Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-06 / 235. szám

1990. október 6., szombat ________________ ______0 M ódosított választási szabályok az össznémet Bundestagban A második világháború utáni első össznémet szövet­ségi gyűlés (Bundestag) a csütörtöki ünnepi berlini ülés után pénteken Bonnban meg­adta a parlamenti hétköz­napok kezdőütemét, és az el­ső ténykedéseként viharos gyorsasággal, többségi sza­vazással módosította a de­cember 2-i össznémet vá­lasztások szabályait. A ‘leg­fontosabb változás, hogy Né­metország mégsem lesz egy­séges választási terület, ha­nem az ötszázalékos válasz­tási küszöb külön-külön bír érvénnyel a keleti és a nyu­gati német területeken. A módosítás azt követően vált szükségessé, hogy egy héttel ezelőtt a karlsruhei alkotmánybíróság helyt adott a kisebb keleti (és nyugati) pártok panaszának. Ők azt rótták fel, hogy a korábbi két német állam között lét­rejött választási megállapo­dás sérti az esélyegyenlőség elvét. A karlsruhei alkotmányjo­gászok ítéletük indoklása­ként arra mutattak rá, hogy a legtöbb keletnémet párt a tavalyi fordulat után jött létre, egyszerűen nem volt idejük arra, hogy megerő­södjenek, a nyugati német területeken is ismertté vál­janak és szavazótábort tobo­rozzanak maguknak. Az ere­deti választási törvény a nagy nyugati pártok önzését tükrözte, a nyugatnémet pártstruktúrát erőltette vol­na egész Németországra, semmibe véve az abból adó­dó különleges helyzetet, hogy öt új német tartomány és Kelet-Boriin csatlakozott a szövetségi köztársasághoz, külön pártokkal és sajátos érdekekkel egyetemben — vélték a jogászok. A módosított választási já­tékszabályok, amelyek csak egyszeri alkalommal, a ti­zenkettedik Bundestag-vá- lasztásokon lesznek érvénye­sek, azt jelentik, hogy a ke­letnémet területeken az öt százalékos küszöböt az új, vagy átalakult pártok köny- nyebben átugorhatják, mint­ha az akadály vételéért egész Németországban kellett vol­na megküzdeniük. Ez felté­telezte volna például, hogy körülbelül három millió sza­vazatot gyűjtsenek össze ah­hoz, hogy egyáltalán képvi­selőt küldhessenek a Parla­mentbe. Az össznémet Bundestag 663 fős: 144 képviselőt kül­dött a Szövetségi Gyűlésbe az egykori NDK, köztük 24 DSF.P-képviselő foglal helyet a bonni ülésterem bal szé­lén. „Revizionista kampány”? . Kétoldalú kapcsolataink román szemmel A romám—magyar kapcso­latokról kaptak hivatalos külügyminisztériumi tájé­koztatást csütörtökön a ro­mán képviselőház tagjai. Egy képviselő korábbi in­terpellációjára, amely az ál­lítólagos magyar revizionis­ta törekvésekkel összefüg­gésben firtatta a Magyaror­szággal fennálló kapcsolatok ügyét, a külügyminisztéri­um képviselője, Ion M. Ang- hel tanácsos ismertette a két ország között meglévő vi­szony jelenlegi állapotát és elsősorban — egyoldalúan — a román kormány törekvé­seit. Kifejtette: a román kor­mány arra törekszik, hogy normalizálja kapcsolatait Magyarországgal. Kijelentet­te, hogy a külügyminisztéri­um ebből a célból az egyen­lő és szuverén államok po­zíciójának szellemében pár­beszédet kezdeményezett a magyar féllel konkrét kérdé­sekről. A román tisztségvi­selő szerint a román kor­mány több alkalommal visz- szautasította a magyar ál­lam és kormány vezetőinek állítólagos revizionista poli­tikáját, azt a gyakorlatot, hogy — szerinte — a ma­gyar állam képviselői nyilat­kozataikban felvetik a hatá­rok módosításának gondola­tát. Kitért a Göncz Árpád for­dításában megjelent Bajcsy- Zsilinszky-könyvre és a ma­ga megközelítésében utalt Je­szenszky Géza külügymi­niszter Trianonnal kapcsola­tos nyilatkozataira. Kifejtet­te: a román külügyminiszter közölte Jeszenszkyvel, hogy a román fél figyelemmel kö­veti a magyar emigráció Kanadában, az Egyesült Ál­lamokban és más országok­ban kifejtett tevékenységét, amellyel — mondotta — Er­délyt követelik. Véleménye szerint ezekből az 'akciókból, valamint azokból a Magyar- országon mindennapossá vált hivatalos nyilatkozatokból, hogy Romániában elnyomják a magyar kisebbséget, arra lehet következtetni, hogy egész gépezet dolgozik Ro­mánia befeketítésén. Állítása szerint „a revizio­nista kampányban” Romá­niában röpcédulákon ter­jesztik azt a gondolatot, mi­szerint az országnak konfö­derációvá kell átalakulnia. — Ez egybevág a magyar külügyminiszter legutóbbi nyilatkozataival hangoz­tatta lion M. Anghel —, amelyekben Romániát sok- nemzetiségű államnak ne­vezte. A román kormány so­hasem fogadja el a nemzet­közi jogelvek ilyesfajta ki­forgatását. Domokos Géza, az RMDSZ parlamenti csoportjának ve­zetője felszólalásában elle­nezte a külügyminisztériumi válaszadás tartalmát. Elfo­gadhatatlannak tartja azt az ellenségképet, amelyet Ma­gyarországról festenek. Meg­alapozatlannak nevezte a vá­laszt és arra kérte a külügy­minisztérium képviselőjét,» hogy a jövőben sokkal na­gyobb tájékozódással fogal­mazzák meg a kétoldalú kapcsolatokról szóló beszá­molót, mert az egyoldalúság félrevezető. Behozatal csak engedéllyel Szovjet import­korlátozás Átmeneti importkorláto­zást léptet életbe a Szovjet­unió október 15-től az év végéig. Mint a TASZSZ hír- ügynökség péntek este je­lentette, a Magyarországról, Cseh-Szlovákiából és Német­ország keleti tartományaiból (a volt NDK-ból) szárma­zó termékek behozatalát — az élelmiszerek és gyógysze­rek kivételével — előzetes engedélyezéshez köti. A szovjet kormány mellett működő Állami Külgazdasá­gi Bizottság döntését azzal indokolták, hogy szükség van a kölcsönös elszámolások helyzetének javítására, s emellett /a döntés összefügg azzal, hogy ' a Szovjetunió 1991. január 1-jétől áttér a szabaddevizás elszámolásra. A jelentés szerint az en­gedélyezési kötelezettség azokra az árukra vonatko­zik, amelyeket az ez évi áru­csere-forgalmi jegyzőköny­vekben meghatározott kon­tingenseken felül akarnak behozni, s amelyekre a szer­ződést szeptember 1-je után kötötték meg. A mostani rendelet által érintett országoknak mind akítvumuk van a Szovjet­unióval szemben, s az intéz­kedés bizonyára ezt hivatott csökkenteni. Szeptember vé­gére a múlt év végihez ké­pest 309 millió rubellal nőtt a magyar fél aktívuma, s annak összege jelenleg csak­nem 1,1 milliárd rubel. Többletbenzin csak feláron Benzinvásárlási láz jegyé­ben telt a péntek Cseh-Szlo- vákiában, ahol éjféltől élet­be lépnek a fogyasztás kor­látozását célzó intézkedések. A magánautósok október ÚJRA A RÉGI SIKEREK SZÍNHELYÉN N 1 Illés Márton 1990. október 5-től ÜJ ZENÉVEL, ÜJ ÁRAKKAL VÁRJUK! RÓZSAFA DISCO BÁR hátralevő részében legfel­jebb 25 liter üzemanyagot vehetnek az eddigi — és hi­vatalosan továbbra is érvé­nyes — áron. E mennyiségen felül többet kell fizetniük: AZ ÉLÉSKER ÁLLÁSHIRDETÉSE! ÖNKISZOLGÁLÓ PÉNZTÁROST keresünk felvételre. békéscsabai munkahelyre. Érdeklődni: ÉLÉSKER BÉKÉSCSABAI KIRENDELTSÉGE, Jókai u. 1/1. szám. Telefon: (66) 25-787. a 12 koronás speciálhoz 16 koronáért, a 13,50-es super- hez 18 koronáért juthatnak csak hozzá. A hatóságok azzal igyekez­nek nyugtatni a kedélyeket, hogy biztosítják a lakossá­got: a tartalékok megfelelő időtartamra elegendőek. FUVÁLL GMK. Fuvarvállaló-Szervező- Ügyintéző Gazdasági Munkaközösség SÓDER, MÉSZ, HOMOK, TÉGLA, CEMENT, ÉS EGYÉB ÉPÍTÉSI ANYAG teljes ügyintézéssel, házhoz szállítva megrendelhető. BÉKÉSCSABA, Csaba u. 13. sz. Telefon: (66) 26-984 Szétesett vagy széttörték a koalfciét Orosházán? „Nem sebeket ejteni, gyógyítani jöttünk” (Folytatás az 1. oldalról) megyei elnökének véleménye megváltozott az orosházi koa­lícióról. Többször üzent Do­mokos Tiboron keresztül: bontsák fel a koalíciót. — Domokos Tibor főtitkár úr. Zsíros úr szinkrontolmá­csa, csak akkor jött, amikor mi távol voltunk —< állítja Torna Gergely. — A régi ve­zetés menesztésére és az én íelreállításomra azért volt sz.ükség, hogy az MDF-fel kötött szövetséget az újon­nan kiszemelt vezetőségi ta­gok felbonthassák. Bennün­ket Zsíros Géza jóváhagyá­sával taszítottak félre. — Domokos Tibor minden egyes találkozón azt erősí­tette, hogy nincs elég önbi­zalmunk. Ml jóval erőseb­bek vagyunk, mint az MDF, minek nekünk a koalíció, hangoztatta mindannyiszor.. Olyan erős nyomás neheze­dett ránk, hogy augusztus 23-án összehívtuk a vezető­séget és megtárgyaltuk: kell-e a koalíció, vagy sem. Az elnökségi ülésen 14-en jelentek meg, közülüK 9 tá­mogatta a koalíciót, 4 ebe­ne szavazott és egy tartóz­kodott. A döntésről tájékoz­tattuk az MDF-et — érvelt Simon Árpád volt alelnok, a kisgazdapárt megyei ellen­őrző bizottságának a tagja. Az MDF—kisgazdapárt kö­zötti együttműködés, amely­hez időközben a Keresztény­demokrata Néppárt is csat­lakozott, innentől mégis zá­tonyra futott. Hiába támo­gatták többen a koalíciót, a kisebbségben maradók meg­szegték a paktumot és eláll­tak eredeti elképzeléseiktől: nem Szokodi Sándort támo­gatják, hanem saját polgár­mesterjelöltet állítanak dr. Gulyás Mihály állatorvos személyében. — Soha nem álltam szem­be a koalícióval — m indja dr. Gulyás Mihály —, de olyan nagymérvű bizalom nyilvánult meg irányomban, hogy vállalnom kellett a pol­gármester-jelöltséget. Egyéb­ként úgy gondolom, / igaza van a megyei vezetésnek, amikor azt állítja: az MDF nem támogatja eléggé a kis­gazdapárt földprogramját. Ez azért lényeges, mert rr.ár a nyáron kijelentettük, csak akkor működik a koalíció, ha fönt a Parlamentben az MDF támogatja a íöldprog- ramunkat. Ez nem történt meg. A városi vezető pozí­ciókat is az MDF osztotta fel. amelyek számunkra kész tények voltak. Megbosszulni Varga Zoltánt? Szokodi Sándor pártelnök és polgármesterjelölt <gy lát­ja a koalíció felbontását: — Változatlanul a kisgaz­dákkal és a keresztényde­mokratákkal képzelem el a városi önkormányzatot. Cé­lom, hogy Orosháza legyen az orosháziaké. A kisgazda- párt belső ügyeibe nem avat­kozom bele. Tény viszont, hogy Domokos Tibor Zsíros Géza támogatása mellett si­keresen szétromboltaíta a város érdekében kötött meg­állapodásunkat. Kívülről szóltak bele Orosháza bel- ijgyeibe. Ezt mi nem tudjuk elfogadni. Domokos úr még mindig nem bocsátotta meg Varga Zoltánnak, hogy le­győzte őt a parlamenti vá­lasztáson és így nem lehe­tett országgyűlési képviselő. Ezért személyes bosszúját a Magyar Demokrata Fórumon igyekszik érvényesíteni. S ebben a harcban saját em­bereiket is feláldozták. A ré­• gi kisgazda vezetést erőszak­kal félresöpörték, de ez már •lem az MDF ügye. Mi ez utolsó percig hajlandók va­gyunk a lakosság érdekében újra tárgya/lni. „Levelem megírására az ösztönzött, hogy aggódom a párt orosházi szervezetének további sorsa miatt, mivel többünk megítélése szerint egyes személyek felelőtlenül saját karrierjük, egyéni ér­dekük érvényesítésére akar­ják felhasználni azt.” — ol­vashatjuk a kisgazdapárt or­szágos vezetéséhez a közel­múltban eljuttatott panasz­levelek egyikében. Amiért pedig idéznünk kellett e so­rokat: Tóth Imre, a kisgaz­dapárt országgyűlési képvi­selője lelkünkre kötötte; ha egyáltalán megszólal az őt Orosházán ért sérelem ügyé­ben, azt csak azért teszi, hogy segítsen mielőbb ren­dezni azokat az áldatlan vi­szonyokat, amelyek az egy­kori legnagyobb magyar fa­lu kisgazdaberkeiben Kiala­kultak. Arra kértük Tóth Imrét, hogy a legérdekeltebbként idézze fel a személyét ért súlyos incidens történéseit. — A kisgazdapárt megyei ellenőrző bizottságának el­nökeként, a parlamenti frak­ció tagjaként értesítést kap­tam az orosházi kisgazdák­tól: menjek el a szeptem­ber 9-ei gyűlésükre, mclj'et azért hívtak össze, hogy az augusztusi vezetőségválasz­tás és a helyhatósági vá­lasztás jelöltállításának kö­rülményeit megvizsgálják — mondta. — Ilyen alapon hív­ták meg Zsíros Géza képvi­selőtársamat. a párt megyei élnökét is. Azt hiszem, meg sem tehettem volna, hogy nem megyek el, „Géza, ne tedd ezt..." — Hogyan zajlott le a gyűlés? — Mindjárt az elején Zsí­ros Gézának adták meg a szót. Tizenöt percig, beszél­hetett. Fő témája a földtör­vénytervezete volt. Kijelen­tette, hogy nem fogadja el kormány tervezetét, az, ál­tala benyújtottat pedig nem vonja vissza. Kifejtette: Nagy Ferenc József földmű­velésügyi miniszter eltávolo­dott az 1947-es rendezés gon­dolatától. Majd az orosházi MDF—kisgazda koalíciót vet­te célba: javasolta, hogy bontsák föl azt, s a'kisgaz­dák induljanak egyedül a választáson. Egyébként a törvénytervezetet határozot­tan úgy tüntette fel, mintha az kizárólag az ő szellemi terméke lenne. Ezután kezet nyújtott, s kiment a terem­ből. Lehetőséget sem adott arra, hogy bárki kérdést in­tézzen hozzá, vagy véle­ményt nyilvánítson az álta­la elmondottakról. Zsíros Géza beszédében — név nél­kül — megemlítette: az ál­tala jegyzett törvényterve­zet benyújtása előtti napon akadt olyan képviselő, aki a Parlament folyosóján el­mondta neki, «hogy nem ért egyet lépésével. — Netán éppen önre cél­zott? — Természetesen. Valóban azt mondtam neki: Géza, ne tedd ezt, vond vissza a be­terjesztést. Sem a párt ve­zetése, sem a frakció nem ért vele egyet. Van .'jártfe­gyelem is a világon, s ha nem fogadod el a párt ál­láspontját, akkor lépj ki a frakcióból, s légy független képviselő. Noha nevemet nem említette, kurta-furcsa eltávozása után kötelessé­gemnek éreztem, hogy az or­szágos pártvezetés és a par­lamenti csoport, Zsíros Gé­záétól alapvetően eltérő ál­láspontját is a tagság elé tárjam. Ez hozzátartozott a korrékt tájékoztatáshoz. Másrészt elmondtam, hogy az orosházi koalíciót csak helyeselni tudom. Amikor bejelentettem, hogy a tör­vényjavaslat benyújtása pártellenesnek minősíthető — minthogy nem járul hoz- zá sem a pártvezetés, sem a frakció —, s kifejtettem, hogy nem tudok teljesen egyetérteni Zsíros Géza ba­rátommal, mert nem a tiszta valóságot adta vissza, akkor Gulyás Mihály elkapta elő­lem a mikrofont. Magából kikelve elém ugrott, megra­gadta ruhámat, önuralmát teljesen elveszítve felszólí­tott a terem elhagyáséra. El­képed ten néztem rá, s kér­tem, hogy magyarázza meg az okátr. Felhívtam a figyel­mét arra, hogy jogom „van az ülésen résztvenni. Kiss Sándor és egy-két személy csatlakozott Gulyás Mihály­hoz. Ekkor úgy éreztem, hogy a gyűlést meg kell óv­nom a még súlyosabb tisz- tátalanságtó'l, s jobb, ha tá­vozom. Gulyás Mihály a ki­járatig követett. Orosháza megküvette — Nem bánta meg, hogy felszólalt- Orosházán? — Egy képviselő tisztes­sége abban áll, hogy ki­mondja az igazságot a Par­lamentben és az állampolgá­rok előtt is. Kötelességem volt Zsíros Géza egyoldalú tájékoztatását kiegészíteni. — Milyen viszonyban van­nak Zsíros Gézával? — Voltak kérdések, ame­lyek kapcsán nékem, az idő­sebb kisgazdának, fel kellett hívnom a figyelmét néhány negatív jelenségre. Szóvá kellett tennem a nyáron, hogy a közelgő választások ellenére két és fél hónapon keresztül nem hívta össze a megyei elnökséget, s lelő volt, hogy széthullik a kis­gazdapárt megyénkben. Ki­fogásoltam azt is, hogy a végre összeülő értekezletre nem hívta meg a megyebeli kisgazdaképviselőket, sőt, en­gem, megyei ellenőrző bi­zottsági tisztségem ellenére sem. Csak a békósszentand- rási elnöki minőségemből adódóan jutottam el erre az elnöki-titkári gyűlésre. Ott is meg kellett bírálnom: ugyanis el sem jött az ér­tekezletre. A résztvevők ilyen körülmények között kritiká­val illették a képviselőket: nem csinálnak semmit, még azt sem, amit a választás előtt ígértek, csak a pénzt veszik fel. — Volt az esetnek vissz­hangja a Parlamentben is? — Másnap reggel Varga Zoltán orosházi MDF-képvi- selő odajött hozzám és Oros­háza lakossága nevében el­nézést kért a durva inci­densért. Ugyanezt elmondta Torgyán József frakcióveze­tőnek is. A Parasztszovetség élmökségi ülésén Csizmadia Ferenc országos alelnök kérte, hogy ne haragudjak „egy-két bérenc miatt” az orosháziakra. Nézze, ami történt, nem a kisgazdapárt­ra, legfeljebb néhány tagjá­ra jellemző: megengedhetet­len eszközökkel próbálják az igazság hangját elnémítani. Azét az igazságét, amelyet még vágóhidak, traktorgyár rak létesítésének ígéretével sem lehet túlharsogni. Mar­kó István, Gyulán élő MDF- ltépviselő nagyapja, Nagy­atádi Szabó István mondot­ta valaha parlamenti szűz­beszédében : „Nem sebeket ejteni, hanem gyógyítani jöttünk ide”. Jó lenne, ha a kisgazda örökség egyes mai képviselői sem feledkezné­nek meg erről. Kiss A. János— Papp János

Next

/
Oldalképek
Tartalom