Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-05 / 232. szám
jpÉS MEGYEI HlRLAPMEGYEIKÖRKÉP 1993. október 5., kedd Bemutatkozott az új karnagy Szeghalmon a zenei világnap alkalmából az Ifjúsági fúvós- zenekar adott műsort szombaton a Delta Áruház előtt. Ez a fellépés egyben a zenekar új karnagyának, Vágó Jánosnak a bemutatkozására is alkalmat nyújtott. Gádorosi nebulók A Némann Valéria Általános Iskolában az 1993/94-es tanévben 20 tanulócsoportot indítottak. A 16 iskolai osztályban (ebből 2 iskolaotthonos) és a 4 napközis csoportban összesen 405 diák tanul. Az idén 37 elsős kezdte meg tanulmányait Gádoroson. Tárlat Ady verseivel Ungvári Mihály kötegyáni autodidakta festő alkotásaiból nyílott a közelmúltban kiállítás az orosházi határőrigazgatóságon. A tárlat képeit a festő két korábbi kiállításának (a Barangolásaim és Gyepesmenti képek) anyagaiból válogatta. Ungvári Mihály az idén nyáron részt vett a kétegyházi alkotótáborban, s az említettek mellett az itt készített képeit is bemutatja az orosházi tárlaton. Új alkotásokkal bővült az Erdélyi képek sorozata, amelyből szintén láthatunk néhányat Orosházán. A kiállítás anyagait Ady Endre aktuális verssorai vezetik fel. Fórum Méhkerék nyugdíjasainak A méhkeréki önkormányzat minden év őszén fórumot szervez a település nyugdíjasai számára, ahol a képviselők tájékoztatják az időskorú lakosságot az elvégzett feladatokról, a község jelenlegi helyzetéről. Ebben az évben október 9-én délben találkoznak egymással a képviselők és a nyugdíjasok a helyi művelődési házban. A település eredményeiről, a jövendőbeli tervekről ezúttal dr. Rúzsa György polgármester tájékoztatja a megjelenteket. A kultúrműsor után, amelyet a legifjabb néptáncosok szolgáltatnak, ingyenes ebédre hívják az időseket. Ebéd után pedig, ahogy az már eddig is szokás volt, kötetlen beszélgetést folytathatnak egymással az egybegyűltek. Pótelőirányzat a tanításra A Mezőberényi 1. Számú Általános Iskolának nyolc szükségtanterme van, ami többlet- kiadást jelent a tanintézetnek. A naptári év végéig a szükségtantermek fűtésére a tartalék- keretből 160 ezer, januártól a jövő év költségvetéséből 100 ezer forintot szavazott meg a képviselő-testület. Szüreti mulatság Október9-én. szombaton a szüreti felvonulást követően szüreti bálát tartanak a sarkadi Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban. A bál a tervek szerint 20 órakorkezdődik. Gazdagodott a mentőállomás Mit mond a rendőr, az ügyész, a bíró és a börtönparancsnok Sarkadon? A Békés megyei életmentők gazdagodtak azzal az épület-, azaz garázsbó'vítéssel, amelynek megvalósításához a gyomaendró'di és dévaványai önkormányzat is anyagiakkal járult hozzá. A gyomaendrődi székhelyű mentőállomásról szállítják a környék betegeit a fekvőbetegintézményekbe FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Semmissé nyilvánított ítéletek (Folytatás az 1. oldalról) Térjünk vissza a személyi kárpótlásra. Gyulán, a megyei bíróság bírójától, dr. Garami Emiltől mindenekelőtt a három törvénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról érdeklődtünk. Mint kiderült, a jogszabályok alapján 1945-ig visszamenőleg semmissé nyilvánítható az ítéletek meghatározott köre. A volksbundista nem kap orvoslást Az 1989. évi XXXVI. törvény az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szól. Semmissé nyilváníthatók az 1956. október 23. és az 1963. április 4-e között, a népfelkeléssel kapcsolatos politikai bűncselekmények, illetve az ezzel bűnhalmazatban — ám kifejezetten a harci cselekmények során—elkövetett emberölés, rablás, közveszélyokozás vagy személy elleni erőszak miatt hozott ítéletek. Természetesen felmerülhet a kérdés, az egykor bűncselekménynek minősített esetek pontos körülményeit hogyan ismerheti meg a bíróság? Dr. Garami Emil válasza: —Minden esetben az eredeti ítéleteket vesszük alapul, amelyekből kiderülhetnek a számunkra fontos tények. A következő, az 1990. évi XXVI., úgynevezett semmisségi törvény az 1945. január 1. és 1963. ápriliíf 4. között kihirdetett ítéletek köréből az állam belső és külső biztonsága elleni, a terv-, az árdrágító és közellátás elleni bűncselekmények (például a beszolgáltatás-megtagadások vagy az úgynevezett feketevágások), illetve a társadalmi tulajdont károsító cselekmények feljelentésének elmulasztása miatti elítéléseket emeli ki. A megyei bíróság bírója ezekkel kapcsolatban is fontos megjegyzést tesz: — A törvényt nem lehet alkalmazni a háborús és népellenes bűncselekmények miatt hozott ítéletekre. így nem nyilvánítható semmissé annak az egykori leventének az ítélete, aki Békés megyéből Kőszegre került, s később a Hunyadi páncélosokhoz jelentkezett. Igaz, hogy egész idő alatt a páncélosok fodrásza volt, de akik itt szolgáltak, valamennyien háborús bűnt követtek el. Ugyanez vonatkozik a Magyar Nemzetiszocialista Párt, a nyilaspárt volt vezetőségi tagjaira vagy a Volksbund embereire. Ezekben az esetekben megtagadtuk a semmissé nyilvánítási kérelmeket. Jogorvoslás az egykori disszidenseknek Végül az 1992. évi XI. törvény az 1963.április5.és 1989.októ- ber 15. közötti, egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításának szabályait tartalmazza. Ez a törvény az ítéletek széles körét érinti; ide tartozik mindenekelőtt a tiltott határátlépés, a hazatérés megtagadása (mindkettő gyakran előfordult a hazai ítélkezési gyakorlatban), az összeesküvés, a lázadás, az izgatás, a közösség megsértése, a sajtórendészeti vétség, a rémhírterjesztés. Ezekkel kapcsolatban Garami Emil ugyancsak felhívja a figyelmet egy fontos tudnivalóra: — Csak azok az ítéletek nyilváníthatók semmissé, amelyekben a cselekmény az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában rögzített alapjogok gyakorlását jelentette. Tehát nem mondhatjuk ki a semmisséget arra az ítéletre, amelyben valakit elmarasztalt a bíróság, mert az „disznó, kommunista rendőrnek” nevezte a vele szemben intézkedő rendőrt. Ez ugyanis nem tartozik a szabad véle- ménnyilvánítás körébe. Igazolást, végzést továbbra is kiadnak Néhány szóval érdemes beszélnünk arról, hogyan kaphat valaki semmissé nyilvánító igazolást vagy végzést. Garami Emil erről a következőket mondja: — A semmissé nyilvánításhoz kérelmet kellett benyújtania az elítéltnek vagy a közeli hozzátartozójának az első fokon eljáró bírósághoz, népbírósági ítéletek, illetve a gyulai uzsorabíróság határozatai esetében a megyei bírósághoz. Akiknek az ügyére az 1992-es törvényt kellett alkalmazni, végzést hoztunk, a többieknél pedig igazolást adtunk, amellyel benyújthatták kárpótlási igényüket az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalnál. A kárpótlást egyébként az 1992. évi XXXII. törvény szabályozza, külön rendelkezve az élet elvesztéséért és a szabadságelvonásért járó kárpótlás kiszámításáról. Felsorolja a kárpótlást kizáró okokat. Ily módon nem kaphat kárpótlást, aki az államvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, karhatal- mista volt, vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétele miatt kitüntetést kapott, illetve a leverésben önként részt vett. Mint írásunk elején dr. Gondos József nyilatkozta, ezekben az ügyekben kárpótlásért már nem folyamodhatnak az érintettek. Egy nemrégiben elindult kezdeményezés szerint indokolt lenne még egy hónapos póthatáridőt megszavazni a kárpótlásra. Semmissé nyilvánítás ügyében viszont továbbra is bírósághoz fordulhatnak az érintettek — hiszen ennek nincs időbeli korlátja —, mert az igazolásokat és a végzéseket továbbra is kiadják a beérkezett kérelmekre. I p Uj zenei sorozat Új hangversenysorozatot indít a békéscsabai zeneiskola a címben jelzett Purccl-mottó jegyében. A négy alkalomból álló sorozatról Óídasi Péter igazgató a következőket mondta el: — A célunk kettős. Elsősorban szeretnénk az iskolánk műhelyében létrehozott értékeket a város közönsége elé tárni, tanáraink és növendékeink közös produkciójában. Emellett minden alkalomra a nemzetközi koncertéletben is komoly rangot elért művészek meghívását tervezzük, evvel is emelve a város zenei életének színvonalát. Az alapítványi hangversenyek bevételét — a fellépő művészek felajánlott honoráriumát, a belépőjegyek, illetve bérletek árát — a kiemelkedő tehetségű növendékek támogatására, valamint az iskola együtteseinek országos és nemzetközi versenyeken, fesztiválokon való részvételi költségeinek fedezésére és a hangszerállomány fejlesztésére kívánjuk fordítani. Az első koncert meghívott vendége Uros Dojcsinovity belgrádi gitárművész lesz, aki október 11 -én a Vigadóban mutatja be önálló estjét. Szent Cecília, az egyházi zene védőszentjének napján Alföldy Bo- russ Csilla orgonaestjére kerül sor a katolikus templomban. Tavasz első napjára terveztük Faragó Laura estjét, melyen a népdalokon kívül elsősorban magyar szerzők dalkompozíciói csendülnek fel. A sorozat utolsó, s talán a legnagyobb érdeklődésre számot tartó vendége Gregor József. Az ő ária- és dalestjét a Jókai Színházban tekinthetik meg a zenekedvelők. Az új sorozatra bérletek, jegyek a zeneiskolában válthatók. „Nem vagyunk ügye-fogyottak ! ” A sarkadi képviselők a közelmúltban városukba hívták dr. Kun Miklós ügyészt, dr. Bíró Mariann bírónőt és dr. Hu- szágh József börtönigazgatót Gyuláról. Tették ezt abból az alkalomból, hogy a Sarkadi Rendőrkapitányság ezen a napon számolt be az önkorány- zatnak a megalakulása óta végzett tevékenységéről. Minthogy a városatyák úgy érezték, e négy terület szoros összefüggésben áll egymással, megszervezték ezt a nem mindennapi ,,kerekasztal-be- szélgetést”. A sarkadi kapitányság részéről Tokai György megbízott kapitány beszélt az eltelt időszakról, s a jelenlegi problémákról. Mint mondta, intézményük egyelőre szerény létszámmal működik, ezért gyakran előfordul, hogy az utcára már csak a pihenőidejükben jutnak ki a rendőrök. A feladatok különösen december 31 -e után szaporodnak majd meg, amikorra a méhkeréki határátkelő átadását tervezik. Akkor ugyanis várható, hogy megnövekszik a közúti forgalom, a turizmus, a KGST- piac, a fekete munka, s a későbbiekben talán a kamionforgalom is. Ezek mind olyan többletmunkát jelentenek a határmenti rendőrségnek, jelen esetben a sarkadi kapitányság munkatársainak, amit a jelenlegi létszámmal már nagyon nehéz lenne felvállalni. ígéret szerencsére van egy jövő évi létszámemelésre, amellyel lehetővé válna a hiányzó közlekedési alosztály létrehozása is. Az önkormányzat és a sarkadi rendőrök egyelőre bíznak az ígéret valóraváltásá- ban. Az ügyészség részéről Kun Miklós avatta be a jelenlévő városatyákat az általuk képviselt tevékenységbe. Mint elmondta, az ügyészség végzi a „szűrőmunkáf ’ a rendőrség és a bíróság között. Itt döntik el, hogy melyik ügy kerüljön bíróság elé, és melyik maradhat ügyészségi hatáskörben. A bíróság elé kerülő anyagokat az ügyészségen készítik elő a tárgyalásokra, az ügyészek írják a vádjavaslatokat is. — Bár mi is létszámgondokkal küszködünk — folytatta az ügyész —, ezt mutatja, hogy sohasem vagyunk „ügye- fogyottak”, de azért szerencsére nincs nagyobb fennaka- dásv igen minimális ügyhátralékkal dolgozunk. Kun Miklós ezek után a mai büntetési törvényekről szólt. Mint mondta, az emberiség már kipróbált mindeféle büntetési formát (kerékbetörés, fegyenctelep és így tovább), de csak nem szűnt meg a bűnö^ zés. — Most az európai normákhoz igazodtak a magyar törvények, és azt az alapgondolatot követjük, hogy a bűnözőknek a büntetésük letöltése idején is embereknek kell maradniuk — magyarázta az ügyész. Ugyanezt a gondolatot támasztotta alá Huszágh József, a gyulai büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka is, amikor azt mondta, hogy a szabadságvesztésre ítéltek nagy százaléka visszavezethető a becsületes útra, ha a társadalmi történésektől nem elzárva, emberi körülmények között töltik a büntetésüket. Mint mondta, a börtönbe kerülők 35—36 százaléka munka- nélküli, és egy átlagos adat szerint kifelé már 80—85 százalékuk kerül ugyanebbe a helyzetbe. Gyulán azonban a sajátosan humánus kedvezmények miatt a börtönből kikerülők 40 százaléka tudhat magának biztos munkahelyet a szabadulás óráiban. Utoljára Bíró Mariann bírónő szólt, aki elmondta, hogy a létszámproblémák alól ők sem kivételek. Példának a saját esetét hozta. Mint mondta, a megyében ő az egyetlen közlekedési bíró, így nem csoda, hogy az adott esetek tárgyalására csak hosszú idő múlva kerül sor. Bár egy-egy tárgyalást az is elhúzhat, ha a tanúk nem jelennek meg, vagy ha egyéb okok miatt többször is új időpontot kell kitűzni. M.M. •• Önszerveződő cigányközösségek az egyesületben Különböző szinten áll megyénk nemzeti és etnikai kis- sebbségeinek belső önszerveződése. A vidékünkön élő 10—11 ezer cigánylakos érdekképviseletét, oktatását, önművelődését, kultúraőrzését és azonosságtudatának ápolását felvállalta a Békés megyében élő cigánylakosok egyesülete. Több, mint egy éves működésének eredményeként 18 településen helyi csoportok fogják össze a cigányközösségeket. Tevékenységükről szólt a napokban a békéscsabai Tégla Közösségi Házban rendezett kibővített elnökségi ülésen az egyesület elnöke, Zsigmond Károly. A megyei értekezleten jelen voltak a helyi csoportok vezetői és vezetőségi tagjai. Árgyelán György, a megyei művelődési központ munkatársa a kisközösségek önszerveződésének, az érdekérvényesítés lehetséges módozatainak fontosságáról beszélt. Kiemelt jelentőséget tulajdonított a kisebbségi törvényből adódó helyi kisebbségi önkormányzatok alakításának. Püski Imréné, a megyei önkormányzat munkatársa az egyesületi gazdálkodásról tartott előadást. A megyei egyesület elnöksége első alkalommal tudta szerény támogatásban is részesíteni helyi csoportjait. Ez remélhetően színesíti a csoportok belső életét, programjait. Támogatja a felkészülést az október végén Mezőkovácsházán megrendezendő megyei kulturális napra és a novemberben sorra kerülő tisztújító közgyűlésre. Hevesi József
