Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-30 / 152. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÚNIUS 30., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM II kincstárjegyek kamatváltozása Uj formák várhatók a honvédelmi kötelezettség teljesítésében Csütörtökön az 1976. évi I. honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. (A miniszteri expozé Vass Józsefné, Békés megye 15. számú választókerületének képviselője a kereskedelmi miniszterhez interpellált a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjével, és az Országos Árhivatal elnökéhez a mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek ter^ melői árára vonatkozó ármegállapítással kapcsolatban. A képviselő részletesen indokolta a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatának szükségességét, s egyebek mellett a következőket mondta: — A két jogszabály nem megfelelően működik, sőt, akadálya a meghirdetett piacgazdasághoz vezető lépéseknek. a szabályozás szintje nincs összhangban a téma jelentőségével, ezért célszerű mindkét kérdést miniszter- tanácsi rendeletben szabályozni, az érdekképviseletekkel való egyeztetés után. 1989. szeptember 30-ig. Alapvető probléma a búza és a kukorica termelői árának rendkívül alacsony szintje. Ezt igazolja, hogy 1970 és 1987 között a mező- gazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok, eszközök vitája közben természetesen más aktuális kérdésekkel is foglalkoztak a felszólalók, így például az alábbi téma vetődött fel a tanácskozáson.) árai 148 százalékkal emelkedtek, ugyanezen idő alatt a búza termelői ára mindössze 29 százalékkal, a kukoricáé pedig 48 százalékkal emelkedett. A másik probléma: a belföldi fogyasztáshoz szükséges mennyiségen felül megtermelt termények exportjának adminisztratív korlátozása. A jelenleg érvényes szabá- lj'ozás tipikus példája a kézi vezérlésnek. Összegzésképpen: tarthatatlannak tartom a gabona- ágazat jelenlegi szinten tartását. Ez nem vezethet oda, hogy az ágazat teljes lepusztulása árán is szolgálja az életszínvonal-politikai kérdéseket. Az élelmiszerárak emelkedését nem kívánnám, de a jelenlegi helyzet nem tartható, feltétlenül szükséges a lakosság jövedelmi viszonyainak olyan irányú rendezése, hogy az általam felvetett probléma mielőbb megoldódjék. * * * Az interpelláló által megfogalmazott problémákra Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke válaszolt a két tárca nevében. A válaszadó kijelentette, hogy a képviselő által kifogásolt jogszabályok módosítása folyamatban van. Felhívta a figyelmet arra, hogy öt évvel korábban a felvásárolt mezőgazdasági termékek 62 százaléka központilag meghatározott, fix áras volt, irta pedig csupán mintegy 7 százalékuk tartozik ebbe a kategóriába. Ugyanakkor a szabad árformájú termékek részaránya 13-ról 50 százalékra nőtt. A mezőgazdasági nagyüzemek által igényelt — a kormány által is jogosnak tartott — 30 százalékos gabonafelvásárlási áremelést a Minisztertanács nem fogadta el, mivel annak a mezőgazdaság belső folyamataira, az élelmiszerek fogyasztói áraira és az élelmiszerexportra egyaránt súlyos következményei lennének. A búza termelői árának alacsony szintjével kapcsolatban kijelentette, hogy ezt a kérdést rövidesen teljes körűen áttekintik. Megjegyezte, hogy a gabonafélék jövedelemtermelő képessége rendkívül rapszodikus. A búza termelői árának nagymértékű emelése megfontolandó azért is, mert a takarmányok drágulása az állatok, az állati termékek fogyasztói árának jelentős növekedését eredményezi. A 30 százalékos követelés kielégítése például a sertés tőkehús 11- 12 százalékos, a baromfi, a a tej és a marhahús 7-8 százalékos drágulását jelentené. Jelezte, hogy a kormányzat (Folytatás a 3. oldalon) A Pénzügyminisztérium bejelenti, hogy az 1989. július 1-j.e után eladott kincstárjegyek évi kamatát átlagosan évi 2 százalékkal megemeli. így a magánszemélyek által is bármelyik bankban megvásárolható, állami garanciával kibocsátott kincstárjegyek kamatváltozása a következő: 3 hónapos lejárat esetén évi 13,5 százalékról évi 16 százalékra, 6 hónapos lejárat esetén évi 15.5 százalékról évi 17,5 százalékra, 9 hónapos lejárat esetén évi 17,5 százalékról évi 19 százalékra nő a kamat. A kamatok növelésére azért van szükség, mert a PM a feltételeket vonzóbbá kívánja tenni, hogy a korábbinál több kincstárjegyet tudjon eladni. A kincstárjegyek kibocsátása a költség- vetési hiány fedezésének olyan nyílt eszköze, amelyet a Parlament, a képviselők és az ország lakossága egyaránt világosan át tud tekinteni. Ez a forma fokozatosan felváltja a korábbi burkolt hiányfedezési módszereket, illetve a hiány Magyar Nemzeti Bank által való meghitelezését. Magyarországon az első kincstárjegyeket a költség- vetés a Parlament felhatalmazásával 1988 márciusában bocsátotta ki. Azóta ez a megtakarítási forma mind a magánszemélyek, mind pedig a pénzintézetek és vállalatok körében igen népszerűvé vált, elsősorban rövid lejárati ideje és az ehhez képest viszonylag magas kamatozása miatt. Eddig összesen mintegy 24 milliárd forint értékű kincstár- jegyet adtak el a bankok és pénzintézetek. Vass Józsefné interpellációja Ezúttal előzetest adunk a sznmbati számunkból: Román vélemények a „fasiszta” magyar megnyilvánulásokról Dőlt betűvel „Ordas indulatok” és „gyilkos” felkiáltások helyett a nemzeti egység megteremtéséért Levél Pozsgay Imréhez Prés alatt a vállalkozás Grósz Károly magányossága Beszélgetés egy recski fogollyal Szombaton szabad Ma este fél 9-kor Gyulán Száraz György: „A megközelíthetetlen” című történelmi drámájával megkezdődik az idei, sorrendben a 26. színházi évad. A francia forradalom 200. évfordulója alkalmából, Robespierre emlékére, a dráma Mi- hályffy Imre rendezésében, a 'Magyar Televízió és a Várszínház közös produkciójában kerül színre. Képünk a főpróbán készült Fotó: B. o. „Mi nem tüntetni, hanem aratni szeretnénk” Emlékezés a parasztpárt születésére Szeged felől a Maros hídjának lábánál tegnap óta egy emlékmű hirdeti, hogy arról a helyről indult el 1939. június 29-én egy dereglye, amelyen megalakult a Nemzeti Parasztpárt. Tegnap, június 29-én Makón, egész napos rendezvénysorozattal emlékeztek meg a jeles évfordulóról. Az Erdei Ferenc Társaság, a Magyar Néppárt, Makó Város Tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága által szervezett megemlékezések délelőtt egy reprezentatív emléküléssel kezdődtek a városi tanács dísztermében. A megnyitó beszédet Nagy István, az Erdei Ferenc Társaság társelnöke tartotta, ezután dr. Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató emlékezett meg egy előadásban a parasztpárt makói születéséről. Az eseményekhez kapcsolódóan a József Attila Múzeumban dokumentumkiállítás nyílott, majd ezt követően az Erdei Ferenc-em- lékház ünnepélyes alapkő- letételére került sor, ahol Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára mondott beszédet. Az említett nevezetes marosmenti helyen avatták fel kora délután az átalakítás emlékét őrző „emlékkövet”, ami a megyénkben született Rajki László szobrászművész alkotása. Dr. Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Cson©- rád megyei pártbizottság első titkára avatta fel az emlékművet és mondott ünnepi beszédet. Este a helyi József Attila Művelődési Központban irodalmi esten emlékeztek meg az évfordulóról. A rádió által is közvetített ünnepi műsor megnyitó beszédét Pozsgay Imre államminiszter mondta. A tudósítás végére csupán egy megjegyzés kívánkozik — egy szépséghibáról. A rendezvénysorozatról éppen a Nemzeti Parasztpárt mai utódjának, a Magyar Néppártnak a vezetői maradták el. Ennek okáról' bizonyosan olvashatunk majd a sajtó hasábjain is ... (pleskonics) . „ .. . (tudjuk) nyárban / összeférnek a naptárban” — mármint Péter és Pál. Nemigen „férnek össze”, viszont mostanában a mezőgazdaság gi nagyüzemek a kormányzattal. A termelők ugyanis a gabona felvásárlási árának felemelését követelik, miután egyre kilátástalanabb gazdasági helyzetbe kerültek, tartalékaik már elfogytak, óriásira nyílt az agrárolló. A múlt héten az illetékesek nemet mondtak a kért 30 százalékos gabonafelvásárlási áremelésre, ezért Péter-Pál reggelén a közutakra vonultak a kombájnok, szállító járművek, mintegy figyelemfelhívásképpen. A megyében működő 80 mezőgazdasági téesz és öt szövetkezet közül 62 termelőszövetkezet és két szakszövetkezet Vett részt a demonstráción, összesen 300 nagy jármű — kombájn és szállítógép — vonult fel, több száz kisebb jármű kíséretében. A főutakon, a megye nyolc pontján gyűltek össze a gépek, a helyszíneken „Miért tüntetünk?” címmel szórólapokat osztogattak, amelyeknek záró mondata szerint: „Mi nem tüntetni, hanem aratni szeretnénk, de tűrhetnünk kell, hogy jövőre is arathassunk!” A következőkben három helyszínről, Gyuláról, Orosházáról és Mezőkovács- házáról adunk tudósítást, továbbá megkérdezzük a demonstrációról távol maradt egyik téesz főagronómusát, végül pedig a hogyan to- vábbról a Teszöv titkárát. * * * Június 29-e, csütörtök reggel — reggel? — háromnegyed 5, a Kossutihon szól a Falurádió. Szabó István, a TOT elnöke — maga is tsz-elnök — arról beszél, honnan vezetett az út az aszfalton levő kombájnokig, a demonstrációig. A Gyulavári Lenin Tsz gépműhelyének portáján nem is hagyja szó nélkül a portás: — Igaza van száz százalékig, micsoda dolog az, hogy egy ekkora csavar — és mutatja a hüvelykujján — 15 forintba kerül?! Gyulán, a város közepén, a 44-es főúton, mindkét oldalon, kombájnok, szállító- járművek és természetesen a kezelők jóvoltából nagy táblák* a járművek oldalán. A Gyulavári Lenin, a Gyulai Köröstáj Tsz és Munkácsy Tsz mellett megérkeztek Elekről is a Lenin Tsz- ből a járművek. Rendőrök sürögnek-forognak, irányítják a forgalmat a két szabadon maradt pályán. Nincs fennakadás, igaz a járműveknek lassítaniuk kell, mert röplapokat osztogatnak az úttesten. * * * Az Orosházi Dózsa Tsz üzemi útjához érve megpillantom az első gépóriásokat — a bekötőutat szinte teljes szélességében elfoglalják. Puskás Mihály, Szivák Géza, Szilágyi Béla ott toporognak indulásra készen. Vajon mi lenne a dolguk a kombájno- soknak, ha épp nem demonstrálnának? — Javítanánk a gépeket, mert a jövő héten kezdjük a betakarítást — mondja Puskás Mihály. — Mi, kardoskútiak is felkészülnénk az elkövetkezendő napokra — egészíti ki Juhász Sándor —, mert az árpa aratását befejeztük, kezdjük a búzáét. Láthatja, ezzel a néhány órával nem ártunk senkinek, de remélem, annál többet használunk. * * * Mezőkovácsháza határában a termelőszövetkezetek gépei búzatáblák helyett katonás rendben sorakoztak fel az út egyik oldalán. Az első traktor elején hatalmas felirat: „A kenyér mindenkinek üzlet, csak nekünk nem”. Nagy József, a Nagybán- hegyesi Zalka Tsz-ből, energikusan magyaráz: — A gabonaár nagyon alacsony, az alkatrész nagyon (Folytatás a 3. oldalon.) Gyomaendrödi pillanatkép Pcter-I’ál reggelén: „A népet akarjuk eltartani, nem a bankokat!” Fotó: Fazekas Ferenc S
