Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-31 / 25. szám
1994. január 31., hétfő MEGYEIKÖRKÉP Nem eresztik szélnek a gyermeket — Önálló zeneiskolát szeretnének Ki állja a költségeket? Angolnyelv-klub A Békés megyében tanító amerikai, illetve angol származású nyelvtanárokkal találkozhatnak, folytathatnak kötetlen beszélgetést, gyakorolhatják a nyelvet klubszerűén azok, akik valamilyen szinten már beszélik az angol nyelvet. A klubfoglalkozások helyszíne a békéscsabai Diáktanya, az első találkozási időpont pedig január 31-e, hétfő 18 óra. „Fekvőrendőrök” az utakon Mezőmegyeren, a vasúti sorompó előtt nemrégiben úgynevezett fekvőrendőrt—a járműveket lassításra késztető bukka- nót — helyeztek az úttestre. A tervek szerint hasonló megoldást terveznek Békéscsabán, a Szabadkígyós felé vezető úton a vasúti sorompók elé. Hatmilliós költségvetés Az újszalontai önkormányzat legutóbbi képviselő-testületi ülésén a testület elfogadta a település 1994. évi hatmillió forintos költségvetését. Ebből az összegből az idei esztendőben 400 ezer forintot fordítanak a folyamatban lévő templomépítés munkálatainak finanszírozására. Döntsön a munkáltató! Mezőhegyesen is kemény diónak bizonyult az ,,F’ kategóriába sorolandó pedagógusok kiválasztása. A képviselő-testület (talán helyesen, de mindenképpen elegánsan!) visszaütötte a labdát az intézményvezetőknek, mondván, hogy az ő felelősségük a személyi kérdésekben való döntés. Segítség a vöröskereszttől Felvette a kapcsolatot egymással Újkígyóson a vöröskereszt helyi titkára és a cukorbetegek képviselője. A vöröskereszt titkára a békéscsabai szervezettel közösen segíti olcsóbb diabetikus ételféleséghez, segédanyagokhoz, ismeretterjesztő filmekhez hozzájuttatni a rászorulókat. A háziorvosok kérték A jelenleginél korszerűbb számítógépes nyilvántartási programot vásárol mindhárom háziorvosának a mezőhegyesi ön- kormányzat, melyet az idei költségvetési tartalékból fedeznek. Mezőhegyes önkormányzatának december 25 -ei ülésén Felek Levente képviselő bejelentette, hogy információi szerint az első félév befejeztével megszűnik a városban a zeneoktatás. Az intézkedés 74 kisdiákot érint, akik jelenleg a Battonyai Állami Zeneiskola kihelyezett tagozatán tanulnak. Kassai Béla polgármester megerősítette, hogy valóban gondok vannak á tagozat működtetésével. Ennek lényege a következő: a battonyai önkormányzat mint fenntartó kérte, hogy a zeneoktatás költségeihez mintegy 640 ezer forinttal járuljon hozzá Mezőhegyes. A polgármester ettől elzárkózott, mondván, hogy Battonya városa a mezőhegyesi gyermekek után is megkapja az állami fejkvótát. Az egyeztető tárgyaláson a két város vezetői megállapodtak abban, hogy szeptember 1-jétől a mezőhegyesi zenetagozat önálló intézménnyé alakul. (Korábban ugyanez történt Mezőkovács- házán is, s ott már évek óta Legyen a vendégünk! címmel az MSZP békéssámsoni szervezete nemrégiben közös gondolkodásra várta a község lakóit. A fórumon dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke és Hideg Gábor, az MSZP megyei elnöke volt a vendég. A kötetlen beszélgetés előtt Hideg Gábor elismerően szólt az elmúlt időszak infrastruktuAz általános és középiskolák végzősei a pályaválasztási hajrához érkeztek és több helyen is tartanak ezzel kapcsolatban tanácsadást diákoknak, szülőknek. Kicsit rendhagyó azonban, ha pszichológus is „beszáll” ilyen jellegű tevékenységbe. Liska Sándort — aki a témában érdekeltek rendelkezésére áll minden szerdán a békéscsabai Diáktanyán — arról kérdeztük, miben segíthet a pszichológus és milyennek ítéli a tanulók rálátását a megfelelő iskola, pálya kiválasztásában. — A pszichológus különböző mérőeszközökkel — intelligencia- és érdeklődési terület tesztekkel, a személyiségre vonatkozó kérdőívekkel, beszélgetéssel — megismerheti a gyermek adottságát, személyiségét, elképzeléseit és ezek eredményesen működik a helyi zeneiskola.) „Arról azonban szó sem volt, hogy a batto- nyaiak tanév közben hagynák abba a mezőhegyesi gyermekek zeneoktatását. Ez nekem is új fejlemény” — mondotta Kassai Béla. Másnap telefonon kerestük Takács Dezsőt, Battonya polgármesterét. — Kizárólag állami normatívából már a zeneoktatást sem lehet fenntartani — mondotta. — Ez azt jelenti, hogy a battonyai önkormányzat pénzzel támogatja a mezőhegyesi gyermekek képzését. Ügy gondoljuk, a tagozat fenntartására fordított plusz kiadásainkat a mezőhegyesi önkormányzatnak illene átvállalnia. Ok ez elől kategorikusan elzárkóztak. Ekkor még úgy váltunk el egymástól, hogy a kérdésre visszatérünk, keresve a megoldást. Néhány nap múlva azonban a zeneiskola „utazó tanárai” úgy döntöttek, hogy szeptember 1-jétől nem vállalják az átjárást Mezőhegyesre. rális fejlődéséről, ugyanakkor bírálta azokat az intézkedéseket, amelyek az ország belső adósságállományát megtrip- lázták. A kárpótlási és az egyházi vagyon visszaadásáról szóló törvények kapcsán megnyugtatta a hallgatóságot, hogy ezeket a szocialisták nem akarják „visszacsinálni”. Dr. Simon Imre elsőként a megyénkre szabott kormányalapján orientálhatja egy irányvonal felé — kezdte. — Konkrétan nem iskolát, szakmát javaslok, hanem feltárom a diák és a szülő előtt, hogy milyen döntést tartok pszichológusként a legmegalapozottabbnak. — Mennyire látják reálisan a tanulók képességeiket, adottságaikat és mennyire befolyásolja őket a szülői elképzelés? — Van, amikor homlok- egyenest eltérnek elképzeléseiket illetően és sokszor a szülőt kell rádöbbentenem: tévedett. Akad olyan, hogy a szülő érzi, nem a legmegfelelőbb a gyerek választása, mégis kiáll mellette. Mondanék egy példát: a srác kamionsofőr szeretett volna lenni, ugyanakkor meglehetősen bizonytalan, szorongó, magába forduló Ennek hátteréről a zeneiskola igazgatója, Holló László a következőket mondta: — Kollégáim úgy látják, hogy sem erkölcsileg, sem anyagilag nem méltányolják eléggé a munkájukat Mezőhegyesen. Egyre rosszabb körülmények között kell dolgozniuk, a hangszereket kénytelenek Battonyáról kiszállítani, ugyanakkor a gépkocsihasználatért nem kapnak térítést. Megítélésünk szerint az a legnagyobb gond, hogy a mezőhegyesi tagozatnak nincs egy 2-3 fős helyben lakó, főállású tanári kara. Ezt a csapatot esetleg ki tudnánk egészíteni. így viszont tiszteletben tartom a kollégák döntését; teljes óraszámban tanítanak Battonyán, nem kötelezhetem őket az átjárásra. Viszont szeretném hangsúlyozni: nem eresztjük szélnek a 74 gyermeket, a tanév végéig mindenképpen gondoskodunk az oktatásukról. A többi már a mezőhegyesi ön- kormányzat dolga. Ménesi György programról beszélt. Véleménye szerint az egy ad hoc jellegű próbálkozás, gyökeresen nem változtat meg semmit, ahogyan a dél-békési falrepedések ügyét sem kezelik kellő komolysággal. Arra a felvetésre, vajon koalícióra lépne-e az MSZP a Munkáspárttal, Hideg Gábor határozott nemmel válaszolt. Cs.I. személyiségként ismertem meg. A baleseti statisztikák szerint ez rossz előjel. Végül elismerték, hogy megfontolandó a választás. Sokan többféle elképzeléssel jönnek és ebben az esetben kiválasztható, milyen területen várható előbb siker. Ha valakinél teljes a kérdőjel, felvázolom, hogy milyen irány lenne neki megfelelő. A divat is nagy úr és nagyon sokan a kereskedelemben látják megalapozva jövőjüket, ahol jó pénzt keresnek majd. Nincsenek azonban tisztában azzal, hogy ehhez milyen tulajdonságok kellenek, hogy mennyire függ a siker a szerencsétől, a mindenkori gazdasági helyzettől; de más szakmáknál is jellemző az alultájé- kozottság. Megfigyelhető az is, hogy a többség a privát szféra felé vonzódik. Ny. L. Az MSZP nem lépne koalícióra a Munkáspárttal Pályaválasztás a pszichológus szemével Mozimúlt Az újkígyósi mozi története mára történelem. Építése Cs. Kiss József emlékezéseiből nyomon követhető. Az alábbiakban a mozi születésének történetét olvashatják. ,,Isten nevében kezdem el ezen épület felépítését, amit 1939. április 24-én kezdtünk. A munka nagyon szépen haladt, bár egy kicsit megnehezítették a katonai behívások... Építőmesterünk Liker András volt, aki nagy igyekezettel és jó akarattal vezette a munkát. A mozi építése 30 ezer pengőbe került. Sokat könnyített a kiadásban, hogy 70 ezer db téglát magunk égettünk ki az eperjesi tanyánkon közvetlen az iskola előtt. Az első előadást 1939. szeptember 16-án a János Vitéz című filmmel kezdtük. Családi állapotunkról megjegyezve Cs. Kiss József született 1899. augusztus 25-én Medgyesegyházán. Nejem, Zsótér Mária született Újkígyóson 1901. augusztus 27-én. Házasságot kötöttünk 1922. február 8-án Újkígyóson. Gyermekeink Magdolna, aki 1924. január 24-én született és István, aki 1925. augusztus 19- én született és aki jelen időben Szatmárnémetiben végzi kereskedelmi iskolai tanulmányait. Ezen sorok befejezése előtt arra kérem azon személyt, kinek ezen sorok valaha a kezébe kerülnek, hogy tegyen meg annyi szívességet, és juttassa el ezen sorokat utódaim bármelyik tagjának. Titeket pedig kedves utódaim arra kérlek, hogy bízzatok Istenben és egymást szeressétek és a gyengéket segítsétek, úgy Isten is megsegít benneteket... Kelt Újkígyós 1941. november 17-én. Zsótér Mária, Cs. Kiss József, Cs. Kiss Magdolna. * Bozó Imre, Újkígyós polgár- mestere nagy becsben tartja a fenti kézzel írt emlékezést. Megtudtuk, hogy miután a mozi önkormányzati tulajdonba került, ezért a tatarozás, felújítás is az ő feladatuk. Az épületet szeretnék eredeti állapotának megfelelően helyrehozatni. A felújítást közmunkásokkal végezteti az önkormányzat. Költsége várhatóan egymillió forint lesz. B.V. Olvasóink írják ==. Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Válsághelyzet? Az 1993. december 24—26-ai számban nagy érdeklődéssel olvastam az országunk egyetlen harangöntő mesterének munkájáról, nagy történelmi ismeretéről és a harangöntő tudományáról írt cikket. Nagyon érdekesnek találtam, ezért kétszer is elolvastam, mivel eddig el sem tudtam képzelni, hogyan készül a harang. Nem akarok ismétlésbe bocsátkozni, hiszen a szerző szinte mindent leírt, az előkészülettől a megszólaltatásig, minden műveletet. Feltette a kérdést a mesternek, miszerint: miért nincsenek nálunk csilingelő haragsorok? Amire a mester ismét csak nagyon bölcsen válaszolt. És ez az, ami engem megihletett és írásra késztetett, amikor azt olvastam, hogy azért nincsenek csilingelő harangsorok, mert nálunk minden egyes harang megkondulásának történelmi jelentősége van. A harangoknak mondanivalójuk is volt és van. Ha a két kisebb csendült meg, akkor tudtuk, hogy valami szegény embert temetnek. Ha pedig mind a négy zúgott, mint egy óriási orgona, amit a határban is hallani lehetett, akkor ünnepi misére hívogatott vagy éppen nagy gazdái temettek. Az emberi sorsokat is össze lehet hasonlítani a harangok sorsával. Ugyanis sok millió ember olvadt be a jeges hidegbe vagy az ágyúk tüzes poklába, a krematóriumok izzó olvasztóiba. Sok ezer embert felfüggesztettek és jól megkongattak, s kongatnak most is. A válság jelét tapasztalni mindenütt. Például a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásánál is ennek jelét véltem felfedezni. Ugyanis ez évtől a mozgáskorlátozottak támogatását megszigorítják és erősen korlátozzák. A biztosítási hozzájárulást pedig megvonják. Az elbírálást annak ellenére, hogy az illetőt korábban már egy több szakemberből álló bizottság véglegesen mozgáskorlátozottá nyilvánította, most egy egyszemélyes „bizottsághoz” kellett és kell mennie elbírálás végett. így kerültem én is a múlt évben egy egyszemélyes, röntgen szemű bizottság elé, aki még a folyosón állva engem a zárt ajtón keresztül olyan ügyesen meg tudott — ránézéssel — vizsgálni, hogy amikor bementem a rendelőbe, mindjárt azt mondta — annak ellenére, hogy az egyik lábam 45 éve hiányzik: Uram, az Ón rokkantsága nem meríti ki a mozgáskorlátozottság fogalmát. Megfellebbeztem, választ eddig nem kaptam. Hát tisztelt uraim, a „harangok” őszintén és tisztán zúgnak. Fehér Sándor, rokkantnyugdíjas Egy kórház születik 1605. február 21-én az erdélyi vármegyék és a székelyek (április 20-án a magyarországi rendek is Szerencsen) Erdély és Magyarország fejedelmévé választották Bocskai Istvánt Nyárádszeredán. E kis mezővároska (ma faluvá van visszafejlesztve!) főterén áll az alapzata annak a szobornak, amely e fejedelemválasztás emlékét őrzi. A szobrot a „testvéri" pusztító szándék ellen a csodálatos református templomba menekítette a féltő szándék, ahol nem érhette a múltban sem, és ma sem érheti a Dnyeszter- től a Tiszáig húzódó hóbortosság inzultusa. A forradalom előtti világ, köztudottan, tudatosan sorvasztotta el a székely, magyar vidéket, vagy ha tett is valamit érte, azt a „benépesítés” szándékával, fondorlatával tette. Még a kondukátor idejében Nyárádszereda szülőotthon nélkül maradt, mintegy jelezve ezzel azt, hogy a nemzeti szocializmusban a magyarnak nem szükséges szaporodni, sokasodni. Most, a nemzeti posztkommunizmusban pedig a kis kórháza is áldozatul esett, mintegy jelezve azt, hogy a megszületettek (régebben vagy a közelmúltban) élete nem feltétlenül szükséges a purifikált-megtisztított Nagy-Ro- mániában. Nyárádszereda, a kis Jobbágyfalvával a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség testvérközsége, a bihari Darvas község pedig a Nyárád menti Szentháromság testvét faluja. Tudni kell, hogy annak a vidéknek hegyek között és folyók, patakok mellett meghúzódó falvai mind Nyárádszeredába jártak gyermekeiket megszülni vagy egészségüket tataroztatni. Nyárádszeredában és környékén most összefogott néhány tehetősebb ember és megvásárolta egy felszámolt termelőszövetkezet irodaépületeit. Segítség kellene, akármilyen anyagi támogatást, bárhonnan, bárkitől. Orvosi gárdájukat is most toborozzák ezek a kétségbeesett emberek, felszerelésekre is szükség van a kórház minden részének. Ezért szólunk minden jószándékú emberhez, intézményhez, mindenkihez és mindenhez: segítsünk a nyárádmentiek csodateremtésében. Minden anyagi támogatást vagy más felajánlást kérünk a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség címére: 5525 Füzesgyarmat, Unitárius Egyházközség, Kossut L. u. 14. b. Az alig 120 lelket számláló gyülekezet már meg is tette az első lépést és5000forint összeggel járul e szent ügy megvalósításához. Balázsi László, lelkész
