Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-29 / 253. szám

NÉPÚJSÁG 1990. október 29., hétfő Eddig 4500 vegyes vállalat, de... Űjabb kedvezmények a külföldi befektetőknek A kormány tovább kíván­ja könnyíteni a külföldi be­fektetéseket Magyarorszá­gon. Ennek érdekében még az idén a Parlament elé ter­jeszti javaslatát a társasági törvény, valamint a külföl­diek magyarországi befek­tetéseiről szóló törvény mó­dosításáról. A kormány szándéka az, hogy a jövő­ben megszüntet mindenfajta előzetes engedélyeztetési el­járást a vegyes vállalatok alapításánál. Jelenleg, ha a külföldi ré­szesedés a magyarországi vállalkozásban megbánd ja az 50 százalékot, a társaság létrehozásához ki kell kér­ni a pénzügyminiszternek és a nemzetközi gazdasági kap­csolatok miniszterének az előzetes engedélyét. Ez az eljárás azonban többnyire három hónapot is igénybe vesz, mivel igen nagy szam­bán alakulnak a vegyes vál­lalatok, s a minisztériumok nem győzik az engedélye­zést. Amennyiben az Ország- gyűlés módosítja a két tör­vényt, úgy valamennyi új vegyes vállalat esetében elegendő lesz, ha az alapí­tók a vállalkozást a cégbí­róságon bejegyeztetik. Igaz, a cégbíróságok is igen ne­hezen győzik a sok mun­kát, ám ezeket folyamatosan megerősítik. Magyarországon a cégbí­róságoknál eddig több mint 4500 vegyes vállalatot je­gyeztek be. és az így be­vont külföldi tőke megköze­líti az egymilliárd dollárt. A 4500 cég közül azonoin a többség, mintegy 4000 egy­két alkalmazottat foglalkoz­tató, néhány millió forintos alaptőkével létrehozott kis­vállalkozás. Csupán 500-ra tehető a jelentős vegyes vál­lalatok száma. A Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában arra szá­mítanak, hogy a feltételek további javítása következté­ben a jelentősebb vállalko­zások száma is gyorsan fog növekedni. A kormányzat azt is fon­tolgatja, hogy további adó- kedvezményt biztosít a kül­földi befektetőknek. A ve­gyes vállalatok már jelenleg is 20 százalék nyereségadó­kedvezményt élveznek. Egyes esetekben ez a ked­vezmény elérheti a 60, il­letve a 100 százalékot. Amennyiben a költségvetés helyzete lehetővé teszi, el­képzelhető, hogy Magyaror­szágon még kedvezőbbek lesznek a külföldi befekte­tők adózási feltételei. A Masterfil PFV lőrinci gyáregységében 180-200 vietnami vendégmunkás dolgozik. A képesítés nélkül érkező vietna­miak 2-3 év múlva szakmunkásként térhetnek vissza ha­zájukba MTI-fotó: Talum Attila----------------------------------------------------------------------­P ÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Békés Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet AZ ALAPÍTVÁNY TITKÁRI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE. A titkárt az alapítvány kuratóriuma nevezi ki. A kinevezés meghatározott időre, 3 évre szól, és meghosszabbítható. A titkár fő feladatai: — az alapítvány tevékenységének szervezése, koordinálása — a kuratórium határozatainak végrehajtása — biztosítani az alapítvány tulajdonában- lévő szanazugi -tábor működtetését, ellátni a táborvezetői feladatokat. Az alkalmazás feltétele: — felsőfokú állami iskolai végzettség — -ifjúság körében végzett pedagógiai, nevelő-, szervezőmunkában való gyakorl-at — szervezőmunkában való jártasság — idegen nyelvismeret előnyt jelenthet. A munkakör 1991. január 1-jétől tölthető be, fizetés megegyezés szerint. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó elképzeléseit az alapítvány és a tábor működéséről — részletes önéletrajzot — iskolai végzettséget bizonyító okiratmásolatot — 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A pályázatokat az alapítvány -kuratóriumának címezve (Békéscsaba, József A. u. 2—4.) 1990. november 30-ig kell írásban benyújtani. Részletes felvilágosítás kérhető: dr. Kertész Jánosnál, telefon: 21-833. Adria: Se alga, se turista Tavaly nyáron bejárták a világsajtót az adriai alga­katasztrófa képei: az ele­gáns olasz turistaparadicsom partvidékét algabarik idők borították el, a turisták fej­vesztve menekültek a büzlö tengerpartról. Aztán eljött az idei nyár, s nem lehet tudni, hogy a kedvezőbb időjárási viszo­nyok, vagy a rohamtempó­ban bevezetett helyi védő­intézkedések eredményeként, de tény. hogy elmaradtak a gusztustalan úszó növényi szigetek a partvidékről. Csakhogy a turisták is el­maradtak. Valóságos gazda­sági katasztrófa sújtja ezért az idén az Adria partját. Tavaly 30 százalékkal, idén újabb 35 százalékkal csök­kent az idelátogatók száma. Ha a folyamat nem áll meg, az egész olasz idegenforga­lom veszélybe kerülhet. Most mindenki azon tanako­dik, hogy valóban a távilyi algavész az igazi ok, vagy csupán a jéghegy csúcsa a turisták elmaradása. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ez utóbbiról van szó: egy korszak lezá­rult a turizmusban, és aki nem lép gyorsan, az vég­képp lemarad a versenyben. A lap szerint már régóta számítani lehetett arra, hogy az igényesebb turisták szá­mára rendkívüli módon fel­értékelődik a környezet mi­nősége, a tiszta víz, levegő, többé-kevésbé érintetlen táj. A jövő a minőségi turizmu­sé, és aki ma nem ruház be ebbe. az holnap elveszíti n^ai vendégeit is. Az olasz ten­gerpart vendégei ugyanis többnyire olyan országok polgárai, ahol a környezet­szennyezés az első számú társadalmi problémának szá­mít, következésképpen drága szabadidejükben nem lesz­nek hajlandók olajfoltos, bű­zös tengerben, rossz leve­gőjű, motorzajos üdülőhelye­ken hagyni pénzüket. Az osztrákok és a németek min­denképpen azok közé számí­tanak, akik a tiszta környe­zetet az első helyre állítják a turizmus célpontjainak ki­választásánál — írja a nyu­gatnémet lap. Az érintett olasz tarto­mányokban az idei kataszt­rofális veszteség gyors in­tézkedésekre kényszer! tette a turizmusból élőket. Draszti­kus környezetvédelmi intéz­kedéseket vezetnek be, tu­catnyi szennyvíztisztítót épí­tenek máris, és ami a leg- figyelemre méltóbb, a ve­szélyeztetett körzetekben 40 (!) százalékkal csökken­tik a szálláshelyek szamát, hogy a túlzsúfoltságnak egy­szer' s mindenkorra véget vessenek. A kis panziók nagy végkielégítést kapnak állami forrásokból, ha végérvénye­sen bezárnak. P. É. 75 ezer falusi ember sorsa bizonytalan Rögös út a piac felé TIZENKÉTMILLIÁRD FORINTTAL KERÜLT KEDVEZŐTLENEBB HELYZETBE A MEZŐGAZDASÁG A KORMÁNY JÚLIUSBAN BEJELENTETT KÖZGAZDASÁGI CSO­MAGTERVE KÖVETKEZTÉBEN. Azóta a konkrét, makro- ökonomiai számítások is el­készültek az intézkedések hatásáról. Annak csak egyik eleme a kedvezőtlen termő­helyi adottságú gazdaságok árkiegészítésének mintegy kétmilliárd forintos mérsék­lése, de már ez is az elle­hetetlenülés határára sodor­ja a termelőszövetkezetek jelentős részét. Az intézke­dés összességében 640 mező­gazdasági nagyüzemet érint, s hatására 200 veszteségessé válik. Ez 590 ezer hektáron, 75 ezer ember sorsát tereli a bizonytalanságba. A múlt esztendőben már. ryolcvan gazdaság dolgozott vesztesé­gesen, most az újabb két­száz tizemmel együtt a bi­zonyíthatóan gyengék ará- ’nya megközelíti a negyed­részt. Újabb 24 tizem mínuszos Az átlag eltakarja a te­rületenként eltérően zajló folyamatokat. A számítások szerint Szabolcs-Szaímár- Bereg megyében 54 gazdaság kerül vészhelyzetbe az ár- kiegészítés csökkentése mi­att, ez a tavaly is vesztesé­ges 24 üzemmel együtt már a gazdálkodók 75 százaléka. Hasonló a helyzet Borsod- Abaúj-Zemplénben, s csak valamivel jobb Zalában, ahol év végéig várhatóan a gazdaságok fele lesz veszte­séges. • Nem kétséges, az árkiegé­szítés mérséklése oiacos ma­gatartást tükröz, közgazda- sági eszközökkel avatkozik be a termelési folyamatok­ba. Láthatóan is érvényt sze­rez annak a korábban is so­kat hirdetett elvnek, hogy a veszteséges termelés kor­dába kényszerüljön. Mind­ezeket elismerve, a kérdés mégsem kerülhető meg: kik termelnek a tönkrement, szanált gazdaságok helyén? A válasz persze kézenfekvő, a magángazdaságok százai kezdik meg működésüket, s ahol a nagyüzem működés- képtelenné vált, az egyéni kezdeményezés jobb szerve­zéssel, költségtakarékosabb módszerekkel eredményes le­het. Ez az okfejtés azonban közgazdasági értelemben sán­tít, mert a kedvezőtlen adott­ságú térségekben valameny- nyi gazdálkodó — tehát a kisüzem is — megkapta az árkiegészítést. Az integráló, terméket felvásárló terme­lőszövetkezetek, állami gaz­daságok és áfészek az árki­egészítés nagyobibik hánya­dát fizették vissza tagjaik­nak; így most a mérséklés a kistermelést és a magán­Pályázati felhívás DOMBIRATOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉ PÁLYÁZATOT HIRDET JEGYZŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. Feltételek: — államigazgatási főiskolai, tanácsakadémiai, vagy jogtudományi egyetemi végzettség — Legalább egyéves közigazgatási gyakorlat. A jelentkezők csatolják erkölcsi bizonyítványukat, szakképzettséget igazoló okirat másolatát, valamint részletes önéletrajzukat, mely tartalmazza előző munkahelyeiket és szakmai pályájukat. Bérezés: az új közszolgálati törvényben meghatározottak szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 1990. november 15. Szolgálati lakás megoldható. A pályázatokat a polgármester címére (Dombiratos, Lenin u. 42. az.) 'kelt benyújtani. Dombiratos, 1990. október 19. ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET, DOMBIRATOS gazdálkodást is anyagilag érinti. A parasztember pe­dig számol, s mivel a nye­reséges termelésben érde­kelt, abbahagyja vagy el sem kezdi a számára vesz­teséget hozó termék előállí­tását. Közvetve tehát az ár- kiegészítés mérséklése a privatizációt is fékezheti. Mellőzi az intézkedés azt a sokat hangoztatott közgaz­dasági tételt is, hogy Ma­gyarországon az agrárter­mékek árai az átlagos adott­ságú területek hozamaihoz, közgazdasági viszonyaihoz igazodnak; vagyis ahol rosz- szabbak a termőhelyi felté­telek. indokolt az árkiegé­szítés. Jóllehet a szabad- árak lazítottak ezen az el­ven., de éppen a legfonto­sabb termékek árce.itruma — a szabad ár után is — követte a hagyományos gon­dolkodást. Nem piacos megoldás... Jó példája ennek a nyár elején kirobbant árvita. Az aratók úgy tették dolgukat, hogy nem tudták, mennyit kapnak az étkezési búzáért. A kormány nem fogadta el a felvásárlásiár-emelést, s így ugyanazon terméknél — a búzánál — kiéleződtek a korábbi eredetű ellentmon­dások. Mindezek persze vár­hatók voltak, hiszen a ta­karmánybúza szabadára, ez étkezési búza hatósági ára egymásnak ellentmondanak; az értékesebb terméket hoz­zák hátrányos helyzetbe. Az örökölt irányítási hi­bát tetézte egyes érdekképp viseletsk és a gazdaságok vezetőinek magatartása is. Miközben a piacgazdaság ki­építésén munkálkodnak, azért emelik fel szavukat, hogy az étkezési búza ható­sági ára emelkedjen. Ez nyilvánvalóan nem piacos megoldás, kiváltképpen ak­kor nem. ha a takarmány- búza már egyébként is sza­badáras. E példák is jól mutatják, hogy működnek még a régi mechanizmusok, fölbukkan­nak a fiskális megoldások. Az utóbbiak közé tartozik az exporttámogatási kulcsok szinte lineáris csökkentése. A cé] nyilvánvaló, a költség- vetési kiadásokat kíméli a támogatási kulcsok 10-20-30 százalékos mérséklése. Ez át­menetileg valóban kisebb kiadásokkal jár, ám nem kellő gondossággal számol a hosszabb távú érdekekkel. A támogatás elapadása már az idén mérsékelheti az agrár­exportot, amikor a kor lobi­nál kedvezőbb fizetési iner­leget vállalt az orsz ig jö­vője érdekében. A támoga­tási kulcsok csökkentése fi­gyelmen kívül hagyja a bio­lógiai folyamatokat, hiszen, ha a termelők jelzés értékű­nek tekintik, a termelés visszafogásával válaszolhat­nak, ami a jövő évi exportot veszélyeztetheti. Sertésexport: irreális árkalkuláció A jelen és a jövő kerül érdekellentétbe az intézke­déssel, s ezt még az sem menti, hogy az első félévben a- tervezettnél nagvobb ösz- szegű exporttámogatást kap­tak a termelők. Ennek gyö­kerei ugyanis kormányzati hibákra vezethetők vissza, jóllehet nem csupán a je­lenlegi irányítás felelősségé­re. A támogatások számba­vételekor olyan alacsony árakkal kalkuláltak, amelye­ket a piac jócskán túltelje­sített. Csak példaként em­lítve, az élő sertés tervezett exportára 800 dollár volt, ezzel szemben a valóságoan ~130U dollár lett. Nem vitatható, a hibákat célszerű feltárni, kijavítá­sukra intézkedéseket kell hozni, ám ezek valamennyi következményét nem lehet csupán egyik oldalra, a ter­melőkre hárítani. Ha mégis ez történik, feltétlenül szá­molni kell a válaszlépések­kel, azok költségvetési, köz- gazdasági. ellátási hatásaival is. így korrekt a kapcsolat, ez felel meg a hón áhított piac szabályainak. V. Farkas József SZOBANÖVÉNY-KEDVELÖK, VIRÁGKERESKEDŐK, FIGYELEM! Közületeik, magánszemélyek, viszonteladók részére cserepes dísznövények árusítását kezdem meg. Szolid árak, szaktanácsadás. A kertészet helye: Békéscsaba, Szarvasi út 79. (Felüljáró mellett.) Telefon: (66) 23-149. Nyitás: 1990. október 29-én 8 órakor. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8—12-ig, 13—17-ig, szombaton 8—12-ig. Vozár István kertész, egyéni vállalkozó RAMOVILL, MŰSZAKI ÁRUHÁZ, 5600 BÉKÉSCSABA, Bartók Béla út 46—50. Telefon: (66) 24-970. RAMOVILL-AKCIÓ 1 Áruházunk október 31-étől karácsonyig minden szerdán más-más áruféleségeket kínál engedményes áron kedves vásárlóinknak. Közeleg a szeretet ünnepe, segítünk megoldani ajándékozási gondjait, és anyagilag is jól jár, ha a RamoviMnál vásárol! A célunk, hogy önnek olcsóbb legyen. Ne feledje tehát, ha szerda, akkor Ramovill! Érdeklődjön és keresse fel áruházunkat! RAMOVILL-AKCIÓ! Az első szerdán (október 31.) egy- és kétkazettás rádiómagnókat és autórádió-magnókat kínálunk engedménnyel kedves vásárlóinknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom