Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

O A megkésett beszédfejlődés Akkor tekintjük a beszéd­fejlődést megkésettnek, ha a gyermek beszéde csak 2,5—3 éves kor körül indul meg. Milyen előjelei lehetnek ennek a beszédhibának? Ezeknek a gyerekeknek már a csecsemőkori gagyogásuk sem olyan, mint a többieké. Kevesebb hangot adnak, a környezetük hangjaira sem figyelnek föl eléggé. Az el­ső néhány szót sokáig nem követi a többi, vagy szó­kincsük csak szótöredékek­ből, mutogatással egybe­kapcsolt indulat- és hang­utánzó szavakból áll. Rosz- szul értik meg a folyamatos beszédet, nem szívesen hall­gatnak mesét, ez nem köti le a figyelmüket. Legtöbb­ször mutogatással próbál­ják megértetni magukat. Nem ismerik a szavak pon­tos jelentését. Mozgásféjlő- désük is elmaradottabb (eb­be beletartoznak a finom­mozgások is.) Ezek a gyer­mekek már újszülött koruk­ban is kevésbé használták a beszédhez szükséges iz­maikat, lustán szoptak, ké­sőbb sem szerettek húst, kenyérhéjat rágni, a nyálu­kat is nehezen nyelték. Milyen okok idézhetik elő a megkésett beszédfejlődést? Egyik legfontosabb a kör­nyezeti tényező, a hospitali- záció, az elhanyagoltság. A beszédre nem ösztönző lég­körben a beszédkészség sem fejlődik. Például a család-, ban nevelkedő gyermekek hamarabb kezdenek el be­szélni, mint az intézetben nevelkedő társaik. De a csa­ládon belül is igen nagy je­lentősége van a beszédpél­dának, ezért a szülők min­dig arra törekedjenek, hogy már az egészen kicsi gyer­mek előtt is mindig érthe­tően, tisztán artikulálva be­széljenek. Igen lényeges, hogy minél többet közöljön a szülő a gyermekkel, kér­déseire válaszoljon, ösztö- tönözze a gyermeket a .be­szédre. A kései beszédkezdést okozhatja az általánosan motoros fejletlenség. A be­széd rendkívül finom, ösz- szerendezett mozgást igé­nyel. Általános motoros fej­letlenség mellett ilyen diffe­renciált mozgás alig végez­hető. A megkésett 'beszédfejlődés további gyakori oka a na- gyothallás. Jó, ha a szülők idejében felfedezik a gyer­mek nagyothallását, és idő­ben fordulnak szakorvoshoz (audiológushoz). További ok lehet az értelmi elmaradás. Értelmi fogyatékos gyerme­kek általában később kez­denek el beszélni, mint az épértelműek. Az okok kö­zött megemlíthető még a szülési sérülés, a fertőző megbetegedések és a kora- szülöttség is. Tehát, ha a gyermek 2—2.5 éves koráig ■ nem kezd el beszélni, fel­tétlen forduljanak a szülők logopédushoz, akik játékos módszerekkel, igen aprólé­kos és türelmes munkával elősegítik a gyermek beszé­dének megindulását. A lo­gopédus munkája mellett nagyon ajánlatos, hogy ezek a gyermekek minél hama­rabb óvodába kerüljnek. (Folytatjuk) Nagy Gyuláné— dr. Nagy Lászlóné Hely a növényeknek Akinek van kertje, erkélye, verandája, terasza, az ta­vasszal sietett kivinni növé­nyeit oda a lakásból, hogy megerősödjenek, megfiata­lodjanak. ősszel a visszaköl- töztetés kerül sorra, s meg­eshet, hogy kiterebélyesedett növényeinknek a régi hely kevésnek bizonyul. Ügyeseb­bek egy-két délután alatt összebarkácsolhatnak olyan virágállványt, amely világos hallban, lépcsőfordulókban jól elhelyezhető. A lépcsőzetes emelvény 18 mm-es rétegelt lemezből ké­szül. Enyvezéssel és csavaro­zással kell összeállítani, vé­gül pácolni, festeni, vagy lakkozni, de bevonható ön­tapadó, vízhatlan tapétával is. A nagyságot és magassá­got úgy válasszuk, hogy se túl széles, se túl magas ne legyen, mert nehéz a moz­gatása. Ha viszont alul a négy sarkára görgőkereket szerelünk, ez nem jelent problémát. Az emelvényt úgy is ké­szíthetjük, hogy a lépcsőzet magassága a csempe mére­téhez igazodjék, s így a kész virágállványt a környezethez illő csempével boríthatjuk be. Amellett, hogy mutatós, igen könnyű tisztán tartani. B. K. Őszi hangulat Ady Endre egyik őszi hangula­tú verséből idézünk a vízsz. 43. és 16.. valamint a függ. 29. szá­mú sorban. VÍZSZINTES: i. Elefántcsont­szín. 6. Magyar írónő (Magda). 11. Két hangszerre írt zenemű, névelővel. 15. Szóösszetételek előtagjaként jelentése: -val, -vei. 16. A versidézet második része (zárt betűk: A, A). 19. Amerikai operaénekesnő (Rosalind). 21. Szovjet folyó. 22. A legmélyebb női hangnem. 23. Szólít. 24. A munka és az energia egysége. 25. Mély,tompa hangon szól. 27. Vizet adó szerkezet. 28. A tantál vegy- jele. 29. Mutató névmás. 30. Hom­lokán fehér foltot viselő ló. 31. Férfinév. 33. A légnyomás mér­tékegysége. 34. Kiejtett betű. 35. 1917-ben alakult ellenforradalmi ukrán tanács. 36. Szovjet politi­kus (Iván Petrovics). 37. Négy­szeres világrekorder kenyai at­léta (Henry). 38. Ésszel felfog. 40. Népies háziállat. 41. Utak. sport­pályák borítására használják. 42. Nagy kiterjedésű hegység Török­országban. 43. A versidézet első része. 47. Egyszárnyú elhúzható függöny. 49. Közlekedési eszköz. 50. Argoszi forrásnimfa a görög mitológiában. 51. Olasz, spanyol és kambodzsai autójel. 53. Szov­jet város. Cseremhovótól délre. 54 Zenei jelzés: halkan adandó elő. 55. Képességeinek teljes bir­tokában lévő versenyző. 56.. Nö­vény része. 57. ... Gardner; filmsztár. 58. Artemisz latin meg­felelője. 59. Kötőszó. 60. ... Ri­ver; folyó. 61. Kicsinyítő képző. 62. Seben képződő bevonat. 63. Szárazföldek vízzel határos ré­sze. 64. Nyakmelegítő. 65. Férfi becenév. 67. Madár tolibóbitája. 69. Szór. 70. Szikes talajon ter­mő. 75. Arab főnök, vezető. 76. Női becenév. 77. Csomót oldozó. FÜGGŐLEGES: l. Lám. 2. Vas megyei község. 3. A déli félgömb leghosszabb vasúti alagútja. 4. Lendület. 5. Betű, kiejtve. 6. Megszárított fű. 7. Telten, tisz­tán szól. 8. Épületszárny. 9. Ha­tározórag. 10. Palóc alma. 11. Ün­nepség, szertartás. 12. Szolmizá- ciós hang. 13. Ultrarövidhullám, röv. 14. Nevelni, tanítani. 17. Az Ne várjuk meg azt a pilla­natot, amikor a tükörbe pil­lantva, meghökkenve fedez­zük fel az ajkak körül az első finom pókhálóvékony redő- ket. Szánjunk naponként öt indiai költészetben gyakori 16 szótagos verssor. 18. Perzsiában a XIII—XIV. században Uralko­dott mongol fejedelmek címe. 20. Német részvénytársaság. 25. Enyhén kábul. 26. Román város, közel a szovjet határhoz. 29. A versidézet harmadik része (zárt betűk: J, B). 30. NDK-beli város. 31. Meglelő. 32. Liszt-díjas opera­rendező (András). 33. Kissé gön­dör. 36. Kenyérből kocka alakú­ra vágott és szalonnával fedett falatok sora. 37. Rák kevert be­tűi. 39. A csúszózsaluzatos építés- technológia hazai meghonosítója (József). 41. Lapos, homokos víz­part. 42. Azon a másik helyen. 44. Menyasszony. 45. ... dánt vi- tia; a tétlenség a bűnök forrása. Ojaktorna percet arra, hogy tornásztas- suk ajkunkat. Énekeljük hangosan és hosszasan a kö­vetkező betűket: O, U, A, I; például így: ooooooo-uuuuuu. Egy ilyen egyszerű gyakor­lat is megakadályozza a rán­NÉPÚJSÁG 46. Kíméletlenül elfojt, megszün­tet. 48. Férfinév. 52. A vándorló magyarság hazája 887 és 895 kö­zött. 54. Restelkedik, szégyen­kezik. 55. Mocsaras hely, régies szóval. 58. Pest megyei község. 59. Női becenév. 60. Papírlapra jegyző. 63. Régi űrmérték. 64. A síknak egy pontból kiinduló két félegyenes által határolt része. 66. ... szakadtából. 68. Az évszá­zad építkezése a Szovjetunióban. 69. Üzenet. 70. A beszéd része. 71. Népszerű színésznő (Éva). 72. Budapest egyik kerülete. 73. Ki­ejtett betű. 74. Az antimon vegy- jele. Meküldendő a versidézet meg­fejtése. Jankov László cocskák kialakulását, ame­lyek nagyon könnyen kép­ződnek a száj körül. A vál­tozatosság kedvéért azonban időnként fütyülhetünk egy- egy dallamot, slágert, de jót tesz a gyakori harsány és szívből jövő nevetés, vagy az, ha nagyokat fújunk a leve­gőbe. Beküldési határidő: 1987. október 27. Helye: Békés Me­gyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, pf.: 111. 5601. Megfejtéseket csak levelezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos könyvvásárlási utal­ványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk el. Az október 3-i rejtvény helyes megfejtése: Szívébe írták az egész hazának — Utódtól fogja hű utód tanulni — Ho­gyan kell élni, s hogy lehet meghalni. Nyertesek: Oláh Péterné, Kaszaper; Fekete Albert, Gyula; Kiss Lászlóné, Gerendás; Burján György, Békéscsaba; Láng Sándorné, Békéscsaba; Szabó Lajosné, Békéscsaba­Októberi kertészeti tanácsok Kérdések - könyvek Kérdéseinkre nem adunk választ. A válasz — könyv­eim. Ha a kérdés felkelti az érdeklődést, érdemes kézbe­venni a könyvet. * * * — Mi köze volt a Habs- burg-házhoz a X. század derekán élő Guntram nevű sváb földbirtokosnak? GONDA IMRE: A HABSBUR­GOK (Gondolat kiadása.) * * * Melyik belső szervünket nyugtatja, erősíti a galago­nya, citromfű, fagyöngy gyógynövény teakeverék? OLÁH ANDOR: A TERME­SZÉT PATIKÁJA. (Nők maga­zinja kiskönyvtára. Kossuth ki­adása.) * * * — Mi a genetika három főága: a citogenetika, a mo­lekuláris genetika és a po­puláció genetika közötti kü­lönbség? RÉDEI GYÖRGY PÁL: GENE­TIKA. (Gondolat kiadása.) * * * — Milyen tevékenységek­re alkalmas a bogarak lába? TANASZIJCSUK: HATLABU- AK EGEN-FÖLDÖN. (Móra ki- adása.) * * * — Érvényes-e, ha a bedo­básnál a labda az ellenfél egyik játékosának hátáról pattan a bedobó játékos lá­ba elé, és ő folytatja a tá­madást? PETRI SÁNDOR: A SZURKO­LOK KÉZIKÖNYVE. (Ifjúsági Lapkiadó és Könyvkiadó gondo­zása.) * * * — Milyen a nevelők „ne- veltsége”? Van-e helye a humornak a pedagógiában? ZSOLNAI JÓZSEF: MI A BAJ A PEDAGÓGIÁVAL? (Tan- könyvkiadó jelentette meg.) F. J. Az őszi szőlőmunkák a szüret befejezése után a hi­ányzó tőkék pótlásából, a szaporítóvesszők megszedő- séből állanak. Az idősebb, már nem termő szőlőkben a tőkepótlást bújtatással és döntéssel végezhetjük. Az oltványszőlőkben pótlásra , erre a célra készített fás, j vagy zöldoltványokat hasz­náljuk fel úgy, hogy óön­téskor az alanyrész a föld alá, az oltási forradás a ta­laj felszínével egy magas­ságba, a nemesrész pedig a hiányzó tőke helyén a talaj fölé kerüljön. A vessző, vagy oltvány lehúzása mindig legalább 45-50 cm mélyen történjen, és a gyökerese- dést a vessző fölé helyezett — de tőle 10-15 mm-es föld­réteggel elválasztott — 4-5 kg szerves trágyával segít­sük elő. Október hónap a gyü­mölcsfaültetés ideje. Ültes­sük el minél előbb az olt­ványokat, hogy még á me­leg talajban a gyökérképző­dés ősszel meginduljon. Minden kertészkedő tud­ja, hogy a talajt faültetés előtt kellőképpen elő kell készíteni. Meg kell tisztíta­ni a föld felületét, azután a területre egyenletesen terít­sünk szét szerves és műtrá­gyát. Általában négyzetmé­terenként 60-70 kg istálló­trágyát, 30-40 dg szuper­foszfátot és 20-30 dg káli­sót kell kiszórni. A trágyát rövid idő múlva a talajba kell forgatnunk, körülbelül 60 cm mélyen. A talajlakó kártevőket szedjük össze és pusztítsuk el. Ül-tetésre a forgatott területen elegendő 40-50 cm-es gödröt ásni, ahol nem forgatnak talajt, ott 80 cm széles és 70 cm mélységűt ajánlatos készíte­ni. A felső talajrétegeket dobjuk a gödör egyik olda­lára, a gyöngébb minőségű altalajt pedig a másikra. A gödör alját ássuk föl. For­gatás nélküli talajon a ki­ásott gödrök aljába szór­junk szerves trágyát és a feltalajból visszaszórt föld­del alaposan keverjük el. Először az oltványok gyö­kerét kell visszametszenünk. A törött, beteg, sérült gyö­kérágakat távolítsuk el, visszametszeni csak a vas­tag gyökérrészeket kell. Ügyeljünk arra, hogy a metszlap a föld felé nézzen. Az így előkészített csemeték gyökerét mártsuk a földből és vízből készült pépbe, eb­be ajánlatos rovarirtó' szert keverni. Az őszi ültetés mindenkor jobb eredmény­nyel jár. mint a tavaszi, mert a fák több csapadékot kapnak, és a tél folyamán bizonyos mértékben erőt gyűjtenek a tavaszi kihaj­tásra. Az első talaj előkészítő munka az őszi ásás. Azt a munkát sohasem szabad el­mulasztani, vagy tavaszra halasztani, ha azt akarjuk, hogy a talaj az őszi és téli esőt, illetve hólevet magába vegye, és tartalékolja. A tárolás közel fagypont feletti hőmérsékletet kíván. Csakis egészséges, minden sérüléstől, gombabetegség­től mentes, nem foltos, nem penészes gyökérféle alkal­mas téli tárolásra. A gyö­kérféléket hűvös, száraz he­lyen, homokba rakjuk el. A leveleket homokba rakás előtt le kell szednünk, ép­pen csak a kis szikleveleket hagyjuk meg. Ha más mód nincs, akkor egy nagyobb méretű láda aljára 2-3 cm vastagon öntsünk homokot, erre rakjunk egészséges, vá­logatott, romlásmentes sár­garépát, petrezselymet, vagy zellert olyképpen, hogy azok egymással ne érintkezzenek. Majd erre ismét szórjunk homokot, úgy, hogy 1-2 cm magasan takarja eltartásra szánt gyökérzöldségeinket. A téli almát bármilyen tárolóba, vagy kamrába ak­kor rakjuk be, ha a helyiség hőmérsékletét jól lehűtöt- tük. A hosszan tartó, erős téli időben a légréteges fal, a mennyezet, és a leggon­dosabban elzárt szellőzőnyí­lások szigetelt lezárása elle­nére is számítani kell arra, hogy a belső hőmérséklet a 0 fokra leszállhat. Ezért a tárolóval egybenyíló előtér­ben, vagy szobában kívül­ről előállított meleg levegőt beengedjük a tárolóba. Halász Bálint kertészmérnök Jonathán-ültetvény betakarítás előtt Gyógvftó növényeink O „Fűben-fában orvosság” — tartja a bölcs mondás. A nö­vényekkel való gyógyítás évezredes tapasztalatokon alapszik. Nagy múltjuk, gazdag jelenük és ígéretes jövőjük van. Mint hivatalos gyógyszerek, a gyógyszeripar nyers- és alapanyaga is megbecsültek. Egy része pedig természetes tea­szerek. A gyógyszerkutatás fejlődésével nőtt a gyógynövé­nyek jelentősége. Nem utolsó szempont az sem, hogy a gyógy­növények nagy része vadon is megterem, így gyűjthető. Egy­szerű teaként elkészítve kész gyógyszert nyújt. Lényeges, hogy ahol csak lehet, ahol csak erre mód van, inkább teá­kat alkalmazzunk szintetikus gyógykészítmények helyett. Azonban nem tanácsos a mindenáron való öngyógyításra tö­rekedni. Javasoljuk, hogy a közismert háziszereken kívül (kamilla, hársfavirág, csipkebogyó stb.) ne használjuk a gyógyteákat szakember megkérdezése nélkül! Gvágyteák készítése Belsőleg alkalmazva: a teát megisszuk. Külsőleg alkalmazva: a teát száj- és toroköblítésre, inhalálás­ra. szemborogatásra, sebek és bőrbajok öblögetésére, boroga- sára, hövelyöblítésre stb. hasz­náljuk. A gyógynövények hatóanyagá­nak teljesebb kinyerésére ponto­san követni kell a tea elkészíté­sére vonatkozó szabályokat. I. Forrázással kell teát készí­teni virágból, levélből, füvekből, il­lóolajat tartalmazó termésekből (koriander, ánizs, kömény, boró­ka stb.). A FORRÁZAT KÉSZÍTÉSE: a forrásban lévő vízhez a teanya- got hozzáadjuk, a tűzről levéve lefedjük és 10-20 percnyi állás után a tehát leszűrve fogyaszt­juk. II. Főzetet kell készíteni: gyö­kerekből. kérgekből, fás növé­nyi részekből. ELKÉSZÍTÉSE: a forrásban lé­vő vízhez hozzáadjuk a teanya- got. Az edényt lefedjük, lassú tűzön még 3-5 percig forrásban tartjuk, végül a tűzről levéve 20- 30 percnyi állás után szűrjük le és fogyasztjuk. III. Áztatással készítünk teát: langyos vízben áztatjuk a drogot, melynek hatóanyagai a magas hőmérsékletre érzékenyek, bom- lékonyak, így a vitaminok (pl. csipkebogyó), nyálka- és kemé­nyítőtartalmú teák esetében. ELKÉSZÍTÉSE: 6-8 óráig egy evőkanálnyi teaanyagot 2 deci­liter langyos vízbe áztatunk. Fo­gyasztás előtt meg kell szűrni. fogyasztási hőmérsékletre mele­gíteni. A teákhoz szükséges mennyiség általában: 1 csésze teához - tetőzött evőkanál tea­anyag. Ettől elétrő utasítás is alkal­mazható. FRISS NÖVÉNYPÉP: főleg se­bek. bőrbajok gyógyítására hasz­nálatos. A megmosott, friss leve­leket, növényrészeket apróra kell vágni, majd kevés vízzel elkever­ve a beteg részekre tenni. Fás rész porítás után péppé keverve alkalmazható. MIKOR ÉS HOGYAN kell a gyógyteákat inni? Ezt mindenkor a betegség szab­ja meg Néhány példa. Étvágy javító tea: főétkezés előtt 15-20 perccel. Ez idő alatt a tea keserű és aromás anyagai a gyomo; nedv-elválasztás és nyálképz kiváltásával éhség­érzetet okoznak. Emésztem serkentő tea: a főét­kezés ui - 15-20 perccel. Vese hólyagbántalmak el­leni tea ponta többször, akár ivóvíz helyett is fogyasztjuk. Izzasztó hatású tea: ágyban fo­gyasztani és nyakig melegen be- takarózm! Hashajtó hatású teák: fogyasz­tása esetén azt kell figyelembe venni, hogy hatása megfelelő időben jelentkezik. (Folytatjuk) Ternyey Lászlóné szakgyógyszerész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom