Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-29-30 / 24. szám
IBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1994. január 29-30., szombat-vasárnap Ki függ a keresztfán? Sz. Kürti Katalin és Hapák József könyve Munkácsy Mihály Krisztus-képeiről 1881: Krisztus Pilátus előtt. 1884: Golgota. 1896: Ecce Homo. Amikor Cézanne megkísérli újra összerakni az impresszionisták által feloldott világot, Gauguin Tahiti őstisztaságába menekül Párizs poklából, Van Gogh pedig lángnyelvekként lobogó ciprusokkal jelzi az önpusztítás többé el nem oltható futótüzét — mit keres egy magyar festő, Munkácsy Mihály a Biblia lapjain? Úgy gondolta, hogy a középkor és a reneszánsz, Giotto, Rubens, Tintoretto, Dürer, Rembrandt, Gustave Dóré után még kínálkozhat új festői olvasata Jézus szenvedéseinek és kínhalálának? Munkácsy Krisztusa ugyanaz, mint az övék? Akkor miért Munkácsy Krisztus-képei előtt állt napokig a sor Párizsban, Bécsben, Budapesten, Stockholmban, New Yorkban? S ha másvalaki az O Krisztusa, akkor más a tanítása is? Más Pilátus, mások a farizeusok, más Mária, Keresztelő Szent János s más a csőcselék? Ha nem az örök Krisztust és az örök tanítást akarta újra megszólaltatni, miért nyúlt mégis az örök témához? Mert maga a szenvedés, a (hiábavaló) áldozat az örök téma? Ezért hiányzik a glória Krisztus feje körül? Az Ember tragédiája ez, akár Ma- dáché, csak éppen a helyszíneket nem váltogatja? Vagy inkább kisbetűvel írva az embert —saját sorsát vetíti rá a Krisztuséra? Ezért köttette föl magát műtermében a keresztre s nézte tükörből a „modell” színeváltozásait? Talán pályájára emlékezett? Vagy azokra a keresztekre, amelyeket az asztalosműhely udvarán pillantott meg, amikor először lépte át Langi mester küszöbét? Vagy arra a temetői keresztre, amelyet csontig hatoló hidegben, dermedt ujjakkal kellett lefestenie a szarvasi úti temetőben egy téli délutánon? Minden művészi útra gondolt, amelynek vándora valami nagyot, sohasemvoltat szeretne létrehozni, de úgy röhögi s üvölti körbe a tömeg, mint Pilátus udvarán az O Krisztusát? Mi ragadta meg a modem novella mesterét, Guy de Mau- passant-t, hogy a Bel aw//’ban megörökítette a Golgotát? S miért mondatta James Joyce- szal, az abszurd irodalom atyjával, az Ulysses szerzőjével az Ecce Homoról, hogy: „A kép oly félelmetes valószerűséggel tárja fel a mindkét nemre jellemző és minden fokon megmutatkozó, démoni karnevállá korbácsolt, felcsigázott, aljas emberi indulatokat, hogy jellemzésére minden szó kevés. Ha bármiféle emberfeletti do„Csak az tud ilyen képet festeni, aki ízig-vérig ismeri az embereket.” (James Joyce) Az aradi román ortodox püspök egyházáról A megértés érdekében Dr. Timotei Sevici aradi román ortodox püspök megfontolt és nagy tudású ember hírében áll. Az aradi püspökség hatásköre Arad és Vajdahu- nyad megyékre terjed ki. A gyulai vikariátus autonómiája folytán közvetlenül a bukaresti patriarchátusság irányítása alatt tevékenykedik, ám ennek dogmatikai tartalmú, patronálási jellegű feladatai az aradi püspök közvetítésével érvényesülnek. (A gyulai püspöki helynökség — melynek ügyeibe az aradi püspökség természetesen nem avatkozik be — Békés, Hajdú- Bihar, Csongrád megyében és Budapesten fejti ki tevékenységét.) A püspök hívei kérésére gyakran megfordul a vikariátus területén, közreműködik szertartásokon. —Az utóbbi években élénkebb lett a püspökség kapcsolata a gyulai vikariátussal, a magyarországi hívekkel. Ez nagyban hozzájárul a magyar és a román nép közötti jobb megértés kialakulásához. Magyarországi személyes kapcsolatai is ezzel az eredménnyel járnak az utóbbi években? — Történelmi hagyományokat folytatunk — válaszolta dr. Timotei Sevici. — A gyulai vika- riátusság mindig Aradhoz tartozott. A szinódus visszaállította ezt az állapotot. Ez is nyitás, a jószomszédság megnyilvánulása. A hivatalos kapcsolatokon kívül többnyire valóban családok meghívásának eleget téve érkezem Magyarországra. A héten Aradon — az ökumenikus tanács felhívására— imádkozunk az egységért, a háború ellen. A magyar híveket is kérem, hogy csatlakozzanak ehhez. Aradon az összes felekezet ezt teszi. A hét lezárásaként közös istentiszteletet tartunk. Természetesen kellenek a hivatalos kapcsolatok is, de fontosabbnak vélem a családi jellegű találkozásokat. Ezek ugyanis a bizalomerősítést, egymás jobb megértését szolgálják. —Mióta püspök ön? — 1984 óta vagyok aradi püspök. Korábban Temesvárott, az érsek mellett segédpüspök voltam. A Művészetek—Társadalom oldalakat Niedzielsky Katalin szerkeszti Dr. Timotei Sevici gyakran vállalkozik magyarországi szentmisék celebrálására FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — Néhány éve azt láthatjuk, hogy az aradi vértanúk emlékére rendezett október 6-i megemlékezésen—ökumenikus szertartás keretében—a püspökség is szerepet vállal. A magyar—román barátságot kívánja erősíteni ezzel? — Nem történelmileg vizsgáljuk a problémát. Valóban, az ökumenikus istentiszteletet együtt celebráljuk más egyházak vezetőivel. Az egyház mindig a jón keresztül legyen jelen. Mindig az egység, a megértés érdekében lépünk fel. Az ilyen alkalmak közelebb hozhatják egymáshoz az embereket. Igen fontosnak tartom, hogy az egyház ne politizáljon. Nem a feszültségek szítása, inkább a csendesítés a célunk. Az aradi püspök egyetértett azzal, hogy a jövőben magyarországi látogatásai szélesebb sajtónyilvánosságot kapjanak. K . , log van a képen, bármi, ami az ember érzései felett, vagy azokon túl van, az Krisztusban jelenik meg. De akárhogy nézi az ember Krisztust, tekintetében ennek semmi nyoma. Nézésében nincs semmi isteni, semmi emberfeletti. Az egész arc egy aszkétikus, ihletett, lelkesült, csodálatos szenvedélyes emberé. Ez Krisztus, a Fájdalmak Embere, ruhája vörös, mint azo- ké, akik a szőlőprést taposták. Valóban: íme az Ember?” Kérdés kérdésre halmozódik Sz. Kürti Katalin (szöveg) és Hapák József (fotók) képeskönyvét lapozva, amely az évfordulós ünnepségek első kézzelfogható eseményeként a napokban jelent meg a debreceni Déri Múzeum kiadásában Munkácsy Mihály Krisztus-képeiről, amelyek immár, az Amerikából hazatért Golgotával együtt teljes trilógiaként szenilélhetőek a múzeum Munkácsy-termében. Ám csupán egyetlen válasz lehetséges és hiteles, amelyet mindenkinek önmagában kell megfogalmaznia: Ki függ a keresztfán?... Banner Zoltán „Ezért köttette fel magát műtermében a keresztre...” Az ember szenvedéseit, saját sorsát vetíti rá Krisztuséra POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától 13 hétvégén találkozhat A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt és felragasztv a 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest 114. Pf.. 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! VÁLLALKOZÁS 1. Mi lett a „vállalkozók paradicsoma” ígéretből? 1. paradicsom 2. püré X. még az sem 2. Hogyan változott a vállalkozások számának növekedési üteme 90-93-ig? 1. nőtt 2. lassult X. változatlan maradt 3. Mennyit kapott a „meggy-magos" vállalkozó anno? 1.3 év 2 hónapot 2.2 év 3 hónapot X.1 évet □ 4. Mi éltet egy vállalkozót ma? 1. hit 2 remény X. kereset □ 5. Egy kis varroda beindításához az USA-ban fél nap ügyintézés kell. Nálunk? 1.1 nap 2.5 nap X. 10 nap □ 6. Melyik a leginkább túlszabályozott terület hazánkban? 1. a vállalkozás 2. a közlekedés X. a polgárok fogsora I 7. A hasonló fejlettségű országokat egybevetve, mekkora nálunk a vállalkozókat terhelő adószint? 1. ugyanolyan 2.10%-kal alacsonyabb X. 10%-kal magasabb 8. Hogyan változtak a vállalkozók adóterhei 90 és 93 között? 1. növekedtek 2 csökkentek X. nem változtak CH 9. Érdekelt-e ma egy vállalkozó a munkahely-teremtésben? 1. nem 2 igen, erősen X. ahg-ahg □ 10. Mitől tart leginkább ma egy vállalkozó? 1. konkurenciától 2. betörőktől X. újabb gazdasági szabályzóktól CH 11. Mivel lehetne leginkább ösztönözni a vállalkozásokat? 1. kamatemeléssel 2. adó-csökkentéssel X. központi szabályozással □ 12. Meddig kell „kibírnia” egy vállalkozónak? 1. hóvégéig 2 évvégéig X. májusig □ FORDÍTS! VÁLASZTÓTO
