Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

1987. október 17., szombat SPORT SPORT SPORT Ma: Békéscsaba—Tatabánya Akad törlesztenivaló A hét végén élcsapataink tovább folytatják pontvadá­szatukat. A labdarúgóegyüttesek a következő párosítás­ban lépnek pályára. Szombat: Bcs. Előre Spartacus— Tatabányai Bányász, 13.30, Szilágyi S. (Drigán, Plasek), Kaposvári Rákóczi—Ü. Dózsa, 13.30, Haladás VSE—Sió­foki Bányász, 13.30, Pécsi MSC—Bp. Honvéd, 13.30, Va­sas—MTK-VM, 16.00, Rába ETO—Debreceni MVSC, 16.00. Vasárnap: Ferencváros—Zalaegerszegi TE, H.00, Váci Izzó—Videoton SC, 13.30. I ________________:_ — Az idényben gyengélke­dő Videoton otthonában a békéscsabaiak döntetlen eredményt értek el. Sajnos, az 5. percben már két csabai labdarúgó megsérült a kímé­letlenül játszó vendéglátók jóvoltából. Szekerest le is kellett cserélni, Gulyás ki­tartott az összecsapás végé­ig. A kapus sérülése komo­lyabb, mint ahogy azt hittük — mondta Csank János ve­zető edző —, a hétközben a sportkórházban meg is mű­tötték a térdét. Három-négy hét múlva kezdheti meg az edzéseket. A héten a munka a meg­szokott mederben folyt, vi­szont a kapuskérdést meg kellett oldani, átmeneti idő­re. Póta László, az Eger ka­pusa került Békéscsabára, cserébe — erre a rövid idő­re — Lente Lajos próbálja megoldanj az Eger SE bal ol­dali csatárproblémáját. Ma az NB I legveszélye­sebb, gólerős csatársorával rendelkező Tatabánya ellen lépünk pályára. Nehéz mér­kőzésre számítok, remélem azonban, a döntetlennél rosz- szabb eredményt nem érünk el. Ottlakán „besárgult”, így nem áll rendelkezésre, épp­úgy, mint az ifjúsági váloga­tott Bánfi és Belvon sem. A kezdő csapat a következő ke­retből kerül ki: Baji, Póta, Krasnyánszky, Csató, Fabu- lya, Szenti, Csanálosi, Kanál, Gruborovics, Tamás, Ador­ján, Kurucz, Szekeres, Arky. Szarvas. MÉRLEG T.-bányán Bcs.-n 1974—75 1—0 2—1 1975—76 2—2 0—3 1976—77 2—0 1—0 1977—78 2—2 0—0 1978—79 1—0 1—1 1979—80 2—0 2—0 1980—81 1—0 0—1 1981—82 2—1 0—2 1982—83 2-2 0—3 1983—84 Bcs. az NB II-ben 1984—85 2—0 1—0 1985—86 6—1 3—1 1986—87 2—0 0—4 Az eredmény a pályaválasz­tó szemszögéből értendő. Vívó kupasiker Hódmezővásárhelyen Immár ötödízben rendez­ték meg Hódmezővásárhe­lyen a Csomorkány Kupa el­nevezésű úttörő vívóver- senyt, amelyen 11 egyesület fiataljai mérték össze tudá­sukat leány és fiú tőr, vala­mint kard fegyvernemben. Az egyesületeket az elért eredmények és a rajthoz ál­lók száma alapján pontozták. (A legtöbb pontot elért egye­sület birtokolhatja egy évig a vándorserleget,) Az első napon a lányok léptek pást­ra. Az 51 fős mezőnyből négy békéscsabai lány verekedte be magát a 9-es döntőbe. Itt is jól forgatták pengéjüket, így végül a dobogó mindhá­rom fokára lila-fehér mele­gítés lányok állhatták föl. Az aranyérmet Márton Katalin nyakába akasztották, Han- czár Tímea a második, ''Ha­rangozó Krisztina a harma­dik helyen végzett. Kresnya- vi csak rosszabb találat­aránnyal szorult a hatodik helyre. Márton Kati tiszte­letdíjként az Alföldi Porce­lángyár kávéskészletét ve­hette át. Másnap a fiúk folytatták a jó szereplést: 53 induló közül három békéscsabai jutott a döntőbe. Fekete Gábor ezüst­érmet szerzett, Mihalek Zol­tán 4., Árvái Norbert 9. lett, ugyanitt a gyulai Svékus lett a 6. A Csomorkány Kupát idén először a Békéscsabai Előre Spartacus nyerte. JtL A kupasiker „kivívói”. Balról: Árvái Norbert, Mihalek Zol­tán, Fekete Gábor, Márton Katalin, Harangozó Krisztina, Hanczár Tímea Fotó: Gál Edit Megyei ifjúsági és sportaktfva Békéscsabán II versenysportnak a társadalmi fejlődéssel összhangban kell gyarapodnia! (Folytatás az 1. oldalról) szolgálják. A tagok kezde­ményezésére alapozva kü­lönböző tevékenységek együttes gyakorlása céljából jönnek létre önfenntartó jel­leggel, önálló jogi személyi­séggel. Kérjük a jelenlevő­ket, hogy amennyiben kör­nyezetükben ilyen kezdemé­nyezéseket tapasztalnak, se­gítsék azok kibontakozását. Ilyen új jellegű diáksport­egyesületek alakultak már 1986-ban az oktatási intéz­ményekben, de a kibontako­zás lassú volt, sok volt a bizonytalanság. El kell is­mernünk, hogy az első lé­pések nem a legjobban si­kerültek, hiányzott az egy­séges értelmezés, mely sok esetben napjaink tevékeny­ségére is kihat. Igen ko­moly vitát és vihart kavart a központi pályázati rend­szer, melynek eredménye az lett, hogy megyénk kevés központi támogatásban ré- j szesült. 1987 januárjában a megyei ifjúsági és sportosz­tály a művelődési osztállyal és a megyei KlSZ-bizottság- gal együtt intézkedési ter­vet dolgozott ki a diáksport fejlesztésére, az irányító testületek határidőre törté­nő megalakítására. Ennek nyomán 1987. március 31-ig hét városban, két városi jo­gú nagyközségben és egy megyei irányítású nagyköz­ségben alakult körzeti, il­letve városi diáksportbizott­ság. Ez év áprilisában pe­dig megalakult a Békés Me­gyei Diáksporttanács. Ezek a szervezetek hivatottak a vá­rosi és a megyei diáksport­feladatok irányítására. Ter­mészetesen ehhez az állami szerveknek meg kell adni a megfelelő támogatást. Nap­jainkban a 142 oktatási in­tézményből 74 helyen ala­kult diáksportkör, 16 he­lyen diáksport-egyesület, egy ! pedig területi jelleggel. A mai napig is tartózkodó ál- láspont alakult ki az intéz­mények részéről a diáksport­egyesületek alakításával szemben. Pedig meggyőző­désünk, hogy a diáksport­egyesület a diáksportkörnél fejlettebb szervezet, mely több önállóságot biztosít a diákoknak, és jobban segíti a diákönkormányzat kibon­takozását. Az elkövetkezen­dő időben felül kell vizsgál- hi, hogy mely intézmények­ben érettek meg a feltételek a diáksport-egyesületek ala­kítására. A jövőben a leg­fontosabb feladat, hogy elő­térbe kerüljön a tartalmi munka erősítése. Arra kell törekedni, hogy az iskolák a házi- és városi bajnoksá­gokra helyezzék a fő hang­súlyt. Itt ugyanis kevés ki­adással lehet sok diákot megmozgatni. Szakítani kell a régi gyakorlattal, hogy csak az országos versenyre történő feljutás kerüljön a diáksport középpontjába, mert ezáltal csak a diákok kis csoportjával foglalkozná­nak és nem a nagy töme­gekkel, törekedni kell továb­bá arra, hogy a diáksport ne szűküljön le csak a test­nevelő tanárok feladatává, az egész oktatási intézmény életének szerves részét ké­pezze. A munkának tárgyi hátteret kell biztosítani, be­vonni a szülőket, a patro­náló üzemeket is. A szabadidős sportfelada­tokat a társszervekkel együttműködve összességé­ben eredményesen hajtottuk végre. Nőtt a szabadidős sportban részt vevők száma, főleg a kötetlen testedzési formában. Jelenleg a lakos­ság mintegy 25 százaléka sportol kisebb-nagyobb rendszerességgel. Az 1977-ben meghirdetett Edzett Ifjúságért mozgalom pozitív változást eredménye­zett a megye szabadidős sportjában, ugyanakkor nem tudta felszámolni azon alap­vető ellentmondásokat, me­lyek hosszabb életűvé tették volna. Napjainkig sem a szabadidősport hagyományos formái, sem az Edzett Ifjú­ságért mozgalom nem tu­dott olyan eredményt biz­tosítani, amely a közgon­dolkodásban a testkultúra megítélését olyan szintre emelte volna, hogy az a la­kosság többségénél a rend­szeres cselekvésben — spor- t tolásban — realizálódjon. A gyakorlati tapasztalatok és elemzések alapján mindin­kább világossá vált, hogy szabadidősportunk rendez­vénycentrikus, és hiányzott az egységes szervezeti fel­építés. Az elmondottakat i figye­lembe véve a megyei párt v. b. 1985. november 27-i, és a megyei tanács v. b. 1985. decemberi 10-i határozata .alapján a megyében a sza­badidősport új szervezeti rendszerét kezdtük kiépíte­ni. Ennek nyomán már je­lenleg 80 új szervezet tevé­kenykedik. A Békés Megyei Tanács V. B. Ifjúsági és Sportosz­tálya életre hozta a propa­gandaközpontot. Kiemelten kezeljük az ifjúság termé­szetjáró mozgalmát, az ifjú­sági turizmust. Ennek érde­kében törekedni kell a me­gyénk adta lehetőségek jobb és tervszerűbb kihasználásá­ra. A Körösök völgyében elő kell segíteni a vízi turizmus kibontakozását. Az Alföld adta lehetőségen belül nagy figyelmet kell fordítanunk a kerékpárturizmus fejleszté­sére is. Ennek érdekében to­vább kell folytatni a kerék­párutak építését. Tisztelt Aktival A testnevelés és sport fejlesztésében a verseny- sport sajátos szerepet tölt be. Mozgósító erejével elő­segíti a sportmozgalomban részt vevők számának növe­lését, sporttevékenységük színvonalának emelését és rendszeresebbé válását. A versenysport a rendszeres sportfoglalkozásokon keresz­tül eszköz az egészséges, ed­zett emberek nevelésének és sajátos módszereivel elősegí­ti a résztvevők erkölcsi, aka­rati jellemzőinek fejlődését, hozzájárul a személyiség harmonikus kibontakozásá­hoz. Megyénk versenysportjá­nak fejlesztése érdekében hosszabb távon is tovább kell hogy érvényesüljön az anyagi erője ésszerű kon­centrálása, a szervezeti cent­ralizáció. Ugyanakkor az újabb igényeket figyelembe véve indokolt esetekben te­ret kell engedni a decentra­lizációs folyamatoknak és az új szervezetek létrehozá­sának is. Versenysportunk eredmé­nyességének növelése érde­kében tovább kell fejleszte­ni a sportegyesületek és sportágak differenciált fej­lesztését. Megkülönböztetett figyelmet érdemel megyénk legnagyobb egyesülete, a Bé­késcsabai Előre Spartacus SC. örvendetes, hogy ezen egyesület szakosztályai az elmúlt években dinamiku­san fejlődtek, egyre több sportágban van országos bajnokuk, s egyre , többen szerepelnek eredményesen nemzetközi szinten is. Megyénk versenysportjá­nak eredményességében je­lentős hely és szerep jut a megye által kiemelt városi és nagyközségi sportegyesü­leteknek. örömmel kell megállapítani, hogy ezen te­lepülések társadalmi életé­nek szerves részét képezi a sport. Igen komoly segítsék get kapnak ezen települések sportegyesületei a helyi po­litikai, állami és gazdasági vezetőktől, hogy minél ered­ményesebbek legyenek a szakosztályok. Örömmel ál­lapíthatjuk meg azt is, hogy megyénk versenysport-szer­vezettsége nem csökken. Sőt, az országos adatok alapján Békés megye a megyék kö­zötti rangsorban évek óta az első három között szerepel. Versenysportunk eredmé­nyessége pedig az utóbbi években felzárkózott az or­szágos középmezőnybe. Az atlétika például a 19. hely­ről a. 8. helyre került! Tudjuk, hogy a kevés ál­lami pénzeszközön kívül igen komoly bázisszervi tá­mogatásban i részesülnek megyénk sportegyesületei. Bár a gazdálkodásunkra a stabilitás, a kiegyensúlyo­zottság a jellemző, de érzé­keljük és tudjuky hogy eb­ben a gazdasági helyzetben egyre nehezebben lehet elő­teremteni a működési felté­teleket. Ugyanakkor kusza, szövevényes, és nem mindig hivatalos, ellenőrizhető úton jut el ■ a sporthoz, a sport­egyesületekhez, a sportolók­hoz az a támogatás, ami nél­kül megyénk sportegyesüle­tei sem tudnak létezni. Bí­zunk abban, hogy a közel­jövőben megjelenő új sza­bályozók — a nehéz helyzet ellenére is — lehetővé te­szik a sport legális támoga­tását. Ugyanakkor a sportra fordított bázisszervi támoga­tás egy része adómentességet kap. Itt hívom fel a tisztelt je­lenlévők figyelmét arra, hogy csak azok az üzemek, vállalatok kapnak a sport­támogatásra adómentességet, amelyeknek 1987-ben volt ilyen irányú támogatásuk. Vagyis, 1988-ban az adó­mentesség báziséve az 1987- es állapot lesz. Érdemes er­re még ebben az évben oda­figyelni, és alaposan átgon­dolni. Eltökélt szándékunk, hogy megyénk versenysport­ja a társadalmi fejlődé­sünkkel összhangban gyara­podjon, természetesen min­denkor a gazdasági lehetősé­gek tükrében. Mindig könnyebb az elő­adó helyzete, ha a feladatok mellé megfelelő nagyságú pénzt is tud ígérni. Ez al­kalommal ez az ígéret el­marad, de ez senkit sem mentesíthet a feladatok vég­rehajtása alól. Nekünk. Bé­kés megyeieknek, Békés megyében dolgozó vezetők­nek a mi gondjainkkal kell megküzdeni. Ne várakoz­zunk tehát központi utasítá­sokra, mert ezzel csak időt veszítünk, és a problémáink megmaradnak. Az elhangzottakhoz töb­ben hozzászóltak. Székely Jolán, a megyei tanács mű­velődési osztályának cso­portvezetője a demográfiai hullámból következő, okta­tással kapcsolatos kérdések­kel foglalkozott. Pataki Ist­ván, a békési városi párt- bizottság titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az if­júság rétegeit,1 csoportjait gyakorta „úgy általában” ítélik meg. Ehelyett minden tevékenységüknél célszerű konkrétan és reálisan hely­zetképet alkotni. Bodor Ti­bor, a KISZ megyei bizott­ságának titkára egyaránt foglalkozott a lakáshelyzet­tel, a környezetgazdálkodás­sal, a diákmozgalommal, és a KISZ-korosztályúak sport­jával, természetesen az if­júsági szövetség szemszögé­ből. Tenkei Antal, a megyei diáksporttanács elnöke na­gyobb propagandát kért a jó példák népszerűsítésére, s mint mondta, jó lenne, ha az iskolások tömegsport-fog­lalkozásai nem lehetőség­ként. hanem kötelező tevé­kenységként jelentkeznének tanárnak, diáknak egyaránt. A tét ugyanis nem kisebb, mint a jövő egészséges nem­zedéke. Dr. Bartha Kálmán, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának helyettes vezetője a káros szenvedé­lyek elleni küzdelemről és a szabadidő-lehetőségek szé­lesítéséről beszélt. Nagy Bá­lint, az orosházi városi KISZ-bizottság munkatársa mondanivalóját egy példá­val világította meg: ma a testnevelési órán — ha azt például a városi parkban tartják — a gyerekek fele gimnasztikázik, fut, vagy éppen játszik, a másik fele az' osztálynak az autósokat tartja távol a helyszíntől... Dr. Bojtár László úgy vélte: a Békés megyei aktíva leg­fontosabb megállapításai egyaránt érvényesek az or­szág más területein is. Szólt néhány kialakítás alatt lévő központi programról, így egyebek között a gyermek- és ifjúsági közösségekre vo­natkozó jogi és működési feltételrendszerről. Az aktívát dr. Becsei Jó­zsef azzal zárta: nincs idő tovább arra, hogy a felelős­ség az egyes tevékenységi területeken ide-oda vándo­roljon. S ez az ifjúság- és sportpolitika valamennyi te­rületére is vonatkozik. F. I. Nagyobb propagandát a diáksportban a jó példák népsze­rűsítésére — fogalmazta meg a: bal oldalt ülő Tenkei Antal, aki a megyei diáksporttanács elnöke Fotó: Kovács Erzsébet BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lap ja. Főszerkesztő: Árpás! Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes : Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 560L Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hlrlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapQzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom