Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-30 / 25. szám
MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1993. január 30-31., szombat-vasárnap Játszik, forgat, tanít Békéscsabai villáminterjú villanófényben Gálffi Lászlóval Ha a gimnáziumi oktatás rangja visszaállna... Belépő az úri középosztályba? Gálffi László, a Vígszínház művésze jelenleg több darabban is játszik, filmet forgat, tanít a Színművészeti Főiskolán, irodalmi összeállításával járja az országot, ahogy elmondta: ebédelni sincs ideje — mégis újabb nagyszabású tervet forgat a fejében. Annyi időt szánt az elmondására, amíg fotóriporter kolléganőm — Békéscsabán, a megyei könyvtárban megtartott estje után — néhány felvételt készített róla. — A műsorban utalt arra, hogy szeretné megismertetni Janus Pannoniust a világgal. Miért? — Mert nagy költő volt, a magyarországi latin humanizmus legkiválóbb poétája. Ráadásul még itthon sem ismerik. Ha mindenki vele foglalkozna, akkor nem érdekelne. — A világ mely részén kívánja bevinni a köztudatba? — Olaszországban és Franciaországban. O latinul írta a verseit, tehát ezeken a nyelv- területeken értenék meg. A Francia Intézettel már tárgyaltam is a tervemről. Párhuza-. Párhuzamot szeretnék vonni Janus Pannonius és Francois Villon között FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET mot szeretnék vonni Janus Pannonius és Francois Villon között. Szinte egy időpontban születtek (a mi poétánk három évvel volt fiatalabb Villonnál), egyformán jelentős életművet alkottak, s az eredmény: Villon-t minden európai országban ismerik, Janus Pannoniusról pedig alig hallottak. Nyelvész ismerőseimSzilveszter éjszaka Prágában Hrabal erkölcsi leckét ad mindannyiunknak Bohumil Hrabal, a 78 éves, kék szemű örökifjú, Oscar-dí- jas filmíró, nemzetközi botrányhős, de mindenekelőtt világszerte népszerű író nagyon bölcs, filozofikus, mégis közvetlen elbeszéléseket, esszéket — vagy inkább leveleket — írt Áprilkának. Sőt, szerelmes' leveleket, szenvedélyes hangú beszámolókat a csehszlovákiai „bársonyos forradalom” hatására. S a levélben nagyszerű formára lelt Hrabal: itt őszintén kitárulkozva, leplezetlenül tálalható az élmények, a benyomások sorozata. Áprilka, a címzett nem más, mint April Clifford. Aki „kifejezetten szépnek talán nem mondható, ám annál kedvesebb és bájosabb ifjú hölgy”. Hrabal kedvéért repülte át az Atlanti-óceánt és tanult meg csehül — és felsorakozott a világirodalom múzsái közé. A levelek szerelemről és politikáról, művészetről és filozófiáról, utazásról és a prágai kocsmák jellegzetes alakjairól szólnak. No meg arról „az óriási felindulásról, amit az egész nemzet átélt”. „Hrabal nefri akar író lenni, egyszerűen csak jól akar írni” — mondta Václav Hável 1956-ban. Jó érzékkel, találóan fogalmazott. Hrabalt műveinek életközelsége és közvetlensége tette gyorsan népszerűvé, valamint az a tény, hogy a Kárpát-medence népeinek érzéseiről és azok szentségéről ír. Elmondja mindazt, amit látott, hallott, méghozzá a Közép-Európában szokásos iróniával és humorral — és a tőle megszokott kedvességgel. így még azt is elnézzük neki, hogy bennünket is szembesít gyengéinkkel, mindennapi megalkuvásainkkal, azaz megleckéztet. N.K. Hrabal új könyve a Göncöl Kiadó gondozásában jelent meg BOHUMIL HRABAL tői tudom, hogy magyarra mindent le lehet fordítani, még a japánt is, de fordítva ez már nem működik. Janus Pannonius latinul írt verseivel talán át lehetne törni ezeket a nyelvi akadályokat. — Mit szeretne megmutatni reneszánsz költőnkből?-— A különlegességét, a nagyságát. Azt, ahogy szerette a természetet, vagy például az erotikát. A reneszánszban a szerelem minden formája jelén volt a művészetekben, a polgárosodással alakult ki az a prüdéria, ami még napjainkban is megtalálható. A szexualitást is újra kell fogalmaznunk az irodalomban. Janus Pannonius pajzán epigrammáit sokáig nem adták ki, talán azért, mert püspök volt. Ma már ismerjük ezeket az alkotásokat, éppen a Tan- könyvkiadó adta ki. Szóval van mit megmutatni belőle, s bár tudom, hogy a középkorban Villon mellett nehéz volt egy költőnek labdába rúgni, de Janus Pannonius méltó a megmérettetésre. Lenthár Márta Matrjoskák Művészek és fafaragók több mint egy évszázadon át készítették a hagyományos, egymásba rakható babákat Oroszország legfontosabb monostorában. A színes Matrjoska-babák előállításának leghívatottabb mestereit most munkanélküliség fenyegeti. Áldozatul estek a piac- gazdasághoz való átmenetnek. A korábbi Állami Művészeti, Iparművészeti és Játékárugyár dolgozói attól tartanak: halálra ítéltek egy művészeti ágat és a Matrjoska-babák mai készítői nem tisztelik a hagyományt, hanem a profitot hajszolják. Mosolygó, rózsás arcú Matrjoska-babák első készleteit a XIX. század végén készítették Moszkvában. Szavva Mamontov, Oroszország egyik vezető kereskedője látott ilyen játékot Japánban, megbízott egy ismert művészt, Szergej Vasint, hogy hasonló babát tervezzen orosz stílusban. A Matrjoska rövid idő alatt Oroszország legnépszerűbb emléktárgya lett. A mai gyártók — főleg szövetkezetek — tetszésük szerint formálják a babákat. Vannak politikai matrjoskák, amelyek vezetőket ábrázolnak az első cártól Borisz Jelcinig. Vásárolhatók készletek Beatles, Hófehérke és a hét törpe vagy Magic Johnson figurájával. Rangos intézménytípus volt a háború előtti gimnázium, érettségije szinte azonnali belépőt jelentett az áhított (úri) középosztályba. Ám megváltozott a helyzet miután a gimnázium (is) a „népé lett”. Amilyen mértékben emelkedett számuk, úgy süllyedt a színvonaluk, óriási különbség támadt gimnázium és gimnázium között. Néhány éve rendszeresen kiadjuk a „top-listát” az érettségit adó középfokú intézményekről egyetlen szempont alapján: tanulóik milyen arányban jutottak be egyetemekre, főiskolákra? Öt év óta következetesen első-második helyezett a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium a maga 90 százalék feletti teljesítményével. Ugyanakkor a gimnáziumoknak fele nem éri el a 30 százalékot sem. A sor alján — 3—9 százalékkal — nyolc intézmény szerepel, s megdől az a közkeletű vélekedés, miszerint a fővárosi gimnáziumok jobbak, mint a vidékiek, hiszen köztük öt éppenséggel budapesti. Készülnek rangsorok a szak- középiskolákról is. És számos olyan gimnázium működik az országban, amely szakközépiskolai tagozattal igyekezett megerősíteni önmagát. Azzal a szakközépiskolával, amelyet viszont mindkét szempontból elhibázott iskolatípusnak tart sok szakértő: közismereti tárgyakból nem nyújt elég alapot a továbbtanuláshoz, a szakmáról pedig praktikusabb ismereteket adnak a szakmunkásképző iskolák. Mégis. Érdemes megfigyelni a nyolcadikos tanulók jelentkezési lapjait: első helyen általában szakközépiskola szerepel, második helyre szorult a gimnázium, hiszen oda felvételi vizsga nélkül, gyenge közepes bizonyítvánnyal is be lehet kerülni. Súlytalanná vált az érettségi? Kulcs az érettségi — A mostani érettségi legnagyobb hibája az, hogy nem csereszabatos, nincsenek összehangolva az értékelés mércéi. Ezért már jó ideje szó sem lehet arról, hogy elfogadják a felső- oktatási intézmények. Megszűnt, hogy az érettségin nyújtott teljesítmény legalább a vitt pontok felét adja. Sőt, a középiskola utolsó két évében szerzett érdemjegyeket is fenntartással fogadják az egyetemek és főiskolák, hiszen a középiskolák nagy része úgy próbál tanítványainak némi előnyt szerezni, hogy érdemtelenül felülosztályozza a tanulókat. Az érettségi tehát puszta formalitás, teljesen elvesztette funkcióját — állítja dr. Bernáth József., a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója. Néhány tárgyból bevezették ugyan az úgynevezett „központi írásbeli érettségit” (követelményeinek kiszivárogtatása évről évre ismétlődő botrányok forrása lett), ám a felsőfokú intézmények jobban bíznak saját felvételi vizsgáikban, mint bármiféle érettségiben. Bakos István, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási és kutatási főosztályvezetője viszont éppen ezeket a felvételi vizsgákat, a pontszámokkal való bonyolult bűvészkedéseket tartja igazságtalannak, és az érettségi mellett foglalt állást, mondván: — Törvénytervezetünk alapján az érettségi számít belépőnek a felsőoktatási intézményekbe. Változtatni szeretnénk azon a gyakorlaton, hogy fél pontokon múljék: folytathatja-e vagy nem tanulmányait az egyébként jó képességű diák. Természetesen — az egyetemi autonómiából következően — a felsőoktatási intézmény joga az, hogy az érettségi eredményében melyik számnál húzza meg a határt, illetve milyen speciális alkalmassági vizsgát kíván szerezni. Rostáljanak az egyetemek? Mármost — úgy tetszik — két irányból közelíthet az oktatás- politika a megoldás felé. 1. Megerősíti az érettségit, visszaadja értékmutató szerepét, s ezáltal valóban „belépő” lesz a felsőoktatási intézményekbe. 2. Olyan szélesre tárjuk az egyetemek, főiskolák kapuját, hogy bejusson rajta minden fiatal, ha van érettségi papírja. A szelekciót pedig majd elvégzik menet közben a felsőoktatási intézmények. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy mindkét irányból történt máregy-két lépés. Bernáth József az érettségi standardizálá- sára irányuló kutatás-fejlesztés irányítója: — A standard érettségi modernizált vizsga, amely közelít Az „ismeretlen” Modigliani Szenzáció a művészettörténetben: a századelő nagy festője, Modigliani 441, eddig ismeretlen rajza került elő a festő barátja, Paul Alexandre doktor hagyatékából. Ha a rajzok valódinak bizonyulnak, s ezt most szakértők tucatja kívánja megvizsgálni, akkor a gyűjtemény több száz millió frankot érhet. A gyűjtemény anyagát, Alexandre fiának a doktor visszaemlékezéseit is tartalmazó könyvével együtt, előreláthatólag szeptemberben teszik közzé. Ezzel egyidejűleg vándorkiállítást indítanak útnak — elsőnek Velencében — az előkerült rajzokból, feltehetően kétszázat mutatnak majd be közülük a közönségnek. Az orvos gyűjteménye, már csak a rajzok, vázlatok számát tekintve is, nagyobb, mint amennyi jelenleg ismeretes: a művészettörténészek Modiglianinak mintegy 300 rajzát tartják jelenleg számon. A 73 esztendővel ezelőtt elhunyt festő 1906-ban költözött a párizsi Montmartre negyedbe, a Pigalle környékére. Itt volt rendelője egy fiatal orvosnak, Paul Alexandre-nak is. Az akkor 25 éves Alexandre az ifjú festők nagy barátja volt, s a közelben, a Delta utcában kibérelt egy lebontásra ítélt kis házat barátainak, akik örömmel fogadták a segítséget. Közöttük volt az akkor még csak húszas éveiben járó ifjú olasz művész, Amadeo Modigliani is — ők ketten hamarosan közeli barátok lettek, s a doktor anyagilag is támogatta a festőt, megvette rajzait. Állítólag ötszáz rajz és vázlat jutott így a birtokába — ezek közül 441 került most elő az eddig ismeretlen hagyatékból. Ahhoz, hogy a rajzok vázlatok hitelessége bizonyított legyen, át kell esniük a szakértői vizsgálatokon. A legjobb szakértők elemzik majd a műveket, figyelmük a papírtól kezdve kiterjed majd a felhasznált festékek, ceruzák elemzésére, a szignált rajzoknál az aláírás hitelességére és még sok olyan tényezőre, amelyek megmutathatják, valóban a nagy festő keze nyomát őrzik-e a most előkerült művek. Alexandre doktorról Modigliani baráti portrét festett —ezmaarouen-i múzeumban látható, gyermekei adományaként. Noel Alexandre, az orvos fia most az ő szándékát teljesíti a könyv megírásával, az eddig ismeretlen alkotások publikálásával. K. Cs. Európa normáihoz, a nemzetközi érettségihez. A vizsgakövetelmények bázisa a középiskolai műveltséganyag, ennek egyik része az alapműveltség (anyanyelv, irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv), a másik része a pályaorientációban szerepet játszó speciális felkészültség, amely a kötelezően vagy a szabadon választható érettségi tárgyakban kap helyet. A lényeg: az érettségi vizsga követelményeinek súlyozottaknak és módszeresen bemérteknek kell lenniük, ám a legfontosabb az, hogy az értékelésnek a szakemberek egyetértésén kell alapulnia. így a teljesítmények elbírálása leválik a felkészítő intézményekről. Búcsú vagy folytatás? Bakos István minisztériumi főosztályvezető: — Kidolgoztuk a magyar felsőoktatás 2000-ig szóló fejlesztési programját. Az Expóval egy időben budapesti egyetemi campust építünk, a vidéki nagy egyetemeinket valódi univerzitásokká akarjuk fejleszteni. Úgy, hogy a minőségből semmiképp sem szeretnénk engedni. Ám a minőségi szelekciót az egyetemeknek kell elvégezniük. Mi azt akarjuk, hogy a mainál hatvan, nyolcvan vagy száz százalékkal többen lépjék át a felsőoktatási intézmények kapuját az ezredfordulóig. Az első és második évfolyamon dőljön el, hogy ki alkalmas tanulmányai folytatására. Értéknek tekintjük az első és a második évfolyam elvégzését is: arra törekszünk, hogy speciális tanfolyamokon szakmát szerezhessenek a kimaradt hallgatók. A nyugati fejlett országokban ma az érettségizettek korosztályának 25—30—50 százaléka tovább tanul, nálunk ez az arány 11 százalék. Az ezredfordulóra 20—24 százalékra szeretnénk fejleszteni. Mindkét terv megvalósulásával visszaállna a gimnázium rangja, hiszen az az intézmény a legszélesebb műveltséget kínálja. A standard érettségi — a szándékok szerint — nem lesz kötelező, ám érdemes letenni, ha a felsőoktatási intézmények végre megbízhatnak osztályzataiban. Ezzel együtt lenne jó az ezredfordulóra elérni a tervezett 20—24 százalékot. Miksa Lajos Kortárs zenei fesztivál A Magyar Zeneművészeti Társaság a kortárs zenei fesztiválját január 29. és február 1. között tartja a Pesti Vigadóban. A XX. század műveiből című zenei programot immár ötödik alkalommal rendezik meg. A koncertsorozat a Magyar Esttel kezdődött, amelyen Sugár Rezső: Frammenti Musical című szextettjét, Bozay Attila: Concerti- no-ját, Farkas Ferenc: Musica Giocosa-ját és Petrovics Emil: I. Kantáta-ját adták elő. Ma este Angol—Magyar Est szerepel a programban, Simon Holt, Benjamin Britten, John Marlow Rhys, Dubrovay László, Balassa Sándor és Durkó Zsolt műveiből. Január 31 -én délután a Szegedi Weiner Kamarazenekar hangversenyét rendezik meg, este pedig Magyar Estet tartanak. A Mini-fesztivál utolsó napján, február 1-jén este fél 8- tól Kanadai—Magyar Est lesz.
