Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-28-29 / 124. szám

^ 1994. május 28-29., szombat-vasárnap GYEREKOLDAL £ 1 mS MEGYEI HIRI.AP Törd a fejed! 1. Kihez intézte Petőfi ezt a felszólítást? „Ha eldobod egy­kor az özvegyi fátyolt, / Fej­fámra sötét lobogóul akaszd.” 2. Mi a címe annak a Petőfi- versnek, amelynek első négy sorát idézzük? „Még kér a nép, most adjatok neki—? / Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, / Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? / Nem hallottátok Dózsa György hírét?” 3. Hogyan fogalmazza meg Petőfi ars poeticáját A XIX. század költői című versében (3. versszak, első két sor)? 4. Melyik elbeszélő költe­ményét küldte be 1845-ben és 1846-ban Arany János a Kisfa­ludy Társaság pályázatára? 5. Ki köszöntötte költői le­vélben e szavakkal Aranyt? „TOLDI írójához elküldöm telkemet / Meleg kézfogásra, forró ölelésre!” 6. Milyen sorrendben írta Arany János a Toldi három részét, illetve a Buda halálát? 7. Van Petőfinek és Arany­nak egy-egy azonos címet vi­selő elbeszélő költeménye. (Címük a történek hősének ne­ve.) Mi a hős neve? 8. Mi kapcsolja össze politi­kai mondanivaló szempontjá­ból a Szondi két apródját és a Walesi bárdokat? 9. Melyik balladájának té­máját meríti Arany János a modem nagyváros életéből? 10. Ki volt Arany János „tamburás öreg ura”? 11. Milyen történelmi kor­szakban játszódik A kőszívű ember fiai című Jókai-regény? 12. Hol ismerkedett meg Jó­kai Mór Petőfivel? 13. Melyik Jókai-elbeszé- lésben szerepel a Trajtzigfrit- zig és Bórembrukk nevű két labancvezér? 14. Jókai 1898-ban megírta az Öreg ember nem vén ember című regényét, s rá egy évre házasságot kötött. Kit vett el? 15. Ki írt daljátékot Jókai Cigánybárójából és ki szerzett hozzá zenét? Játékot nyerhetsz! Játékot nyerhetsz! Repül a nehéz kő... A címben szereplő mondat egy elbeszélő költeményből való. Szerzője Nagyszalontán született. Keressük a költe­mény főhősének a nevét. Ha az alább felsorolt hiányos neve­ket kiegészítitek és a kiegészí­tésként beírt betűket helyes sorrendbe rakjátok, akkor megtudhatjátok, kiről is van szó. Ezt a nevet kérjük levele­zőlapra írva beküldeni szer­kesztőségünk címére. A meg­fejtéseket egy héten belül ad­játok postára. A levelezőlapra írjátok rá: Gyerekrejtvény. A helyes megfejtők között öt já­tékot sorsolunk ki. ..ajos ..ttó ..bolya ..énes ..átyás ..amás ..stván ..ároly ..Iga ..ándor ..ászló Találós kérdések Az itt olvasható találós kérdé­sek és mondások legalább 130 esztendősek, mert az 1811 és 1875 között élt Kriza János unitárius püspök, népköltésze­ti gyűjtő, költő, a Magyar Tu­dományos Akadémia tagja gyűjtötte össze őket. 1. Olyan leánykám van: ha mozgatom, sír, ha nyugodni hagyom hallgat. 2. Olyan tyúkom van, hogy a föld alá jár tojni. 3. Hegyen hó, gödörben tó, / Harminckettőben egy sincs jó. 4. Erdőn vágták, réten hí­zott, falun szól. 5. Úgy megyen, meg nem áll, / Földön fekszik, fel nem áll, Ágazik, bogazik, / Mégse levelezik. 6. Melyik szekérre nem te­het szénát rakni? 7. Melyik út nem porzik so­ha? 8. Mikor fél a nyúl? 9. Melyik lónak szobában a helye? 10. Sző, fon, nem takács. 11. Hosszú botja, kis kalap­ja, ezren is ülnek alatta. 12. Folt hátán folt, tű benne sosem volt. 13. Mindig nyílik, sose vi­rágzik. 14. Erdőn terem, réten hízik / Minden háznál pofonverik. 15. Nádnál vékonyabb, ház­nál magasabb. 16. Miért vesz a kopasz em­ber sapkát? Tartózkodott a nedvességtől Nagyon köhögött a székely. Elment tehát egy orvoshoz, aki részletesen kikérdezte a hűlés körülményeiről. — Hát instálom, az úgy vót — magyarázta az atyafi —, hogy az erdőn nagyon elfárad­tam, de tehet, hogy már akkor bennem volt a nyavalya. Gon­doltam, leülök egy kevéssé. Le is ülék a gúnyámra, aztán ha­nyatt dűlék és el találtam szunnyadni. Mikor felébre­dek, még a hátam is nedves vala. — Annyira megizzadt kel­méd? — Dehogy, instálom, ha­nem előző nap esett volt, és a nedves földtől vizesedett meg rajtam a ruha. — Értem — bólintott az or­vos, és felírt valami porokat. — Ha azt akarja, hogy meg­gyógyuljon, akkor tartózkod­jon mindenféle nedvességtől. Az atyafi megköszönte, és hazament. Nem is találkozott az orvossal, csak majd egy fél esztendő múltán az úton, ahol megállította. — Édes jó doktor úr, egy kérdésem volna. — No, mi a baj megint? — állott meg kedvetlenül az or­vos. — Baj most nincsen, csak szeretném megkérdezni, hogy mosakodhatom-e immár, hogy kimaradt a köhögésem? — Talán kelmed eddig nem mosakodott mindennap? — Hát nem az orvos úr mondta, hogy tartózkodjam minden nedvességtől? Mivel a víz is nedvesség, én pedig nem mertem megmosakodni. (Székely anekdota) Állati! A kis százlábú panaszkodik az orvosnak: — Doktor bácsi, nagyon fáj a lábam. — Melyik lábad?—kérdezi az orvos. — Azt nem tudom meg­mondani, mert én még csak tízig tudok számolni. A kakas elmegy egy zeneisko­lába, hogy énekelni tanuljon. — Minek neked tanulni? — kérdi a tanár — hiszen amúgy is híresen szép hangod van. — Igen, igen — mondja a kakas —, csakhogy a tyúkok ragaszkodnak a diplomához. * *¥ A sasmama fog egy héját és hazaviszi a fészekbe a fiókájá­nak. Az azonban csak turkál a héjában és nyafog, hogy vér­csét szeretne ebédre. — Nincs vércse! — mérge­lődik a sasmama. — Meg kell enni a héját is, abban van a vitamin. — Miért szerencsés állat a kenguru? — Mert üres erszénnyel is tud ugrálni. Petőfi Sándor Didergő Szél didereg, eső fázik, Harmatos hold virágzik. Madár ázik, sír a tó, könnye hangos békaszó. Színezd ki a rajzot! Hány éves? Vajon hány esztendős ez a göndör hajú fiatalember. Egyáltalán: fiatal vagy öreg­ember talán? Megtudjátok, ha összeadjátok valamennyi szá­mot! íme, harmincöt villanykörte, öt sorban és hét oszlopban. Minden körte erejét a rajta lát­ható szám jelzi. Csavarjatok ki, azaz ebben az esetben feketít­setek be min­den vízszintes sorban három­három izzót, azaz összesen tizenötöt úgy, hogy az égve maradt húsz körte ereje min­den vízszintes sorban 140 watt, minden függőleges sor­ban pedig 100 watt tegyen! Harmincöt villanykörte A „szerencsés” hajótörött A két, látszólag egyforma kép között öt eltérő részletet fedezhettek fel. Melyek ezek? (A NEUE KRONEN ZEITUNG

Next

/
Oldalképek
Tartalom