Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-04 / 285. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1986. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 285. SZÄM Űrhajós a Békéscsabai Konzervgyárban Ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság A békéscsabai városi párt- bizottság tegnap, szerdán délután ülést tartott. Dr. Szemenyei Sándor titkár elnöki megnyitója után dr. Ábrahám Béla első ’ titkár tartott beszámolót a Központi Bizottság 1986. november 19—20-i ülésének határozatáról, valamint a város és városkörnyéke feladatairól. Az ülésen részt vett Pataki József, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyettese is. Az előterjesztést és a szóbeli kiegészítést a városi pártbizottság egyhangúlag elfogadta. Ezután Blahut Lajos, a Békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést a város hosz- szú távú településfejlesztési és környezetvédelmi programjáról előterjesztett írásos előterjesztéshez. A témával kapcsolatos kérdések megválaszolása után a testület az írásban és a szóban előterjesztett elő- admányokat egyhangúlag elfogadta, majd a városi párt- bizottság ülése szóbeli bejelentésekkel ért véget. (P. P.) December 3-án délután Magyari Béla kiképzett űrhajós, a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetés tulajdonosa Békés megyei látogatásának egyik. állomásaként felkereste a Békéscsabai Konzervgyárat. Nem annyira - előadáson, mint inkább beszélgetésen vettek részt társaságában a gyár dolgozói. Megismerhették az űrhajós rövid életrajzát: Magyari Béla 1949- ben született Kiskunfélegyházán. Itt ült repülőgépbe először a helyi MHSZ tagjaként. Két évet töltött el a Szolnoki Repülőműszaki Fő-, iskolán, majd a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. Diplomáját 1972-ben kapta meg, s 1977-ben már mint első osztályú vadászrepülőgép-pilóta került Pápára. Még ebben az évben — negyven társával együtt — jelentkezett űrhajósnak, és 1978 márciusában Farkas Bertalannal ketten utaztak Csillagvárosba. — Hogyan zajlott a kiképzés? — hangzott el az el. ső kérdés. — Legelőször iskolapadba ültettek minket, ahol az űrhajózás elméletét tanultuk meg, természetesen oroszul. Ezután vadászgépeken repültünk, ejtőernyősugrásokat hajtottunk végre és az Magyari Béla tájékoztató közben Fotó: Fazekas László utolsó fázisban túlélési gyakorlatokat végeztünk. — Miért Farkas Bertalan ment fel az űrbe? — Erre hadd válaszoljak kicsit viccesen: mi Bercivel egy évben, egy hónapban születtünk, de ő hat nappal hamarabb, mint én. így aztán parancsnokaink úgy gondolták, ö a tapasztaltabb, tehát alkalmasabb űrhajósnak. — Mivel foglalkozik most, tervezi-e még az űrrepülést? — Jelenleg tudományos munkát végzek és természetesen nem mondtam le arról, hogy egyszer én is felrepüljek az űrbe. Az idézett válaszokon kívül még sok érdekes, sőt izgalmas dolgot hallhattunk a diaképekkel illusztrált élménybeszámolón. Megtudtuk, hogyan készül a szkafander, milyen nehéz a rakéta és miért maradt el a tervezett űrséta. Magyari Béla segítségével valamennyire betekinthettünk az űrhajósok nem éppen hétköznapi életébe. (gajdács) Maróthy László Bukarestben Szerdán délután Bukarestben megkezdődött a magyar —román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XIX. ülésszaka. A tanácskozásra tegnap a román fővárosba érkezett Maróthy László, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke. Az ülésen részt vevő román küldöttséget Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettes, a bizottság román tagozatának elnöke vezeti. Ez év tavaszán jelentős amerikai exportba kezdett a Csaba Szőnyegszövő és Háziipari Szövetkezet. Az év végéig mintegy ötvenezer dollár értékű, kézzel szövött kelim gyapjúszőnyeget készítenek, sőt az ide irányuló export 1990-ig fokozódik. Ezekben az években 300 ezer dollár értékben szállítanak megrendelőiknek. Képünkön Galisz Jánosné szövőnő tizennégy színű