Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-13 / 189. szám
GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1991. augusztus 13., kedd Q gKÉS MEGYEI HÍRLAP A Minden Magyarok Táncfesztiváljáról A Gyulai Várszínház kétévenként rendezett magyar líra fesztiváljai mellé új esemény sorakozik fel, a Minden Magyarok Fesztiválja. Hasonlóság, hogy mindkettő a határoktól függetlenül ad ízelítőt a magyarság kultúrájáról, de míg az előbbi a költészet, az utóbbi a néptánc területéről nyújt képet. A régen érlelődő elképzelés „főpróbája” augusztus 17-én és 19-én 20.30 órától lesz a várszínház színpadán, aholis bemutatkoznak műsoraikkal a résztvevő néptáncegyüttesek. Fellép Csíkszeredáról a Hargita, a Felvidékről a Rozmaring, Szabadkáról a Róna táncegyüttes, a hazaiak közül a Balassi, a Körös, a Cimbora. Külön érdekességnek ígérkezik a menettánc, amely augusztus 19-én 18 órakor kezdődik az Erkel Ferenc Művelődési Központ előtt, ahonnan az együttesek a vár elé vonulnak. Menettáncukhoz csatlakoznak az ebben az időben zajló tótkomlósi fesztivál résztvevői és a békéscsabai fúvószenekar. A szervezők, a Gyulai Várszínház és az Erkel Művelődési Központ elképzelése, hogy két év múlva Nyugat-Európából, sőt az óceánon túlról is hívnak táncegyütteseket. Huszonharmadszor Gyulán * .. Műtermi pillanatok. A szobrász Rácz Katalin, a mester Tóth Tiboi*** Fotó: Fazekas Ferenc A Tóth Tibor festőművész irányításával működő Gyulai Művésztelepnek 23 éve ad otthont a város. Az Apor téri nyári művészfellegvár nem az első, a negyedik, az utóbbi években állandósult helyük. Tóth Tibor elmondta, különösen az eltelt két évben érzik a vendéglátó 3- as számú iskola figyelmességét: már van hol tartaniuk a szerszámokat, így azok egyik évről a másikra megmaradnak... Az igazi persze egy állandó művésztelep lenne, aminek létesítésére, úgy tűnik, hajlik a város. Épp ma találkoznak vezetőivel, amikor is szó lesz a művészeti, kulturális élet szervezéséről, az állandó helyről, amelyhez négy-öt műterem csatlakozna. A berendezést, az állványok elkészítését maguk a művészek vállalnák. Az idén festők, grafikusok, szobrászok, kerámikusok alkottak a telepen. A tagság mellett vendégművészek is dolgoztak, Ditzingenből, Münchenből, Aradról és Nagybányáról. A művészeti törekvések irányát nem befolyásolják, ám a megha- láro/ó az, amit Tóth Tibor így jellemzett: „Naturális eszközöket alkalmazó, leíró képzőművészet, szociográfikus ízzel. A meglévőséget, és a meglévő mindennapiságot fogalmazzuk meg”. A telep végeztével hagyományos vázlatkiállításuk augusztus 19-én 17 órakor nyílik ezúttal a Kohán Képtárban. Az anyag októberben budapesti tárlaton is bemtutatkozik az Erdőss René Házban. Új zenekar a Körös Táncegyüttes mellett A nyáron zenekart váltott a gyulai Körös táncegyüttes. A Marton György vezette tanári zenekart a Téglás Zenekar váltotta fel júniusban. A Köröst már az új zenekar kísérte július 28-án Kovászna megyében, a belényesi fesztiválon. Katasztrófahelyzetben Gyulán, á megyei korház szeptember 7-én rendezi az Egészségügyi Intézmények III. Országos Tüzoltóversenyét. Az idei versenyre 18 kórház csapata nevezett be. Az oldalt írta és összeállította Szőke Margit. Kapcsolataink a nagyvilággal SZAKSZER De nemcsak Schreyer József, a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ elnöke, hanem helyettese is. És van, akinek (akiknek?) nem tetszik, hogy a szövetkezeti vagyonból vásárolt két Peugeot-ba más nem ülhet bele. Az elnököt kerestük fel.-— A két Peugeot-t ez év tavaszán lízingeltük a SZÖ- VAUT Vállalattól, az Északmagyarországi Innovációs Rt.-n keresztül. Szövetkezeti tulajdonba szeptemberben kerülnek, mivel a teljes vételárat kifizettük. A lízingelés-vásárlást 15 fős igazgatóságunk előzetesen és egyhangúan engedélyezte. Az üzemeltetési szabályzatról az igazgatóság határozott az érvényesjogszabályoknak megfelelően, amellett, hogy tanulmányozta az ország jó néhány áfé- szének szabályzatát a személyi használatú gépkocsik fenntartásának és használatának rendjéről. Az általam is aláírt megállapodásban rögzítettük, hogy a vezetést más személyeknek nem engedhetem át. Esetenként javasolták a szövetkezet hivatásos gépkocsivezetőjének felkérését. De csak úgy, ha én is a kocsiban ülök. Az egymillió forint értékű gépkocsiért ugyanis kizárólag én felelek. Az aútóba természetesen más is beleülhet, ha épp arra van dolga. — Igazgatóságon kiket kell értenünk? — A két küldöttgyűlés között a legfőbb, választott testület. Elnöke vagyok, helyettesem a kolléganőm, a másik Peugeot használója. Nem titok, Budapestről származik az ötlet, ahol küldöttgyűlés döntött vezetői munkakörökben a személyi használatú gépkocsik ajánlatáról. Az igazgatóság előtt gazdasági számításokkal bebizonyítottuk, hogy a két Peugeot-val megtakarítunk. A korábbi Lada, majd Samara benzinfelhasználásán, a gépkocsivezető munkabérén, közterhén annyit nyerünk, hogy két éven belül megtérül a két autó ára. — Miből vették a gépkocsikat? — Vállalati költségből, amit 50 millió forintos nyereségünk tett lehetővé. Választhattuk volna a másik lízingelési konstrukciót is, a prémiumom terhére. Akkor viszont nem szövetkezeti tulajdon lesz az autó. — Ha már ilyen ellenhangok vannak, gondol-e a megállapodás módosítására? —Végül is a gépkocsiba az ül be, aki akar, csak'nekem is ott kell lennem. Munkatársaim havonta mintegy 10 ezer kilométeres elszámolásban részesülnek... Szóval, a kérdés meglep. Nem vágytam rá, hogy ekkora anyagi felelősséget a nyakamba vegyek. Ismétlem, az igazgatóság döntött gazdasági okokból a szövetkezeti tulajdon személyi használatáról. Amennyiben ellenszenvet tapasztalok, változtatásra kérem az igazgatóságot. Jöjjön a gépkocsivezető. — Korlátozza Ont valamiben a szabályzat? — El nem adhatom, mert szövetkezeti tulajdon és a kárért felelek. Igénybe vehetem szolgálati és magáncélra, kilométerkorlátozás nélkül. Külföldre is, külön engedéllyel, amit a felügyelőbizottságtól kaphatok, a helyettesem pedig tőlem. íme két márkás autó, ami a közé is, meg nem is. Az „érvényes jogszabályok” alkotta, szabályzat és tárgyai talán nem jelentenek ekkora békát, ha például Trabantokról van szó... Sváb bál Szicíliában is élnek magyarok Emléktábla a Via Tüköryn és megemlékezés Eleken Zimmermann Ferenc, a sramlizenekar vezetője és unokája, Nádor Zoltán harmonikázik A palermói temető főbejáratának közelében első világháborús emlékmű áll, rajta a Szicíliába szállított és az olasz szabadságharcban hősi halált halt fogoly magyarok neveivel. Az emlékműnél mindig van friss virág. A cseppnyi magyarság összefog és ez tetszik az olaszoknak. Mindössze 24-en élnek Palermóban. Az itteni olasz—magyar kulturális egyesületről Petrovszki Páltól hallottunk, aki a nyár elején részt vett a palermói 46. nemzetközi mediterrán kiállításon. Ezen az egyesület meghívására képviseltette magát a Gyula Tourist. S hogy a nemzeti pavilonok sokasága között magyar is található, az a palermói egyesületnek és elnökének, a békéscsabai születésű Sótyi Santamarina Adelaidának köszönhető. Magyarország ugyanis hivatalosan nem meghívott kiállító. Adelaida asszony alias Sótyi Etelke saját népművészeti gyűjteményéből rendezett be kiállítást a pavilonban, amit a gyulaiak idegenforgalmi propagandaanyaggal, csabai, gyulai kolbásszal, bikavérrel egészítettek ki. Bár a palermói egyesület anyagi támogatást élvez, a sokoldalúsághoz szükséges befektetés az elnökasszony gondja: egyszer majd (előfordul, hogy évek múlva) megtérítik neki. Hivatalos elismerésben nem részesítette eddig senki, pedig hosszú ideje nem kis része van az olasz—magyar kapcsolatok kötözgetésében. Az egyesület nemzetközi sporversenye- ket, orvoskongresszust szervez, melyekre mindig hívnak Magyarországról is résztvevőket. Segítségükkel jutott el a Balassi és a Körös táncegyüttes Szicíliába, hangversenyezett Kocsis Zoltán. * * A palermói magyarok összetartanak. Ünnepségeiket látogatják Szicília, Palermo vezetői, a római magyar konzul. Szőcs Ferenc az emlékműnél tartott koszorúzáson is részt vett. Az egyesület érdeme, hogy a hősi halottak tiszteletére egy elegáns tér, a Piazzale Ugheria nevet viseli és a Via Tüköryn kétnyelvű tábla emlékezik a magyar áldozatról. A kiállítás ideje alatt nagykövetségünk kereskedelmi tanácsosa, Lőrincze Péter az olasz- országi magyar kereskedelem lehetőségeiről beszélt. Petrovszki Pál szerint a mediterrán fesztiválon mutatkoztak hiányok egyes árucikkekből, így a Gyula Tourist, melynek export- import joga van, az egyesület meghívására készül a következő kiállításra, talán belsőépítészeti termékekkel. A kétegyházi önkormányzat júniusi ülésére tűzte ki a Ga- mesz főkönyvelői posztjára beérkező pályázatok elbírálását. Nem kis vita támadt: a polgár- mester, dr. Eisele József azt bizonygatta, hogy testületi határozat szerint írta ki a hivatal a pályázatot, Gyulyás György képviselő, aki egyben a Gamesz vezetője pedig azt, hogy vele nem egyeztettek. Mindez a pályázók meghallgatása után került terítékre. A képviselők végül úgy döntöttek, engednek Gulyás György kérésének: kérdezze meg intézménye dolgozóit, vállalja-e valaki közülük a mérlegképes könyvelői képesítés megszerzését. Gulyás György kérdésünkre elmondta, azóta megegyezés született a polgármester és közötte. Szeptember 1-jétől a polgármesteri hivatal három szakképzett munkatársa közül az egyik alkalmilag ellátja a főkönyvelő feladatkörét. Mindebből arra következtethetünk, hogy a Gamesz dolgozói közül senki sem vállalkozott vagy a tanfolyamra vagy a költségek megfizetésére és ezt az intézmény se vállalta át. A polgármesteri hivatal pedig „ejtette” a „kész” szakemberek pályázatait. A valószínűleg kényszerszülte harmadik út, azaz hogy a hivatal „kölcsönöz” szakembert, lehet jó megoldás is. Kérdés, miért nem jutott ez hamarabb senki eszébe? Mindegy, ne firtassuk. Az a fontos, hogy a főkönyvelői poszt nem került két szék közül a pad alá. Hagyománynak számít, hisz nyolcadik éve rendezik meg Eleken augusztus első szombatján a sváb batyusbálat, a Németországban élő, eleki leszármazottak nyári szabadságára való tekintettel. A bál ezúttal is sokakat vonzott: a helybeliek mellett jöttek Gyuláról, Almáskamarásról és külföldről, mintegy hatvanam De az időjárás nem kegyelmezett a mulatságnak. A hirtelen kerekedett vihar, a tekintélyes zápor áram nélkül hagyta és tartotta két órán át a falut. A hangulaton azonban ez mit sem rontott. A művelődési ház nagy- terméhen gyertyák gyúltak, s a bálozók csak akkor kezdtek aggódni, mikor azok már majd csonkig égtek... Igazán kár, hogy a hangosítás nem működhetett, a teremben így nem lehetett jól hallani a német nemzetiségi klub énekét. Ezúttal pedig minden eddiginél tartalmasabb összeállítással készültek a hagyományőrzők. Népdalcsokrokat, szólóénekeket, gombosharmonika-duót hallottak, akik hallottak, az együttes, Niedermayer Antal, Bender Ferencné, Zimmermann Ferenc és unokája előadásában. Az egyébként fiatalodó klub tagjainak mazurkából, polkából, keringőbői bemutatott nyitótánca után megkezdődött a bál. A művelődési házban hajnalifél 5-kor zárhatták a kaput... Másnap a német vendégek a szovjet munkatáborokba deportáltakra, a kényszermunkára hurcoltakra emlékezve helyezték el a kegyelet virágait a hősök kertjében álló emlékműnél.
