Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gregor a toplistán A népszerű operaénekest, Gregor Józsefet a második helyen Gyulay Endre szeged-csa- nádi megyéspüspök, a harmadikon pedig Király Zoltán, a város független országgyűlési képviselője követi azon a közéleti toplistán, amelyet első alkalommal készített Szegeden a rePRE- SENT Közvélemény- és Piackutató Bt. Az ismertségi sorrend ugyancsak Gregor Józseffel kezdődik, ám a második helyet Király Zoltán foglalja el. A harmadik legismertebb személy a város polgármestere, Lippai Pál, aki viszont népszerűségben csak a nyolcadik helyet kapta meg. Hat perc alatt Bankrablót fogtak el szerdán délután Pécsett. Az álarcos férfi kést szegezett a Hajas Imre utcai OTP-fiók pénztárosára, azzal kényszerítve őt a kassza tartalmának átadására. A rabló több mint félmillió forintos zsákmánnyal távozott a helyszínről, de a riasztásra érkezett rendőrök menekülés közben hat perc múlva már el is fogták. Kossuthés Széchenyi-díj A kormány kedden megküldte előterjesztését Göncz Árpád köztársasági elnöknek az idei Kossuth- és Széchenyi-díjak odaítéléséről. A kabinet a javas- lattevő főbizottság 110 jelöltje közül válogatva 33-as listát állított össze. Eszerint az idén, március 15-én 15-en vehetik át a Kossut-díjat kimagasló kulturális, művészeti munkásságuk elismeréseként, s 18-an részesülnek Széchenyi-díjban a tudományok, illetve az oktatás, nevelés területén végzett tevékenységükért. Bár a jelöltek személyéről Kajdi József államtitkár érthetően nem közölt információt, kérdésekre válaszolva annyit elmondott, hogy az előterjesztettek között számos, a határokon túl élő magyar személyiség is megtalálható. Ösztöndíj szakmunkástanulóknak A szakmunkástanulók között rendkívül nagy a lemorzsolódás, sokszor éppen a nem megfelelő anyagi körülmények miatt. Ezért a nehéz helyzetben lévő családoknál, egyelőre öt megyében mintegy 600 szakmunkástanuló egyszeri 5 ezer forintos, több mint négyszáz 10 hónapon keresztül havi 2 ezer forintos ösztöndíjat kap a Munkaügyi Minisztérium és az Országos Takarékpénztár 80 millió forintos alapítványának segítségével — jelentették be szerdán a Munkaügyi Minisztériumban. (MTI) MÁRKABOLT Új motorkerékpárok, bukósisakok, motoros kellékek, motoros védőfelszerelések. UVEX, AXO, CLOVER, M. ROBERT, SCOTT Acerbis kiegészítők. Békéscsaba, Szent István tér 8. Telefon: (66) 27-414. KÖRKÉP 1992. február 20., csütörtök Kisüzemek nagy gondjai (Folytatás az 1. oldalról) Sok per, kevés pénz A Mezőhegyesi Fémipari Szövetkezet termékeinek több mint kétharmada egy speciális gyártmánycsaládhoz tartozik. — Különféle hengerlési és pe- remezési eljárással szalaganyagból készítünk hajlékony tömlőket és csöveket — mondja a „vasasok” elnöke, Kovács Ferenc. — Ezekből szállítunk az olaj- és a szénbányászatnak, az építőiparnak, a MÁV-nak és számtalan ki- sebb-nagyobb vállalatnak, kft.- nek. — Akkor hát nincsenek értékesítési gondjaik? — Nehéz meghatározni a fizetőképes vásárlóink körét. Tavaly úgy döntöttünk, hogy csak azoknak szállítunk, akik időben fizetnek. Nos, ha mereven ragaszkodnánk ehhez a döntésünkhöz, becsukhatnánk az üzemet. Kénytelenek vagyunk a késedelmesen fizető partnereinket is kiszolgálni. Először tudomásul vettük a nyolcnapos csúszást, majd a húsz- és harmincnaposat. Jelenleg már három hónapos késéssel is számolnunk kell. — De három hónap után befolynak a pénzek? — Dehogy. Idáig száznál is több peres eljárásunk volt. A bíróságok minden esetben kibocsátották a fizetési meghagyásokat, az eljárásoknak körülbelül a fele végződött eredményesen. Idő közben ugyanis egyes vállalatokat felszámoltak, más vállalatok pedig átalakultak. Sajnos a cégbíróság nem vizsgálja, hogy az átalakuló cég rendezte-e tartozásait. A jogutódot nehéz utolérni és (Folytatás az 1. oldalról) Dombach Alajos nyolc óra után néhány perccel kihirdette a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról hozott név szerinti végszavazás eredményét. Eszerint a módosításokat tartalmazó törvényjavaslatot 143 képviselő a bírósági eljárások is hosszadalmasak. Olykor egy évet is várnunk kell, amíg kezünkbe adják a végzést. — Kérem, illusztrálja néhány számmal az elmondottakat. — Az 1990-es év végén 16 millió forint kintlévőségünk volt. Tavaly elértük, hogy ez lecsökkent 6 millióra. Napjainkban viszont már ismét 10 milliónál tartunk, annak ellenére, hogy jogászunk szinte kizárólag az adósságok behajtására irányuló tevékenységet folytat. Várhatóan a jövőben is sok munkája lesz: az idén leszállított termékeink feléért eddig még egyetlen árva fillért sem láttunk. Petrezselymet árulnak? Az Orosházi Agrosüd Kft. ösz- szes exportjának mintegy 35-40 százalékát a Szovjetunióval bonyolította le. A termékek hagyma, sárgarépa, petrezselyem és különböző vetőmagfélék voltak. A KGST és a Szovjetunió szétesése következtében a gazdálkodó szervezet árbevétele nagymértékben csökkent. Berke Gézától, a kft. gazdasági igazgatójától megtudtuk, hogy a cég nem mondott le a volt Szovjetunió köztársaságaival való kereskedelemről. A raktáron lévő több mint 100 milliárd forint értékű készlet, amely két éve vár kiszállításra, minden bizonnyal oda kerül, ahová eredetileg szánták. Gondot jelentett, hogy forgóeszköz nem állt a vállalat rendelkezésére, ezért kénytelen volt külső forrást igénybe venni és 50 százalékos hitelkamat mellett tárolta támogatta, 77-en ellenezték és heten tartózkodtak a vélemény- nyilvánítástól. Lapzártakor a Parlament hozzálátott a társadalombiztosítási alap 1992. évi költségvetéséről rendelkező törvényjavaslat határozathozatalához . készleteit. Várhatóan a közeljövőben Ukrajnával és a volt Szovjetunió köztársaságaival megvalósul a termékek exportja. A tönk szélén A Nagylaki Kendergyár Rt. mezőhegyesi részlegét Ungor Mihály vezeti. Elöljáróban megtudtuk tőle, hogy január 30-a ója nem folyik termelés a gyárban, várhatóan március 2-áig. Addig a dolgozók bérük 80 százalékát kapják. Két évre elegendő alapanyag áll a gyár rendelkezésére, van megfelelő technológia is, ennek ellenére gazdaságosabb volt „szabadságolni” a munkásokat, mint raktárra termelni. , — A kenderipar napjainkban a tönk szélére jutott, padlóra került —mondja Ungor Mihály. — Még nem készítettük el a tavalyi év mérlegét, de valószínűleg nullára futunk. Hát, ez nem eredmény! Az okokat abban látjuk, hogy az egész ország berendezkedett a szovjet igények kielégítésére. Óriási mennyiségben szállítottunk kenderponyvát a Szovjetunióba. Hogy aztán ezt ők továbbadták vagy katonai célra maguk hasznosították, ezt én nem tudhatom. Mindenesetre, mi a kenderponyva alapanyagát, a tilolt kendert állítottuk elő. Ezt a vállalat fonodái megfonták, a szövödék megszőtték, és ment minden, mint a karikacsapás. Most ez a struktúra felbomlott. Felbomlott a KGST, felbomlott maga a szegedi székhelyű Kenderfonó és Szövőipari Vállalat is. Megszűnt a nagy piac, ráadásul a külkereskedők Szegeden maradtak, ismereteiket, üzleti kapcsolataikat az ottani cégnek kamatoztatják. A (Folytatás az 1. oldalról) — A végkielégítés kifizetésére milyen esély van megyénkben? — A nagyüzemek kétharmada veszteséges. Legtöbb helyen annyi pénz sincs, hogy üzemanyagot vegyenek vagy vetőmagot! A szövetségünkhöz tartozó gazdaságok közül 23 nyereséges és 53 veszteséges volt tavaly. A mezőgazdasági nagyüzemek 1991-ben Békésben mindösszesen 2,8 milliárd forint veszteséget produkáltak! — Tegnapi lapunkban jelent meg, hogy országszerte 47 millió aranykorona föld után jelentettek be kárpótlási igényt, az ossz termőterület negyedére. Mi a helyzet megyénkben? — Itt van a kezemben a kár- rendezési hivatal számítógépes adatközlése, amely szerint Békésben összesen 6 122 332 aranykorona a bejelentett kárigény. Döbbenetesen nagy szám, hiszen a december 1 -jéig befutott igények együttes összege mindössze 1,5 millió aranykorona volt. Szinte hihetetlen, hogy a következő két hét alatt háromszor ennyi jött össze. Szerintem valami nem stimmel a nyilvántartásban. Tudniillik ez a menynyiség nagyobb, mint ami öszszességében a szövetkezetek tulajdonában van, holott ebből még tagi földtulajdont is képezniük kellene a gazdaságoknak! — Tételezzük fel, hogy — az adminisztrációs hibák ellenére — megyénkben ilyen nagyság- rendű igénnyel kell számolni. — Mielőtt bármit feltételeznénk, szerintem ki kell kényszeríteni a kárrendezési és kárpótlási hivatalt, hogy megnyugtató kis vidéki vállalatok, így a nagylaki részvénytársaság is úgyszólván árván maradtak. Téli téblábolás A Medgyesegyházi Vas- és Faipari Kisszövetkezet acélszer- kezetek, tömegcikkek és faipari termékek; zárak, fúrók, kábelszekrények, csomagolóeszközök, rekeszek, szerszámosládák, préselt alkatrészek gyártásával foglalkozik. Az üzem a piaci problémák miatt tavaly októbertől szakaszosan leállt. Jelenleg mintegy 70 fő dolgozó munkanélküli-járadékot kap, a téli hónapokban csupán a vagyonmegőrzést. állag- megóvást és a mérlegkészítést látták el néhányan. Eközben próbáltak új megrendeléseket szerezni, a termelés újraindítását előkészíteni. — Hosszas utánajárással, úgy tűnik márciustól újra indul az üzem. Egyelőre nem teljes létszámmal, de a megrendelésekhez igazodva fokozatosan növeljük a termelést — mondja Janó Mihály, a szövetkezet elnöke. — Kazánalkatrészeket hegesztőnk, apró tömegcikkeket, kipufogókat készítünk, valamint elvállaltuk az almáskamarási templom tető- szerkezetének elkészítését. A napokban rendelést kaptunk szer- számosdobozokra, de kilátás van egyéb kooperációs munkákra is. Sajnos a dél-alföldi vidék ipara rendkívül hátrányos helyzetben van. Az eddigi nagyobb megrendelőink, a nagykereskedelmi cégek padlón vannak, a kis kft.-k pedig nem tárolnak nagy tételben árut. A szocialista piac összeomlása, ezáltal a kooperáció megszűnése lehetetlenné teszi az ilyen kis üzemeket, szövetkezeteket. Még küszködünk és bízunk a talponmaradásban, de a kormány segítsége nélkül elég kilátástalan a helyzet. módon bizonyítsa az általa megadott adatok helytállóságát. Egyébként a 6 millió aranykorona feletti kárigény Békésben a nagyüzemek gazdálkodási alapjait vonná kétségbe. Óriási területeket kellene kijelölni árverésre, s ezek sorsa mindaddig bizonytalan lesz, amíg nincs meg az új tulajdonos, aki nyilatkozik a szándékairól. — Nyakunkon a tavasz, vetni kellene, de ennyi meg nem válaszolt kérdés közepette ki az az „őrült”, aki most ilyesmire gondol? — A téeszeknek művelési kötelezettségük van, tehát vetniük kell. Az persze más kérdés, hogy maximum egy évben gondolkozhatnak... S a rossz hírek egymás után jönnek. Például várható, hogy a kárrendezési hivatal határozatainak kiadása eltart a jövő év tavaszáig. A Parlament kénytelen lesz meghosz- szabbítani az árverési határidőt az eredetileg kitűzött 1993. március 31-ei időpont utánra is. — Hirtelenjében elkezdtünk foglalkozni a mezőgazdaság ellentmondásaival. Megítélése szerint ennyi feszültség közepette megoldható-e az átállás, me- goldható-e szabályozott keretek között vagy számolnunk kell a sorozatos csődökkel, a mező- gazdaság összeomlásával? — Úgy fogalmaznék, hogy a viszonylag zökkenőmentes átmenetet veszélyeztetik a mező- gazdaságot sújtó döntések és a bizonytalanságáradat. Ráadásul félő, hogy sok üzem vezető nélkül marad, hiszen lassan „nemnormális”, aki ilyen körülmények közepette felelősséget vállal a mezőgazdasági nagyüzemekben. Lovász Sándor Biztosít munkát az átképzés? (Folytatás az 1. oldalról) őröknek, szociális asszisztenseknek hirdettek tanfolyamokat. A munkahelyteremtő beruházásokra 971 millió forintot fordítottak, ennek révén 9 ezer munkanélkülijuthat álláshoz. A közhasznú foglalkoztatással — 532 millió forint felhasználásával — csaknem 20 ezren jutottak munkához. A hagyományos településfenntartási közhasznú munkavégzésen kívül magasabb kvalifikációt igénylő munkaterületeken is volt ilyen jellegű foglalkoztatás, például a szociális ellátás terén. A részmunkaidős foglalkoztatásra a kieső munkaidőre járó személyi alapbér 50 százalékának megtérítésére 160 millió forint jutott. így csaknem 36 ezer dolgozónál vált lehetővé a munkahely megtartása. A korengedményes nyugdíjaztatásra 14 megyében mintegy 4 ezer dolgozónál került sor. Á legtöbb —1500 — dolgozó kor- engedményes nyugdíjaztatásához Borsod-Ábaúj-Zemplén megyében járultak hozzá. A munkanélküliek vállalkozóvá válását mintegy ezer főnél a harmadik negyedévtől támogatták. A munkanélküliek tartós foglalkoztatásának elősegítéséhez csaknem ezer érdekelt esetében adtak támogatást. A Foglalkoztatási Alap központi keretéből 11 foglalkoztatási és 6 képzési pályázatot hirdettek meg. Az elbírálás után 500 pályázó több mint 800 millió forint támogatásban részesült. Békéscsabán a jövő héten kedden ülésezik a megyéi munkaügyi tanács, ahol a legfrissebb adatok ismertetése mellett arról is döntenek, hogyan osztják fel a foglalkoztatási alap időarányosan nekünk jutó összegét. Saro kba szorítva Utca, utca... A rendszerváltás (egyik) következménye az átkeresztelt utcák sora. A nevekben kifejeződő szimbólumváltoztatások úgy hírlik, hosszas véleménycserékkel mentek végbe, közmegegyezéssel zárultak. Gyulán több, mint 50 utca kapott új nevet. Egy-két átkeresztelés fölött azonban a mai napig töprengenek a gyulaiak. A filozofikus hajlamúak azon, miért került listára a Szabadság tér, hisz a fogalom mindenkor mindenki álma. Mások csendesen ropogtatják fogaik között a tér régi-új nevét, a Harruckernt és azon drukkolnak, sikerül-e oly könnyedén kimondani, mint az előbbi fogalmat. Meg azon, a hirdetési lapokban megtanulják-e valaha is helyesen írni... S ha már a fogalmaknál tartunk: nemrégiben a Gyulaváriban lévő Alkotmány utca ügye újra a képviselő-testület asztalára került. Az átkeresztelés eredetileg fel sem merült, ám valamely javaslat folytán mégis az egykor volt Hatházsor utcává változtatták. Am az ott élők tiltakoztak, vissza akarták kapni Alkotmányukat... Kérésük teljesítésének egyébként semmi akadálya nem volt. Országszerte sokszor szerepeltek már terítéken a név- változtatások. Anyagi „vonzatúk” miatt is, s mert az emberek óvatosan fogadták a személynévcsere-javaslato- kat. Lehet, sokan azért voksoltak a fű-, fa-, virágnevek mellett, mert azok mindenkinek egyformán kedvesek. Vagy legalábbis közömböMég egyszer a vagyonnevesítésről Egy szerencsétlenül sikerült szövegrövidítés (helyhiány) miatt eléggé soványan és az elmondottakat egy ponton ellenkező értelműre változtatva adta vissza lapunk Zsíros Géza kisgazda képviselő hétfői parlamenti felszólalását. Valóban elhangzott a beszédben, reagálva az előző felszólalásokra, hogy „ám legyen nagykorú a tag, ne határozzunk meg semmiféle százalékot”. De Zsíros Géza így folytatta: „Igen ám, csak mint tudjuk, volt lehetőség erre már korábban, a Németh-kormány jóvoltából, és akkor bizony jó néhány téeszben a fölvett fizetés vált az egyik döntő tényezővé. A tagok utólag döbbentek rá, hogy mit szavaztak meg.” Vagyis képviselőnk éppen hogy szükségesnek látta százalékos határok kijelölését. Eltelt egy nap, tegnap megszavazta az Országgyűlés a Zsíros Géza így nyilatkozott lapunknak: — Számomra nagy politikai siker lehet — nyilatkozta a kisgazda politikus —, mert az alapító tagok és örököseik, akik annak idején bevitték a tulajdonukat, vagyonhoz juthatnak abban az esetben, ha március 20-áig írásban bejelentik az adott szövetkezetnél igényüket. Bízom benne, hogy a szövetkezetek vezetői értesítik az érintetteket a rendelkezésre álló dokumentációk alapján. Ez csak egy kárász, de a szezon még most kezdődik... Fotó: Fazekas Ferenc „A KÖZEPES TEHETSÉGŰ EMBER RENDSZERINT ELÍTÉLI MINDAZT, AMIT NEM ÉR FEL ÉSSZEL.” (La Rochefoucauld) Nyugdíjemelés kétszer Ha igaz: csak a Holdból jut egy hold
