Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-11 / 239. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. OKTÓBER 11„ CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Félidőben a kukorica betakarítása A mezőgazdasági üzemek túljutottak a kukorica-betakarítás felén. Az eddigi tapasztalatok sajnos, azt a borúlátó becslést igazolják, hogy az idén a vártnál legalább 2,5-3 millió tonnával kevesebb kukoricára számíthatunk. Mint Bállá István, a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztályának főtanácsosa elmondotta; ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az aszály miatt a múlt évi 6,22 tonnás átlaghozammal szemben az idén mindöisze 4,3 tonna lesz a kukorica hektáronkénti átlagtermése. Tóth János, az ország egyik legnagyobb kukoricatermelőjének számító Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat — azIKR — igazgatója rámutatott: a termelési rendszerükhöz tartozó gazdaságokban tavasszal 190 ezer hektár kukoricát vetettek, az aszály miatt ebből csaknem 40 ezer hektáron úgyszólván kiégett a növény, silótakarmány lett belőle. Eddig a megmaradt területnek csaknem feléről takarították be a termést. Kiderült, még a szeptember "20-a körüli utolsó becsléskor is túlontúl optirtiisták voltak, ^kokr majdnem 4,6 tonna hektáronkénti átlagterméssel számolhattak, ezzel szemben a jelenlegi valóság: 3,9 tonna. Békés és •Csongrád megyében 4,2 tonnát takarítottak .be hektáronként. Valamivel jobb a helyzet Vas megyében. Onnan 5 tonnás átlagot jeleztek az IKR taggazdaságai. Az átlagost jóval meghaladó mennyiségeket, esetenként 10-12 tonna kukoricát hordanak le a táblákról az olyan üzemekben, ahol folyamatosan öntözték a növényt. Az IKR-hez tartozó gazdaságokban mintegy 20 ezer hektár öntözésre alkalmas terület található. Megyénk kis- és nagyüzemeiben egyaránt szedik a cukorrépát. Képünk Orosházán készült, ahol az Oj Elet Termelőszövetkezet földjén már a munka javát elvégezték Fotó: Veress Erzsi Thiirmer Gyula: „Harmadik forduló nem lesz” Legalább egy éve nem volt baloldali párt rendezvényén olyan nagyszámú hallgatóság, mint kedden a Magyar Szocialista Munkáspárt orosházi nagygyűlésén. A központi pártház közel 500 férőhelyes előadóterme zsúfo-- lásig megtelt érdeklődőkkel, akiknek Thürmer Gyula pártelnök tartott választási beszédet. — Pártunk nem tart több választási nagygyűlést — kezdte beszédét az előadó—, mert úgy gondoljuk, a választók bizalmát nem plakátok sokaságával, nem látványos propagandával, nem hangzatos szónoklatokkal, j hanem világos, egyszerű beszéddel lehet megnyerni. Az MSZMP megkísérli meggyőzni az embereket, hogy a munkáspárt az egyedüli a hazai politikai palettán, amely a bérből és fizetésből , élők érdekeit nyíltan felvállalja és képviseli. Thürmer Gyula beszédében kitért a helyhatósági választás- első fordulójának értékelésére. Elmondta: örvendetes tény, miszerint a falvak lakossága „nem dőlt be” a különböző antikom(Folytatás a 3. oldalon) „II kommunizmus világméretekben összeomlott” Az önkormányzati választások második fordulója előtt Orosházán, ikedden választási nagygyűlést tartotta Magyar Demokrata Fórum városi szervezete. — Vasárnap nemcsak a jelöltek, hanem a város is vizsgázik. Békés megye és szűkebb hazánk Orosháza az elmaradott térségek közé tartozik. Az ígéretekből már falat lehetne emelni, most viszont a tettek ideje következik. Arra kérek mindenkit, ha tenni akarnak városunk felemelkedéséért, akkor menjenek el szavazni — mondta bevezetőjében Varga Zoltán országgyűlési képviselő, majd átadta a szót Csurka István írónak, az MDF országos elnöksége tagjának. — Idefelé az autóban azon elmélkedtem — kezdte beszédét Csurka István —, hogy hányféle bolsevik van. Sokféle. Van véreskezű, aki rendet teremt; okos. aki érvel, taktikázik és van átvedlett, az utóbolsevik. Makacs fajta mindegyik, olyan, aki mindenáron ragaszkodik a hatalomhoz akkor is, amikor már a réginek vége. És van (Folytatás a 3. oldalon) „...néhány hold föld árál még rááldozzuk...” Zsíros Géza: „valaki félrebeszél” — Géza — mutatkozik be mindenkinek ilyen zavarba- ejtő könnyedséggel a telefonba dr. Zsíros Géza országgyűlési képviselő, a kisgazdapárt Békés megyei elnöke, noha még maga ,sem tudja, hogy Antall József, vagy az apácai gulyás csörgeti-e éppen. Esetében is igaz a mondás, hogy rengetegen gyűlölik, mások viszont istenítik, egy azonban biztos: nem lehet nem beszélni róla. Az orosházi kisgazda- belháború felszínre dobott néhány, az országban és a megyében eleddig csak suttogva továbbadott állítást. Azt találtuk legegyszerűbbnek, ha magától az érintettől kérdezzük meg, hogy van-e alapjuk a híreszteléseknek. — A tavaszi választás óta halljuk: Domokos Tibor kivételével ön egyetlen képviselőjelöltnek sem adta át (Folytatás a 2. oldalon) Szépül Békéscsaba központja Üzletek, lakások azoknak, akiknek telik rá A Békéscsaba központjában járók hétről hétre figyelemmel kísérhetik egy szép, impozáns épület falainak növekedését, sőt, nem is egyről van szó. Ugyanis a közgazdasági szakközépiskolával szemben, mindjárt a posta mellett kétszintes épület magasodik, szinte hozzá- nőve-az egykori parkoló helyén álló, háromszintes, a tetőteret is kihasználó másik, a városképet csinosító házhoz. (Fényképfelvételünk ez utóbbit mutatja be.) Sokakat érdekel: mi is lesz, illetve mi is van ebben az épületegyüttesben, amelyet a Szegedi Tér- és Formatervező Kisszövetkezet munkatársai álmodtak valósággá. (Tulajdonképpen meg kell jegyezni: a. tervezők szép elképzeléseit a kivitelezők ragyogóan életre hívták, illetve hívják életre, azonban nem kevés azoknak a száma, akik szerint nem éppen ez volt a célnak leg- _ megfelelőbb “hely.) De nézzük, valójában mi is az, ami már elkészült, s milyen célokat szolgál? Nos, a posta melletti egyemeletes . épület üzletház lesz, félig- meddig már ma is az. Mint Szabó Mihály, a Thermál Invest Részvénytársaság beruházási főmérnöke elmondotta, ennek az üzletháznak az (Folytatás a 3. oldalon) »Vagy így, vagy úgy, de kitörjük a nyakad!” Munkásgyűlés Kardoskúton — Niem vagyunk vezetőellenesek — jelentette 'ki kedden Kardoskúton Setény János, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (NKFV) orosházi üzeme munkástanácsának elnöke. — A imái munkásgyűlést azért hívtuk össze, hogy tisztázzuk Hanyecz Ernő üzem- igazgató ellen felhozott korrupciós vádakat. Feladatunk az isi, hogy az üzemben kialakult ellentéteket megbeszéljük. Mint már korábban hírt adtunk róla, a munkástanács vezetői kezdeményezték Hanyecz Ernő felmentését üzemigazgatói állásából. Indokaik között ikét lényeges elem szerepel. Egyrészt a vállalati bérlakások megvásárlásakor, véleményük szerint, az üzemigazgató visszaélt beosztásával és az akkori tanácselnökkel összejátszva, jóval a forgalmi érték alatt megvásárolta azt a lakást, amelyben lakott. Ugyanakkor rászoruló NKFV-dolgozók nem kapták meg azt a lehetőséget, hogy a tröszt által épített .90 lakásból ők is vásárolhassanak. A munkástanács másik indítéka a kardoskúti brigádház építése, „ffekete beruházással”. — Nem tudunk olyan üzemigazgatóval együtt dolgozni, akinek a léte megkérdőjelezett. Kettéosztották az üzemet. Valakik aláírást gyűjtöttek Hanyecz Ernő megvédése mellett, mások viszont a munkástanács véleményét követve, az üzemigazgató eltávolításáért kardoskodnak. A dolgozók egymás ellenségeivé váltak. Él a régi elv: „Oszd meg és uralkodj!” — hangsúlyozta Berkes Imre, a munkástanács egyik vezetője. A munkások egymás szavába vágva erősítették a munkástanács azon elhatározását, hogy a vállalati struktúrát meg kell változtatni. A vezetők pályázat útján mérettessenek meg, s aki nem alkalmas, vagy nem méltó a kollektíva bizalmára, annak nincs helye a vezetők között. Keményen vetődött fel á gazdasági társaságok szervezésének kérdése, amit úgy éreznek, hogy a dolgozók háta mögött történik, tehát eleve gyanús. Felrótták az üzemigazgatónak a tényt, miszerint létszámleépítést terveztek, ennek ellenére mégis vesznek fel új dolgozókat. A munkásgyűlés résztvevői szerint az átszervezésekre is azért van szükség, hogy a hangadókat csendesen eltávolítsák a részlegekből. A forró hangulatú nagygyűlés előtt Hanyecz Ernő is kísérletet tett az ellene felhozott vádak tisztázására, ám úgy tűnt, hogy a hallgatóságot a válaszok nem nyugtatták meg. — Bátran állok a belső ellenőrzés és bármilyen egyéb vizsgálat elé — kezdte beszédét Hanyecz Ernő. — Húsz éve dolgozom ebben az üzemben, amit eddig tettem, azt emelt fővél vállalom. Nincs mit szégyellnem. Semmilyen bizonyítékot nem tudok és nem is akarók eltüntetni, sem a brigádházat, sem a lakásomat. Az akkori lakásügyi törvények lehetővé tették (Folytatás a 3. oldalon) A
