Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
1991. január 12., szombat NÉPÚJSÁG Kormányközlemény a hatósági fogyasztói áremelésekről, egyes pénzügyi és szociálpolitikai intézkedésekről (Folytatás az 1. oldalról) inflációs nyomás mérséklődéséhez. E célok megvalósítása érdekében együtt kíván működni valamennyi gazdasági érdekképviselettel. Az 1991 elejére elhatározott intézkedések érzékenyen érintik az egész lakosságot. A kormány határozott szándéka, hogy mindez ne vezessen nehezen enyhíthető szociális feszültségek kialakulásához, egyes rétegek leszakadásához. Ezért a leginkább veszélyeztetett társadalmi rétegeknél (nyugdíjasok, többgyermekesek, munkanélküliek) megfelelő módon kívánja ezeket kompenzálni. A piacgazdasági átmenet szociális terheinek méltányos megosztásánál együttműködésre törekszik a munkavállalói érdekképviseletekkel, a társadalom valameny- nyi rétegének és csoportjának képviselőivel. A piacgazdaság gyakorlatát követve az árakat általában a piaci viszonyok alakítják. Az árak megállapításáról szóló törvény szerint a hatósági árak már csak a lakossági vásárlások mintegy egytizedére terjednek ki. A hatósági- árak körében a termelési költségek emelkedése, a támogatások csökkentése miatt, az erőforrásokkal való takarékosság elősegítése érdekében a következő intézkedésekre kerül sor. Az élelmiszerek közül január 14-étől a 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej legmagasabb (maximált) ára literenként 18,20 forintról 22,0 forintra, a normál fehér kenyér kilogrammonkénti ára pedig 14,80 forintról 20,40 forintra nő. A forgalmazók természetesen ennél alacsonyabb árat is megállapíthatnak. A hatósági áras postai szolgáltatások díjai január 14-étől átlagosan 40 százalékkal emelkednek. Így például a szabványlevél helyi továbbítása 5 forintról 7 forintra, vidékre továbbítása pedig 8 forintról 12 forintra nő. Ugyancsak január 14-étől az ivóvíz- és csatornaszolgáltatások lakossági díjai a költségek növekedésével és a támogatások mérséklésével összefüggésben átlagosan 100 százalékkal emelkednek. A díjak emelésére a területileg jelentős mértékben eltérő ráfordításokat tükröző tarifához igazodóan kerül sor. A vasúti személyszállítás díjai február 1-jén átlagosan 80 százalékkal, a távolsági autóbusz-közlekedésé 55 százalékkal emelkednek. A nemzetközi gyakorlathoz igazodóan és gazdaságossági megfontolások alapján megszűnik a személy- és gyorsvonat díjak közötti különbség, ami a személyvonatoknál átlagosan 110 százalékos, a gyorsvonatoknál átlagosan 50 százalékos díjemelést jelent. Az iskolai kirándulásokra. ifjúsági rendezvényekre igénybe vett különjárati autóbuszok díja február 1-jétől 55 százalékkal emelkedik. A távolsági közlekedésben a szociálpolitikai kedvezmények fennmaradnak, a vasútnál a nagy- családosok ismét kedvezményt élveznek, ugyanakkor a vállalatoknak nyújtott, nem szociálpolitikai indítékú kedvezmények megszűnnek. A távbeszélő-szolgáltatások díjai február 1-jével emelkednek. A helyi beszélgetések díja 2 forintról 5 forintra, a lakossági előfizetési díj főállomásoknál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásoknál 80 forintról 220 forintra emelkedik. A felemelt előfizetési díjak 20 helyi beszélgetést is ma* gukban foglalnak. A belföldi távolsági beszélgetési díjak átlagosan 46 százalékkal, a nyugat-európai országokba irányuló beszélgetések díjai 15-20 százalékkal emelkednek. Ez a nagymértékű emelés kisebb részben a költségek növekedésével áll összefüggésben, nagyobbrészt azonban a távközlés fejleszr téséhez szolgál forrásul. A távíró-szolgáltatások díjai átlagosan 60 százalékkal emelkednek. Február 1-jétől 50 százalékkal drágul a villamosener- gia-szolgáltatás. A nappali áram lakossági díja kilowattóránként 2,45 forintról 3.70 forintra, az éjszakai áramé pedig 1,30 forintról 1,90 forintra változik. Az emelt áramdíjat az április 1-jét követő első leolvasás szerinti számlázáskor (június 1-jétől) kell fizetni. A pb-gáz ára 80 százalékkal lesz magasabb. A tv-előfizetés havi díja szintén február 1-jétől 130 forintról 200 forintra emelkedik. A tankönyvek árai a közeljövőben körülbelül 80 százalékkal emelkednek, de ez számottevően csak az 1991/ 92-es tanév elején jelentkezik. A hatósági árak egy részénél az árak megállapítása a helyi önkormányzatok hatáskörébe került. Az ön- kormányzati szándékokról rendelkezésre álló információk szerint a nelyi tömegközlekedési díjak — átlagosan mintegy 50-100 százalék közötti — emelésére legkorábban február 1-jével, de legtöbb helyen csak március 1-jével kerül sor. A. helyi tömegközlekedés szociálpolitikai kedvezményeit a kormány határozza meg. Ennek megfelelően továbbra is 75 százalékos kedvezményes helyi bérletet vásárolhatnak a tanulók és a nyugdíjasok, a 70 éven felüliek pedig ingyen utazhatnak. A kieső bevételt központi költségvetésből adott fogyasztói árkiegészítés ellentételezi. A lakbérek emelésére az önkormányzatok döntésétől függően eltérő mértékben és időpontokban, április 1-jét követően kerülhet sor. Az év elején a vállalatok döntése szerint emelkedik néhány olyan fontos termék ára is, amely az ártörvény alapján ugyan január 1-jé-. tői már szabadáras, de az áremelkedés mértekét lényegesen befolyásolják az adózási-támogatási feltételek változásai. Az üzemanyagoknál január 14-ét követően az Ország- gyűlés által jóváhagyott fogyasztási adóemelés hatására — az útalap némi mérséklése ellenére — az üzem- anyagárak emelkednek. Az új árakat a forgalmazó vállalatok közlik. Ezt követően az üzemanyagárak a világpiaci áralakulás függvényében változnak. A szabad árformába került háztartási tüzelőolaj (HTO) ára fokozatosan emelkedik. A gépkocsiárakat 1991-től alapvetően a beszerzési árak alakítják. A volt KGST-or- szágokból származó típusoknál a konvertibilis elszámolásra való áttérés és a vámkötelezettség hatására a fogyasztói árak jelentősebben emelkednek. A katalizátoros típusoknál — a környezetvédelem érdekében — vám- kedvezmény érvényesül, és megszűnik e gépkocsik fogyasztási adója. Az eddigi előjegyzési, előlegfizetési rendszer módosul, erről külön tájékoztatás jelenik meg. A gyermekintézményi térítési díjak központi szabály ozása változik. A javaslat szerint a térítési díjakat a helyi önkormányzatok a szolgáltatóval és a szolgáltatást igénybe vevővel közösen határozzák meg. Központi szabályozást csak a térítési díj maximumára és a kötelező kedvezményekre tervez a kormány. A nyersanyagköltségnormák előírása helyett a népjóléti miniszter szakmai iránynormákat ad ki. Az élelmiszer-árváltozások következtében a nyersanyagköltségek emelkednek, és várhatóan az önkormányzatok emelik a térítési díjat is. • A szolgáltatásoknál a díjakat és tarifákat érintő változásokról és az azok alkalmazásával kapcsolatos egyéb feltételekről részletesebben az illetékes minisztériumok, valamint a helyi önkormányzatok a bevezetést megelőzően külön tájékoztatást adnak. A gyógyszerek térítési díja — előreláthatóan áprilistól — emelkedik. A termelői árak emelkedését és az importgyógyszerek nagymértékű drágulását kizárólag a társadalombiztosítási támogatás további növelésével már nem lehet ellensúlyozni. A fűtési szezont követően a termelői és az import beszerzési árak emelkedése és a támogatások végleges megszüntetése miatt nagymértékben emelni kell a tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, tűzifa) árát, a vezetékes gáz és a távhő-szolgáltatás díját. Ezt követően már ilyen mértékű áremelésre nem kell számítani, a fogyasztói árak a termelői árakat követik. A kormány afczal számol, hogy a múlt év végére és az ez év elejére koncentrálódó külgazdasági és pénzügyi változások hatásait a hatósági árakban átvezetve és a szabad árak emelkedését is figyelembe véve, az év első harmadában viszonylag nagy, mintegy 18-20 százalékos ár- szint-növekedés valószínűsíthető 1990 decemberéhez képest. Ezt követően az infláció üteme már mérséklődik, és az árszint-emelkedés visz- szatér az 1990. év azonos időszakát jellemző havi 1- 1.5 százalékos mértékre. III. Az év első harmadára számított árszintemelkedés a lakosság havi kiadásait átlagosan. egy főre vetítve 850- 900 forinttal növeli. A központi indíttatású intézkedések következtében egy négytagú család havi többletkiadása — fogyasztási struktúrától függően — 2500-4500 forint között változhat. A kiadási többletek közel kétharmad része alapvető fogyasztási termékkörben jelentkezik. Az átlagosnál nagyobb a nyugdíjas«* és a fővárosban élők kiadási többlete. Az áremeléseken kívül a lakosság terheit növeli még a lakáskamat, a biztosítási díjak emelkedése, valamint az év későbbi hónapjaiban belépő, az önkormányzatok döntésétől függő helyi adók. A központi árintézkedésekhez közvetlenül nem kapcsolódnak tételes jövedelem- kompenzációk. A kormány úgy véli, hogy az áremelkedések hatására bekövetkező lakossági többletkiadásokat az éves jövedelemképződési folyamatok részben ellenié* telezik. Így a többletkiadások nagyobb részét fedezi — a gazdasági szférában tevékenykedőknél a gazdasági teljesítménnyel összhangban álló béremelés; a költségvetési initézrhényeknél átlagosan 20 százalékos bérnövelési lehetőség, kiegészítve az egészségügyi, oktatási, közművelődési, igazságügyi intézmények dolgozóinál előirányzott központi bérpolitikai intézkedéssel; — elsősorban az alacsony és közepes jövedelműeknél a személyi jövedelemadó-feltételek módosítása és a gyermekkedvezmények bővítése is hozzájárul a többletkiadások fedezetéhez. 1991. január 1-jétől a havi 1000 forint adóalap-kedvezmény kiterjed az 1 és 2 gyermekes’ családokra is, a gyermek 6 éves koráig. A szociális intézkedési javaslatok kialakításánál a kormány azt a felfogást vallotta, hogy a növekvő terheket az aktív és az inaktív rétegek arányosan viseljék, s támogatásban, kompenzációban a szociálisan leginkább rászoruló rétegek részesüljenek. 1. A kormány javaslata a nyugdíjak éves szintű, a nettó átlagkeresetekhez igazodó 24 százalékos emelése; ez biztosítja, hogy az aktív és a nyugdíjas lakosság jövedelmi helyzete közel azonos mértékben változzon, a nyugdíjak átlagos értékvesztése ne haladja meg az aktív keresők jövedelmének átlagos reálérték-csökkenését. A nyugdíjemelés módjára kétlépcsős, differenciált intézkedési javaslata van a kormánynak, év élőjétől az emelés kétharmad része, s az év második felében a fennmaradó — az esetleges többletbevétellel növelt — rész kerülne felihasználásra. A januári ütemezés átlagosan mintegy 950 forint nyugdíjemelést tenne ki. Az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását is figyelembe véve, a kormány háromféle konkrét intézkedési változatot nyújtott be az Országgyűlésnek. 2. A családi pótlékot — az 1991. évi állami költség- vetésben jóváhagyott összegből —> gyermekenként átlagosan — a november havi 100 forint emelésen túl — havi 350 forinttal (mintegy 15 százalékkal) lehet növelni. A kormányzati' javaslat az intézkedési keret felhasználására 200—750 forintig terjedő differenciált emelést tartalmaz oly módon, hogy nagyobb emelést kapjanak a 3 és többgyermekesek és a ■tartósan beteg, továbbá az állami gondozott gyermeket nevelő szülők, valamint az egyedülállók. 3. A gyermekgondozási szabadságon levők körében — a nyugdíjak emeléséhez igazodóan — szintén kétütemű intézkedésre kerülne sor. Januártól a gyermekgondozási díj legkisebb összege, valamint a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék — a javaslat szerint — 600 forinttal lenne több. 4. A munkanélküliség kezelésére, a foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására az 1991. évi költség- vetés 12,6 milliárd forintot helyezett a Foglalkoztatási Alapba, s 9 milliárd forintot a Szolidaritási Alapba. A Parlament ez év januárjában dönt a munkanélküliellátások új rendszeréről, a foglalkoztatással összefüggő eszköz- és intézményrendszerről. A szociális feladatok megoldásában, a piacgazdasági váltás terheinek megosztásában a kormányzati intézkedések mellett fontos szerep hárul a munkaadókra, a munkavállalókra, az önkormányzatokra és valamennyi társadalmi érdekképviseletre. Az önkormányzatok szociális feladatainak fokozottabb állami támogatása érdekében került bevezetésre a szociális támogatások normatívája (egy aktív lakosra vetítve éves szinten 3000 Ft),. amely lehetővé teszi a szociális alapellátás körébe sorolt, kötelezően ellátandó feladatok teljesítését. Ezen túl 3,8 milliárd forint költség- vetési céltámogatás áll az önkormányzatok rendelkezésére az év folyamán a nevelési segélyezés forrásainak bővítésére. Ebből a leginkább rászoruló gyermekes családok differenciált támogatását kívánja a kormány bővíteni. Az ő esetükben lehetőség lesz a gyermekintézményeken kedvezményes' — akár ingyenességig terjedő — térítési díjak megállapítására. Az 1991. évi állami költségvetés 5 milliárd forintot irányzott elő a helyi önkormányzatok részére saját forrásaik kiegészítésére, annak érdekében, hogy támogatóst nyújtsanak a rászorultak részére a lakáscélú kölcsönök megemelkedett törlesztő- részleteinek megfizetéséhez és a fiatal házasoknak első lakásuk felépítéséhez vagy megvásárlásához. A kormány tudatában van annak, hogy a lakosság terhei 1991-ben jelentősen nőnek, a megélhetési feltételek még nehezebbé válnak, nehezülnek. Javuló életfeltételeket azonban csak a gazdaság javuló teljesítményei alapozhatnak meg. IV. A kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít az inflációs várakozások mérséklésének. Tisztában van azzal, hogy a mostani intézkedések inflációs hatásúak, de ennek a lehetséges minimumra ■történő leszorítását csak valamennyi társadalmi és gazdasági szereplő közös erőfeszítésével, önmérsékletével érheti el. Ezért készen áll egy olyan, munkaadókkal és munkavállalókkal kötendő — meghatározott időre szóló — kölcsönös kötelezettségvállalásra, amelyben egyfelől a munkavállalók nem követelnek teljesíthetetlen béremeléseket, és a gazdálkodók nem emelik indokolatlanul az árakat, másrészről a kormány sem hoz további inflációt gerjesztő intézkedéseket. Természetesen a kormány sem vállalhat garanciát arra, hogy a külgazdasági feltételek és a világpiaci árak a gazdasági programban és az állami költség- vetésben figyelembe vett módon alakulnak. Az ettől való érdemi elmozdulás esetén készen all- arra, hogy a szükséges gazdaságpolitikai intézkedéseket és a lakossági jövedelemalakulás kérdéseit ismételten megtárgyalja az érdekeltekkel. A kormány és a társadalmi, gazdasági szereplők eredményes együttműködéséhez megfelelő alapot szolgáltatnak az elmúlt évtől megindult kedvező folyamatok, a javuló külkeneskedel - mi és fizetési mérleg, a vállalkozások számának rohamos gyarapodása, a külföldi tőke beáramlása, az érdek- egyeztetés intézményrendszerének fejlődése, a gazdasági élet mindennapjaiban egyre erőteljesebben érvényesülő piacgazdasági elemek. (MTI) ENSZ- indítvány . Iraknak Pérez de Cuéllar Bagdadban Géniből Amman ba utazott pénteken Javier Pérez de Cuéllar. Az ENSZ főtitkára Ammanban tölti az éjszakát; majd szombaton Bagdadban kezdi meg tárgyalásait az iraki vezetéssel, még egy kísérletet téve arra, hogy meggyőzze a bagda«ii kormányzatot: vonja ki csapatait Kuvaitből. Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter pénteki bejelentése szerint az ENSZ főtitkára szombaton ötpontos rendezési tervet terjeszt Szaddám Húszéin iraki elnök elé. A tervezet végrehajtásának feltétele; hogy Irak vonuljon 'ki Ku- vaitból. Ha ezt megteszi: — a nemzetközi közösség szavatolja, hogy nem történik agresszió az Öbölben — (kivonják a térségbe vezényelt többnemzetiségű ■haderőt — a kivonást ENSZ-meg- figyelők ellenőrzik — ENSZ - békefenntartó erőket vezényelnek az Öbölbe — amint lehetséges, összehívják a nemzetközi Közel- Kelet-konferanciát. Douglas Hogg brit külügyi államminiszter szerint az ENSZ főtitkára és a tizen- kettek külügyminiszterei egyhangúlag elfogadták az ötpontos indítványt. Cáfolta ugyanakkor, hogy az EK Bagdad elképzeléseinek megfelelően össze kívánná kötni az Öböl-válság rendezését az arab—palesztin viszály felszámolásával. Hadmozdulatok Viloiusbao A litván védelmi minisztérium épületével egyidejűleg a szovjet hadsereg de- szantosai elfoglalták a Vilnius! sajtó házát és a DO- SZAAV szovjet félkatonai szervezet központját is. Vytautas Landsbergis litván elnök környezetéből úgy tájékoztatták az . MTI-t, hogy a vilniusi vezetés egyelőre bízik abban: elkerülhető a háború, és a mostani manőverek elsősorban csak demonstratív jellegűek. Ezt valószínűsíti az is, hogy a város más részein egyelőre nem bukkantak fel a deszantegységek. A védelmi minisztérium épületében tűz ütött ki a páncélosok lövései nyomán. Vilniusból egyelőre nem tudták megmondani, hogy ellenálltak-e a támadásnak az épületet védő litvánok, és hogy van-e áldozata az akciónak. A litván fővárosban a helyzet a végletekig kiéleződött A parlament épületének egyik oldalán a Sajudis függetlenségi mozgalom több ezer híve várakozik, a másik okiaton pedig a Je- gyinsztvo (Egység) nevű Moszkva-barát szervezet támogatói. *** A szovjet külügyi szóvivő pénteki szokásos tájékoztatóján nem volt hajlandó kommentálni a litvániai katonai akciókat. Kijelentette: a vilniusi történések bel- ügynek tekintendők, s mint ilyenek, nem tartoznak a külügyi szóvivő hatáskörébe. A témakör kapcsán mindössze annyit jegyzett meg, hogy szerinte ez egyelőre nem befolyásolja a februári szovjet—amerikai csúcstalálkozó megtartását
