Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁJUS 6., SZERDA Ára: 1,80 forint XLD. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM Figyelemreméltó eredmények a tudományos kutatásban Gyöngyösön a Népművészek Háziipari Szövetkezetében több száz remekműnek is beillő csikóbőrös kulacsot készít az idegenforgalmi szezonra Molnár Sándorné, aki a népművé­szet mestere megtisztelő címet mondhatja magáénak (Mn-fotó: szabó Sándor — KS) Finnországi magyar hét Helsinkiben az orosházi Kazáp Kedden az MTA székhá­zéban folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 1987. évi közgyűlését megelőző osztálygyűlések sorozata. A föld- és bányászati tu­dományok osztályának ta­nácskozását Nemecz Ernő akadémikus nyitotta meg, majd Pécsi Márton akadé­mikus tartott bevezető elő­adást Földrajzi környezet- kutatások a gazdasági fejlő­dés szolgálatában címmel. Az ezt követő vitaülésen az akadémiai kutató intézetek és egyetemi kutatócsoportok képviselői kilenc előadásban számoltak be az utóbbi öt évben elért tudományos eredményeikről. Elhangzott, hogy több­éves előkészítő munka után számos kutatóintézet részvé­telével a Földrajztudományi Kutatóintézetben állítják össze Magyarország új Nem­zeti Atlaszát. A 273 oldalas, magyar és angol nyelven ‘megjelenő atlaszt 1989-ben adják ki. A nagy jelentősé­gű mű hazánk 1980-as évei első felének állapotát rögzí­ti, de tartalmazza az elmúlt húsz évben végbement leg­Megyénk idegenforgalmi fogadóképességének fejlődé­sével korántsem lehetünk elégedettek — állapította meg bevezetőben az előter­jesztés. Egyrészt azért, mert szezonális jellege miatt szál­láshelyeink kihasználtsága alacsony, másrészt mert ezek színvonala sem megfe­lelő. A közepesnek számító szállodai színvonalat — a háromcsillagos kategóriát — csupán az orosházi Alföld és a mezőhegyesi Nónius érte el. Hat kemping közül a szarvasi Aranyszarvas és a gyulai Termál háromcsilla­gos kategóriájú. A szállás­helyeket jól kiegészíti a gyulai üdülőszövetkezet 92 lakóegysége 308 ággyal. Az idegenforgalmi vendéglátás fejlesztésébe bekapcsolód­tak állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek. A VII. ötéves tervben több száz millió forintot for­dítanak idegenforgalmi és vendéglátóipari fejlesztések- ra, rekonstrukciókra. A Bé­késcsabai Állami Gazdaság a Csaba Szállót alakítja át (itt a tervek szerint City grill és Kaltenberg söröző is létesül), szállodai rész­szel bővíti a gyulai Arany­keresztet, a békéscsabai Áfész Penza éttermet léte­sít a megyeszékhelyen, az jelentősebb gazdasági és társadalmi változásokat is. Több előadó számolt be a Földrajztudományi Kutató- intézetben létrehozandó kör­nyezeti információs rend­szer és tematikus térkép­adatbank előkészítő munká­latairól. A számítógépes in­formációs rendszer 1989-re készül el, s csaknem egymil­lió adatot tartalmaz. A szakemberek megyénként 54 mutató alapján minősítik a környezetet. Egyebek között 25 hektáronként meghatá­rozzák a talaj minőségét és az optimális növénytermő­helyeket. Minősítik a térsé­gek környezetszennyeződését a levegőben, a talajban és a vizekben. Az adatokat Ko­márom, Győr-Sopron, Veszp­rém és Vas megyére vonat­kozóan már összegyűjtötték, s jelenleg a többi megyében folytatják a munkát. Az osztálygyűlésen előadá­sok hangzottak el a távérzé­kelés hasznosításáról a szén­hidrogén-kutatásban. Az előadók elmondták, hogy a nagy felbontású és érzé­kenységű űrfelvételek segít­ségével a növényzet elszíne­ződéséből következtetni le­orosházi Áfész a Gyopár ét­teremre fordít jelentős ösz- szeget, Szarvason a termál­fürdő belső üteme valósul meg. Ezenkívül számos ki­het a szénhidrogén-lelőhe­lyekre. A kutatók jelzése alapján a gyakorlati szak­emberek a fúrásokat ezeken a területeken kezdik meg. A módszer gazdaságilag is je­lentős, mert egy kút fúrása csaknem 400 millió forintba kerül. Hazánkban a távér­zékelés módszerével eddig a Duna-Tisza közötti terület déli részén végeztek vizsgá­latokat, s a szénhidrogén­lelőhelyre utaló pontokat ki­jelölték. Az agrártudományok osz­tályának ülését az Akadé­mia dísztermében Tamássy István akadémikus nyitotta meg. Ezt követően Horn Pé­ter akadémikus tartott vi­taindító előadást az állatte­nyésztési kutatások szerepé­ről a mezőgazdasági terme­lésben. Elmondotta: jelenleg a mezőgazdasági termékek termelési értékének fele az állattenyésztésből származik, s az állati termékek az ösz- szes mezőgazdasági export 60 százalékát teszik ki. A kiválú tulajdonságú ál­latok tenyésztésének elősegí­tése érdekében a magyar szakemberek nemzetközileg is elismert kutatásokat foly­sebb volumenű fejlesztés lesz. A gyógy-idegenforgalom a hévízre és egyéb gyógyté- nyezőket magába foglaló környezetre épül. Békés me­gye több településén van je­lentősebb gyógyfürdő. Ezek közül a gyulai kiemelkedő, és az ország legszebb fürdő­helyeként tartják számon, nemzetközi érdekőldésnek is örvend. A több mint 100 éves múltra visszatekintő Gyopá- rosfürdő is egyre több láto­gatót vonz, bár itt még sok a tennivaló. Szarvason a termálvíz két medencét lát el, további fejlődésre ad le­hetőséget a közelmúltban fúrt újabb 'termálkút. Gyo­tatnak. Különösen jó ered- i ményeket értek el a szarvas- marha, a sertés és a ba­romfi nemesítésében. A ku- ( tatók az utóbbi öt esztendő­ben 47 új hibridet nemesí­tettek. A több évtizedes tu­dományos munka eredmé­nyeként ma már szinte tel­jes egészében hazai nemesí- tésű hibridekre és fajtákra alapozódik a sertés-, a lúd- és a húsnyúlágazat. Horn Péter hangsúlyozta, hogy az állattenyésztési ku­tatásoknak az elkövetkezen­dő években ismét jelentős feladatokat kell megoldani, s ehhez a jelenleginél na­gyobb anyagi támogatásra lenne szükség. A világpia­con és belföldön egyaránt bővebb áruválasztékot igé­nyelnek, s ehhez ki kell ala­kítani a megfelelő termelési technológiákat. Olyan új sertés-, juh- és pecsenye- csirkefajokat szükséges ki­tenyészteni, amelyek kevés zsírpárnát és több húsrészt tartalmaznak. Ehhez egye­bek között a csúcstechnoló­gia körébe tartozó orvosdi­agnosztikai műszerek szük­ségesek, és széles körben kell alkalmazni a legkor­szerűbb biotechnológiai el­járásokat. A továbbiakban öt elő­adás hangzott el a hazánk­ban folyó állattenyésztési kutatások legújabb eredmé­nyeiről. maendrődön a gyógy-* és strandfürdő kellemes termé­szeti környezetben található. Tótkomlós központjában a gyógyvizet már a század el­ső felében is sokan felkeres­ték. Napjainkban folyik egy komplex rekonstrukció. A gyógyfürdőkben összesen több mint 200 ezer embert kezeltek tavaly, közülük 140 ezret Gyulán. Az előterjesztésről élénk vita bontakozott ki. Ebben több kérdést vetettek fel a végrehajtó bizottság tagjai, úgymjnt: ki a gazdája a me­gyében az idegenforgalom­nak (és jó gazdája-e), a gyógyhelyek fejlesztéséhez (Folytatás a 3. oldalon) A magyar—finn gazdasági kapcsolatokban rejlő lehető­ségek jobb kiaknázását, az együttműködés közvetle­nebb, s tartósabb hasznot hozó formáinak megteremté­sét szorgalmazta Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese a finnországi magyar hét megnyitóján. A magyar ipar és élelmiszer- gazdaság legkorszerűbb ter­mékeit bemutató kiállítást és a hozzá kapcsolódó ese­ménysorozatot kedden nyi­tották meg a Helsinki mel­letti Espoo Tipoli kongresz- szusi központjában. A finn házigazdák nevé­ben Pertti Salolainen külke­reskedelmi miniszter kö­szöntötte a résztvevőket, s kijelentette, hogy finn rész­ről elsődleges célnak tekin­tik a finn és a magyar vál­lalatok közötti együttműkö­dés bővítését, a konkrét üz­leti megállapodások szán^ nak gyarapítását. A magyar napokat Marjai József, a rendezvénysorozat fő védnöke nyitotta meg. Beszédében méltatta a finn— magyar barátságot, mint a két ország viszonyának szi­lárd alapját, s rámutatott arra, hogy hazánk álláspont­ja szerint a békés egymás mellett élés, a békés viszo-. nyok építése a gazdaság te­rületén is konkrét intézke­déseket követel. Marjai József a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról szólva megállapította: a le­hetőségek, a valódi adottsá­gok sokkal nagyobbak an­nál, mint amennyit kihasz­nálunk belőlük. A mostani bemutatkozás új kapcsoló­dási pontokat mutathat meg, s módot ad az együttműkö­dés intenzívebb folytatására. A Békés és Csongrád me­gyei jogászszövetség szövet­kezeti tagozata tegnap Gyu­lán, a termelőszövetkezeti üdülőben együttes tudomá­nyos ülést tartott, közösen elemezték a szövetkezeti jog­szabályok korszerűsítésének lehetőségeit. A mintegy 110 termelő­szövetkezeti jogtanácsost dr. Drágán Iván, a Teszöv tit­kárhelyettese, aki egyben a megyei szövetkezeti tagozat elnöke, köszöntötte, majd dr. Szép György, a TOT jogi bizottságának elnöke tartott vitaindító előadást az emlí­A megnyitót követően a vendégek megtekintették a magyar hét központi rendez­vényének, a 900 négyzetmé­ter alapterületű kiállításnak a látnivalóit. A részt vevő mintegy 60 magyar vállalat válogatott kínálatát hozta el — minden termékcsoportban a világszínvonalnak megfe­lelő termékekre és a hazai innovációs törekvések ered­ményeire helyezték a hang­súlyt. Így újonnan kifejlesz­tett műanyagok, járműipari termékek, részegységek, bo­nyolult mérőműszerek, szá­mítástechnikai berendezé­sek, divatos konfekcióipari és bőrruházati modellek, va­lamint magyaros ízesítésű élelmiszerek egyaránt szere­pelnek a kiállításon. A kiutazók között meg­tisztelő helyet kapott az Orosházi Kazép, amely erre az alkalomra a világ sok or­szágába. exportált oxidkerá- miát abban a reményben mutatja be északi baráta­inknak, hátha ők is kedvet kapnak és textilgyártó gé­peiken szálvezetőnek ezeket használják. A másik termékük, mely- lyel a .magyar héten részt vesznek a fazekas korongo- zógép. Ebből a cikkből igen jelentős nyugat-európai ex­portot bonyolítanak le. Sőt, az északi országokba jelen­tős tételeket szállítottak már a múlt évben is. Finnország eddig nem tartozott vevőik körébe, de ' ettől a mostani magyar héttől remélik az új piac meghódítását. A szö­vetkezet termékeit Vági László főkönyvelő üzlet­szerzési céllal vitte és mu­tatja be. D. K. tett témában. Az előadás­hoz többen fűztek észrevé­telt, javaslatot. Dr. Drágán Iván zárszavában az elhang­zottakkal kapcsolatban ja­vasolta: az észrevételeket és az előterjesztéssel kapcsola­tos javaslatokat küldjék meg az igazságügyi, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumnak, valamint a TOT-nak, annak reményé­ben, hogy az ülésen elhang­zottakat a jogszabálymódo­sítás során a lehetőségekhez mérten vegyék figyelembe a jogalkotók. Gyógyszálló lesz-e a volt Almássy-kastély Gyulán? Hz idegenforgalom fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága má­jus 5-én, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — ülést tartott. A napirend a következő volt: — az idegenforgalom megyei fejlesztésének lehetősé­gei, különös tekintettel a gyógy-idegenforgalomra; — beszámoló a Békés Megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat munkájáról, különös tekintettel az építészeti kul­túra és a műszaki tervezés színvonalának emeléséért kifejtett tevékenységére; — bejelentések, köztük az új tanácsi gazdálkodási rendszer bevezetésének tapasztalatai. Termelőszövetkezeti jogászok tanácskozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom