolni az ajtón. Ott, ahol én dolgozom tényleg kiemelkedően jó a kollégák vizsgaeredménye. Ez szerintem annak köszönhető, hogy a szabadságunkból is jócskán áldoztunk a felkészülésre. Nem is annyira az anyag nehézsége, mint inkább a tőlünk idegen nyelvezete indokolta ezt. Csak a vizsgadrukk teszi vagy tényleg megalapozottak a félelmek? Erre kerestük a választ, mikor felhívtuk Karsai Arpádné doktort, aki a Bács- Kiskun—Békés—Csongrád Megyei Köztársasági Megbízott Hivatala osztályvezetőjeként a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat koordinálja: — Valóban magasak a követelmények. A tananyag azonban az általános műveltség és szakmai tájékozottság olyan fontos részét tartalmazza, amelynek birtokában illik lenni minden hivatali dolgozónak — vélte az osztályveze- tőnő. — A sikeres vizsga a pályánmaradás feltétele, ennek ellenére sokan még mindig nem veszik elég komolyan a tanulást. Hozzátenném, hogy az említett, kimagaslóan rossz vizsgázási arány igen ritka. — A pótvizsga eló'tti konzultáció megoldható? — Semmi akadálya, bár eddig nem fordultak hozzánk ilyen igénnyel.
