Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-07 / 236. szám
1 1987. október 7., szerda 9----------------------------------------------------------------------------------------------------1 wmUUKTívCI „15—20 ezer idős emberről próbálunk gondoskodni...” Tenni a nyugdíjasokért Beszélgetés lávorcsik Bélával, a megyei nyugdijastanács titkárával Egy régi szólás szerint egy nemzet önbecsülésének fokát jelzi, hogyan és menynyiben törődik, gondoskodik az idősekről, a munkában, években megfáradot- takról. Ne áltassuk magunkat: nem éppen a legjobb bizonyítványt lehetne rólunk kiállítani . .. Persze, vannak jó példák, kezdeményezések is. Egyike a Békés Megyei Nyugdíjastanács; legalábbis ezt a nevet választotta két esztendővel ezelőtt, amikor megalakult. A parányi múltról, a jelenről és a talán ígéretesnek is nevezhető múltról beszélgettünk a bizonyos értelemben egyesületi keretek között tevékenykedő szervezet titkárával, Jávor- csik Bélával, aki főállásban a nagyszénási Czabán Samu Művelődési Ház igazgatója. — Hadd kezdjem némi személyeskedéssel. önről tisztelői és barátai — közéjük számítva munkatársait is — azt tartják, hogy már- már megszállott, de mindenképpen elkötelezett munkása az idősek körében végzett, sokszor alapvető szociálpolitikai termékenységet is kényszerből felvállaló közművelődésnek; bírálói — ha úgy tetszik: ellenségei — szerint pedig ön ezt és nem a közművelődés egészére kiterjedő munkáját tartja elsődlegesnek. — Már magam Sem nagyon emlékszem rá, mikor is kezdődött el ez az egész. Most mondjam azt, hogy végeredményben bárki a megyéből elvállalhatta volna és végezhetné ezt a munkát, amit a szakmában mi úgy nevezünk: a nyugdíjas- korúak közművelődésének bázistevékenysége?! De ne részletezzük: amikor a megyei tanács művelődési osztályának jóváhagyásával ezt a megyei módszertani koordinációs feladatot az intézményünk a Megyei Művelődési Központtól megkapta, még senki sem gondolhatta, hogy nyugdíjastanáccsá válik. Különben az4 ötlet nem tőlünk és nem munkatársaimtól, hanem a csaba- csüdi nyugdíjasklub vezetőjétől, Jansik Györgytől származik: három évvel ezelőtt egy módszertani megbeszélésen vetette fel: ha a fiataloknak lehet megyei klubtanácsuk, az öregeknek miért nem? Ha nem is zökkenőmentesen, de 1985-ben megalakulhattunk. — Az ifjúsági klubtanácsról nemigen lehet azt elmondani, hogy fénykorát éli, ugyanakkor a nyugdíjasoké egy-egy — alkalmanként akár több ezer embert megmozgató — rendezvény kapcsán gyakran szóba kerül . . . De hát egyáltalán: mit is tűzött zászlajára ez a tanács? — Félreértés ne essék: a névből' nen\ lehet és nem szabad következtetéseket levonni. Ügy is fogalmazhatnék: nem ez számít, hanem az. hogy ma Békés megyében 142 nyugdíjasközösség létezik, vagyis 7.7 klub, félszáz idősek pihenőotthona és 15 szociális otthon. Valamennyiről tudunk, számon tartjuk tevékenységüket. Nem vagyunk „tanács”, csupán egy olyan hangsúlyozottan közművelődési, módszertani szervezet, amely társadalmi jellegű, bázisszervünk mellett fejti ki tevékenységét. Feladata, hogy a munkájába önkéntesen bekapcsolódó szervezett nyugdíjasközösségek közművelődési, tartalmas szabadidő-eltöltési tevékenységének megalapozását, létezését, fejlesztését támogassa, szervezze és orientálja. De gyorsan hozzá kell tennem, hogy nem feladata a nyugdíjasok érdekvédelme. Ugyanakkor a hónapok sodrásával ránk kényszerül az is, hogy a szervezett közösségek érdekében koordináló, közvetítő szerepet töltsünk be. — Hallhatnánk néhány példát? — A közelmúltban folytattunk tárgyalásokat a Körös Volán Vállalattal. A közösségek régi gondja, hogy egy-egy kirándulásukhoz — erőforrásaikhoz, jövedelmükhöz mérve — csak horribilis összegért kapnak autóbuszt. Azt szerettük volna elérni, hogy a nyugdíjasszelvények felhasználásával — a közösségek tagjai akár többet is áldoznának erre a célra; ők is javasolták! — (Archív felvétel — fotó: Gál Edit) például féláron kaphatnák meg a járművet. A vállalat — bár biztos vagyok jó szándékában — el kellett hogy hárítsa javaslatunkat azzal, hogy ennek kivitelezése központi döntést igényel. Addig ezt a kedvezményt csak akkor tudja biztosítani, ha a közösség által igénybe vett útvonal a menetrend szerintivel egyezik. Könnyen belátható, hogy egy-egy kirándulásnál ez így teljesíthetetlen, már csak a töméntelen átszállás miatt is ... HatVan-hetven évesekről van szó! Persze, bízom abban, hogy szavunk talán elér az illetékes kormányzati szervig is. Hiszen éppen azokat a napo- kat-heteket éljük,, amikor sorra születnek az oly régen várt központi döntések az idősek gondjainak részbeni megoldására. — De nyilván van olyan példája is, amikor a siker fémjelezte tevékenységüket! — Hangsúlyozni szeretném, hogy a nyugdíjastanács társadalmi szervezet, amely legfeljebb csak javasolhat. Mi taggdás, ezért is esett jól valamennyiünknek — akikre a közösségek tagjai a vezetést bízták — a kaszaperi eset. Nos, itt sokáig kihasználatlanul működött az öregek napközije — új nevén: idősek pihenőotthona —, s ezzel a ténynyel — ismerve a település sajátosságait — igencsak ellentétesek voltak a mi tapasztalataink. Jelzésünkre mára már újra nőtt a szolgáltatásokat igénybe vevő idősek száma, s némiképpen a feltételek is kedvező irányba változtak ... — A minap a Magyar Népművelők Egyesülete VI. vándorgyűlésén igen nagy elismerést arató korreferátumában mondta el a megyei nyugdíjastanács működését. A hallgatók sorában nem kevesen voltak olyanok is, akik csodálkozva figyelték a Békés megyei tapasztalatokat. Ennyire új ez a kezdeményezés? — Tudomásom szerint hazánkban a Békés megyei az egyetlen ilyen formában. Több megye kérte már el alapiratainkat — feltehetően azzal a szándékkal, hogy hasonlót szeretne létrehozni. Sajnos, ennek szakirodalma sincsen. Ha úgy tetszik, mi vagyunk az úttörők; saját hibáinkból kell tanulnunk. Magam sem értem, hogy 1987-ben ennyire elhanyagolt lehet ez a terület! Pedig nyilvánvaló, hogy egyrészt a közművelődésünk közönségének mintegy felét a nyugdíjaskorúak teszik ki, másrészt természetesnek tűnhet, hogy figyelmünk rájuk irányul. — Mindebből feltételezhető, hogy a nyugdíjastanács működése zavartalan megyénkben. — Sajnos, koránt sincs így! Felsorolni is hosszú lenne, hány társadalmi, politikai és állami szervezet volt ott alakulásunknál. Mára csupán a megyei tanács művelődési osztálya és a Békés Megyei Művelődési Központ az, amelyik anyagi-erkölcsi támogatását megadja. Pedig „csak” 15- 20 ezer idős emberről próbálunk gondoskodni, illetve a társadalmi gondoskodást szerény lehetőségeinkhez mérten koordinálni, praktikusan szervezni. Tévedés ne essék: a nyugdíjastanácsnak nem százezrekre van szüksége tevékenységéhez — bár ennél több is jó lenne, hiszen ezt a pénzt a méltán közkedvelt megyei rendezvényeinkre fordíthatnánk és akkor talán az idős embereknek nem kellene részvételi díjat fizetniük: de hát ez egyelőre csak álom ... —, hanem csak annyira, hogy a levelezés, a minden bürokratikus eljárástól mentes ügyvitel anyagi fedezetét biztosíthassuk. Valamennyien, akik a tanácsban dolgozunk, azt társadalmi munkában, minden ellenszolgáltatás nélkül tesszük. Ne kérdezze meg, miért! Érzelmekről aligha lehetne a szó eszközével kommunikálni.... Nemesi László n népek kultúrájának része Verdi filmen, bélyegen A filatelista öröme nem csak a hiányzó darabok megszerzésében rejlik, mert ugyanilyen érzés, ha aktuális témájú bélyegre bukkan gyűjteményében. Szinte nincs olyan témakör, esemény, amiről meg ne emlékezett volna Földünk valamelyik állama bélyeggel is, lehetőséget teremtve, hogy párhuzamokat keressünk jelenünk művészetével. Szép példa erre Renató Castellani Verdi életéről készített magával ragadó filmsorozata, amelyet az elmúlt hetekben láthattunk a televízióban. Ehhez a friss élményhez kapcsolódnak a képen látható bélyegek. Mindhármat egy arab emírség, Ras al-Khaima postája bocsátotta ki. A zeneszerzőket ábrázoló festménysorban jelent meg Verdi öregkori portréja. A festmény Giovanni Boldi- ni (1842-1931) olasz impresszionista festő alkotása. Egyéni stílusa a finom szín- harmóniára épült. A további két bélyeg a nagy sikerű operákat bemutató sorozatból származik. Verdi: Aida és Othello című műveinek egy-egy színpadi részletét láthatjuk a képen. Természetesen a világ bélyegkiadó országai ennél sokkal több, a Verdi életművel foglalkozó bélyeget jelentettek meg. így a Magyar Posta az 1967-es Operák sor 1 Forintos címletén, a Don Carlos egyik jelenetével tisztelgett a nagy zeneszerző emléke előtt. A filatélia nem veheti fel a versenyt olyan alkotásokkal, mint az említett filmsorozat, de mivel a bélyeg is a népek kultúráját viszi el milliók kezébe, talán hozzátesz valamit Verdi halhatatlanságához. Verrasztó Gábor Felavatták Erdei Ferenc szobrát Gárdonyban ötven évvel ezelőtt találkoztak Makón a márciusi front vezetői és fogalmazták meg a makói kiáltványt. Erdei Ferencnek kezdeményező szerepe volt ebben, és az ezt követő írói est megszervezésében, amelyen többek között jelen volt Illyés Gyula, Veres' Péter, Fája Géza és Erdei Ferenc. Dicséri ez az esemény Makó önálló függetlenségi szellemű polgárait is, akik a haladás és a hazafiasság eszméjét jól tudták egyeztetni. Méltán fogalmazta meg a makói kiáltvány ezt a mondatot: „E népet érettnek és hivatottnak tartjuk arra, hogy önmagát kormányozza.” Ä márciusi front makói kiáltványának ötvenedik évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront gárdonyi üdülőjének parkjában hétfőn délelőtt avatták fel Rajki László orosházi születésű, Szentendrén élő szobrászművész Erdei Ferencet ábrázoló szobrát. Márton János, a népfront elnöke méltatta a jeles férfid életét, munkásságát, aki parasztpolitikusként kezdte és fejezte be pályafutását. Azok az értékek, amelyekért élt és alkotott, a közösségi lét, a szövetkezés és szövetség gondolata, a műveltség és gazdálkodás szív-vér kapcsolata, a szakmai, emberi nyitottság és méltóság, újra hangsúlyokat kap. Gondolatai, eszméi mai cselekvésünkhöz is megbízható vezérfonalat adnak. Szobránál a párt, a Magyar Tudományos Akadémia, a MÉM, a TOT, Bács- Kiskun és Csongrád megye képviselői, Makó vezetői, a család tagjai helyezték el a hála virágait; A HaSafias Népfront nevében Kállai Gyula elnök, Márton János alelnök és Pozsgay Imre főtitkár koszorúzott. z. e. Szépen magyarul Kemping és társai Két évtizede még alig ismertük ezt a szót. Az átvételt követő időkben in- káb arról vitatkoztunk, hogy az eredeti angolnak megfelelően (camping), vagy magyarosan írjuk-e (kemping). Hamar meghonosodott a nyelvünkbe!), és a nyelv- használat eldöntötte a vitát. A kemping szó életrevalóságát bizonyítja az is, hogy hamarosan szócsaládot „alapított”. Képzett alakjai: kempingezik, kempingező, kempingezés. Szóösszetételekben viszont már igen gyakran fordul elő, akár idényben, akár máskor. A kempingezni szándékozó turista először a kempingirodába megy, ahol a kempingvezetőtől megtudja, hogy kempingsátorban, vagy kempingház ban tölti-e az éjszakát. Szó lehet arról is, hogy kempingágyat vesz igénybe. Étkezni általában a kempingétteremben, vagy a kempingbüfé ben lehet. Feketét is ihatunk, ha nem hoztunk volna magunkkal kempingkávéfőzőt. A kemping területén — kivéve az autós kempinget — kempingkerékpárral közlekedhetünk. Ha kellemes az idő, célszerű kempingnadrágot viselni. Természetesen ezeknek a kempingfelszereléseknek akkor sem változik meg a nevük, amikor már nem a kemping területén használjuk őket. Napozhatunk kempingnadrágban otthon is, bevásárolni is járhatunk kempingkerékpárral (-biciklivel). Ettől még nem leszünk kempinglakók. Vannak olyan emberek is, akik' nem a hivatalosan engedélyezett és működő kempingekben szállnak meg. hanem — enyhén szólva — maguk gondoskodnak kempingről, így nem fizetnek kempingdíjat. Ök a zugkempingező k (alighanem a zugkereskedelem, azaz a nem engedélyezett kereskedelem mintájára alakult e kifejezés). Akik a kempingben pihenni akarók nyugalmát zavarják, azok a kempingkalózok. Az állandóvá vált összetett szavakon kívül alkalmi kifejezések is megtalálhatók. Csak néhányat említsünk a sok közül: kempingszerelem (olyan szerelem, amely a kempingben' szövődött), kempingbarátság (a kempingben kötött barátság), kempingbébi (a kempingben fogant gyermek), és ide tartoznak a különféle árucikkeknek a (többnyire gyorsan változó) nevei is, stb. A kempingidény elmúltával kempingzárás következik a hazai kempinghálózatban. S bizonyosak vagyunk benne, hogy a jövőben is tovább bővül majd a kemping szócsaládja (még ha alkalmi megfelelőkkel is). Napjainkban már egyáltalán nem vita tárgya az, hogy ez a szó idegen-e, vagy sem. Bárkit megkérdezhetünk, az utóbbi mellett fog dönteni. És igaza is van. Egyrészt azért, mert az idegenszerűséget már nem érezzük rajta, másrészt azért, mert beilleszkedett nyelvünk rendszerébej és szócsaládot is „alapított”. Jobbat nem tudunk helyette, s felesleges lenne egy másikkal felcserélni. Mizsér Lajos A gyulai Körös néptáncegyüttes július végétől augusztus közepéig Hollandiában és Belgiumban vendégszerepeit. Ot nemzetközi folklórfesztiválon léptek fel, sikereikről a legkülönbözőbb sajtótudósítások tanúskodnak. Belgiumban két hetet töltöttek, huszonkét alkalommal léptek pódiumra, két nagyszabású táncfesztiválon. Képünk: az egyik hollandiai fellépés, ez volt a villőzőtánc, melyet „zöldágjárásnak” is mondanak
