Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
\ ‘Tr 1988. október 7., péntek Harmincéves az tlésker Korszerűsödő üzlethálózat — Húsáruházi program — Jubileumi kedvezményes vásár Tartósak-e a tartós fogyasztási cikkek? így látja a szerviz szakembere Kezdetben volt a Kelet- Békés Megyei Népbolt Vállalat, majd 30 évvel ezelőtt, 1958-ban megalakult a Békés Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat. A következő esztendőben 166 millió forint forgalmat értek el, ez a szám ebben az évben várhatóan 1 milliárd 720 millió forint lesz. Érdekes adat, hogy az első tíz évben kétszeresére, a másodikban másfélszeresére növelték az eladott élelmiszerek mennyiségét. Ugyanakkor 1980-tól napjainkig 1 százalékkal kevesebb árut vásároltunk az Élésker üzleteiben. Ábrahám György, a vállalat igazgatója elmondotta, hogy 1970-től 1982-ig 42 százalékkal növekedett az üzlethálózat alapterülete, az utóbbi 5 esztendőben viszont 156 négyzetméterrel csökkent. Számos, elsősorban egy-két személyes élelmiszerboltokat kellett bezárni, mert nem akadt vállalkozó a munkára. Természetesen minőségi fordulat is bekövetkezett, hiszen a kis szatócsboltokat korszerű ABC-áruházak váltották fel, ezek aránya ma már 70 százalék. A gazdálkodást nehezítették az alacsony haszonkulcsok, melyeket a nyolcvanas évek elejétől folyamatosan megemelt a kormányzat. Ez kihatott a vállalati eredményre is. Tavaly 42 millió forint nyereséget mondhattak magukénak. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi három évben 2X0 százalékkal emelkedett a nyereség. Más kérdés, hogy a gazdasági szabályozók változása miatt ebből kevés jutott a dolgozóknak. Az átlagkeresetek is nőttek, jelenleg a teljesítményeket figyelembe véve a második legmagasabb átlagbért fizetik dolgozóiknak az országban. Persze, ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van, hiszen az alkalmazottak nagy része éppen hogy megél a keresetéből az alacsony alapbérek miatt. A teljesítmény növelése viszont nehézségekbe ütközik. Ebben az évben újabb egy százalékkal csökken a forgalom, a megye sajátos helyzetéből adódóan kevesebb élelmiszer talál gazdára, holott elegendő áru van a raktárakban. Jellemző, hogy az idén 16 millió forinttal emelkedik a raktárkészlet, amely majdnem duplája a forgalom növekedésének Ennek ellenére erejükhöz mérten fejlesztik az üzlethálózatot. Meghirdették a húsáruházi programot, mert kevés a hentes, és egyre több húsbolt redőnyét kellett végleg lehúzni. A korszerű húsáruházak és büfék létrehozása enyhít ezeken a gondokon. Orosházán októberben megnyitják a helyi baromfi- feldolgozó vállalattal és az állami gazdasággal közösen a volt Hangya helyén a húsáruházát. Ugyanilyen üzletet építenek 3 éven belül Gyulán és Orosházán, a Gyulai Húskombináttal karöltve. A megyeszékhelyen a Szabadság téri élelmiszerbolt helyén szintén húsáruház lesz, amelyet előreláthatólag 1989 első negyedévében nyitnak meg. Helyette új, 150 négyzetméteres élelmiszer- üzletet adnak át ez év októberében a Dózsa György úton. Ezenkívül még ebben a tervidőszakban kis ABC- áruházat nyitnak Békéscsabán, a Kolozsvári utcában. Orosházán az üveggyári lakótelepen, Szarvason a busz- nályaudvar környékén lesz hasonló üzlet. A jubileum jegyében a megye városaiban megtalálható 16 ABC-áruházban szeptember 24-től október 24-ig kedvezményes akciót hirdettek. Mindennap egykét élelmiszert 30 százalékkal olcsóbban kínálnak, ameddig a készlet tart. S. S. Idős bácsi húz kis kézikocsin meglehetősen régi típusú televíziót. — Hova viszi a bácsi? — szólítom meg. — A Gelkátaól haza, mert hibádzik valami alkatrésze. Akkor meg mindegy, hogy hol áll, otthon, vagy a szereidében. — Csak a régi készülékeket nehéz javítani? — teszem fel a kérdést Szilbere- isz Sebestyénnek, a Mezőkovácsházi Elektromos-, Ház- tartásigép-javító és Szolgáltató Kisvállalat igazgatójának. — A régit és az újat egy- arán nehéz javítani, ha nincs megfelelő alkatrészutánpótlás. A tapasztalataim azt mutatják, hogy bizony a jelenleg kapható tartós fogyasztási cikkek elég sűrűn rászolgálnak a javításra, felújításra. Mondhatom úgy is, hogy a mi szakmánkban állandó hiánygaz: daság van. Még fokozottabban érezzük ezt akkor, amikor egy hirtelen vihar, vagy áramszünet miatt ugrásszerűen nő a forgalom. — Milyen alkatrészek hibásodnak meg a leggyakrabban? — Az elektromos háztartási gépek esetében a kompresszorszivattyú-mo- torok és a mechanikai alkatrészek (kapcsolók, fedélkeretek, rugók, csatlakozók, hőkioldók, hőfokszabályozók stb.), a híradástechnikában a tranzisztorok (20-30 százalékuk általában hiánycikk), különböző tévéegységek, motorok, lejátszófej, teleszkópantenna, képcső, üzemmódkapcsolók és még sorolhatnám, mi minden. A centrifugáknál például többször előfordult konstrukciós hiba, a mosógépeknél pedig a tekercselés nem megfelelő. Ezt mi úgy próbáljuk ellensúlyozni, hogy vásároltunk egy tekercselőgépet, és a szerelőink megfelelő érdekeltség mellett pótolják. — A hiba garanciális időben, vagy később jelentkezik? — Mondhatni, ugyanúgy előfordul garancián belül is, mint kívül. Jellemző, hogy sokszor filléres alkatrészgk hiánya miatt akár hónapokat is kell várni egy-egy készülékre. Ez nemcsak a vevőnek, de nekünk is kellemetlen. Elmondhatom pedig, hogy az országban minden érdekelt gyárral, kereskedelemmel és a budapesti javítószolgálatokkal is kapcsolatban vagyunk. Mindez azonban nem elég. "Érdekességként említem, hogy a magánkereskedőknél általában találhatunk alkatrészt, meg is vehetnénk, de kérdés, hogy ilyen áron megéri-e. — Önök miért nem tartalékolnak alkatrészeket? — Amiből tudunk és lehetőségünk van, abból vásárolunk is. Legtöbb esetben azonban a raktár anyagi és területbeli behatárolt- sága ezt nem teszi lehetővé. — Visszatérve az eredeti kérdéshez: mivel példázhatjuk a fogyasztási cikkek tartósságát? — Legjobban a meghibásodási aránnyal. Vállalatunk 1987-ben javított 7 ezer 362 darab készüléket, melyből 3 ezer 850 készpénzes, 2 ezer 307 átalánydíjas (ez 83,7 százalék) és 1205 (ez 16,3 százalék) pedig garanciális volt. Ez is mutatja, hogy sajnos a vásárlás után nem sokkal már mi is találkozhatunk a termékekkel. H. M. Az üzlethálózat 70 százaléka korszerű ABC-áruház Fotó: Béla Ottó Rade és Gyomaendrőd Magyar kukorica német földön A Gyomaendrődi Lenin Termelőszövetkezet és az NDK-belii Radei Ottó Gro- tewohl Tsz ötéves kapcsolattal büszkélkedhet. A két tsz vezetése és tagsága évente többször is találkozik és a kölcsönös üdültetésen túl szakmai kapcsolataikat is sikeresnek mondhatják. A radei vetőmag-termeltető tsz ugyanis a gyomaendrődi- ek segítségével szeretné az NDK-ban — a mienkénél zordabb éghajlati viszonyok között — „meghonosítani” a kukoricát. Az NDK központi tervutasításos gazdaságirányítási rendszerében működő tsz elnökéveli, Winfried Bischoffal beszélgettünk. * * * — Szövetkezetünk mintegy nyolcezer hektáron gazdálkodik, melyből 6300 hektár a szántóterület. A talaj közepes minőségű, a vidék csapadékban igen szegény — évente 500 milliméter —, az átlaghőmérséklet viszont az NDK átlagához viszonyítva magas, körülbelül 9 Celsius- fofc. A hőmérsékletnek köszönhetően egyébként megterem náluk a szőlő is. Za- lagyöngyét, Torgaui molnárt és fehér burgundit szüreteltünk, s az így készült borból év végén minden tsz- tag 3 liternyit kap. Ezenkívül egyébként vásárolhatnak is a borból'. Idén 6-7 ezer liter nedűre számítunk. . — Tulajdonképpen mivel foglalkozik a tsz? — A termőterület felén gabonaféléket termesztünk, s az össztermés 30 százalékát vetőmagként értékesítjük. Emel lett takarmányozási célra vetünk kukoricát, lucernát is. A környéken ugyanis rendkívül nagy az állatsűrűség, rengeteg a szarvas- marha. Foglalkozunk kapás- növények — cukorrépa és burgonya termesztésével is, ez utóbbiból a tagok részére is vetünk. A specialitásunk persze a vetőmagtermesztés. Az alapanyagot a quedlinburgi kombináttól kapjuk, mi pedig a megtermelt magvakat — árpa, búza, lucerna, vöröshere, takarmányrépa, uborka, karfiol és virágmagvak stb. — megtisztítva egy kereskedelmi vállalatnak adjuk át. — ön büszkén mutatta a tsz központjában a hatalmas gépjavító műhelyt. Milyen a gépparkjuk? — Van 170 német, szovjet és csehszlovák gyártmányú traktorunk, 18 Fortschritt típusú kombájnunk, ugyancsak német fűkaszáink és burgonyabetakarító gépeink. A növényvédelem gépei pedig magyar gyártmányúak. Télén is tudunk munkát adni a dolgozóinknak. Nálunk mindenki ént a gépéhez, a kombájnos a kombájnját, a traktoros a traktorját köteles rendben tartani. Télen a nők a dughagymát válogatják, ezután pedig a spáirga- palántát osztályozzák. Ez utóbbiból évente hárommillió darabot adunk át a kereskedelemnek . — Hány dolgozót foglalkoztatnak? — Szövetkezetünknek 600 tagija van, ennek 40 százaléka nő. Az összlétszám 80 százaléka fizikai munkás. — S mennyi az átlagkereset? —j Évente 12 500 márka a fizetés, de a keresetnek ez csak az egyik része. A máWillfried Bischof: „Elképzelhetetlen a veszteséges termelés .. A radei tsz javítóműhelye sik rész a természetbeni juttatás. A teljes munkaidős tagok 17 egységnyi takarmányt vihetnek haza. Ennek értéke körülbelül 1200 márka. Akinek nem kell — mondjuk — a takarmányrépa, vagy a búza, az a pénzt is felveheti. A tapasztalatok szerint viszont inkább a takarmányra van szükségük, hiszen többen foglalkoznak otthon sertés- vagy szarvasmar haltartással. — Gondolom, nyereséges a termelőszövetkezet... — Ez évre 15 millió márka nyereséget terveztünk. Ez az összeg általában minden évben megvan. Ebből körük belül 9 millió márka az államkasszába kerül. Nálunk az adó mértéke attól is függ, hogy a tsz milyen minőségű talajon gazdálkodik. Egyébként kölcsönmentesen dolgozunk. A bankban mindig van elegendő tartalékunk. — Most mennyi ez az elegendő tartalék? — Van annyi pénzünk a bankban, hogy ha netán két- három évig veszteségesen termelnénk — ami elképzelhetetlen —, akkor is elegendő lenne a munkabér fedezetére. — öt éve tartják a kapcsolatot a Gyomaendrődi Lenin Tsz-szel. Milyen hasznuk van ebből önöknek? ' — Többször jártunk már Gyomaendirődön és minden alkalommal rengeteg tapasztalattal! tértünk haza. A Lenin Tsz segítségével három éve próbáljuk meghonosítani iaz NDK területén a szemes kukoricát. Kaptunk néhány hibridfajtát, amelyeket el is vetettünk. A kukorica köztudottan meleg- igényes növény, s ebből a melegből nálunk kevés van. Két évvel ezelőtt 60 mázsás átlagot, tavaly a hideg időjárás miatt csak 50 mázsás átlagtermést értünk el. Az idei betakarítást most október közepén kezdjük el, s 58-60 mázsát várunk hektáronként. — önnek mint szakembernek mi a véleménye a magyar mezőgazdaságról? — Azonkívül, hogy az eredményt Magyarországon és nálunk is évről évre ki kell csikarni a természettől, van némi különbség. Azt tapasztaltam, hogy míg egy magyar tsz, például a Lenin, meg tudja szerezni a külföldi gépeket, berendezéseket, addig a mii lehetőségeink ennél jóval szűkösebbek. Ha a tsz-ünk megrendel mondjuk egy hazai gyártmányú traktort, akkor jobb, ha várakozó álláspontra helyezkedünk, mert a gépet körülbelül 5 év múlva kapjuk csak meg. — Azért igazán nem panaszkodhatnak. Négy éve épült fel egy impozáns, hatalmas tornacsarnokuk, ami úgy tudom, eredetileg káposztatároló lett volna. — Az épület egyrészt tornacsarnok, amit a helybeli iskola diákjai használnak, másrészt kultúrterem a tsz területén levő nyolc falu lakosságának. Emellett itt tartjuk gyűléseinket, ünnepségeinket. Építettünk a csarnok mellé egy automata tekepályát, s rövidesen készen lesz a szauna is. A terveink közt szerepei egy uszoda is. Egyébként egy tornacsarnok építéséhez annak idején nem kaptuk volna meg az engedélyt az építőipari kapacitás és az építőanyag-ellátás szűkössége m iatt... — ön harminc éve tsz-el- nök. Meddig szól a megbízatása? — A tagság háromévenként választja újra 'az elnököt, a főkönyvelőt és a 27 itagú vezetőséget. — Árulja el, mennyit keres? — Évente 21-22 ezer márka a keresetem ... A szerző felvételei Hornok Ernő
