Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

1993. július 12., hétfő HAZAI TÜKÖR /SOROZAT Q tofelis megyei hírlap Traktorok, vágóhidak, pékségek Az Alföldön vállalkozóbbak a gazdák? Véget ért az MDF Országos Választmányának ülése Nyugodt cigánydemonstráció Miért a nagy egyetértés? Politikusok és újságírók hetek óta az országgyűlési erővi­szonyokat mérlegelik. Összeadnak és kivonnak, hogy kiszámítsák, melyik törvényre hány igen és hány nem szavazat juthat. A végeredmény rendszerint az, hogy egy- egy jogszabály feltehetően csak nagyon csekély szavazat- többséggel mehet át a törvényalkotók rostáján. S akkor elkövetkezik a július 7-ei szerda este, amikor az ország- gyűlés 304 szavazattal, 3 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségi törvényt. Csődöt mondott a parlamenti matematika? Nem, hanem eredménnyel járt egy másik típusú józan számítás: csak a politikai küzdőtér minden fórumán vállalt, olykor igen nehéz és hosszan tartó előzetes egyeztetés vezet a gördülé­keny és mindenkit kielégítő törvényalkotáshoz. Miként zajlott ez a folyamat? Úgy, hogy a jogszabály tervezetét a szakértők többször is megtárgyalták az érintett érdekvédelmi szervezetekkel. Ezt követően parlamenti bizottsági ülések, hatpárti egyeztetQk egész sora zajlott le egészen a konszenzus eléréséig. S ezt tudván, a kormány — ahogy ellenzéki oldalról is nyugtázták — igen korrekt módon, olykor saját elképzelései rovására is, a közösen kialakított álláspontoknak adott elsőbbséget. Ez a csak­nem 100 százalékos egyetértés titka. Mi az ügy tanulsága? Elsősorban az, hogy többpárti parlamentáris demokráciában a kormánykoalíciónak és az ellenzéknek, a kormánynak és az érdekvédelmi szerveze­teknek a legfontosabb politikai kérdésekben végig kell járni a kínos-keserves, időigényes, vitákkal, sőt veszeke­désekkel tarkított, újabb és újabb nekibuzdulást követelő egyeztetések rögös útját. Nemcsak azért, mert akkor egy­szerűbb a helyzet a végszavazásnál, hanem főleg azért, mert így születhetnek jó törvények. S végső soron ez az ország érdeke. Tehát a bevált parlamenti képlet: demokra­tikus előkészítés + a partnerek együttműködési készsége = sikeres törvényalkotás. Bár ez lenne az új képviselői egyszeregy! P. T. Ferenczy Europress SZDSZ-Fidesz egyetértés? A megállapodást előkészítő SZDSZ és Fidesz már egyetér­tésre jutott a parlamenti együttműködés és a választó- jogi törvény módosítását ille­tően, azonban a ’94-es válasz­tás több kérdéséről még eltérő nézeteket vallanak. Erről va­sárnap délelőtt Magyar Bálint, a szabaddemokraták kam­pányfőnöke tájékoztatta a hírügynökség munkatársát, miután szombaton a késő esti órákban tárgyalt a fiatalde­mokraták kampányfőnökével, Áder Jánossal. Lángol a hortobágyi puszta A tűzoltók szerint gépkocsiból kidobott égő cigaretta okozta azt a tüzet, aminek következ­tében vasárnap este már több mint 24 négyzetkilométeren lángolt a hortobágyi puszta. A Hajdú-Bihar Megyei Tűzoltó­ság ügyeletese az MTI debre­ceni tudósítójának elmondta: a 33-as főközlekedési úton, a 77-es kilométerszelvénynél gyulladt ki a fű, s a tűz három kilométer szélességben, mint­egy nyolc kilométeres hosszú­ságban terjedtél eddig. A nagy kiterjedésű tarlóégéshez nagy erőkkel vonultak ki a Hajdú- Bihar megyei tűzoltók, akik­nek a munkáját nagy mérték­ben nehezíti a vízhiány. Az egyre terjeszkedő pusztatűz környékén ugyanis nincs víz­vételi lehetőség, miközben számos juhhodály van a tűz közelében. Falvainkban egyre több mező- gazdasági vagy ahhoz kapcso­lódó vállalkozással találko­zunk. Ezek nemcsak új mun­kalehetőséget teremtenek, ha­nem előbb-utóbb a falusiak életmódját is jelentősen meg­változtatják. Melyek a legje­lentősebb falusi kisvállalkozá­sok? — kérdeztük Zsíros Gé­zától, az országgyűlés mező- gazdasági bizottságának elnö­kétől. — Az én szülőfalumban, Kunágotán már harminc gaz­dának van traktora, a környező falvakban is van már vagy negyven. Mind saját beruhá­zások, mert ezek a gazdák a mezőgazdaságban kívánnak vállalkozni. A nagyrészt gyümölcstermesztéssel fog­lalkozó Bács megyében példá­ul a különböző gyümölcsök tá­rolására rendezkednek be a gazdák, de ezen a területen sokan foglalkoznak borászat­tal is, tehát a borászati és a tárolási technológiák fejlesz­tése került előtérbe. Antall József miniszterelnök­pártelnök zárszavával vasár­nap kora délután Csopakon vé­get ért az MDF Országos Vá­lasztmányának kétnapos zárt ülése. A résztvevők állásfog­lalást fogadtak el a mezőgaz­daság aktuális kérdéseiről, va­lamint a privatizációról. Antall József az MTI kérdé­sére értékelte az MDF jelenle­— Hol nagyobb a vállalko­zási kedv, a Dunántúlon vagy az Alföldön? — A Dunántúlon nem volt akkora hagyománya a magán- gazdálkodásnak, mint az Al­földön, hiszen ott korábban is nagybirtokok voltak, emellett iparosodottabb, gazdagabb is az a vidék. — Ón szerint az alföldi em­berek vállalkozó kedvűbbek? — A szegényebb vidékeken nagyobb a vállalkozási kedv, hiszen az ott élőket szorongat­ja a munkanélküliség is. Az alföldi községekben ezért fon­tos, hogy ki-ki megpróbáljon valamit. Sajnos, az intenzí­vebb földművelési kultúra nem terjedt el olyan mérték­ben, mint kellene, pedig a me­zőgazdaságban egy munka­hely megteremtéséhez tized­annyi pénzre van szükség, mint az iparban. Egyre többen vállalkoznak vágóhidak, pék­ségek és sörözők üzemelteté­sére, ez utóbbit azért hangsú­lyozom nyomatékkai, mert gi helyzetét: az MDF most a kizárások vagy kiválások után még sókkal jelentôsçbb és ak­tívabb politikai erőt jelent, mint korábban. A csopaki munkaértekezlet legfőbb érté­kének a politikus azt nevezte, hogy már nem a belső viharok­ról és viszályokról kellett be­szélni, hanem az ország, a kor­mányzat előtt álló feladatokról. ezek már nem kocsmák, ha­nem kulturált szolgáltatást nyújtó vendéglátóhelyek. — A vágóhidak nem olcsó vállalkozások. — A vágóhidakra az alap­anyag-előállítóknak van nagy szükségük. Sertéstartó gazda békéscsabai tanyáján ötödma­gával 3500 exportképes sertést nevel. Ha ehhez a tevékenység­hez kapcsolódna egy vágóhíd, akkor a következő lépésben ki lehetne építeni egy bolthálóza­tot is. A vágóhíd 30—35 millió forintba kerül, ha egy vagy két község gazdái összefognak, minden nehézség nélkül meg­építhetik a maguk vágóhídját, amit el is tudnak látni feldolgo­zandó alapanyaggal. — Elképzelései szerint a pékségek is így működnének? — Feltétlenül! Arra számí­tok, hogy a privatizáció során magánkézbe kerülő kis mal­mok kinyújtott karjaiként biz­tosítanák a jobb ellátást és a jobb életet falvainkban. FEB A miniszterelnök rámuta­tott: a Magyar Demokrata Fó­rum elindult azon az úton, amivel a választásokon ered­ményesen szerepelhet. Erejét pedig arra fordíthatja, hogy önmagát megerősítve, progra­mot kidolgozva az új helyzet­ben törekedjék a legjobb ered­mény elérésére a választáso­kon. Méltóságteljesen, békésen zajlott és ért véget vasárnap este az az országos cigányde­monstráció, melyet a Roma Parlament és a Phralipe ci­gányszervezet rendezett Eger­ben a rasszizmus, a fajgyűlölet és az erőszakos cselekedetek ellen. A rendőrség által több mint félezerre becsült felvo­nuló tömeg csendben, fegyel­mezetten haladt át a városon. Felix Salten regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Dargay Attila HAT Ti EGYÁLTALÁN MIM FÉLSZ? NEM GONDOLSZ A VESZÉLYRE? NEM (NI SZAMOMRA NINCS VISZELT! .0' NEKEM BARATOM I A TISZTÁSON TOL. A SORO REJTÍKÍ­IS« OOSO A MAGASBA SZÖKKEN. HIRTE LEN SARKON FORDUL tS HATALMAS UGRÁSOKKAL OTT TEREM MELLETTÜK. DE ARRA MAR NEM MARAD EREJE. HOGY TOVÁBB FUSSON.

Next

/
Oldalképek
Tartalom