Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

1987, február 14., szombat o Kemizálás és vegyipar A kémiai termelési mód­szerek ma már áthatják a legkülönbözőbb iparágak termelési folyamatait, mint például a vas- és színesfém- kohászatot, a textilipart, a mezőgazdaságot, a kőolaj­feldolgozó ipart stb. Ezt a folyamatot, vagyis a vegy­ipari folyamatok mind szé­lesebb körű bevezetését a különböző termelési ágakba, valamint a korszerű vegyi termékeknek a gazdaság minden ágában való alkal­mazását nevezzük kemizá- lásnak. A kemizálás gazda­sági hatékonysága azonban akkor érvényesül teljes mér­tékben, ha a népgazdaság fejlett vegyiparral rendelke­zik. A kemizálás és a vegy­ipar fejlesztése tehát köl­csönhatásban állnak egy­mással. A kemizálás akkor nyújtja a maximális gazda­sági hatékonyságot, ha az általános műszaki kultúra színvonala biztosítja a vegyi termékek szakszerű fel- használását, és ha a vegy­ipar fejlesztése — a nemzet­közi munkamegosztás adta lehetőségeket figyelembe vé­ve — lépést tart a vegyi ter­mékek egyre növekvő lehe­tőségével. A vegyipar az egyetlen iparág, ahol a termelési fo­lyamatokban anyagátalakí­tást hajtunk végre. A holt természet ezáltal utánozza az élőt, és mindkettő belát­hatatlan változatossággal 100 elemből (amely közül meny- nyiségileg mindössze 10 je­lentős) a legkülönfélébb ösz- szetételben és változatban végtelen sok vegyületet al­kot. Ebben különbözik a vegyipar az összes többi iparágtól. {Ezért azután a vegyipar az emberi tudo­mány által lehetővé tett mó­don olyan anyagokat szinte­tizál, amelyek természetes anyagokat pótolnak, vagy an­nál előnyösebb tulajdonsá­gnak. A műszaki-gazdasági hát­tér másik tényezője a vegy­ipari berendezések nagyará­nyú fejlődése. A kohászat, az automatizálás, és a szá­mítógépes irányítás tette le­hetővé a vegyiparban a termelő berendezések kapa­citásának ugrásszerű fejlő­dését. Az iparban a kemizálás hatékonysága elsősorban a szintetikus szerkezeti anya­gok felhasználásával jelent­kezik. A vegyipar által elő­állított szerkezeti anyagok, a szintetikus kaucsukok, a műanyagok, a szintetikus szálak sok esetben jobbak és olcsóbbak a természetes anyagoknál. Felhasználásuk növeli a munka termelé­kenységét. Általában kisebb fajlagos beruházási és ter­melési költségekkel és ki­sebb élőmunka igénybevéte­lével állíthatók elő, mint a hozzájuk hasonló természe­tes anyagok. Az élőmunka­megtakarítás egyaránt je­lentkezhet a gyártás és a felhasználás területén. Egy fogaskerék elkészítése pél­dául fröccsöntéssel 6-8-szor kevesebb időt igényel, mint­ha fémből, forgácsolással ké­szítenék. Egy hűtőszekrény belső kamrája zománcozott acéllemezből 23 művelettel készül, ütésálló polisztirol lemezből pedig 7 művelet­tel. Képünkön egy vegyipari üzem látható. Nagy előnye, hogy nem kell hozzá csar­nok. iSsasí flz Eperjesi Zsákgyártó Vállalat pályázatot ír ki főmérnöki és műszaki osztályvezetői munkakörre A vállalat profilja juta zsák gyárt ás. A vállalat „B” kategóriájú. II munkakör betöltéséhez — szakirányú felsőfokú végzettség — középfokú politikai végzettség — 5 éves vezetői gyakorlat szükséges. * A pályázatot az Eperjesi Zsákgyártó Vállalat személyzeti osztályára kell beküldeni. Cím: 5932 Gádoros. Pf.: 10. Telefon: Gádoros 2. 6624 Eperjes, vagy Kiskirályság 85. Beküldési határidő: 1987. február 28. lét telelnek a vetések Az utóbbi napok enyhe időjárását örömmel vették tudomásul a szakemberek. Nagy Andrástól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelőjétől megtud­tuk, hogy kedvező hatású volt az őszi kalászosok fej­lődésére a hetekig tartó vas­tag hótakaró. A jelentős le­hűlést hozó napokon is megvédte az őszi árpát és a búzát a fagytól. A jelenlegi olvadásról el­mondotta, hogy kedvezően indult, mivel nemcsak a le­vegő hőmérséklete emelke­dett az utóbbi napokban je­lentősen, hanem engedett a talaj fagya is, lehetőséget biztosított a keletkező víz lefolyásának. A szakemberek figyelik a meliorált terüle­teken a őréneket, de eddig még nem szivárgott le a víz a dréncsövek mélységéig. Jó néhány termelő üzemben megkezdték az ősziek tél vé­gi fejtrágyázását. A szakem­berek megállapítása szerint most jó lesz a nyltrágyák hasznosulása, mivel a meg­felelő csapadékvízzel együtt oldat formájában jut az a növényekhez. Ha folytatódik az enyhe idő, remélhetőleg az őszi kalászosok be tud­nak hozni valamit a fejlődé­si lemaradásból. v. 1. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatai A múlt esztendőben a vál­lalatok, szövetkezetek elszá­molási fegyelme — a szigo­rúbb bírságolás ellenére — nem javult számottevően. A korábbinál több esetben bukkantak hiányosságra, a bizonylati fegyelem, a szám­viteli rend megsértésére a szakértők. Az elszámolási fegyelem elsősorban azoknál a vállalatoknál és szövetke­zeteknél lazult, ahol a belső ellenőrzés formális, a va­gyonvédelem nem megfelelő, elmarad a munkafolyamatba épített komplex és rendsze­res vizsgálat. Sok helyen mindehhez hozzájárul a mű­szaki és ügyviteli munka összehangolatlansága, a mű­szaki adminisztráció nagy­vonalúsága, aminek követ­keztében pontatlan a belső adatszolgáltatás. A hiányos­ságok előidézője az is, hogy sok helyen csak felületesen ismerik a jogszabályokat, s a gyakori szabályozóváltozás nehezíti az előírások pontos betartását — állapították meg a Pénzügyminisztérium szakemberei a pénzügyi, gaz­dasági ellenőrzések során. Néhány vállalatnál, szö­vetkezetnél szabálytalanul, illetve vitatható módon fi­zettek ki személyi jövedel­meket dolgozóiknak. Ez csak az érvényes szabályok meg­szegésével, a számviteli-bi­zonylati rend tudatos meg­sértésével volt lehetséges, amiért elsősorban a vezető­ket terheli a felelősség. Az esetek többségében tudtak róla, sőt, maguk is érdekel­tek voltak az ilyen jövedel­mekben. Az ellenőrzési szervezet a mulasztások és jogsértések miatt 1,6 milliárd forint adó­hatósági bírságot szabott ki. A korábbinál szélesebb kör­ben alkalmaztak személyi felelősségre vonást. Több mint kétszáz esetben a mulasztók munkajogi felelősségre voná­sát, száz esetben pedig bün­tető eljárást kezdeményez­tek. Az ellenőrzési szervezet által kiszabott szabálysérté­si pénzbírság összege kétsze­resére növekedett, meghalad­ta a 2 millió forintot. A vállalatok és a szövetke­zetek átlagos jövedelmező­sége 1986-ban némileg meg­haladta az 1985-ös színvona­lat, tovább erősödött jöve­delmi differenciálódásuk. Az előző évinél több, 400 válla­lat, szövetkezet zárta alap­hiánnyal az esztendőt, közü­lük 300 a fejlesztésre fordít­ható amortizáció felhaszná­lásával sem tudja teljesíteni adófizetési, illetve hiteltör­lesztési kötelezettségeit. A feszült pénzügyi helyzetet elsősorban a nem megfelelő gazdálkodás idézte elő, s ab­ban csak részben játszottak szerepet külső tényezők, mint például a kedvezőtlen piaci körülmények, vagy a szigorúbbá vált szabályozók. Mind több vállalat, szövetke­zet saját erőből próbálja ol­dani pénzügyi feszültségeit. Feleslegessé vagy nélkülöz- hetövé vált állóeszközeiket értékesítik, ebből növelik ér­dekeltségi alapjukat, pótol­ják a hiányt. A korábbinál több gazdálkodó élt az át­szervezéssel járó jövedelem­növelési lehetőséggel, kihasz­nálva az adózási és egyéb előnyöket. A szolgáltató há­lózatban elsősorban leány­vállalatokat alapítottak, a mezőgazdaságban szakcso­portokat szerveztek, a belke­reskedelemben gazdálkodók pedig a jövedelemérdekeltsé­gű üzemelési formát alkal­mazzák mind szélesebb kör­ben. A gazdálkodók a korábbi­nál több váltót bocsátottak ki, ezzel enyhítették fizetési gondjaikat. A termelés és a forgalom finanszírozásában 1986-ban is voltak nehézsé­gek, de az ellenőrzések ta­pasztalatai szerint nemrég bevezetett folyószámlahitel enyhítette e gondokat, és 1986 volt az első olyan év, amikor a fizetési nehézségek csökkentésében a váltó szá­mottevő szerepet játszott. A múlt esztendőben nőtt, s elérte a 700-at azoknak a vállalatoknak, szövetkeze­teknek a száma, amelyek ke­vesebbet fizetnek az állami költségvetésbe, mint ameny- nyit támogatásként kapnak. Tanulva nyerni Hiába vezeti valaki techni­kailag jól az autóját, ha a közlekedési partnerekkel nem jók kapcsolatai. Télen az ilyen autós fokozottabban veszélyeztet, mint a többi évszakban. És hasonló a helyzet a csak magával tö­rődő gyalogossal is. Ezek az emberek nem figyelnek egy­másra, a sebességük vagy mozgásuk megváltoztatásá­val nem jelzik szándékukat és nem is kíváncsiak a má­sik szándékának megismeré­sére. Ha ez a helytelen maga­tartás még objektív aka­dályokba is ütközik, mert sem az autós, sem a gyalo­gos nem lát jól (deres, párás az üveg, zavar a kucsma, az esernyő stb.), szinte elkerül­hetetlen a konfliktus: a bal­eset. A baleseti veszélyt ilyen­kor tovább növeli a csúszós út miatt megnövekedett fék- út, amire kevés olyan gya­logos számít, aki maga nem tud gépkocsit vezetni. Hosszabb távú vezetés előtt célszerű tájékozódni az idő­járási és útviszonyokról. Ha mégis megrekedünk a hó­0 ban, ne essünk pánikba, ha­nem gondoljuk végig teen­dőinket. Hóviharban ne a menekülés, hanem a túlélés lehetőségeit vegyük fontoló­ra. A fázás ellen ne a gép­kocsi fűtőberendezését já­rassuk végkimerülésig, ha­nem az autóban tartott öl­tözékkel védekezzünk a hi­deg ellen. Ne feledjük, hogy ilyenkor is szükségünk van friss levegőre. Annál is in­kább, mert az alvás veszé­lyes lehet. Télen is jellegzetes szeny- nyeződések az ipari területe­ken a por és a kén-dioxid, az utóbbi a savas esők egyik fő alkotó anyaga. Az országban a széntüzelésű erőművekből származik a legtöbb kén-di­oxid. Télen és nyáron, ha mun­kánk jellege miatt védőruhá- \ zat vagy védőeszköz haszná­latát rendelték el, még rö­vid időre se tegyük ki ma­gunkat a veszélynek azzal, hogy nem tartjuk be az ide vonatkozó előírásokat. Egész­ségünket, testi épségünket tartsuk a legfontosabbnak és ne veszélyeztessük akkor sem, ha esetleg a védőruha, az egyéni védőfelszerelés használata kissé kényelmet­len. vagy ha a munkavégzés könnyebbnek tűnik nélkü­lük. * * * A decemberben helyes megfejtést beküldők közül 500-500 forintos vá­sárlási utalványt nyertek Komán Krisztina (Békéscsaba) és Ula- tovszki Mária (Füzesgyarmat) tanulók. A decemberi kérdések helyes megfejtése: 1/C, 2/B, 3/B, 4/B, 5/A, 6/A, 7/C, 8/A. Megtörtént a fődíjak sorsolása is, amelyen az elmúlt év során helyes megfejtést beküldött valamennyi pályázó részt vett. Bár a színes tévé Dunaújvárosba került, a II. dij megyénkben megfejtőé lett; nyertese MÓLNAK GYORGYNÉ kondoros! lakos. Nyereménye asztali sztereó rádió két hangfallal. A további nyertesek: Ambrus Emília (Békésszentandrás — magnós autórádió), Kozma Mihályné (Méhkerék — rádió). Bárány Jánosné (Orosháza — antenna és au­tókozmetika) és Bálint Gabriella (Kétegyháza — antenna és autó- kozmetika) . Az e havi kérdések megfejtéseit február 21-ig (szombat) lehet beküldeni a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Titkárságára (5600 Békéscsaba, Bartók B. út 1—3.) vagy a hónap végéig közvetlenül az Autó—Motor Szerkesztősége Közönségszolgálatának (1400 Budapest, Pf. 1.) címére. Kérdések 1. Miről ismerünk rá a közlekedésben a jó autósra? a) A kiváló gépjárművezetési technikájáról. b) A közlekedési partnerekkel való jó kapcsolatáról. c) Arról, hogy fokozott óvatossággal vezeti mindig a járművét. 2. Miről ismerünk rá a télen helyesen közlekedő gyalogosra? a) Arról, hogy a megnövekedettdékút beszámításával szalad át a járművek előtt. b) Arról, hogy erősen recés talpú cipővel közlekedik. c) Arról, hogy a járművek vezetőjével kontaktust tartva fokozott óvatossággal közlekedik. 3. Mi a gyalogos közlekedés fő veszélye télen? a) A gyalogosok nem veszélyeztetettebbek télen, mint nyáron. b) A gyalogos közlekedés fő veszélye, hogy nem elég kulturált a közlekedés. c) A gyalogosok is könnyebben elcsúszhatnak, ugyanakkor nem tudják, hogy az autó fék- útja csúszós időben jóval nagyobb a száraz útviszonyhoz képest. 4. Miért csúsznak meg a gépkocsi kerekei? a) Mert a tapadás kisebb. b) Ha a vonóerő, vagy fékerő nagyobb, mint a tapadóerő, akkor megcsúszik a kerék. c) Mert a csúszósúrlódási tényező értéke jóval kisebb, mint a tapadósúrlódási erő. 5. Milyen irányban csúszik ki a jármű, ha a kanyarban megcsúszott? a) Érintőlegesen. b) Sugárirányban. c) A két fenti irány között valamerre. 6. Téli útján hóvihar miatt tartós „fogságba" kerül. Az alábbiak közül milyen teendő látszik célszerűnek? a) Kiszáll a járműből, s elindul, hogy valamelyik irányban segítséget kapjon. b) Megpróbálja járművét kiásni, hogy útját folytathassa. c) Jól felöltözve és táplálkozással biztosítja teste melegét, megvárja a hóvihar elmúlását, figyelve arra, hogy el ne aludjon. 7. Honnan származik Magyarországon a szennyező források közül a legtöbb kén dioxid? a) A dízelüzemű gépjárművekből. b) A széntüzelésű erőművekből. c) A háztartási fűtésből. 8. Az egyéni védőeszközt, védőfelszerelést mikor használjuk? a) Ha a munkavégzéshez előírták, minden esetben. b) Csak, ha a munkavégzés kényelmesebbé válik használatával. c) Ha úgy ítéljük meg, hogy szükséges. Közlekedésbiztonsági Híradó február havi megfejtés: Név: ____________ L akóim:_________ k érdés száma: A B C í. 2. 3. > 4. 5. 6. 7. 8. x-el jelölje az ABC rovatban a helyes választ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom