Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. JÜNIUS 27., HÉTFŐ Ära: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Befejeződött a Kisosz tisztújító közgyűlése Tudományos tanácskozás a szerkezetátalakításról Szombaton Budapesten be­fejeződött a Kiskereskedők Országos Szervezetének tiszt­újító országos küldöttgyűlé­se. A tanácskozás második napján a vitában felszólalt Marjai József miniszterel­nök-helyettes, kereskedelmi miniszter is. Marjai József az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntöt­te a jelenlevőket, majd ar­ról szólt, hogy gazdasági elő­rehaladásunk feltétele a re­form következetes kibonta­koztatása, elkötelezett foly­tatása. Csak a gazdálkodás valamennyi elemének har­monikusan illeszkedő válto­zásával érhető el a piaci mechanizmusok erősítése, növelhetők az importforrá­sok, és alakítható ki egyen­letesebb keresleti-kínálati helyzet a belső piacon. A kiskereskedelmi forga­lom alakulását elemezve el­mondta, hogy az év első öt hónapjában a múlt év azo­nos időszakához képest vál­tozatlan áron számítva 6 százalékkal kevesebbet vá­sárolt a lakosság. A ma­gánkereskedelem viszont eb­ben az időszakban is dina­mikusabban fejlődött: nőtt a kiskereskedők által eladott áruk értéke és mennyisége. A továbbiakban utalt ar­ra, hogy a magánszektor egyre erősödő és sokoldalú versenytársként van jelen a hazai piacon. Az elmúlt öt évben a kiskereskedők együt­tesen mintegy nyolcmilli­árdnyi forintot fektettek be üzlethálózatuk fejlesztésébe. A kiskereskedői létszám az idén nem változott ugyan érdemben, de olyan jelensé­gek is tapasztalhatók, ame­lyek mindenképpen figyel­meztetők a gazdaságirányí­tás számára. Mint ahogy ar­ra a Kisosz vezetésének jelentése is rámutatott, az elmúlt öt évben 39 ezer új magánkereskedői működési engedélyt adtak ki, ám 21 ezren visszaadták jogosítvá­nyukat. A változás, az át­rendeződés önmagában ter­mészetes jelenség, a gazda­ságot serkentő tényező, s a vállalkozás magában rejti a bukás kockázatát is —• mondta. Ugyanakkor e je­lenség mögött nemcsak a kellően át nem gondolt be­fektetés, a nem kielégítő szakmai hozzáértés, esetle­ges hazárdírozás húzódik meg, hanem minden bi­zonnyal a szabályozás gyen­geségei, következetlenségei is... Á küldöttgyűlés zárt ülé­sen megválasztotta a Ki­sosz 15 tagú országos el­nökségét és az 5 tagú or­szágos ellenőrző bizottságot. A Kisosz elnöke dr. Ba- radlay György. A Kihívások-válaszok — Szerkezetátalakítás-foglal­koztatás címmel a lillafüre­di Palota Szállóban zajló nemzetközi tudományos kon­ferencia szombati, második napján az előadások sorát Hoós János miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke kezdte. A magyar gazdaság jelen­legi helyzetét és belátható perspektíváit alapvetően az határozza meg — hangsú­lyozta —hogy egyidejűleg kell eleget tenni a stabilizá­ciós és a kibontakozást meg­alapozó feladatoknak. E ket­tős szorítás a legjelentősebb kihívás, amivel a magyar gazdaságnak szembe kell néznie. A megoldási eszköz- rendszer alappillére a re­form következetes, gyakor­lati kibontakoztatása. Fon­tos a fordulatot megalapozó szerkezetátrendezési folya­mat felgyorsítása. Ebben a műszaki fejlesztésnek van kiemelt szerepe. A nemzetközi tanácskozás következő előadója Halmos Csaba államtitkár, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnöke az új munka­helyek teremtésének lehető­ségeit elemezte. A teljes és hatékony foglalkoztatás át­menetileg sem valósul meg az elkövetkező néhány év­ben — mondotta. A munka­erőpiacon nagy minőségi változás zajlik. Berecz Frigyes ipari mi­niszter előadásában a struk­túraváltás hazai tapasztala­tairól és feltételeiről szólva elmondta, hogy hazánk nem csupán a termékek színvo­nalában, minőségében, ha­nem megbízhatóságában sincs az élvonalban. Elma­radott a magyar ipari tech­nológia. A termékek előállí­tási költsége magas, így az árak sem versenyképesek. A gondok egyik legfőbb okát abban jelölte meg, hogy re­formlépéseink bevezetése mellett számos korábbi, túl­haladott módszer is megma­radt, s hat ma is. Pedig csak az összes lépés következetes véghezvitele járhatott volna eredménnyel. Az előadó ezután a ma­gyar gazdaságfejlesztés kö­vetelményeiről szólt. A töb­bi között arról, hogy az ed­diginél lényegesen gyorsab­ban és kevesebb hibával kell követni a piac jelzéseit. A kormány a jövőben a köz­vetlen beavatkozás helyett irányvonalat kíván adni a gazdálkodóknak, s szabá­lyozni a gazdálkodás fő fo­lyamatait, de úgy, hogy ki­számítható erőteret hozzon létre a vállalatok körül. A tudományos konferen­cia vasárnap fejeződött be. vei ezelőtt Gyulán zászlót bontott mozgalomnak van utánpótlása is, a gyulai együttes gyermekcsoportja, a Cimborák lépett színpadra. A szolnoki MÁV-fűtőház táncosai is felléptek egykor, azon az első fesztiválon. Jogutódja, a szolnoki Tisza táncegyüttes — s az ezután fellépők zöme — így, nem véletlen kapott meghívást e hétvégi eseményre. Szatmári, kalotaszegi és jászkun ko­reográfiát mutattak be, hogy aztán átadják a helyet —• a színpad külön mélta­tást érdemel — az őket kö­vető csoportnak, a debrece­ni Hajdú táncegyüttesnek. „Amikor a legények ksto- náriak mennek.” Ez volt az első, általuk bemutatott szám címe, majd a kalota­szegi és a nyírségi táncha­gyományokból adtak ízelí­tőt. A Vasas Központi Mű­vészegyüttes méltán érde­melte ki országos és nem­zetközi jó hírét. Ezúttal is érdekes^ szép — kissé meg­hökkentő — koreográfiát mutattak be, mely az ötve- 0nes évek társadalma elé tartott görbe tükröt. És ez­tán jött az igazi „nagyágyú”: az Okisz Erkel Központi Művészegyüttes Molnár Ist­ván koreográfiáját, a Ma­gyar képeskönyvet mutatta be a közönségnek, nagy si­kerrel. Az est zárásaként Szigeti Zoltán, a városi tanács el­nökhelyettese a részt vevő együttesek képviselőinek emlékül kerámiákat adott át, melyeket ez alkalomra ké­szített Takács Győző. A gála műsorát vasárnap délelőtt ismét láthatta a kö­zönség a tószínpadon. A fesztivál — se táncos hét — zárásaként, a Várszínház rendezésében, az Állami Né­pi Együttes tartott előadást vasárnap este a tószínpa­don. N. Á. Jubileumi néptánctalálkozó Gyulán Ez a hét már csak ilyen volt a Gyulai Várszínház­ban. Dúskálhattak a bősé­ges kínálatból mindazok, akik szeretik a táncot. Már a június 21-i megnyitón az Állami Népi Együttest lát­hattuk, aztán jött 22—23-án a Székely fonó és a Pécsi Balett vendégjátéka. Bőm Miklós koreográfiáját, a Bet­lehemest — melyet a gyulai és a békéscsabai együttes mutatott be — 24-én lát­hattuk először, s minderre, felkerült a „korona”, mert az volt a szombati, jubileu­mi néptáncfesztivál... Zavarban van e sorok író­ja, ha a szombati eseménye­ket próbálja összefoglalni, hiszen annyi minden történt ezen a délutánon, s mind hosszas méltatást érdemel. Nem véletlen, hogy az esti előadás közönsége mellett so­kan ott tolongtak még, mi­kor a fesztiválra érkezett együttesek menettánccal — hogyan is másként? — meg­érkeztek a vár elé. A helyi­ek, a vendéglátó együttesek rögtönzött táncházzal gyö­nyörködtették el a nézőiket, majd a békéscsabai ifjúsági fúvósok foglalták el a vár előtt felállított színpadot, hogy játékukkal szórakoz­tassák az érdeklődőket, s hogy lélegzetvételnyi ideje maradjon a Balassi és a Körösi néptáncegyüttes tag­jainak. Rájuk is fért ez a kis pihenő, hiszen fél 9-kor kezdődött a Betleiiemes, melyet e két együttes, s ifjú színészjelöltek adtak elő. Bőm Miklós rendező­koreográfus elégedett lehet e „kooperációval”, hiszen eredménye egy igazán látvá­nyos, szép produkció lett. Érdemes volt végignézni, csakúgy, mint az ezt követő gálaműsort a tószínpadon... Pesovár Ernő, a Magyar Néptáncosak Országos Ta­nácsénak elnöke — aki ré­szese volt az egykori, 1948-1 as fesztiválnak — tartotta a megnyitó beszédet. Szólt a negyven évvel ezelőtti or­szágos fesztivál és verseny jelentőségéről és arról, mi­lyen helyet foglal el kultu­rális életünkben, napjaink­ban a néptáncmozgalom.1 Azt, hogy mennyit fejlődött ez alatt a négy évtized alatt, nem .kellett elemeznie, hi­szen az ezt követő másfél órában magunk is láthat­tuk. Nyisztor Györgyre emlé­kezve, a békéscsabai és a gyulai együttes a méhkeré­ki táncokkal nyitott, majd hogy lássuk: a negyven év­Nagy sikert aratott fa Betlehemes a várban ... Fotó: Béla Ottó Javában tart a kombájnok felújítása, ellenőrzése az aratásra a Gyomaendrődi Lenin ,Tsz-ben Fotó: sarkad! László Befejeződtek a határszemlék Kedvező terméskilátások A mai nappal belépünk Péter, Pál hetébe. A hagyo­mányok szerint ebben az időben kezdték meg az őszi árpa aratását. Az idén némi­képp késik a természet, ezért csak néhány hét múlva kez­dődik az igazi nagyüzem, a búza betakarítása. A várható terméskilátásokról, a nö­vénytermesztés helyzetéről érdeklődtünk a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán. Mint Hankó László osz­tályvezető-helyettes elmon­dotta, befejeződtek a körzeti határszemlék a megyében. A szakemberek véleménye sze­rint kedvező termés várható. Természetesen még figye­lembe kell venni azt is, hogy sokszor hál kint a búza. Ebben az évben Békés me­gyében több mint 140 ezer hektár kalászos vár betaka­rításra. A legjelentősebb ga­bonanövény továbbra is az őszi búza, amelyet 125 ezer hektáron termesztenek a gaz­daságok. Jó néhány nagy­üzemben már befejeződött a gépszemle, másutt még ezekben a napokban tartják ezt a fontos eseményt. A csapadékos időjárás kedvez a gombafertőzésnek, néhány területen már megjelent a fusárium, ellene megtették a szükséges intézkedéseket a, szakemberek. A hagyományoknak meg­felelően az északi megyékből most is érkeznek kombájnok Békésbe, segítve ezzel a gyorsabb, veszteségmentes aratást. Az Agrotek által meghirdetett kombájn gép­bérleti akció sikerrel zárult, valamennyi gépet bérbe vet­ték a gazdaságok. A betaka­rító kapacitás bővítése érdekében jó lenne, ha újabb kombájnokat tudnának be­vonni az Agroker-vállalatok ebbe az akcióba. Megfelelő ütemben halad a borsó betakarítása, eddig igen jó minőségű a termés. Szépen fejlődnek a kapás növények is, különösen a ku­korica- és a napraforgótáb­lák mutatnak biztató képet. A cukorrépa-állományok kö­zepes fejlettségűek, elsősor­ban a kelés utáni lehűlés miatt. Megalakult a Tudományos Dolgozók Szakszervezete A tudomálhyos kutatóinté­zeti dolgozók érdekképvise­letének. érdekvédelmének fo­kozására szombaton Buda­pesten megalakult a Tudo­mányos Dolgozók Szakszer­vezete. Az eseményen — a C7ArP Irrtrrrvonfi 1 Oitr ián ■ résztvett és felszólalt Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. A szervezet létrehozásáról az alapító küldöttértekezlet döntött, meghatározva prog­ramját, szervezeti és műkö­dési szabályzatát, s megvá­lasztotta a szakszervezet tisztségviselőit. A küldött- gyűlés 9 fős elnökséget vá­lasztott : tagjai funkciójukat társadalmi munkában látják el. Az egyenlő jogú elnök­ségi tagok döntenek a soros elnök személyéről. A szerve­zet a magyar szakszerveze­tek keretében önállóan mű­ködik. A küldöttértekezleten Szat- máry Zoltán, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet főigq^- gató-helyettese a szakszerve­zeti mozgalom tartalmi, szer­vezeti megújulásának szük­ségességét indokolva rámu­tatott: az újító szándékú tö­rekvés egyik állomása a Tu­dományos Dolgozók Szak- szervezetének létrehozása. A szervezeti megújulás lehető­ségeit több változatban ter­jesztették a 8500 fős kutatói tagság elé. A többség a Tu- dosz létrejöttét támogatta. Magyar sugárfurrás kobaltágyúkhoz Már országunkban is elő Lehet állítani a kobaltágyúk sugárforrásait, amelyeket ed­dig külföldről szerezték be. A Magyar Tudományos Aka­démia Izotóp Kutató Intéze­tében, az általuk kidolgozott technológiával, külföldi alap­anyagból teleterápiás ko- balt-60 sugárforrást készí­tettek. A kísérleti gyártást márciusban fejezték be, s a napokban megkezdték az új sugárforrások beszerelését. Áz első ilyen jellegű hazai sugárforrással a budapesti Országos Onkológiai Intézet­ben és a Weil Emil Kórház­ban, valamint a győri, a mis­kolci és a pécsi kórházban levő kobaltágyút töltik föl. Amint az intézet kutatói el­mondták, ha lehetőség adó­dik további alapanyag-vásár­lásra, az intézet a jövőben elláthatja sugárforrással az ország gyógyintézeteiben le­vő mindegyik kobaltágyút, így sokkal kevesebb devizát kell fizetni, mintha az egész sugárforrást nyugati ország­ból vásárolnánk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom