Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-05 / 259. szám
NÉPÚJSÁG 1990. november 5., hétfő Patthelyzet a Zalka Tej Kkt.-nál Negyvenezerböl tízezer maradt Hova tűntek az eladó állami boltok? AZ ANTALL-KORMANY EI.SÖ SZÁZ NAPJÁRA SZŐLŐ PROGRAM EGYIK LEGFONTOSABB ÍGÉRETE A HAZAI KISKERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓ BOLTHÁLÓZAT GYORS MAGÁNKÉZBE ADASA VOLT, AZ ÚGYNEVEZETT ELŐPRIVATIZÁCIÓ. HA A NAPTARRA NÉZÜNK, TALÄN MÉG NEM IS VÁDOLHATJUK TÜL NAGY KÉSÉSSEL A KORMÁNYT, HISZEN AZ ELÖPRIVATTZÄCIÖS TÖRVÉNY VÉGEREDMÉNYBEN NEM SOKKAL A SZÁZ NAP LEJÁRTA UTÁN A PARLAMENT ELÉ KERÜLT. Mindannyian tapasztaljuk* hogy ebben az évben körülbelül 10 százalékkal 'csökkent a tej és tejtermékek fogyasztása. A kereslet ma alig haladja meg a hatvanas, hetvenes évek színvonalát. Következésképpen a tejipari vállalatok egyre mélyülő válság elé néznek. A kialakult gazdasági helyzetnek sokféle oka lehetséges, az azonban aligha vitatható, ,hogy a fogyasztás visszaesését elsősorban az áremelkedések okozták. Szeptember elején az OMÉK-on teljes kínálati skálával jelent meg a Zalka Tej Kkt. A rtagybánhegyesi és orosházi üzemmel működő gazdasági társaság akkor a kereslet csökkenését követő termelésvisszaesésre panaszkodott. Azóta tovább romlott az országos kép. A fogyasztói ár- kiegészítés újabb radikális csökkentésének nem hivatalos híre apropóján érdeklődtünk Pipisné Veres Mária nagybánhegyesi üzemvezetőtől — válaszút előtt áll-e a tejipar? — A termelés valóban nagyon visszaesett, a sajtoknál 25-30 százalékra, a tejnél 20 százalékra becsülhető. Teljes gyártáskapacitásunk azért nincs kihasználva, mert a kereskedelem kevesebb mennyiséget igényel. A lakosság fizetőképes keresletének csökkenése ugyanis a fogyasztás visszaesését eredményezi. Sajnos, a hazai problémák mellett gazdálkodásunkra negatív hatást gyakorol a világpiacon jelentkező tej túltermelés is. Az igen alacsony nemzetközi árak miatt nem tudjuk feleslegünket export útján levezetni. A Bán-sajt iránt érdeklődő német és dán üzletemberek is visszaléptek a szerződéskötéstől, mivel árainkat magasnak tartották. Jelenleg még a tejfelesleget a Jugoszláviába és Libanonba exportált Bán-sajt készítéséhez fel tudjuk használni, azonban fogalmunk sincs, mi lesz, ha ez a készlet tovább nő. Már most ott tartunk/ hogy a vállalkozás veszteséges lesz. — A tejipar problémáját a kormány számos pénzügyi intézkedése is okozhatta. Hallhatnánk erről bővebben? — Év közben az exporttámogatás 50 százalékról 30 százalékra csökkent, az üzemanyagárak miatt a szállítási költség növekedett. Az év* eleji 50 százalékos exportszubvencióval még nyereségesen tudtunk működni, most azonban erről már nem beszélhetünk. — A tervezett fogyasztói árkiegészítés csökkentésivel vagy megszüntetésével kapcsolatban milyen információja van? — Erről semmiféle tájékoztatást nem kaptunk. Jelenleg a tej fogyasztói ára kötött, központilag meghatározott, a többi termékünknél pedig a tejipari gyakorlatban javasolt árat alkalmazza a kereskedelem, melytől természetesen az üzletek, egységek eltérhetnek. Társaságunknak a kereslet csökkenése miatt nem érdeke a tejipari termékek árát emelni. Változásra csak az újabb „kedvezőtlen” jogszabályváltozások miatt kerülhet sor. — Milyen elképzeléseik vannak a kiaUikuló válság menedzselésére? — Patthelyzet előtt állunk. A ' hírközlésben mindenféle, akár egymásnak ellentmondó információ kering. Nehéz eligazodnunk. Sajnos, jó megoldást jelenleg még a tejipari tröszt vezetése sem tud. Attól tartok, nagyon nehéz lesz kilábalni ebből a lehetetlen állapotból. A közeljövőben a gazdaságban aligha várhatjuk, hogy a vásárlóerő ugrásszerűen emelkedjen. Ezért a kereslet visszaesésének kezelésére nem elegendő már a tejipari választék bővítése, és a termékek minőségének további javítása. Ügy tűnik, a termékszerkezetváltás elkerülhetetlen. A jő döntéshez azonban új gazdasági helyzetfelmérés-és piackutatás szükséges. Gera Mária Ennél sokkal fontosabb azonban az a veszteség, ami azért éri az állami és az ön- kormányzati kasszákat, mert időközben — azaz az elmúlt másfél évben — az előprivatizáció tárgyai, az üzletek többsége már visszavonhatatlanul kikerült az állami fennhatóság alól. Még két- három hónapja is negyvenezer eladásra váró üzletről nyilatkoztak a vezető kormánytisztviselők, időközben ez a szám a hivatalos szövegekben húszezerre csökkent, a napokban pedig a KSH felmérésére alapozva napvilágot látott a megdöbbentő adat: már alig tízezer eladható bolt van az országban. De mi is történt valójában? A társasági törvény, valamint az átalakulási törvény jogilag teljesen tiszta és támadhatatlan lehetőséget teremtett arra, hogy a kereskedelmi és vendéglátó- vállalatok üzleteiket gazdasági társaságokba vigyék. Ha eközben valami igen nagy pénzügyi disznóságot nem követtek el — azért erre is volt példa —, akkor teljesen törvényesen került társasági tulajdoniba az állami vagyon, és ezen a végeredményen — ha csak nem akarjuk, hogy végképp hitelünket veszítsük a leendő külföldi tőkeberuházók előtt —, nem is szabad utólag változtatni. * . Mi akkor a baj — kérdezheti bárki teljes joggal. Az egyik probléma: a gazdasági társaságokká — részvénytársasággá, kft.-vé alakult állami vállalatok egy része ezen a ponton meg is állt. Az állam ugyan elvesztette tulajdonjogát, de akikre rászállt, azok egyelőre változatlanul működtetik a hatalmas vállalati apparátust, és a jelek szerint a saját és vezetőtársaik anyagi helyzetének ugrásszerű megjavításával részükről befejezettnek tekintik a rendszerváltást. A társasági tulajdonba került üzletek többsége nevetségesen olcsón jutott az új gazdákhoz. Ami érthető is, hiszen némi leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a vállalati vezetők maguknak adták el a boltokat, miért is szabtak volna a pénzügyminiszteri rendeletben ajánlottnál — azaz a mindenkori bérleti díj tőkésítésénél — magasabb árat. A következő lépésben viszont már a szabadpiaci — az előzőnél öt-tízszer magasabb árakon adják tovább — ugyancsak teljesen törvényesen — a társaságok birtokába került üzleteket. Ki nyert és ki veszített ezen a többlépcsős trükkös játékon? A nyertesek nyilvánvalóan azoknak a társaságoknak a vezetői, de persze a tagjai is, amelyeknél az átváltozott állami vagyon a piaci áron kel majd él. Értelemszerűen adódnak a vesztesek is: a költségvetés és a helyi önkormányzat, amely az eredetileg eltervezett rendszerben maga adhatta volna el piaci áron az üzleteket. Mit lehet ezek után tenni? Bármilyen fájdalmas is, a betervezett százmillióktól ily módon elesett állami és helyi költségvetésnek, ezeket a tranzakciókat —, amelyek még egyszer hangsúlyozzuk, az esetek túlnyomó részében jogilag támadhatatlanok —, tudomásul kell venni. Igen nagy hiba lenne, ha — a jogi feltételek hiányában — esetleg politikai alapon próbálná most az állam mégiscsak visszaszerezni az el ügyetlenkedett üzletek tízezreit. P. É. Jugoszláviában, Libanonban is kedvelt a Bán-sajt, De ml lesz jövőre? Akcií! KEDVEZMÉNYES ÁRUVÁSÁRLÁSI AKCIÓ A GYULAI KÉSZRUH A-BOLTBAN! 1990. november 6.—november 17. között előleg befizetése nélküli OTP-HITELAKCIO indul minden nagy értékű árura. 3 000 Ft-tói 70 000 Ft-ig! AJÁNLATUNK: — szőrme- és bőráru — férfi, női télikabátok — öltönyök. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Értesítjük a t. lakosságot, bogy a Szabadkígyós, Major 33. részére. Kondoros, Tóth és társa részére ÉPÍTETT KISFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOT, vsihamirut a Békéscsaba, Fiume Szálló részére . ÉPÍTETT KISFESZÜLTSÉGŰ KABELT 1990. november 6-án feszültség alá helyezzük A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és TILOS! DÉMASZ-UZEMIGAZGATOSAG, BÉKÉSCSABA Állattartók, FIGYELEM! A Szeghalmi Állami Gazdaság megvételre kínál 1990. évi termésű, körbálás réti szénát. Értékesítési ár: 5000 Ft/t. Érdeklődni: munkanapokon a gazdaság tövislkesí kerületében: a (66) 71-622-as telefonszámon. Exportból visszamaradt LÁBBELIK VASARAT rendezzük, CSAK EGY NAPIG, november 6-án, kedden 10—18 óráig, BÉKÉSEN az ifjúsági házban 150 és 1100 Ft közötti árakon. ELADÓ A Viharsarok Kft. I db ß 1000 típusú a Lencsés! ltp.-n lévő BARKAS rétesboltjába TEHERGÉPKOCSI CUKRÁSZT keres és 1 db LATVTJA KISBUSZ. Jelentkezni a 26-830-as telefonon. Érdeklődni: Kétegyháza, vagy Erkel utca 7/B, 5741. a Spaten sörözőben. Telefon: (66) 80-024. Darabos Györgynél. Pályázati felhívás Békéscsaba város képviselő-testülete PÁLYÁZATOT hirdet legyzüi állás betöltésére FELTÉTELEK: — igazgatásszervezői vagy állami és jogtudományi > doktori képesítés — államigazgatási szervnél legalább 2 évi államigazgatási gyakorlat A jelentkezők csatolják erkölcsi bizonyítványukat, szakképzettségüket igazoló okinat másolatát, valamint részletes önéletrajzukat. A pályázatot a polgármesterhez lehet benyújtani. Cím: Békéscsaba, István király tér 7. sz. A pályázat benyújtásának határideje: 1990. NOVEMBER 30. Az elbírálás határideje: 1990. DECEMBER 15. RENDKÍVÜLI ANTENNAVASÄR! OLCSÓ, HIRSCHMANN-, SZÉLESSÁVÚ ANTENNÁK. 2-es program vételére 4 elemes, síkreflektoros 600 Ft. 8 elemes, síkreflektoros 900 Ft. Novisad vételére nagy nyereségű kivitel 1400 Ft. További szerelvények, szűrők, erősítők, nagy választékban. A Hirse h mann - márka a minőség garanciája. Mindezt antenna-tanácsadással megkapja a GELKA műszaki szaküzletében. Békéscsaba, Gyóni Géza u., 9. Mezőberény, Tanácsköztársaság u. 13. Egy név, amit-érdemes megjegyezni! üzletház Békéscsaba Kinizsi u. 6. Nyitás: november ^-én. Női, férfi, gyermek divatruházat kötöttáru, szabadidőruha, cipő, kiegészítők. Minigaléria, festmények, szobrok, ajándék- és dísztárgyak. Válasz a vágyainak!
