Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

HAZAI TÜKÖR 1993. április 21., szerda Nemzetközi példatár Indokolt-e a nyugdíjkorhatár revíziója? Régi, mondhatni örökzöld vi­tatéma, hogy kell-e emelni a nyugdíjkorhatárt vagy sem. A parlament legutóbbi döntése, amely főként a nőket érinti, s mint ismeretes, fokozatos kor­határemelést mond ki, a fiata­lok körében is heves polémiát váltott ki. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy ez a lépés meg­nehezíti számukra az elhe­lyezkedést, csökkenti a mun­kahelyválasztékot. Ami a külföldi gyakorlatot illeti: Európában az északi ál­lamokban a legmagasabb a nyugdíjkorhatár: Svédország­ban és Norvégiában férfiaknak és nőknek egyaránt 67, Dániá­ban a férfiaknak 67, a nőknek 62 év. A finneknél a férfiak és a nők egyformán 66 évesen me­hetnek nyugdíjba. Konti­nensünk más régióiban —- így Svájcban, Ausztriában, Íror­szágban, Belgiumban, Portu­gáliában — a férfiak 65-66 évesen zárják életük aktív sza­kaszát, a tengeren túl, például az Egyesült Államokban és Kanadában szintén ez az élet­kor a nyugdíjas időszak kezde­te. (Az európai országok nagy részében egyébként jobbára a mienkhez hasonlóan 5 év különbség van a férfi és a női korhatár között.) Mindez egyértelműen a nyugdíjkorhatár növelése mellett szól. Más, nem kevés­bé fontos tények viszont ellene érvelnek. Az említett országok többségében például az átla­gos életkor lényegesen hosszabb, mint nálunk. A mi­enknél évekkel későbbi nyug- díjbamenetel után várható át­lagos élettartam férfiak eseté­ben Svédországban, Norvégi­ában, Hollandiában, Dániá­ban, Finnországban, Ausztriá­ban, Belgiumban 13—14 év, Svájcban ennél is több. A nők nyugdíj utáni várható élettar­tama még hosszabb: áltagosan 16—19, Svájcban 23, sőt, a déli országokban 26-27 esz­tendő. Összehasonlításul: ná­lunk — az alacsony nyugdíj- korhatár mellett — a tovább­élés férfiaknál 14-15, nőknél 20 év. A másik nem elhanyagolha­tó körülmény a foglalkozta­tottság helyzete. Köztudott, hogy hazánkban a nyilvántar­tott munkanélküliek száma meghaladta a 700 ezret, s a következő években derűlátó becslések szerint sem csökken a mostani szint alá. Ha ehhez társul a korhatáremelés, nyil­vánvaló, hogy jelentősen rom­lanak a pályakezdők elhelyez­kedési esélyei. Sok külföldi példa utal azonban arra, hogy szerencsés megoldás lehet az úgynevezett flexibilis korhatár: akik akar­nak és tudnak, tovább dolgoz­hatnak, s ezzel növelhetik nyugdíjalapjukat. A választási lehetőség tudniillik azt ígéri, hogy a nyugdíjbamenetelt ille­tően az egyén és a gazdaság helyzetét egyaránt jobban fi­gyelembe vevő gyakorlat ala­kulhat ki. Ny. V., Ferenczy Europress Várospolitikai fórum Orosházán Orosházán április 23-án 17 óra 30 perces kezdettel a városala­pítási ünnepség keretében vá­rospolitikai fórumot rendez az MDF orosházi szervezete. A Petőfi Művelődési Központ színháztermében a műsor ke­retében fellép a Kodály Zoltán Gyermekkar és Józsa Mihály előadóművész. Vendég: dr. Schamschula György közle­kedési-, hírközlési- és vízügyi miniszter. (A szervezők nem titkolt szándéka, hogy az 1993. március 25-ei kor­mányülésen elfogadott Békés megye rövid- és középtávú fej­lesztési feladatait tartalmazó határozat célfeladataiból a vá­ros profitáljon.) A fórum után, 19 óra 30 perckor az evangélikus temp­lomban a fúvószenekar kon­certje hallgatható, majd 20 órától az Alföld Hotel étter­mében az MDF megyei jóté­konysági bálát rendez az Oros- házi Emlékmű Alapítvány ja­vára. A bál fővédnöke: dr. Schamschula György minisz­Felkészítő érettségizőidnek, felvételizőidnek III. rész Általában azt hisszük, hogy az érzéseink szabják meg a gon­dolatainkat, pedig az önirányí­tás a gondolatainkkal, elhatá­rozásainkkal veszi kezdetét. Ha gondolkodásmódunkat megváltoztatjuk, akkor egész valónk szolgamódra engedel­meskedik a parancsnak. A kö­vetkező teszt segítségével megtudod, belső szabályozó erőid segítik vagy gátolják a vizsgán való teljesítmény-le­hetőségedet. Önismereti feladat Karikázd be azokat a sorszá­mokat, amelyekhez tartozó ál­lítás érvényes volna, ha most kerülnél a felvételi vizsga helyzetébe. 1) Magabiztosnak érzem magam, nem támaszkodom mások segítségére. 2) Tehetségtelenségi érzés fog el, nem tudom magam fel­találni. 3) Kezdeményezően és ak­tívan lépek fel, bármit is érzek magamban. 4) Elbizonytalanodom, és tartok tőle, hogy le kell mon­danom a helyzet sikeres meg­oldásáról. 5) Sajnos tudom, hogy más­nak jobbak az esélyei. 6) Bízom abban, hogy képes leszek a számomra sikert hozó megoldásra. 7) Idegesség fog el és testi tünetekben (izzadás, gyors szívverés) érzem a feszültsé­get. 8) Végigaggódom a vizsgát és nagyon rossz a közérzetem. 9) Vizsga előtt szorongok, de ha már benne vagyok a helyzetben, eltűnik az izgal­mam. 10) Idegeskedem, de tu­dom, hogy ez mással is így szokott lenni. 11) Úgy érzem, rajtam kívülálló erőknek nagyobb be­folyása van a helyzetre, mint nekem. 12) A szerencsére kell bíz­nom magam: ahogy lesz, úgy lesz. 13) Tudom, hogy az erőfe­szítéseimtől függ a helyzet si­kere. 14) Bizakodom, hogy ke­zembe tudom venni a helyzet irányítását. 15) Nagyon kellemetlenül érzem magam, és legszíveseb­ben elkerülném az egész hely­zetet. 16) Bármilyen feszült va­gyok, azt mondogatom: „Csak rajta, belevágni, sikerülni fog.” írd le, hogy az 1., 2., 3., 6., 13. és 14-es tételek közül há­nyat karikáztál be. Most a 2., 4., 5., 11. és 12-es tételekkel tedd ugyanezt. Ha az 1—14-es szériából többet, mint hármat, míg a 2—12-ből kevesebbet mint hármat, akkor légy nyu­godt, kitűnő belső szabályozó erők segítenek a vizsgahelyze- tedben. Ha 2—12-ből többet karikáztál be, mint három té­tel, és 1—14-ből kevesebbet, mint három, akkor tisztában kell lenned azzal, hogy túl erő­sen fogva tartanak a külső körülmények. Főleg akkor, ha a 7., 8. és 15-ös tételre is igent mondtál. Ha ez volna a hely­zet, akkor feltétlenül végezz naponta feszültségcsökkentő relaxációs tréninget. Most pedig nézd meg a 8., 9., 10. és 16-os tételeket. Ha mind a négyet bekarikáztad, akkor gratulálnom kell. Ügye­sen kordában tudod tartani bel­ső feszültségeidet és minden esélyed megvan arra, hogy si­keresen teljesíts a vizsgán. Ha viszont nem karikáztál be ezek közül egyet sem, akkor most még nem késő, hogy magadé­vá tedd a pozitív gondolko­dást. Minden nap alkalmazd a relaxációs tréninget. — A magyar nyelv és iroda­lom vizsgára való felkészülés­nél az olvasottság az egyik leg­fontosabb kulcsszó — állítja Pála Károly, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimná­zium tanára. — A kötelező ol­vasmányokon kívül sok min­dent illik elolvasni egy magá­ra valamelyest adó vizsgázó­nak. A 19. századi orosz prózá­ból Tolsztoj művei közül pél­dául nem elég az Iván Iljics halálát ismerni. Legalább az Anna Kareninát is illik elol­vasni. Igénytelenség lenne az is, ha beérnénk a vagy Balzac, vagy Stendhal választással. Mindkettőtől illik olvasni va­lamit. — Sajnos vannak olyanok, akik eljönnek magyar szakra úgy, hogy nem olvastak Jókait, Mikszáthot. Több olyan je­lentkezővel is találkoztam, aki jobban ismeri a szakirodalmat, mint magukat a műveket — fűzi hozzá Kenyeres Zoltán, az ELTE tanára. — Mennyire kell pontosan is­merni az adatokat, évszámo­kat? — Az irodalomértés, műelem­zéstechnikák terén a tanköny­vek igen színvonalasak. Té­nyanyagukat tekintve más a helyzet: ezt jó, ha kiegészíti a vizsgázó. —Melyik területre kellene fel­hívnunk különösen a fel­készülök figyelmét? — A nyelvtanra. Az írásbelin az irodalom és nyelvtan egyenlő súllyal esik latba. A nyelvtan-tesztek általában rendkívül gyengén sikerülnek és sokan emiatt eleve nem szó- belizhetnek. Magyar nyelvi feladatok },Düledezőkerítés alól rajzik hozzám az emlék” (Kányádi Sándor) 1) Elemezze mondattanilag a versidézetet. 2) Ábrázolja szerkezetesen a mondatot! 3) „düledező” — Végezze el a szó moifémák szerinti felbon­tását! 4) Mi a véleménye az alábbi­akról nyelvhelyesség szem­pontjából? „— A vállalatok menjenek fő­vállalkozni. — Elablaktisztították az újsá­got. — Hány áruházat vezérigaz­gat? — A kívánságműsort is ő se­gédszerkesztette. — Nem lehet elvárni, hogy szakértsen olyan kérdésekben, amelyekhez nincs diplomája.” Játékfeltételek A tesztfeladatok beküldési ha­tárideje egy hét. A sorsoláson való részvétel feltétele legalább egy forduló feladatainak hibát­lan kitöltése és beküldése a kö­vetkező címre: Nemzeti Tan- könyvkiadó, Kommunikációs Iroda, 1135 Budapest XIII., Bé­ke u. 26. A borítékra írják rá: „Érettségi”. Az országos sorso­lás ideje: 1993. május 7. Ajánlott szakirodalom: Irodalmi fogalomtár 242 Ft Összefoglaló feladatgyűjte­mény magyar nyelvből 157 Ft Észjárások és formák 90 Ft Keresztutak és labirintusok 116 Ft Felvételi felsőfokon 85 Ft Az ajánlott könyvek a Pontus Könyvesbolttól postai szállítás­sal levélben megrendelhetők (Pontus Könyvesbolt, 1095 Bu­dapest, Gát u. 25.). A könyves­bolt — kérésre — valamennyi tantárgyat érintő részletes szak­irodalom-jegyzéket küld. A pénztelenség nagy úr A múlt héten tárgyalta volna Kardoskút önkormányzatának képviselő-testülete a távköz­lés fejlesztésének lehetősége­it. Első ízben határozatképte­lenség miatt el kellett napolni az ülést. Búzás Zoltán, a Békés Megyei Távközlési Üzem ve­zetője azonban a jelenlévő ér­deklődőknek elmondta, hogy Kardoskút telefonhelyzetét nem lehet önállóan kezelni, csak az orosházi primérkörzet- tel együtt. A település azok közé tartozik (hat ilyen van még a térségben), ahol a leg­korszerűtlenebb központ üze­mel. S hogy mikor változik a helyzet? — Az optikai gerinchálózat épül Orosháza—Szeged kö­zött, a tervek elkészültek, a többi pénzkérdés. Pusztán vál­lalati forrásból nem tudjuk előteremteni a forintokat — mondta az üzemvezető. — A várakozók 1994-ben már re­ménykedhetnek. (Kardoskú- ton 24-én várnak telefonra.) Az egyik hozzászóló rákér­dezett a nyilvános fülke sorsá­ra, mivel az az egy is gyakran rossz, ha jó, akkor viszont hosszú sorok kígyóznak ajtaja előtt. Búzás úr ígéretet tett ar­ra, hogy a fülke műszaki álla­potát megvizsgálják, de még egy nyilvános készülék felállí­tása szintén „csupán” pénz­kérdés. Cs.I. A Független Demokratikus Magyarországért Emlékérem kitüntetettjei Amint arról lapunkban tudósítottunk, a közelmúltban a megyeházán kitüntetéseket adtak át azoknak az önkéntes katonáknak, akik az 1944-ben alakult Ideiglenes Nemzeti Kormány felhívására részt vettek a nácizmus elleni felszaba­dító harcokban. A Mágyar Honvédség szolgálatába lépett egykori harcosok közül nyolcán posztumusz kapták meg, további 96-an pedig személyesen, illetve hozzátartozóik út­ján vehették át a Független Demokratikus Magyarországért Emlékérmet. Az alábbiakban közöljük a kitüntetettek teljes névsorát. Budai János (1912, Gombkötő Ró­za, posztumusz), Gombkötő Bálint (1912, Tóth Rozália, posztumusz), Juhász Imre (1925, Seres Zsófia, posztumusz), Kovács József (1925, Király Zsófia, posztumusz), Sas Ist­ván (1904, Pap Zsófia, posztu­musz), D. Szabó Sándor (1926, Sass Zsuzsanna, posztumusz), Tóth Ká­roly (1920, Király Katalin, posztu­musz), Kovács Balázs (1922, Nagy Piroska, posztumusz), Árpádfalvy Mihály (1922, Halmos Zsófia), Ba- gi Endre (1911, Józsa Sára), Báli Mihály (1921, Báli Erzsébet), Bir- kás Pál (1922, Váci Katalin), Boné Lajos (1927, Szilágyi Rozália), Bo­né Sándor (1920, Borsi Erzsébet), Csányi Gyula (1927, Papp Anna), Csányi Mihály (1925, Papp Anna), Cserép Ede (1926, Dávid Mária), Csillag Benjamin (1920, Csüllög Zsuzsanna), Csizik István (1921, Huszka Julianna), Csizik Károly (1925, Huszka Julianna), K. Dandé Mihály (1920, Grúz Eszter), Darva- si János (1926, Borsi Erzsébet), Du­dás Pál (1915, Kajtár Dorottya), Eg­ri János (1922, Hegyi Erzsébet), Endre Gábor (1920, Vaszula Erzsé­bet), Farkas András (1919, Zelenák Anna), Ferenczi Lajos (1926, Nagy Gy. Julianna), Filyó Mihály (1920, Kován Ilona), dr. Földházi Sándor (1926, Gábor Viktória), Fiilöp Ist­ván (1923, Valuska Etel), Gajdács Mihály (1920, Felegyi Judit), Gábor Imre (1921, Z. Szabó Julianna), Gróh Imre (1921, Török Margit), Gruda Károly (1920, Bócz Julian­na), Grúz Lajos (1923, Molnár Ilo­na), Gyarmathy Gergely (1902, Má­té Róza), Hankó Endre (1921, Men- gyán Matild), Hargitai János (1911, Kondacs Julianna), Havancsák Jó­zsef (1923, Sódar Veronika), Hor­váth Antal (1927, Plenter Mária), Horváth Lajos (1926, Túri Rozália), Hulina Tamás (1919, Dovály Má­ria), Ipacs István (1924, Herédi Má­ria), Káli István (1924, Kotroczó Viktória), Kiss Ernő (1922, H. Ko­vács Rozália), Komlósi Mihály (1919, Komlósi Zsuzsanna), Ko­vács Ferenc (1924, Patkó Piroska), Kovács Lajos (1925, Széles Mária), Kun Károly (1923, Dobra Eszter), Kun Lajos (1925, Dobra Erzsébet), Kvasz Pál (1919, Flender Erzsébet), Ladnyik Mihály (1922, Medvegy Judit), Lengyel János (1923, Irhási Mária), Lonovits Pál (1920, Kovács R. Katalin), Lóczi Lajos (1925, Los- jak Zsuzsanna), Magyari Miklós (1920, Milos Lujza), Martincsek László (1918, Krajcsy Anna), Ma- tuska János (1922, Aradszki Judit), Megyesi László (1927, Szabó Má­ria), Mezővári András (1914, Koj- nok Mária), Mikoly András (1925, Zs. Katona Erzsébet), Mikoly Pál (1925, Farkas Anna), Mojdisz Ist­ván (1920, Soltész Anna), Moldo- ván János (1920, Opra Flóra), Mu- csi Péter (1926, Mucsi Julianna), Nagy István (1927, Nagy Ilona), Nagy F. Sándor (1922, Cs. Szatmári Zsuzsanna), Ónodi Ferenc (1924, Guti Sára), Papp Imre (1917, Szarka Eszter), Paulik Pál (1925, Bezerédi Mária), Pálfy Sándor (1919, Földesi Julianna), Perlaki Lajos (1926, Zsó- tér Julianna), Pintér Károly (1921, Gál Zsuzsanna), Pribék Sándor ("1927, Martinecz Mária), Pri- bojszky Mihály (1913, Zeli- nyánszky Ilona), Püski Ferenc (1921, Szabó Erzsébet), Püski Sán­dor (1917, Somogyi Julianna), Ra- usz Imre (1927, Arató Erzsébet), Sass Lóránt Attila (1922, Straub Er­zsébet), Sávolt György (1920, Liska Zsuzsanna). Schwalm Gyula (1921, Kis Erzsébet), Simon Pál (1922, Szántó Borbála), Szabó Ádám (1906, Csizmadia Erzsébet), Szabó Ferenc (1913, Horváth Mária), Sza­bó Ferenc (1927, Hajnal Erzsébet), Szabó István (1921, Csizmadia Er­zsébet), Szabó István (1927, Kősze­gi Erzsébet), Szántó Ferenc (1925, Szrapkó Gizella), Szász Ferenc (1919, Dávid Teréz), Szedlják Ist­ván (1921, Kolompár Mária), Szűcs József (1923, Kovács Katalin), Ta­kács András (1921, Molnár Margit), Thurzó István (1919, Tóth Mária), Tokaji Oszkár (1912, Schifner Ce­cília), Tomisa Béla (1920, Gyepes Katalin), Tóth Dezső (1927, Kovács Rozália), Tóth Mihály (1926, Virág Rozália), Tóth Pál (1920, Petrovsz- ki Mária), Trabach György (1922, Amóczki Erzsébet), Uhrin György (1921, Laczó Judit), Valuch Mátyás (1919, Printavok Mária), dr. Varga Lajos (1922, Csapó Mária), Varga Péter Pál (1927, Szabó Ilona), Vizi Lajos (1927, Orovecz Julia), Zsar- novszki Pál (1927, Varga Julianna), Zsótér József (1926, Hevesi Regi­na).

Next

/
Oldalképek
Tartalom