Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-16 / 193. szám

1986. augusztus 16., szombat NÉPÚJSÁG OTTHON Augusztusi tennivalók KERT, HÚZTÓJI A naptár újfent augusztust jelez, ismét kifelé ballagunk a nyárból. Ez arra figyel­mezteti a kertészkedőket, hogy ideje felkészülni a ter­més betakarítására és táro­lására. A zöldségeskertben szed­jük fel a magról termelt vöröshagymát, takarítsuk be a babot és a borsót. Folya­matosan — legalább három­naponként — szedjük az uborkát, a dinnye érő gyü­mölcsei alá helyezzünk üveglapot, vagy cserépdara­bot. A karfiol lombját kös­sük össze, hogy a sárgulásra hajlamos rózsát megóvjuk az erős napfénytől. A megüresedő ágyások valamelyikébe (vigyázat, nem a hagymák után!) már e hónap derekán elvethetjük a kora tavaszi szedésre szánt vöröshagymát. A kelő nö­vényzetet nem kell ritkítani, csupán töltögetni. Augusz­tusban még ültethetünk sa­látát, vethetünk hónapos retket meg spenótot és sós­kát is telepíthetünk. Most kell ritkítani a cse­resznye-, a meggy- és a kaj­szibarackfákat, a hónap de­rekától metszhető a dió és a gesztenye, az őszibarack­fák éves hajtásait is ilyen­kor célszerű megkurtítani. A termés súlya alatt roskadozó fák ágait támasszuk alá, és a hónap közepe után már ne öntözzünk a gyümölcsös­ben, mert a víz rontja a téli fogyasztásra termelt gyümöl­csök eltarthatóságát. , Ha már kijelöltük és elő­készítettük a szamócás he­lyét, lassan hozzákezdhetünk a telepítéshez is. Most félfás dugványokkal szaporíthatjuk az egrest, aranyribiszkére olthatjuk a ribiszkét meg az egrest, és beolhatjuk a kellő­képpen megerősödött kajszi- és szilva-, valamint az őszi- barackmagoncokat, illetve a törpefának szánt almama- goncokat. A szőlőnek bogyólágyulás idején adhatunk nitrogént — utoljára! Ha közben rend­szeresen öntöztük is az ül­tetvényt, esetleg 30 százalék­kal is növelhetjük a termés­hozamot meg a cukortartal­mat. Az ápolt virágoskert talán most a legszebb. Ha gon­dunk lesz rá, jövőre is leg­alább ilyen lehet. Ültessük át a pünkösdi rózsát és a nőszirmot, telepítsünk violát, sáfrányt (crocus), mályvaró­zsát, harangvirágot és lili­omfélét. Most célszerű újra megmetszeni az élő sövényt, valamint az örökzöld tűleve­lű dísznövényeket, s ha az előző már megkopott, pázsit­ból is most kell újat telepí­teni. (A pozsonyi Üj Szó cikke nyo- mán) (dek) Kezdő háziasszonyoknak — Ha nincs otthon tojá­sunk, megkenhetjük a süte­mény tetejét cukros tejjel, vagy tejföllel is. — Ha leég a pecsenye le­ve, tegyünk bele pár szelet karikára szelt burgonyát, és az magába szívja az égett ízt. yjjjJihjiL'Ji! _:_____ — Ha elsóztuk az ételt, késhegynyi szódabikarbónát tegyünk bele, az enyhíti a sós ízt. — Ha a sütemény nehezen jön ki a tepsiből, tegyük pár percre gőz fölé. vagy gön­gyöljük nedves konyharu­hába. — A szikkadt kenyeret, péksüteményt felfrissíthet­jük, ha bekenjük a héját vízzel, és pár percre forró sütőbe dugjuk. — A megszáradt mézes sü­teményt tegyük néhány perc­re meleg sütőbe. Ettől fel­frissül. — A puding nem bőrösö- dik meg, ha a tálba öntés előtt megszórjuk egy kiska- nál cukorral. Gyermekkori égési sérülések Az égési sérülés az egyik legsú- lyosabb követ­Jr-----k kezményekkel / A \ £ járó baleset. (iz\ u I xísá Rendkívül fáj- U? 1*'*/ »íldalmas és az \0/ érintett testfelü- let nagyságától függően az egész szervezetet meg­viselő, hosszan tartó, szö­vődményekkel járó „égési betegség” alakul ki, amely gyermekeknél különösen ve­szélyes lehet. Bár rendelkezünk olyan gyógyszerekkel, amelyekkel az égett beteg szenvedése enyhíthető, a károsodott bőr­felület hámosodása, gyógyu­lása serkenthető, felülfertő- zése megakadályozható, vagy leküzdhető, az egyetlen tö­kéletes megoldás, a megelő­zés. A legkorszerűbb orvosi technika, a legprecízebben végzett orvosi szakellátás sem tudja tökéletesen visz- szaállítani az elpusztult szö­vetek funkcióját és felépíté­sét. Ezért ne mlehet eléggé hangsúlyozni a szülők, a fel­nőttek felelősségét, gondos és tudatos odafigyelésük jelen­tőségét az égési sérülések megelőzésében. A leggyakoribb égési sérü­lés a forrázás. A földre le­tett forró víz, tésztafőzőlé, a kisgyermek fürdetéséhez a gyermekkádba előre odaké­szített forró víz, amelyekbe a gyermek belemászik; az udvaron őrizetlenül hagyott kopasztóvíz, abálólé: mind­mind sajnálatosan gyakori forrása a gyermekkori égési baleseteknek. Veszélyes „né­pi gyógymód” a forró kamil­lával való inhalálás. Főzés közben a konyhában mászó­felálló, tipegő kisgyermek a tűzhelyről a pillanat tört­része alatt magára ránthatja a rotyogó levest, vagy tejet. Az égési sérülések másik, szerencsére kisebb része a közvetlen tűzhatásból szár­mazó, a forrázásnál súlyo­sabb következményekkel já­ró égési baleset. A gyufával játszó, tüzet rakó, lomot, fó­liát égető nagyobb gyerekek szenvednek el inkább ilyen sérüléseket. Életveszélyes égést okozhat a gázrobba­nás, a lakástűz is. Ha minden óvatosság elle­nére is bekövetkezik a bale­set, a jól és gyorsan alkal­mazott elsősegéllyel a gyer­mek gyógyulási esélyei je­lentősen javíthatók. A két­ségbeesett, üvöltő gyermek környezetében könnyen pá­nik tör ki, vagy tanakodás, tétovázás miatt vesztenek el visszahozhatatlan értékű perceket. Meg kell tanulnia, végig kell gondolnia min­denkinek a tennivalókat! Az égett felületet — köz­vetlen tűzhatás esetén — az egész testet azonnal hűtsük hideg vízzel, kb. 20—25 per­cen át! A hűtés történhet folyó csapvízzel, kútvízzel, vagy gyakran váltogatott hi­deg vizes ruhával. Nagyon lényeges a hűtés időtarta­ma: pár percig tartó hideg­vizes borogatással, vagy egyszeri lelocsolással nem ér­hetjük el a kívánt hatást. Csak a hűtés elkezdése után vetkőztessük le a gyer­meket! A vetkőztetés jelen­tős időveszteség, s az erre fecsérelt percek alatt a me­leghatás következtében a bőr mélyebb rétegei, és az alatta levő szövetek is károsodnak. Már a hűtés ideje alatt ér­tesítsük a leggyorsabban el­érhető orvost, aki fájdalom- csillapítást tud nyújtani a gyermeknek. Az égési sérü­lés ugyanis olyan mértékű fájdalommal jár, amely a gyermek szervezetében sú­lyos következményekkel já­ró reakciósorozatot válthat ki. A hűtés befejezésével ne kenjük be a testet zsírral, tejföllel, tojásfehérjével, vagy más hagyományos „cso­daszerrel”, mert ez rontja a további gyógyulás eredmé­nyességét. A háztartásban használatos Irixet.csak kis kiterjedésű, felületes égési sérülésekre, és csak a hideg­vizes lehűtés után szabad rá- fújni! Minden égési sérülést lás­son az orvos! Feltétlenül kór­házi kezelés szükséges az arc, fej, a kéz- és lábfej, va­lamint a nemi szervek égési sérüléseikor, továbbá abban az esetben is, ha égett terü­let meghaladja a testfelület öt százalékát! Szállításhoz a kellő ideig hűtött, sérült te­rületre ne próbáljunk ruhát erőltetni: tiszta, vasalt lepe­dőbe célszerű csavarni a gyermeket, majd — az időjá­rás függvényében — erre ke­rüljön egy meleg takaró. Minél mélyebb rétegeket érint a meleghatás, minél nagyobb kiterjedésű az égett felület, és minél később kap­ja meg a gyermek a szak­szerű elátáslt, annál nagyobb a maradandó károsodás való­színűsége. Ez jobbik eset­ben csak esztétikai jellegű probléma, de igen sokszor működési zavar, mozgáskor­látozottság is kialakul. Óvjuk a kisgyermekeket a tűztől és a forrázási lehető­ségektől; tanítsuk meg a na­gyobbakat a tűzzel való bá­násmódra, annak veszélyes­ségre, és a tűz kellő tisztele­tére! Dr. Kovács Ágnes Egzotikus strandkendö Elkészítéséhez 160x110 cm anyag szükséges, amely lehet batiszt, selyem, muszlin, olyan kelme, aminek szép esése van. Minél tarkább, egzotikusabb a mintá­ja, annál divatosabb. Aki ügyes, ért a batikoláshoz, egyszínű kel­mére csodálatos virágokat, ma­darakat, fantáziája szerinti mo­tívumokat festhet. Akik szépen hímeznek, ily módon dekorál­hatják egyénien a strandruhát. A szélét körbe elütő* anyaggal paszpolozhatjuk is. Egyik megkötési módja: félol­dalt az egyik vállon megcso­mózzuk, de megköthetjük a mell fölött csomózva is, és mindkét esetben még egyszer a csípőnél. B. K. Iker hinlapad A négy oszlopon álló 2-2 keresztléccel sta­bilizált hintapad minden része fából ké­szült, de a tartóoszlopok, az átlók kötéssel, fémcsőből is kivitelezhetők. A két karosszék formájú, fenyőfa lécekkel kényelmesre for­mált ülőpad egy alapzathoz és a 2-2 függő­leges rúdhoz van csavarozva. A kész hin­tapadot a kertbe illő vidám színnel — pi­ros, sárga, zöld olajfestékkel — fessük le. hogy az időjárás viszontagságainak is el­lenálljon. 0 rózsa védelme Sok kertbarát megdöbbe­néssel tapasztalta, hogy szé­pen viruló rózsatövein a fia­tal levélkék meggörbülnek, kanalasodnak, majd felületü­kön jellegzetes lisztes, fehér bevonat válik láthatóvá. Ezt a sajátos kórképet a rózsa- lisztharmat idézi elő. A védekezés egyik fon­tos alapeleme, hogy e fertő­zött részeket le kell metsze­ni, és el kell égetni. A betegség kialakulására kedvező feltételt jelent a zárt fekvés, a hirtelen bekö­vetkező hőmérséklet-ingado­zás, a fényhiány, a talaj nagyfokú kiszáradása, a mészhiány, de a túlzott nit­rogénbőség is! E betegség könnyen visszaszorítható kénkészítmények, például 0,3 százalékos szer, vagy - 0,3 százalékos Thiovit permete­zésével. Ha viszont a leveleken ki- sebb-nagyobb, lilásbarna ár­nyalatú, csillagszerűen rojto- zott szélű fekete foltok je­lennek meg, ez a csillagpe­nészes fekete levélfoltosság támadásáról tanúskodik. Csa­padékos nyári időjárásban a levelek megsárgulnak, lehul­lanak. Ellene 0,2 százalékos Dithano M—45-tel védhet­jük meg a növényeket. Dr. Széles Csaba Az aranyhörcsög Szaporítása Legtöbb helyütt egy pél­dányt tartanak — s zömében hímet — az aranyhörcsög kedvelői. Pedig ez a kis testű, szelíd és barátságos állat igazi énjét szaporodás­kor mutatja meg. Egyszerre könnyű és nehéz a tenyész­tése. A nőstény megtermé- kenyülése után a legtöbb esetben nem tűri maga mel­lett a hímet. A pároztatás önmagában is gyakran em­beri beavatkozást igényel, mivel a hímek nem egyszer ügyetlenek. Ennek okát fel­tehetően a túltenyésztettség- ben és a vérvonalak lerom­lásában kell keresni. Ebből következik, hogy különböző nemű testvéreket (négyhetes kortól) egy terráriumbán ne tartsunk, közeli rokonokat ne pároztassunk. Az említett emberi beavatkozás „mód­szertanának” leírását hadd mellőzem; elsajátításához nagyon nagy türelemre, nem kevés kudarccal teli „gya­korlatozásra” van szüksége a tenyésztőnek. A nemek megkülönbözte­tése viszonylag könnyű. A nőstény ivar- és végbélnyí­lása közel van egymáshoz. A hímnél ez a távolság lénye­gesen nagyobb. Optimális esetben a hím és nőstény között megtörté­nik a nász. Az aranyhörcsög- nőstény 7-8 naponként ivar­zik, s ez 3-4 napon át tart. A hím többször is próbálko­zik, egy-egy párzás szinte csak pillanatokig tart. Ilyen­kor az is kiderül, hogy csak az emberrel szemben szelíd és barátságos ez a kis állat; egymás között gyakoriak a kisebb-nagyobb összecsapá­sok, amelyeket harapások kí­sérhetnek. Ilyenkor gyorsan szét kell őket választani, de óvatosan! Előfordulhat, hogy bennünket is megmarnak. Nem ritka a bizony nagyon fájdalmas mély harapás sem, amelyet szájzár is kí­sérhet. Ha megtörtént a megter- mékenyülés, a nőstény mel­lől vegyük el a hímet. Vagy­is: amikor már nem ivarzik a nőstény, attól kezdve egye­dül legyen az előző részben leírt méretűnél legalább 75- 100 százalékkal nagyobb alapterületű terráriumbán. A vemhesség ideje 16-18 nap, az álomszám az első Hálás­nál 2-5, idősebb anyák azon­ban 8-12 kölyköt is világra hozhatnak. A megtermékenyített nős­tény terráríumába minden­képpen helyezzünk el egy — szintén az előző részben is­mertetett — odút. Ezekben a napokban még véletlenül se zavarjuk, ne nyülkáljunk felé, ne vegyük kézbe! A zaklatásnak (hirtelen zajok­nak, más környezeti beavat­kozásoknak, hatásoknak) ál­talában az a következménye, hogy az anya elvetél, vagy sikeres fialás után megeszi kölykeit. K Az újszülöttek 1,5-2,5 cm hosszúak, teljesen csupaszok, rózsaszínűek. Ahogyan az anyát, úgy a kölyköket sem szabad zaklatni, kézbe ven­ni! Kb. 8-12 napos korukra már kiszőrösödnek, s egy­két percre kijönnek az anya által gondosan őrzött fészek­ből. Ilyenkor a nőstény gyengéden szájába fogja, majd visszaszállítja a kis szökevényt. A kicsik úgy 14- 20 napos koruktól már rend­szeresen eszik a felnőtt ál­latok táplálékát. Elválasztá­suk, új terráriumba költöz­tetésük egyhónapos koruk után időszerű. Az ahya a vemhesség és a szoptatás ideje alatt kiegé­szítő takarmányra szorul. Több állati fehérjét, friss zöldet (gyümölcsöt), s alkal­masint kalciumfoszfátot (gyógyszertárakban kapható) is adjunk. A terráriumot csak a kicsinyek elválasztá­sa után takarítsuk ki. (Foly­(nemesi) SÁRGA- VAGY ÖSZIBARACKLEKVÁR NYERSEN KIKEVERVE Egy kg gyümölcsre 1 kg cukrot számítsunk. Az érett, lehajazott (leforrázva ' ki­csúsztatható a bőréből), ki­magozott gyümölcsöt össze­törjük (apróra vágjuk), és zománcos edényben vagy porcelántálban egy órán át keverjük az apránként hoz­záadagolt cukorral. A töké­letesen tisztára mosott üve­geket színig töltjük, tetejét porcukorba kevert szalicillal vagy benzoesavas nátrum- mal megszórjuk, és lekötjük. Gőzölni sem kell. ALMA — TÖLTELÉKNEK Az almát meghámozzuk, hibás, férges részét eltávo­lítjuk. Káposztagyalun csu- májáig reszeljük. Az alma­reszeléket lemérjük. Súlya egy tizedének megfelelő mennyiségű cukrot és kevés szalicilt keverünk hozzá. Ak­kora üvegekbe töltsük be szorosan lenyomkodva, amennyit majd egyszerre fel­használunk. A feljövő lét öntsük le róla. A tölteléknek eltett alma cukor nélkül is elkészíthető. Ez esetben aján­latos kigőzölni, és az üvege­ket kihűlésig a forró vízben hagyni. KAPROS TÖK — NYERSEN A kaprot apróra összevág­juk, és a sóval együtt a gya­lult tök mellé készítjük. Egy­szeri főzéshez méretezett A Magyar Posta a Budapesten megrendezésre kerülő XIV. Nem­zetközi Rákkongresszus alkalmá­ból augusztus 21-én az „Évfor­dulók — Események ’86” sorozat újabb darabjaként 4 forint név­értékű bélyeget bocsát forgalom­ba. A bélyeg Rác József grafikus­művész tér,ve alapján 922 ezer 300 fogazott és 5 ezer 800 foga- zatlan példányban többszínű of­szetnyomással, száz bélyeget tar­talmazó ívekben az Állami Nyomdában készült. Az első na­pi bélyegzőt használó postahiva­talok a vásárlók kívánságára a Nyersen éltévé üvegben rétegesen lerakjuk a tököt, sót, kaprot, majd ezt dugig ismételjük. Télen a tökből a sót kiáztatjuk. PETREZSELYEM SZÁRÍTÁSA ZÖLDEN A természetes párolgással szárítás során a petrezse­lyem megfakul, üde színét elveszíti. Harsány zöld ma­rad viszont, ha száráról le­tisztítva szétterítjük a gáz­sütő lapján, és takarékláng­ra állított sütőben gyorsan szárítjuk. PATISSZON-CSALAMÁDÉ A közepes méretű patisz- szont (csillagtök) vékony sze­letekre metéljük. (Gyalulhat­juk is.) Hozzászeletelünk egyharmad mennyiségű vö­röshagymát. Egyiket is, má­sikat is külön-külön besóz­zuk, és egy napig a sóban hagyjuk, utána kinyomkodva rétegesen az üvegbe rakjuk, és forró, ecetes-cukros lével felöntjük, majd lekötjük. TÖLTENIVALÓ PAPRIKA — TÉLRE A vastag húsú paprikát alaposan megmossuk, mag­házát kivágjuk, lecsepegtet­jük, és minden paprikába kávéskanálnyi sót töltünk. Így álljon egy éjjelen át. Másnap a sót kirázva belő­le, a meglappodt prikákat egymásba bújtatva szorosan rakjuk az üvegekbe. Tetejé­re marék sót szórunk. Télen a paprikát alaposan kiöblít­ve használjuk. Nyerges Ágnes megjelenés napján a bélyegeket lebélyegzik. A bélyeg fogazott és fogazatlan példányai bárhová szóló postai küldemények bér- mentesítésére korlátlanul fel- használhatók; árusítása 1988. de­cember 31-ével szűnik meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom