Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

1989. június 1., csütörtök Közlekedési közúti akció Esélyek Lehet eső, lehet sár. Jós legyen a talpán, aki el képes találni, mit hoz a holnap. Nem is értem, ebben a vállal­kozó szellemű világban hogyan nem alakult még vala­mi sámán kisszövetkezet. Nagy forgalmuk lenne. Sokan toporognának a táltos fogadóóráján; megtudni, milyen lóra tegyenek. Lesz-e befutó, és nem kell félni, hogy át­esnek a gebe túlsó oldalára? Lemondani se szabad a nagy futamról, de gyakran átnyergelni is veszélyes le­het. Olyan verseny ez, ahol mindnyájan indulók va­gyunk, jókora hátránnyal, sokan már le is köröztek ben­nünket. Micsoda parádé! Rotyog, sistereg a világ, kábulunk és elszédülünk. Né­ha reménnyel kecsegtet a jövő, de az is megeshet, hogy egyszer csak hopp, minden megáll, megdermed, vagy ép­pen átcsap zuhanásba. Hangosan kiáltunk jófajta válto­zásokért, a többség pedig csendben vár, emlékezve kí­nos tapasztalatokra. Tanácsot kért tőlem egy fiatalember, elmenjen-e Gyu­lán, az Apor Vilmos emlékére rendezett ünnepségre? Szí­ve szerint menne, de fél, „ha jön valami változás, azo­kat, akik ott voltak, mind összeszedik, és falhoz állít­ják”. Félelmetes! Mennyire belénk vésődött a szorongás, a meghunyászkodás, még egy szelíd főpapra se mernek emlékezni a fiaink. Szép kis nevelést kaptak — tőlünk. Milyen tanácsot adhattam volna az aggódó ifjúnak? Egyetlen szóra úgy se múlik el a kétsége. Jó példát kel­lene látnia, hinni, hogy sok társával együtt kibújhatnak a lelki csigaházból. Szerencsére mind többen vannak, nyílt tekintetű, értelmes emberek, akik magukkal tud­ják sodorni a várakozó tömeget, szavuk is van, formá­lódik a közös akarat, éppen csak a korszerű tettek vá­ratnak magukra. Cselekedetek nélkül pedig levegőbe be- szélés, üres szólam marad minden politikai praktika. Nincs még semmi biztosíték, arra se, hogy elindulunk végre a jó irányba, s arra még kevésbé, hogy meg is érkezünk. Egyetlen bizonyosság van: ha megmaradnak az évtizedes rossz beidegződések, kutya világ vár ránk. önámítós idők évadán feléltünk minden tartalékunkat. Itt vagyunk, csupasz reményekkel, s egyetlen esélyünk, hogy talán nem elkésve jött a reformokat sürgető felis­merés. Ha csak egyetlen év változásairól készítünk szám­vetést, hihetetlen, mekkora utat jártunk be. Ugyan ki hitte volna a kezdetekkor, hogy a bűvös mondat, a „po­litikai intézményrendszer megváltoztatása”, milyen erős hatással lesz a közgondolkodásra? Nálunk, ahol a kö­zösségnek nem kellett, nem is nagyon lehetett gondol­koznia, mert valahonnan, „fentről”, készen kaptuk az út­mutatást. Most meg az a baj, hogy nincs tapasztalatunk az értelmes cselekedetek kijelölésére se, »a megvalósítá­sukról nem is beszélve. Egyik legnagyobb mulasztásunk, I hogy elfelejtettük, miként kell választani tisztességes, bölcs vezetőket, ezért most azokra hallgatunk, akik a „legszebben mondják”, s közben még azok is fülünkbe duruzsolják a felfrissített panelszöveget, akik csupán megörökölték, vagy tovább bitorolják a beszéd jogát. Hej, most van igazi hangzavar! Sebaj, kellenek a torz zörejek is, hogy felébredjen a nép, tudja meg végre, mi­lyen sors vár rá. Ha időben ébred, reméljük, jó sors. Hi­szen ha csak a közelmúlt elszalasztott lehetőségeit sirat­juk, kapkodó, balul sikeredett döntéseket, a fejetlenség közben is vigaszunk lehet, hogy lám, mégiscsak Aliink. És mennyivel jobb volna az életünk, ha olyan emberek határoznának fontos dolgokban, akik valami csoda foly­tán előre is látnak, nem csak utólag képesek felismerni az okozott károkat. Zavar, ha úgy köszönnek: Adjon isten! Kérem a papírokat! — Na, ná, hogy jók a köz­lekedési akciók! Nekem pél­dául nincs félnivalóm! Ügy gondolom, akinek rendben van a „szénája” járművét illetően, nem is veszi zak­latásnak, ha megállítják — mondja véleményét Kálmán Károly, akit Barkaszávai a csorvási malomnál állítunk meg. — Ha tudják a gép­kocsivezetők, hogy esélyük lehet az ellenőrzésre, mégis­csak jobban odafigyelnek a kocsijuk műszaki állapotára! A Békés Megyei Népújság hétfői számában hírül ad­tuk, hogy kétnapos fokozott közúti ellenőrzést szerveznek megyénkben. Az akciót a Közlekedési Felügyelet kez­deményezte. Részt vettek eb­ben a Békés Megyei Rendőr­főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának dolgozói, valamint a Csong- rád, Hajdú-Bihar, Nógrád és a Szolnok megyei közlekedé­si felügyeletek munkatársai is. Szokásunktól eltérően ezen az eseményen a gép­kocsivezetőket is megkér­deztük: Mik a tapasztala­taik. véleményük az ilyen akciók megtartásáról? Ho- gvan látják a rendőrök, és a közlekedési felügyelet dolgo­zóinak munkáját? Van-e, ami zavarja őket az intéz­kedéseik során? Berczy Jánossal, a Közle­kedési Felügyelet forgalmi osztályának vezetőjével jár­juk a megyét. Világos Volgát állít meg Berczy János. A pilótáját faggatom. Asztalos Mihály Debrecen­ből érkezett megyénkbe: — Szükségszerű olykor­olykor az ellenőrzés. Csak­hogy előfordul — nem egy­szer —, hogy az intézkedő rendőr nem úgy lép fel. ahogy azt elvárnánk. Máraz is zavar, amikor úgy köszön­tének, hogy „Adjon isten! Kérem a papírokat!” Tu­dom. én persze, hogy ő mi­lyen papírokra gondol, de ők mégis meglepődnek, ha az ember más papírt ad és nem a gépjármű igazolvá­nyait ... Húsz éve vezetek, egyszer büntettek meg. azért, mert nem volt a biztonsági övem bekapcsolva... Az Ifa tartálykocsi a Gyu­lai Munkácsy Tsz-é. Veze­tője Sz. I. — Többször előfordult, hogy azért büntetett meg a rendőr, mert nem tetszik a kocsi külleme. Hát. mondja, ez mennyiben tartozik a biztonságos vezetéshez? A jó múltkoriban leszakadt a kocsi sárvédője. Nincs me­se. ezért kifizettem a bír­ságot. Alig értem Csaba alá, ott is megállít a rendőr. Ő is a leszakadt sárvédőt kifo­gásolja. Mondhattam én, hogy ezért már kifizettem a megfelelő büntetést. még egyszer le kellett perkálnom a pénzt. Más. Sötét este volt, ahogy hazafelé tartottam. „Lemeszel” a rendőr, közli velem, hogy nem ég a helv- zetjelző lámpám. Kicserél­tette a helyszínen. Rendbe tettem, a büntetést mégis ki kellett fizetnem. Én nem mortdom, hogy szabálytala­nul járt el. de felfoghatta volna humánusabban. Kondoroson, a 44-es úton 9.30-ig a Közúti Igazgatóság