Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-29 / 253. szám
NÉPÚJSÁG 1990. október 29., hétfő Eddig 4500 vegyes vállalat, de... Űjabb kedvezmények a külföldi befektetőknek A kormány tovább kívánja könnyíteni a külföldi befektetéseket Magyarországon. Ennek érdekében még az idén a Parlament elé terjeszti javaslatát a társasági törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény módosításáról. A kormány szándéka az, hogy a jövőben megszüntet mindenfajta előzetes engedélyeztetési eljárást a vegyes vállalatok alapításánál. Jelenleg, ha a külföldi részesedés a magyarországi vállalkozásban megbánd ja az 50 százalékot, a társaság létrehozásához ki kell kérni a pénzügyminiszternek és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének az előzetes engedélyét. Ez az eljárás azonban többnyire három hónapot is igénybe vesz, mivel igen nagy szambán alakulnak a vegyes vállalatok, s a minisztériumok nem győzik az engedélyezést. Amennyiben az Ország- gyűlés módosítja a két törvényt, úgy valamennyi új vegyes vállalat esetében elegendő lesz, ha az alapítók a vállalkozást a cégbíróságon bejegyeztetik. Igaz, a cégbíróságok is igen nehezen győzik a sok munkát, ám ezeket folyamatosan megerősítik. Magyarországon a cégbíróságoknál eddig több mint 4500 vegyes vállalatot jegyeztek be. és az így bevont külföldi tőke megközelíti az egymilliárd dollárt. A 4500 cég közül azonoin a többség, mintegy 4000 egykét alkalmazottat foglalkoztató, néhány millió forintos alaptőkével létrehozott kisvállalkozás. Csupán 500-ra tehető a jelentős vegyes vállalatok száma. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában arra számítanak, hogy a feltételek további javítása következtében a jelentősebb vállalkozások száma is gyorsan fog növekedni. A kormányzat azt is fontolgatja, hogy további adó- kedvezményt biztosít a külföldi befektetőknek. A vegyes vállalatok már jelenleg is 20 százalék nyereségadókedvezményt élveznek. Egyes esetekben ez a kedvezmény elérheti a 60, illetve a 100 százalékot. Amennyiben a költségvetés helyzete lehetővé teszi, elképzelhető, hogy Magyarországon még kedvezőbbek lesznek a külföldi befektetők adózási feltételei. A Masterfil PFV lőrinci gyáregységében 180-200 vietnami vendégmunkás dolgozik. A képesítés nélkül érkező vietnamiak 2-3 év múlva szakmunkásként térhetnek vissza hazájukba MTI-fotó: Talum Attila----------------------------------------------------------------------P ÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Békés Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet AZ ALAPÍTVÁNY TITKÁRI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE. A titkárt az alapítvány kuratóriuma nevezi ki. A kinevezés meghatározott időre, 3 évre szól, és meghosszabbítható. A titkár fő feladatai: — az alapítvány tevékenységének szervezése, koordinálása — a kuratórium határozatainak végrehajtása — biztosítani az alapítvány tulajdonában- lévő szanazugi -tábor működtetését, ellátni a táborvezetői feladatokat. Az alkalmazás feltétele: — felsőfokú állami iskolai végzettség — -ifjúság körében végzett pedagógiai, nevelő-, szervezőmunkában való gyakorl-at — szervezőmunkában való jártasság — idegen nyelvismeret előnyt jelenthet. A munkakör 1991. január 1-jétől tölthető be, fizetés megegyezés szerint. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó elképzeléseit az alapítvány és a tábor működéséről — részletes önéletrajzot — iskolai végzettséget bizonyító okiratmásolatot — 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A pályázatokat az alapítvány -kuratóriumának címezve (Békéscsaba, József A. u. 2—4.) 1990. november 30-ig kell írásban benyújtani. Részletes felvilágosítás kérhető: dr. Kertész Jánosnál, telefon: 21-833. Adria: Se alga, se turista Tavaly nyáron bejárták a világsajtót az adriai algakatasztrófa képei: az elegáns olasz turistaparadicsom partvidékét algabarik idők borították el, a turisták fejvesztve menekültek a büzlö tengerpartról. Aztán eljött az idei nyár, s nem lehet tudni, hogy a kedvezőbb időjárási viszonyok, vagy a rohamtempóban bevezetett helyi védőintézkedések eredményeként, de tény. hogy elmaradtak a gusztustalan úszó növényi szigetek a partvidékről. Csakhogy a turisták is elmaradtak. Valóságos gazdasági katasztrófa sújtja ezért az idén az Adria partját. Tavaly 30 százalékkal, idén újabb 35 százalékkal csökkent az idelátogatók száma. Ha a folyamat nem áll meg, az egész olasz idegenforgalom veszélybe kerülhet. Most mindenki azon tanakodik, hogy valóban a távilyi algavész az igazi ok, vagy csupán a jéghegy csúcsa a turisták elmaradása. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ez utóbbiról van szó: egy korszak lezárult a turizmusban, és aki nem lép gyorsan, az végképp lemarad a versenyben. A lap szerint már régóta számítani lehetett arra, hogy az igényesebb turisták számára rendkívüli módon felértékelődik a környezet minősége, a tiszta víz, levegő, többé-kevésbé érintetlen táj. A jövő a minőségi turizmusé, és aki ma nem ruház be ebbe. az holnap elveszíti n^ai vendégeit is. Az olasz tengerpart vendégei ugyanis többnyire olyan országok polgárai, ahol a környezetszennyezés az első számú társadalmi problémának számít, következésképpen drága szabadidejükben nem lesznek hajlandók olajfoltos, bűzös tengerben, rossz levegőjű, motorzajos üdülőhelyeken hagyni pénzüket. Az osztrákok és a németek mindenképpen azok közé számítanak, akik a tiszta környezetet az első helyre állítják a turizmus célpontjainak kiválasztásánál — írja a nyugatnémet lap. Az érintett olasz tartományokban az idei katasztrofális veszteség gyors intézkedésekre kényszer! tette a turizmusból élőket. Drasztikus környezetvédelmi intézkedéseket vezetnek be, tucatnyi szennyvíztisztítót építenek máris, és ami a leg- figyelemre méltóbb, a veszélyeztetett körzetekben 40 (!) százalékkal csökkentik a szálláshelyek szamát, hogy a túlzsúfoltságnak egyszer' s mindenkorra véget vessenek. A kis panziók nagy végkielégítést kapnak állami forrásokból, ha végérvényesen bezárnak. P. É. 75 ezer falusi ember sorsa bizonytalan Rögös út a piac felé TIZENKÉTMILLIÁRD FORINTTAL KERÜLT KEDVEZŐTLENEBB HELYZETBE A MEZŐGAZDASÁG A KORMÁNY JÚLIUSBAN BEJELENTETT KÖZGAZDASÁGI CSOMAGTERVE KÖVETKEZTÉBEN. Azóta a konkrét, makro- ökonomiai számítások is elkészültek az intézkedések hatásáról. Annak csak egyik eleme a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságok árkiegészítésének mintegy kétmilliárd forintos mérséklése, de már ez is az ellehetetlenülés határára sodorja a termelőszövetkezetek jelentős részét. Az intézkedés összességében 640 mezőgazdasági nagyüzemet érint, s hatására 200 veszteségessé válik. Ez 590 ezer hektáron, 75 ezer ember sorsát tereli a bizonytalanságba. A múlt esztendőben már. ryolcvan gazdaság dolgozott veszteségesen, most az újabb kétszáz tizemmel együtt a bizonyíthatóan gyengék ará- ’nya megközelíti a negyedrészt. Újabb 24 tizem mínuszos Az átlag eltakarja a területenként eltérően zajló folyamatokat. A számítások szerint Szabolcs-Szaímár- Bereg megyében 54 gazdaság kerül vészhelyzetbe az ár- kiegészítés csökkentése miatt, ez a tavaly is veszteséges 24 üzemmel együtt már a gazdálkodók 75 százaléka. Hasonló a helyzet Borsod- Abaúj-Zemplénben, s csak valamivel jobb Zalában, ahol év végéig várhatóan a gazdaságok fele lesz veszteséges. • Nem kétséges, az árkiegészítés mérséklése oiacos magatartást tükröz, közgazda- sági eszközökkel avatkozik be a termelési folyamatokba. Láthatóan is érvényt szerez annak a korábban is sokat hirdetett elvnek, hogy a veszteséges termelés kordába kényszerüljön. Mindezeket elismerve, a kérdés mégsem kerülhető meg: kik termelnek a tönkrement, szanált gazdaságok helyén? A válasz persze kézenfekvő, a magángazdaságok százai kezdik meg működésüket, s ahol a nagyüzem működés- képtelenné vált, az egyéni kezdeményezés jobb szervezéssel, költségtakarékosabb módszerekkel eredményes lehet. Ez az okfejtés azonban közgazdasági értelemben sántít, mert a kedvezőtlen adottságú térségekben valameny- nyi gazdálkodó — tehát a kisüzem is — megkapta az árkiegészítést. Az integráló, terméket felvásárló termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és áfészek az árkiegészítés nagyobibik hányadát fizették vissza tagjaiknak; így most a mérséklés a kistermelést és a magánPályázati felhívás DOMBIRATOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉ PÁLYÁZATOT HIRDET JEGYZŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. Feltételek: — államigazgatási főiskolai, tanácsakadémiai, vagy jogtudományi egyetemi végzettség — Legalább egyéves közigazgatási gyakorlat. A jelentkezők csatolják erkölcsi bizonyítványukat, szakképzettséget igazoló okirat másolatát, valamint részletes önéletrajzukat, mely tartalmazza előző munkahelyeiket és szakmai pályájukat. Bérezés: az új közszolgálati törvényben meghatározottak szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 1990. november 15. Szolgálati lakás megoldható. A pályázatokat a polgármester címére (Dombiratos, Lenin u. 42. az.) 'kelt benyújtani. Dombiratos, 1990. október 19. ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET, DOMBIRATOS gazdálkodást is anyagilag érinti. A parasztember pedig számol, s mivel a nyereséges termelésben érdekelt, abbahagyja vagy el sem kezdi a számára veszteséget hozó termék előállítását. Közvetve tehát az ár- kiegészítés mérséklése a privatizációt is fékezheti. Mellőzi az intézkedés azt a sokat hangoztatott közgazdasági tételt is, hogy Magyarországon az agrártermékek árai az átlagos adottságú területek hozamaihoz, közgazdasági viszonyaihoz igazodnak; vagyis ahol rosz- szabbak a termőhelyi feltételek. indokolt az árkiegészítés. Jóllehet a szabad- árak lazítottak ezen az elven., de éppen a legfontosabb termékek árce.itruma — a szabad ár után is — követte a hagyományos gondolkodást. Nem piacos megoldás... Jó példája ennek a nyár elején kirobbant árvita. Az aratók úgy tették dolgukat, hogy nem tudták, mennyit kapnak az étkezési búzáért. A kormány nem fogadta el a felvásárlásiár-emelést, s így ugyanazon terméknél — a búzánál — kiéleződtek a korábbi eredetű ellentmondások. Mindezek persze várhatók voltak, hiszen a takarmánybúza szabadára, ez étkezési búza hatósági ára egymásnak ellentmondanak; az értékesebb terméket hozzák hátrányos helyzetbe. Az örökölt irányítási hibát tetézte egyes érdekképp viseletsk és a gazdaságok vezetőinek magatartása is. Miközben a piacgazdaság kiépítésén munkálkodnak, azért emelik fel szavukat, hogy az étkezési búza hatósági ára emelkedjen. Ez nyilvánvalóan nem piacos megoldás, kiváltképpen akkor nem. ha a takarmány- búza már egyébként is szabadáras. E példák is jól mutatják, hogy működnek még a régi mechanizmusok, fölbukkannak a fiskális megoldások. Az utóbbiak közé tartozik az exporttámogatási kulcsok szinte lineáris csökkentése. A cé] nyilvánvaló, a költség- vetési kiadásokat kíméli a támogatási kulcsok 10-20-30 százalékos mérséklése. Ez átmenetileg valóban kisebb kiadásokkal jár, ám nem kellő gondossággal számol a hosszabb távú érdekekkel. A támogatás elapadása már az idén mérsékelheti az agrárexportot, amikor a kor lobinál kedvezőbb fizetési inerleget vállalt az orsz ig jövője érdekében. A támogatási kulcsok csökkentése figyelmen kívül hagyja a biológiai folyamatokat, hiszen, ha a termelők jelzés értékűnek tekintik, a termelés visszafogásával válaszolhatnak, ami a jövő évi exportot veszélyeztetheti. Sertésexport: irreális árkalkuláció A jelen és a jövő kerül érdekellentétbe az intézkedéssel, s ezt még az sem menti, hogy az első félévben a- tervezettnél nagvobb ösz- szegű exporttámogatást kaptak a termelők. Ennek gyökerei ugyanis kormányzati hibákra vezethetők vissza, jóllehet nem csupán a jelenlegi irányítás felelősségére. A támogatások számbavételekor olyan alacsony árakkal kalkuláltak, amelyeket a piac jócskán túlteljesített. Csak példaként említve, az élő sertés tervezett exportára 800 dollár volt, ezzel szemben a valóságoan ~130U dollár lett. Nem vitatható, a hibákat célszerű feltárni, kijavításukra intézkedéseket kell hozni, ám ezek valamennyi következményét nem lehet csupán egyik oldalra, a termelőkre hárítani. Ha mégis ez történik, feltétlenül számolni kell a válaszlépésekkel, azok költségvetési, köz- gazdasági. ellátási hatásaival is. így korrekt a kapcsolat, ez felel meg a hón áhított piac szabályainak. V. Farkas József SZOBANÖVÉNY-KEDVELÖK, VIRÁGKERESKEDŐK, FIGYELEM! Közületeik, magánszemélyek, viszonteladók részére cserepes dísznövények árusítását kezdem meg. Szolid árak, szaktanácsadás. A kertészet helye: Békéscsaba, Szarvasi út 79. (Felüljáró mellett.) Telefon: (66) 23-149. Nyitás: 1990. október 29-én 8 órakor. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8—12-ig, 13—17-ig, szombaton 8—12-ig. Vozár István kertész, egyéni vállalkozó RAMOVILL, MŰSZAKI ÁRUHÁZ, 5600 BÉKÉSCSABA, Bartók Béla út 46—50. Telefon: (66) 24-970. RAMOVILL-AKCIÓ 1 Áruházunk október 31-étől karácsonyig minden szerdán más-más áruféleségeket kínál engedményes áron kedves vásárlóinknak. Közeleg a szeretet ünnepe, segítünk megoldani ajándékozási gondjait, és anyagilag is jól jár, ha a RamoviMnál vásárol! A célunk, hogy önnek olcsóbb legyen. Ne feledje tehát, ha szerda, akkor Ramovill! Érdeklődjön és keresse fel áruházunkat! RAMOVILL-AKCIÓ! Az első szerdán (október 31.) egy- és kétkazettás rádiómagnókat és autórádió-magnókat kínálunk engedménnyel kedves vásárlóinknak.