Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-05 / 3. szám

Ma Battonya és környékéről olvashatnak tudósításokat lapunk 7. oldalán 1994. JANUÁR 5., SZERDA ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Nóniusz, a „tökéletes ló” ✓ Uj központot kapott az endrődi takarékszövetkezet / Útba esik jövet-menet Akinek halott hírét költik, hosszú életű lesz a Földön — tartja a szólás. No meg ki nem keveredett még soha „kabátlopási ügy­be”? Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet mindkét „áldás” részese lehetett az elmúlt évben, ennek ellenére remek színben találtuk. Sőt, ha egészen pontosak akarunk lenni: az endrődiek majd’ kicsattannak az egészségtől. (Folytatás a 3. oldalon) Für Lajos újévi köszöntője A napóleoni háborúk után, 1815-ben hadizsákmányként érkezett hazánkba Nonius Senior, a faj honi megalapítója. Történelmi áttekintésünk a 14. oldalon fotó: lehoczky Péter Valami van, de nem az igazi! A Közalkalmazotti törvény módosításának furcsaságai Januárban már az emelt összegű nyugdíj jár A megyében több helyen behívatták a tanárokat a két ünnep között az iskolákba és aláírattak velük egy papírt, amely szerint visszasorolták az ,,F’ (legmagasabb fizetési) kategóriából őket. Erre, ha nem is a színfalak mögött, de az érdekképviseletek megkerülésével, a módosított Közalkal­mazotti Törvény nyújtott lehetőséget. A Tarnóczky— Rudics (MDF) önálló képviselői indítványra azért volt ebben a formában szükség, hogy a szakszervezetek ne tudjanak belépni az alkufolyamatba. A módosító indít­vány jelentős mértékben csökkentette azok számát, akik ,,F’ kategóriás besorolást nyerhetnek. A Matáv új díjai 1994. január 1-jétől drágult a telefonálás Magyarországon. Ennek persze senki sem örül, de ha pontosan ismerjük a he­lyi és távolsági hívások tarifá­it, nemcsak jobban tudjuk el­lenőrizni az árakat, hanem je­lentős megtakarításokat ér­hetünk el. (6. oldal) Németországba utaznak a lila-fehérek A Békéscsabai Előre FC lab­darúgói a megérdemelt egy hónapos pihenő után kedden délelőtt találkoztak ismét a klub Kórház utcai székházá­ban. Az orvosi vizsgálat után be is fejeződött a délelőtti program, majd 14 órakor az idei első edzést is megtartotta az együttesnek Pásztor József vezető edző és segítőtársa, Sil­vio Iorgulescu pályaedző. (16. oldal) Négykilós heroinfogás Lökösházán Nagy mennyiségű heroint ta­láltak a lökösházi vámhivatal pénzügyőrei az év első munka­napján egy német állampol­gárságú női utasnál—tájékoz­tatta tegnap a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­noksága a sajtót. A német hölgy Törökország­ból tartott Németországba az Ovidius nemzetközi gyorsvo­naton. A pénzügyőrök a 3,9 ki­logramm súlyú kábítószerre az utas duplafalú bőröndjében lel­tek rá. A vámhivatal a hat tasak- ba csomagolt kábítószert lefog­lalta, és büntető feljelentést tett kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt a bőrönd — törökországi szilvesztere- zésből hazafelé tartó—tulajdo­nosa ellen a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon. A Közalkalmazotti törvényt 1992. július 1-jén fogadta el az országgyűlés. Még ennek az év­nek az őszén ötvenezer pedagó­gus aláírásával sikerült elsőként módosítani a törvényt. Elérték, hogy minden munkaviszony­ban eltöltött év a közalkalma­zotti fizetésbe beleszámít, más­részt jóval differenciáltabb be­sorolást állítottak össze. Ezután a kormány megpróbálta elha­lasztani a törvény hatályba lépé­sét, csak 1995. január 1-jétől kívánták bevezetni a finanszíro­zás új rendszerét. A válasz 1993 májusában negyvenezer fős pe­dagógus tüntetés volt a főváros­ban. Ennek hatására hosszú egyeztetés után a kormány ga­ranciát vállalt a ’94-es beveze­tésre. Még ezt követően is óriási kérdőjelek maradtak. A kor­mány és az érdekképviseletek egymástól nagyságrendekkel különböző összeget neveztek meg, amely a törvény finanszí­rozásához szükséges. A pénz kétharmadát a kormányzat biz­tosítja, egyharmadát az önkor­mányzat a saját forrásaiból te­remti elő. A kormányzat pénzé­nek felét egyből megkapják a települések, a másik felét hitel­ként felveszik, melyet 1996-tól a Pénzügyminisztérium fizet vissza kormánygaranciával. A 1993. november 30-án el­fogadott módosított törvény (Folytatás a 3. oldalon) Für Lajos honvédelmi minisz­ter az új év alkalmából foga­dást adott a történelmi egyhá­zak vezetőinek, az Országgyű­lési Honvédelmi Bizottsága tagjainak, az elektronikus és az írott sajtó elnökeinek, illet­ve főszerkesztőinek, valamint A január 1 -jétől életbe lépett négy százalékos nyugdíjeme­lés mindazokra érvényes, akik 1993. december 31-e előtt vo­nultak nyugdíjba. Az emelés még a tavaly novemberi, egy­szeri, egyösszegű nyugdíjki­egészítés „utóhatása”, mivel most annak egyhavi összege épült be a nyugdíjakba. Hidasi László, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazga­tóság nyugdíjosztályának ve­zetője elmondta, az év első napján hatályba lépett rendel­kezés szerint az érintettek már januárban az emelt összegű el­látásokat vehetik kézhez. Az új esztendőben egyébként a törvényi előírások szerint még két nyugdíjemelés várható, márciusban és szeptember­ben. A Nyugdíjbiztosítási Ön­a Magyar Honvédség vezető beosztású tábornokainak és tisztjeinek. A honvédelmi miniszter megköszönte a meghívottaknak az elmúlt évi együttműködést. A fogadáson részt vett dr. Árpási Zoltán la­punk főszerkesztője is. kormányzat — korábban nyil­vánosságra hozott — elképze­lései szerint tavasszal 10, míg ősszel előreláthatóan újabb négy százalékos emelés való­színű. Rámutatott: míg az egyszeri nyugdíjkiegészítésben csak azok részesülhetnek, akik 1993 előtt mentek nyugdíjba, a 4 százalékos januári nyugdíj- emelés már az 1993-ban nyug­díjba vonultakat is megilleti. Az emelés alapján az öregségi nyugdíj legkisebb összege ha­vi 6800 forintra emelkedik, de több pénzt kapnak ezentúl a baleseti nyugállományban és az átmeneti járadékban ré­szesülők is. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás összege havi 200 forinttal emelkedik. Hogy kerül a csizma az asztalra? Rendben van, beszéljünk az állampolgári fegyelemről! A néhai miniszterelnök ugyan többnyire megelégedett a polgárok említésével, ám nem vitás, utóda e fogalom használatával üzenni kíván valamit. Kihallik belőle a sommás ítélet: a polgár az állam alávetettje, s mint ilyen feltét(elte)len fegyelemmel tartozik. Boross Péter el nem mulasztaná úton-útfélen megemlíteni: rend a lelke min­dennek. A kérdés csak az, mit értünk rend alatt. A miniszterelnök láthatóan megsértődött a miatt, hogy a hazai és a külföldi sajtó Antall Józseftől jobbra állóként jellemezte. (Azt viszont már régen hallottuk, hogy Antall Józsefen kívül a kormányzó pártokban nincs olyan, aki egyáltalán szóba jöhetne miniszterelnökként.) Akárhol is áll Boross Péter, a citoyen, a szabad polgár hangsúlyozot­tan állampolgárrá ferdítése arról árulkodik: az államot, annak törvényeit nem elsősorban a polgárok közmeg­egyezésén alapuló szervezetként, hanem a közigazodás alfája és ómegájaként fogja fel. Akkor viszont mit babrá­lunk a sokféle önkormányzattal, egyesülettel, szakszerve­zettel, meg egyebekkel? A demokrácia bizony — ha úgy tetszik — némi „rendetlenséggel” is jár. Jó lenne tehát tisztáznia a miniszerelnöknek, hogy mit is ért „rend” alatt. Amúgy az „állampolgár” szabatos közjogi fogalom, a „rend” pedig közbiztonságunk egyik-fontos tényezője. De ha a citoyen helyett túl sokszor használják, s folyton- foly vást rendre intenek, joggal ráncolódhat a homlokunk: hogy kerül a csizma az asztalra? j^ISS a János Tizenegy év után kidőlt a sorból a kemence Az elmúlt héten még az oros­házi öblösüveggyár jubileu­máról cikkeztünk, most vi­szont egy kellemetlen ese­ményről kell beszámolnunk. A 30 éves születésnapját nemrég ünneplő gyár öt hutája (négy öblös és egy hengerelt) közül már régen leállították az egyiket. A maradék három öb­löshutában a 11 éve üzemelő kemence kidőlt, pontosabban fogalmazva: bedőlt az oldala. Tudomásunkra jutott, hogy a meleg üveg leeresztése és a kemence kihűlése után a na­pokban szemlét tartottak a szakemberek, és felmérték a kárt. A tapasztalatokról kér­deztük Görbics Ferencet. — Üveg nem folyt ki a kád­ból, mert a kemence oldala az üvegszint fölött dőlt be—tájé­koztatott a fehér üveget gyártó (gyártott) kemence baleseté­ről a műszaki igazgató. — Műszaki hiba. emberi mulasztás, netán az elörege­dés okozta a bajt? (Folytatás a 3. oldalon) Ahol régen az izzó üveg fortyogott, ma kihűlt téglatörmelék van fotó: szűcs László

Next

/
Oldalképek
Tartalom