fonalból Armónia-szőnyegen dolgozik Fotó: Szőke Margit N É PÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az Alföld-ankét tapasztalatairól, a megyehatárokról és egyebekről Sajtótájékoztató a munkásőrség megyei parancsnokságán Tóth Pál munkásőr ezredes, megyei parancsnok az állomány létrejöttéről, működéséről beszél Fotó: Fazekas Ferenc Tegnap Tóth Pál ezredes, megyei parancsnok sajtótájékoztatót tartott a munkásőrség megalakulásáról, ezen belül a Békés megyei testület 30 éves történetéről, mai tevékenységéről, valamint az évfordulóval kapcsolatos politikai programokról. Az előzményekről szólva emlékeztetett azokra az önkéntes védelmi szervezetekre, így a munkásmilíciákra és -rendezőgárdákra, amelyeket a forradalmi párt biztosítása céljából hoztak létre a Tanácsköztársaság idején, illetve a felszabadulás évében. Az 1956-os magyar- országi ellenforradalmat követően fegyveres forradalmi ellenállás is kibontakozott. A jövő év februárjában lesz a munkásőrség megalakulásának 30. évfordulója. A Békés megyei parancsnokság 1957. március 14-én jött létre és Szabó János honvéd őrnagy volt a parancsnoka. Ezután sorra szerveződtek meg az önálló századok a megye különböző településein, s később csapatzászlókat adományoztak a bázisüzemek. A megyei parancsnok ezután az állomány összetételéről, a munkásőrök politikai, szakmai felkészüléséről, a munkahelyi és közéleti tevékenységéről, valamint a szocialista versenyben elért eredményeiről beszélt. Megemlítette továbbá azt a példamutató -helytállást is, amelyet a természeti csapások és a károk felszámolása idején tanúsítottak. Ezután felsorolta a magas kitüntetésekben és elismerésekben részesített egységeket. Befejezésül utalt arra, hogy a Munkásőrség Országos Parancsnokságának 1987. január 3-i központi ünnepségén 15 alapító tag képviseli majd Békés megyét. A jövő év elején tartandó állománygyűléseken valamennyi egység megemlékezik a megalakulás körülményeiről, a testület életében lezajlott fontosabb eseményekről. A tájékoztató elhangzása után a megyei parancsnok válaszolt a feltett kérdésekre. A rendezvényen részt vett és felszólalt Pataki József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. —y —n Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke tegnap a főváros XII. kerületébe látogatott. A több mint 80 ezer lakosú városrész életéről, az időszerű politikai feladatok területi végrehajtásáról Hanga Mária, a kerületi pártbizottság első titkára és Balogh Miklós tanácselnök-helyettes tájékoztatta a SZOT elnökét a kerületi pártbizottságon. Gáspár Sándor ezt követően Magyarország legnagyobb optikai és finommechanikai műszereket gyártó vállalata, a Magyar Optikai Művek tevékenységével ismerkedett. Balogh András vezérigazgató, Szita Ernő, a vállalati pártbizottság titkára és Fogarasi László, a szakszervezeti bizottság titkára tájékoztatta a MOM tevékenységéről. A korszerű termelőeszközökkel, magas szakmai képzettségű, nagy tapasztalatú szakembergárdával, saját kutató-fejlesztő szervezettel és önálló exportjoggal is rendelkező nagyvállalat öt világrész 60 országával áll rendszeres üzleti kapcsolatban, s továbbra is vállalkozik széles körű termelési és kereskedelmi együttműködésre. A MOM vezetése nagy gondot fordít arra is, hogy megfelelő színvonalú szociálpolitikai intézkedésekkel is megfelelő élet- és munkakörülményeket biztosítsanak a dolgozóknak. A tájékoztatót követően Gáspár Sándor megtekintette a vállalati üzemorvosi rendelőt, a MOM Granvisus Optikai Márkaboltot és a közelmúltban felújított MOM Szakasits Árpád Művelődési Központot. A 2. Alföld-ankét, amelyet Békéscsabán, december 1-én és másodikén rendeztek meg az MSZMP Oktatási Igazgatóságán, aktuális, a közvéleményt is izgató téma tudományos' eredményeinek a megvitatására vállalkozott. Az előadók a társadalmi, gazdasági, területi struktúrák változásait vizsgálták az Alföldön, a gyakorlat szempontjából sok hasznosítható következtetést is megfogalmazva. Az ankét tapasztalatait dr. Tóth József, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja főigazgató-helyettese és dr. Simon Imre, az MTA RKK Alföldi Kutatócsoportja vezetője fogalmazta meg lapunk számára. — Milyen új vonása volt a békéscsabai ankétnak a korábbiakhoz képest? — Először is az — mondotta dr. Tóth József —, hogy a munkában nemcsak geográfusok, de szociológusok, közgazdászok, agrár- szakemberek is részt vettek. A korábbihoz képest tehát itt, Békéscsabán több tudományág képviseltette magát. Az Alföld-kutatás folyamatos tevékenység, amelynek eredményeiről időnként magunknak is szükséges számot adni. Ezen az ankéton a „lyukakat”, azaz a hiányokat is feltérképeztük, azt, hogy mit kell még vizsgálnunk, mivel kell még foglalkoznunk. Ez a találkozás nyilvánvalóvá tette, hogy a térfelosztás, a közigazgatás — tehát a pályázat, amit az alföldi csoport elnyert, s amely több megye szakembereinek a bevonásával teljesedik ki —, az Alföld egyik neuralgikus pontját tárja föl. — Ez a pályázat — magyarázza dr. Simon Imre —, az Alföld megyehatármenti területeinek társadalmi, gazdasági vizsgálatát célozza, és az akadémia támogatásával 1990-ig tart. — A közvéleményben korábban elterjedt, hogy feloldják a megyehatárokat, és régiókat hoznak létre. Ez csak vágy, vagy van tudományos alapja is esetleges előnyeinek? — Tudományosan — a megyerendszer megszűnésének előnyei — védhetők — mondja dr. Tóth József. — Kompromisszumként születhet meg például a megyehatár-módosítás, amivel komoly hibákat lehetne kiküszöbölni. E felfogás szerint a megyehatárok minimális korrekcióval megmaradnának, ám a lényeg az lenne, hogy szerepük megváltozzék. Bár az is igaz, mindegy, hogy régióban vagy megyében építkezünk, ha nem változtatunk az örökölt centralizált irányításmodellen, nem következhet be változás. A megoldást a demokratikus irányítási modell jelentené, amelyben a területi akaratok — akár a központtal szembeni — érdekek feltárói és közvetítői lennének. — Kevés szó esik arról, hogy a család a legkisebb gazdasági egység. Jelenleg a családoknak sincs meg az autonómiája ebben a területi struktúrában ahhoz, hogy hol, kitől, milyen szolgáltatást kívánnak igénybe venni — teszi szemléletesebbé a magyarázatot dr. Simon Imre. — Ez így van az iskoláztatás, az egészségügy, a bankrendszer és még sok minden tekintetében. — Volt már rá példa, hogy szavazás útján oldották meg a hovatartozás kérdését... — Ez arra jó, hogy megismerjék az ott élők véleményét, de nem jelent megoldást — szögezi le dr. Tóth József. — A földrajzkutató több, a gyakorlatban jól hasznosítható kutatási programot is készített. Például a három város — Békéscsaba, Gyula, Békés — koordinált fejlesztéséről. Milyen a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása? — Nem a • politikusság mondatja velem — mondja dr. Tóth József —, de tény, hogy a korábbihoz képest javult a helyzet. Változás e téren elsősorban az irányítás szemléletében tapasztalható. Jobbak a hasznosítás esélyei az objektív helyzet miatt is... — Először fordult elő, hogy „külső" előadót is meghívtak. Jelen esetben Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese tartott igen nagy érdeklődést kiváltó előadást Békés megye környezetvédelmi mintamegyévé válásáról. Mi volt a meghívás oka? — Ennek, a programnak a kidolgozásában — veszi át a szót dr. Simon Imre —, részt kívánunk venni koordinátorként. Hogy ebbe a munkába be tudjuk vonni más megyék kutatóit is, arra kitűnőnek bizonyult ez az alkalom. A feladat egyébként lelkesítő és szükséges is, hiszen Magyarországon nincs még ilyen, a környezetvédelemmel és -gazdálkodással foglalkozó intézmény. Erre tehát mindenképpen szükség van. Ez a terv, ha megvalósul, Békés megye szellemi potenciáljának a növelésében is komoly szerepet játszik a jövőben. B. Sajti Emese Gáspár Sándor látogatása a XII. kerületben
