Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-09 / 34. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLÏV. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM Mai számunkból: Szálloda az üdülőben (3. oldal) Bliccelők a buszon (3. oldal) Nyílt fórum... (4/ oldal) Ilyen is van! (4. oldal) Számolj tízig! (5. oldal) Erőss Pál is utcára került... (5. oldal) Március 1-jétől: 3700 forint a minimális bér Ülésezett az Országos Érdekegyeztető Tanács Dz Országgyűlés leendő napirendje Kerüljön a tájékoztatási törvény tervezete az Országgyűlés elé A Parlamentben szerdán ülést tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács Med- gyessy Péter miniszterelnökhelyettesnek, a tanács soros elnökének vezetésével. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy' a reálbérek az idén várhatóan a tervezettnél kisebb mértékben — 6 százalék helyett 4-5 százalékkal — csökkennek. A bérpolitikai és a szociálpolitikai intézkedések, valamint az előirányzottnál jobban növekvő keresetek következtében a lakosság fogyasztása — az eredeti szándékoktól«- eltérően — nem csökken, hanem szinten marad. Az árak alakulása szempontjából azonban jogosnak tartotta, hogy a SZOT kezdeményezte a megállapodások újratárgyalását, mert az árak emelkedése eléri a 13,6- 13,7 százalékot, 1 százalékkal meghaladva a korábbi tárgyalásokon alapul vett árszintet. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott, hogy egy másik körülmény is indokolttá teszi a korábbi megállapodások felmondását és újratárgyalását. A lakosságot ugyanis a legutóbbi áremelések olyan súlyosan érintették, hogy nagyfokú elégedetlenség tapasztalható a társadalomban. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a szakszervezetek a reálbérek tervezett 6 százalékos mér- séklését korábban sem fogadták el, s változatlanul az az álláspontjuk, hogy az éleszínvonal tavalyi jelentős visszaesése után a reálbérek nem csökkenhetnek 3%- nál nagyobb mértékben. A felek a 40 órás munkahét bevezetésével kapcsolatban arra a megállapodásra jutottak, hogy ezt a kérdést nem az OÉT-ben kell ágazatokra szólóan eldönteni ; vagy a gazdálkodó szervezeteknél vagy a középszintű egyeztetések során kell a döntést meghozni. Hosszas vita eredményeként született az a megállapodás, miszerint az OÉT-en korábban elfogadott július 1-je helyett már március 1-jével felmelik a minimális bért a jelenlegi 3000 forintról 3700 forintra. A SZOT ennek további, 4 ezer forintra való felemelését szorgalmazta. Ezt követően került sor az idei minimális béremelések tárgyalására. A szakszervezeti javaslat az volt, hogy minden dolgozó bérét legalább 3 százalékkal, de legkevesebb havi 300 forinttal emeljék, s ez után az összeg után a vállalatoknak ne kelljen adót fizetniük. Ebbe a béremelésbe a kormány részéről Medgyessy Péter bele is egyezett volna azzal, hogy csak bizonyos költség- vetési területeknek — mint például az egészségügy, az oktatás — biztosítanák a szükséges anyagi forrásokat, a többi intézménynek magának kellene azt kigazdálkodnia. Az idei béremelésekről végül is a tanács abban állapodott meg, hogy fenntartja korábbi ajánlását, miszerint a dolgozók bérét legalább 3 százalékkal, s legfeljebb 10 százalékkal növeljék. Ez csak ajánlás — nem kötelező —. s természetesen megfelelő többletteljesítményekkel a béreket ennél nagyobb mértékben is emelhetik. A SZOT képviselője kérte, hogy a nehéz munkakörülményekkel összefüggő pótlékok — mint például a földalatti, a veszélyességi és készenléti pótlékok — részesüljenek adófizetési kedvezményben, s ezt a kérdést à kormányzat a lehető legrövidebb időn belül tűzze napirendre. A kamara kezdeményezésére az ÓÉT egy olyan ajánlást fogadott el. hogy a gazdálkodó szervezetek eredményüktől függően — ha van rá pénzük — az év vége, lehetőleg karácsony előtt 13. havi bért fizessenek dolgozóiknak. A tanács foglalkozott a napidíjakkal is, amelyeknek tárgyalására majd még visz- szatérnek az ÓÉT ülésén. — A március 8-án kezdődő ülésszakot már nem az Elnöki Tanács, hanem az Országgyűlés elnöke hívja ösz- sze — jelentették be azon a sajtótájékoztatón, amelyet szerdán, a Parlament Gobelin-termében tartottak. Stadinger István, az Országgyűlés elnöke elmondotta: a márciusi ülésszak várhatóan két és fél-három napig tart. A napirenden az alkotmány korszerűsítésének koncepciója; a Munka Törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslat, a munkabeszüntetéssel, azaz a sztrájk lehetőségével foglalkozó törvénytervezet, a romániai menekültek helyzetét elemző előterjesztés, valamint a Bécs—Budapest világkiállítás előkészületeiről szóló tájékoztató szerepel. Interpellációk és kérdések is elhangzanak. A megyei képviselőcsoportok február 15. és 20. között vitatják meg üléseiken az Országgyűlés napirendjén szereplő témákat, s ezt követően a Parlament szakbizottságai foglalnak állást a beterjesztett törvényjavaslatokkal, illetve tájékoztatókkal kapcsolatban. Az MSZMP KB társadalompolitikai bizottsága szerdán Berecz János elnökletével megvitatta a nyilvánosság és a magyar újságíró-társadalom helyzetéről, törekvéseinek alakulásáról szóló tájékoztatást. A testület megállapította, hogy a nyilvánosság a tömegtájékoztatás, a politikai intézményrendszer átalakulásának átmeneti állapotát tükrözi, miközben maga is formálódik, átalakul. Hasznos, új érték a sajtóorgánumok profiljának, egyéni hangvételének erősödése, A vita során hangsúlyozták, hogy csak egyetlen nyilvánosságot tartanak elképzelhetőnek. Ennek megvalósulása érdekében a testület szorgalmazta, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtó- szabadság gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátáit is magába foglaló tájékoztatási törvény tervezete minél előbb, még ebben az évben kerüljön az Országgyűlés elé. A tanácskozáson megállapították: a párt érdekelt abban, hogy javuljanak a feltételek a sajtó részvételére a politikai közéletben. Ennek érdekében folyamatos tájékoztatást nyújt a lapalapítóknak, szerkesztőségeknek, újságíróknak saját politikai céljairól és tevékenységéről, a pártpolitikai döntések társadalmi hátteréről. Szoros kapcsolatra törekszik a párttag újságírókkal, a sajtóban, valamint a lapalapítóknál működő párt- bizottságokkal, továbbá alapszervezetekkel. Nyitott és együttműködést keres a pár- tonkívüli újságírókkal is. Hangsúlyozták: az MSZMP támogatja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének azt a törekvését, hogy a megváltozott társadalmi helyzetben alulról építkezve megújítsa tevékenységét és szervezetét. Számít arra, hogy a megújuló önálló MUQSZ az újságírók szakmai-közéleti fórumává válik, növekvő szerepet tölt be az újságírás szakmai presztízsének emelésében. A korszerűsített etikai követelmények számonkérésével a MUÓSZ döntő szerepet játszik az újságírói szabadság, tisztesség es felelősség együttes érvényesítésében. A bizottság szükségesnek tartja, hogy d kormány normatív támogatási rendszere biztosítsa az újságírók megfelelő anyagi érdekeltségét a színvonalas újságírásban. Felhívja a figyelmet arra, hogy e szakmában is jelentkezik a munkanélküliség veszélye. Szorgalmazza a szerkesztőségek, nyomdák, kiadó és terjesztő vállalatok viszonyának átfogó rendezését. A társadalompolitikai bizottság a továbbiakban »véleményt cserélt az Üj Márciusi Front felhívásáról. Megvitatta az ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági ülésre való felkészüléssel kapcsolatos elképzeléseket. Vélemények, állásfoglalások - HB-ülés előtt Mint ismeretes, az MSZMP Politikai Bizottsága múlt keddi ülésén február 10-re összehívta a Központi Bizottságot, s a párt vezető testületének napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolta. Ennek hírét élénk érdeklődés fogadta. Az elmúlt napokban számos társadalmi szervezet, illetve újonnan formálódó szerveződés fogalmazta meg álláspontját a magyar belpolitika fejleményeiről. Nyílt levelet küldött szerdán, a KB tagjaihoz az MSZMP-tagok Csongrád megyei reformköre. A kör legutóbbi vitafórumának résztvevői a reform esélyeivel és a párt jelenlegi helyzetével kapcsolatban szorgalmazták, hogy a napirenden szereplő kérdésekben a Központi Bizottság mindkét ülésén — február 10-én és 20-án egyaránt —, a reformokat határozottan erősítő döntéseket hozzanak. Állásfoglalást juttattak el a sajtóorgánumokhoz a főváros I. kerületében működő társadalomtudományi intézetek MSZMP-alapszerve- zetei is. Ebben az elmúlt négy évtized — köztük az 1956-os események — elfogulatlan, tárgyilagos elemzésének szükségességét hangoztatják. Az indulatok légkörében ugyanis nincs mód a konszenzus kialakítására, ami pedig súlyos politikai problémáink megoldásának mellőzhetetlen előfeltétele. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pártbizottsága az MTI-vel közölt értékelésében szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy a válságból kivezető út egyedül a szocializmus új, demokratikus modelljének létrehozására, kiépítésére irányuló, a társadalom politikai, gazdasági, valamint szellemi, erkölcsi szférájára egyaránt kiterjedő átfogó reformpolitika következetes megvalósítása lehet. A viták‘során több szervezet is kifejtette óhaját: kapjon széles körű nyilvánosságot a KB tanácskozása. Ezt fogalmazza meg a többi között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségének nyilatkozata, amelyet szerdán ismertettek az MTI-vel. Az elnökség állást foglalt amellett, hogy a KB február 10-ére összehívott üléséről a közvélemény folyamatos és teljes tájékoztatást kapjon. Az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű ifjúsági szervezet nyílt le-' veiében a többi között hazánk történelmi múltjának folyamatos és reális értékelése mellett száll síkra, ami nélkül elképzelhetetlen a bizalmatlanság csökkentése. I XXI. magvar filmszemle díjai A záró díszelőadáson szerdán este a Budapest Kongresszusi Központban kiosztották a XXI. magyar filmszemle díjait. A játékfilm-kategória fő- díját kiemelkedő művészi értékeiért Bereményi Géza Eldorádó című filmje kapta. A dokumentumfilm-kategó- ria fődíját a Gyarmathy Lívia—Böszörményi Géza alkotópáros Recsk 1950—53, egy titkos kényszermunkatábor története című filmjének ítélte oda a zsűri a magyar- országi sztálini rendszer embertelenségeinek megrázó erejű ábrázolásáért. A játékfilm-kategória alkotói díját Az én XX. századom című filmjéért Enye- di Ildikó kapta. A dokumentum-kategória kiemelt alkotói díjában részesült a Csőn- - ka-Bereg című film rendezéséért Sára Sándor. A dokumentum-kategória alkotói díját a Balladák filmje rendezéséért Gulyás Gyula és Gulyás János kapta. A filmszemle társadalmi zsűrije a legjobb színésznek járó díjat Eperjes Károlynak ítélte oda az Eldorádó című filmben nyújtott kimagasló alakításáért. A Budapest Fővárosi Tanácsa által felajánlott díjat az Álombrigád film rendezőjének, Jeles Andrásnak ítélte oda a zsűri. A mai magyar valóság hiteles ábrázolásáért díjat adott a zsűri a Lenullázott légió című filmnek, melynek rendezője Magyar József. Gabonatermelők — Gabona Tröszt „egy asztalnál” Nem a kenyér drága, a búza olcsó Lapunk keddi számából értesülhettek olvasóink arról, hogy kilenc dunántúli megye tsz-szövetsége . közösen állást foglalt abban a kérdésben, hogy 1989-re csak akkor kötnek szerződést a gabonaforgalmi vállalatokkal, ha az étkezési búzát a centrumárnál öt százalékkal, a takarmánygabonát pedig tíz százalékkal többért veszik át. S kérik azt is, hogy a külpiacokon eladott gabona felvásárlási és exportár különbözetét 50—50 százalékban ossza meg a felvásárló a termelőkkel. Az állásfoglalással kapcsolatban a kedd esti tv- híradó műsorában Laczfi Dániel, a Gabona Tröszt vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a szövetségek követelését nem tudják teljesíteni. Ugyanis ma a tröszt vállalatai nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy az áremelés többletköltségét kigazdálkodj ák. Következésképp, ha a gabonaforgalmi vállalat mégis áremelésre kényszerülne, elkerülhetetlenné válna a liszt és egyéb sütőipari termékek, valamint a takarmányárak újabb emelése. (Folytatás a 3. oldalon) H dunaújvárosiak nyerték a Kner Kupát Tegnap délután lezárult a Kner Kupa pénzdíjas kézi- labdiatorna első felvonása: a békéscsabai női döntőn a dunaújvárosiak a pécsiek legyőzésével hódították el a serleget, melyet — képünkön — Megyik András, a Kner Nyomda kereskedelmi igazgatója adott át a győzteseknek. A harmadik helyért a szegediek és a győriek mérkőztek —, s a bomzérem a Tisza-partiaké lett. (Részletesebb beszámolónk a 8. oldalon.) Fotó: Gál Edit .