munkatársai — ők szintén résztvevői az akciónak — 19 gépkocsit néztek meg. Érde­kességként említik, hogy két Hungarocamion kocsinál is hibákat találtak. Az egyik­nek vadonatúj menetlevele volt, tiszta mint a hó. Nem volt tehát megállapítható, hogy honnan jött, hova tart, mit szállít. Amikor ezt szó- vátették, még a vezetőjének állt „magasabbra”. A másik kamion utolsó műszaki vizs­gáját pedig 1981-ben ejtet­ték meg ... Friesz Elemér Győrből tart Békéscsabára. — A közlekedési felügye­letesekkel még soha nem volt semmi bajom! Udva­riasak, készségesek. Nem mondhatom el ugyanezt a rendőrökről. Van köztük, aki úgy fogja fel a dolgot: ha­talom van a kezében azzal, hogy megállíthat és büntet­het. Ha jogos a büntetés, az ember nem szól. de. ha el­kezdenek kekeckedni. akkor azt már zaklatásnak vesszük. Szó nincs arról, hogy nem kellenek ezek az akciók. Csak egyes rendőreinknek Földi Elek veszélyes mérget szállító kocsit vizsgál nem ártana udvariasságot tanulni! Békésen Földi Elek, a köz­lekedési felügyelet főelőadó­ja egy Ifa állatszállító mű­szaki állapotát és a menet­levelet vizsgálja. — Baj van — mondja tá­jékoztatásul. — Ezen a gép­járművön erős mérget szál­lítanak. teljesen szabályta­lanul. Békéscsabán az Agro- kernél a gépkocsi vezetőjét el kellett volna látni írás­beli utasítással és fuvarok­mányokat Egyik sincs. így pedig teljesen szabálytalan az erős méreg fuvarozása, amivel egyébként Biharke- resztesre tartanak . .. Mezőberénvben levő ellen­őrök mesélik, hogy a helyi Aranykalász Tsz tulajdonát képező Zsukról le kellett venni a rendszámtáblát. Teljesen hatástalan volt a kézi fék és súlyosan káro­sodott volt a kormányberen­dezés is ... Ismét egy Barkas kocsi vezető iét kérd ezem : — Hasznos, ha időnként ellenőrzik a közúton levő járműveket. Rengeteget ki lehet szűrni, amelyik nem felel meg közlekedésbizton­sági szempontból. Nekem se a rendőrökkel, sem a közle­kedésiekéi semmi bajom nem volt a 20 év alatt, amió­ta vezetek, összesen négy­szer fizettem apró hiányos­ságok miatt. Ez nem baj. hi­szen az ember máskor job­ban odafigyel kocsijára — summázza véleményét Pa- lyusik András. * * * A kétnapos akció során a közlekedési felügyelet ellen­őrei 1019 gépjárművet vizs­gáltak. Ezek közül 868-at rendben találtak. 151 gépko­csinál kiseb-nagyobb hiá­nyosságokat észleltek. 47 gépkocsivezető figyelmezte­tésben részesült, 14-nél sú­lyosabb hibákért további in­tézkedést rendeltek el. Béla Vali Megindult a föld, elemi erők mozgatják a világot. Ki­csi ország vagyunk, mi nem tehetünk egyebet, „csak” végre példát mutathatunk, mire képes ez a megalázott, hitehagyott nép. Semmi égtáj gyakorlatát nem másolhat­juk változtatás nélkül, de formálódásunkhoz meg kell nyerni a világ rokonszenvét, segítségét is. Ezekhez az új utakhoz kell magunk közül kiválasztani a modern kor prófétáit, akik felismerik a nagy esélyt: itt az idő, most, vagy soha. . ... Andody Tibor Vissza az ősi városnevet Len in városi alternatív szerve­zetek azt követelik, hogy a te­lepülés kapja vissza, az 1970 előtti T isz asz e d erkény nevet. Azt állítják, hogy a Lenin cen­tenárium alkalmából, az MSZMP megyei első titkára, a város or­szággyűlési képviselője erősza­kolta ki a névváltoztatást. Erre jó lehetőséget kínálnak a rövidesen sorra kerülő ta­nácstagi országgyűlési képvise­lőválasztások. így tulajdonkép­pen népszavazás dönthet majd az ősi városnév visszaállításá­ról. „...csak szólam egy szót mint ember...” H Tevan Kiadó könyvnapi premierje SZÉP ERNŐ A JÁZMINOK ILLATA Az idei könyvhét többszö­rös ünnep: nem csak a kor­társ magyar irodalom szem­léje hanem a békéscsabai Tevan Kiadó premierje is az ország olvasótábora előtt. Dr. Cs. Tóth János igazgató­val arról beszélgettünk, mit jelent az ünnepi bemutatko­zás egy induló kiadó számá­ra és miért éppen Szép Ernő novelláskötetét választották bemutatkozásul. Szó esik még az első könyv megszü­letésének körülményeiről, s arról, hogy az indulás éve egyben centenáriumi év is, a Tevan névvel járó köte­lezettségről, valamint a kö­vetkező, könyvesboltokban kapható kötetről. — 1989 nem csak a Tevan Kiadó alapításának éve, az idén ünnepeljük Tevan An­dor születésének 100. évfor­dulóját is. Ez volt az egyik oka annak, hogy nagyon ko­molyan kellett mérlegel­nünk, milyen kiadvánnyal jelentkezzünk a magyar könyvpiacon. Átgondolva az említett szempontokat, olyan könyv- ritkaság kiadását terveztük, amely irodalmi értéket kép­visel és ugyanakkor kap­csolódik a mai életérzéshez. Abból indultunk ki, hogy érzelemszegény világunkban nagy szükség van az emberi hangra. Krúdy Gyula Arany­kézutcai szép napok című művét szerettük volna ere­detileg megjelentetni, de mi­vel Krúdyt sokszor kiadták, a piac telítettsége miatt meg kellett változtatni tervün­ket. így jutottunk el Szép Er­nő könyvének 1917-es Te- van-kiadásáig. Voltak, akik robbanékonyabb, hatásosabb kezdést vártak. Mi viszont a tisztesség és a maradandó érték felé vonzódtunk. Hű­ek szeretnénk maradni a Tevan-névhez, -hagyomány­hoz, s ezért nem döntöttünk sem a politikai szenzáció, sem a kommersz, az irodal­mi ponyva javára. Teljes hitvallással vállal­juk fel Szép Ernő gondolat- világát, művészetét. A régi Tevan-tradíció éltetésének is jele ez a kötet, az irodalmi érték és a nyomdai, esztéti­kai minőség összhangban áll. Első könyvünk 10 ezer példányban jelent meg, a Művelődési Minisztérium tá­mogatta létrejöttét, s így tudtuk az igényes vászonkö­tést és a színvonalas formá­tumot kedvező áron biztosí­tani. Köszönettel tartozunk a gyomai nyomdászoknak, akik a tartós sztrájkveszély és a közismert papírhiány ellenére, nagy szakértelem­mel, figyelemmel gondozták ezt a könyvet. Két hónap alatt készült el, s időben megérkezhetett az egész or­szág könyvheti sátraiba. — Az idei ünnepi könyv­hétre az előrejelzések sze­rint húsz kiadó 74 újdonsá­got ígért. — S ennek egyharmada nem jelent meg, hallhattuk a könyvheti sajtótájékozta­tón. Minden kiadónak érde­ke — az induló kiadónak pedig különösen az —, hogy szerepeljen a könyvhéten, mert ekkor célszerű bekap­csolódni az irodalmi életbe. Ezért igyekeztünk, hogy az alapítással járó nehézségek ellenére ott lehessünk az or­szágos piacon. — Hogyan fogadták a Te­van Kiadó első könyvét? — A könyvszakma az ün­nephez illőnek tartja, jó vá­lasztásnak. A századvég han­gulatának megfelelő, s aki szereti Krúdyt, Kosztolá­nyit, örülni fog ennek a mű­nek is — mondták a sajtó- tájékoztatón. — Mi következik Szép Er­nő novellái után? — Kovács Imre A néma forradalom. Ez nem egysze­rű újrakiadás, hanem a nemzetgyalázással vádolt szerző bírósági perének szö­vegével, korabeli sajtóvissz­hanggal és Erdész Ádám igényes tanulmányával bő­vített változat. A kötetről annyit, hogy írója Erdély elvesztését a Budai Nagy Antal- és a Dózsa György- féle parasztháborúkig vezeti vissza. A mozgalmakat, mint valódi lázadást és az elvándorlást, mint néma til­takozást elemzi. A téma fájó aktualitást is rejt magában. N. K. „Először a fejekben, azután a határban kell rendet teremteni” A napokban tartotta so­ron következő ülését. Csorvás Nagyközségi Tanácsa. Olyan fontos témákat vitattak meg. mint a környezetvédelem és az összevont községrendezé­si terv. Ez utóbbinak prog- ramszintű tárgyalásakor Pe- kovics János főmunkatárs elmondta, hogy Csorváson a mai napig meghatározó a mezőgazdaság. A helyi la­kosság iparban való foglal­koztatása csak a környező nagyvárosokban lehetséges. A település szerkezete vi­szont annyira kedvező, hogy nemcsak a csorvásiak. ha­nem az orosháziak, csabaiak is szívesen letelepednek a faluban. A nagyközségben jelenleg is 60 beépítetlen te­lek van. A Lenin Tsz által osztott 170 építési telek Csorvás keleti részén talál­ható, a Békéscsabára vezető út mentén .szintén van még egv-két porta, amely beépül a közeljövőben. A faluban két helyen tömbfeltárással biztosítanak új építési terü­leteket. mintegy száz darab 1000 négyzetméteres telek formájában. Pekovics János szóbeli kiegészítőjében hang­súlyozta. hogy Csorvás a fejlődő óriásfalvak egyike, ahol csak úgy lehet a né­pességet megtartani, ha a szolgáltatások színvonalát tovább emelik és javítják az infrastruktúrát. Vannak kö­zöttünk még olyanok, akik emlékeznek, milyen sokan kedvelték a csorvási kenye­ret. Még az átutazók is meg­álltak a friss, puha cipók kedvéért — mondta vége­zetül. Az első napirend után Szilágyi Menyhért tanácsel­nök. a régi hagyományoknak eleget téve, a tanácsülés nyilvánossága előtt köszön­tötte azokat a 10 és 20 éves törzsgárdatagokat. akik év­tizedek óta lelkiismeretesen, kitartóan szolgálják a köz­ség lakosságát. Az ülés hátralevő részé­ben a község környezetvé­delmi feladatairól esett szó. Tar Ferenc beszámolóia után sokan elmondták észre­vételeiket, javaslataikat. Többek szóvá tették a falu kopárságát, szürkeségét, a kerékpárút szemetes voltát és a járhatatlan utcákat. Hiá­nyolták, hogy a Lenin Tsz- nek. mint a falu legnagyobb gazdálkodó egységének nincs környezetvédelmi koncepció- ia. területén kevés a fasor, indokolatlanul sok a tarló­égetés. — Először a fejekben kell rendet tenni, azután a ha­tárban — mondta az egyik felszólaló. — Igaz. hogy mindenre kevés a pénz. de legalább meglevő értékeink­re vigyázzunk, ha már úia- kat teremteni nem tudunk. Ezt kellene végre megérte­ni! Cs. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom