Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-26 / 122. szám

NÉPÚJSÁG

1986. május 26., hétfő

Megyénk küldötteinek egy csoportja az ülésteremben

Újdonsült KISZ KB-tagjaink mondják

A szavazatok összeszámlálása után az eredmény kihirdetésekor kiderült, hogy a kongresszusi küldöttek három Békés megyeit a KISZ Központi Bizottságába választotta be. Valastyánné Vízhányó Julianna — mint azt már megírtuk, a kongresszus első napján egészséges fiúgyermeknek adott életet a békéscsabai kórházban — távollétében kapott bizalmat, ezért személyesen nem gratulálhattunk neki, de Biberecz Juditnak, a békéscsabai 635-ös Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulójának és Szabadosné Bécsi Katalinnak, a KISZ Gyula város titkárának személyesen is tolmácsoltuk jókívánságainkat. Kongresszusi élményeikről, tapasztalataikról mondták a következőket:

Biberecz Judit: — Életem első KISZ-kongresszusán a legjobban a plenáris ülések tetszettek. Különösen azért, mert a tizenévesekkel, a diákokkal sokat foglalkoztak a felszólalók. A középiskolások szekcióülésén a konkrét kérdéseket vitattuk meg. A vita jellemzésére csak any- nyit, hogy délután 2-kor kezdtük el és hajnal 2-ig tartott. Nem mondom, fárasztó volt. Másnap reggel nehezen ébredtem, de a határozathozatal előtti pezsgő vita, a véleményütköztetésak felélénkítettek.

Szabadosné Bécsi Katalin: — A kongresszus munkájával elégedett vagyok. A küldöttek bebizonyították, hogy nem elégednek meg a problémák feltárásával, hanem képesek kijelölni a cselekvés útjait is. A hozzászólók felelősséggel nyilatkoztak, igyekeztek reális képet festeni napjaink fiatalságáról. Részt vettem a lakóhelyi fórumon is, de itt valamivel kevesebbet kaptam, mint amit előzetesen vártam. Az az érzésem, hogy olyan problémákat vitattunk meg, amelyeket a plenáris ülésen kellett volna. Nekem azok a hozzászólások tetszettek a legjobban, amelyek konstruktívak, előre mutatóak voltak, mert ezek segítették igazán a KISZ megújulási törekvéseit.

Szünet helyett ének

Mi történik, ha porszem kerül a gépezetbe? Csikorognak a kerekek. És mi van akkor, hazavar támad a kongresszusi mechanizmusban, történetesen az által, hogy a küldöttek egyötöde nem kapja meg a szerkesztőbizottság javaslatát a határozattervezet módosítására. Ilyenkor kapkod az elnök, adott esetben Gubcsi Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesztője. Előbb 10 perc szünetet rendel el, aztán visszavonja, mert a kongresszus nem akar szünetet. De a küldöttek segítenek rajta. Énekelnek. Jó tíz percen keresztül jönnek egymás után a mozgalmi dalok, szépen, mintha egy ezer fős kórus dalolna. Aztán mindenki „kiegyenesedik”, és a kongresszus folytatja munkáját.

(Folytatás a 2. oldalról)

a már megszavazott korrekciókkal, a kiigazításokkal és a válaszokkal együtt — egy tartózkodással elfogadták a KISZ XI. kongresszusának határozatát. A küldöttek egyhangúlag fogadták el a módosított szervezeti szabályzatot, a KISZ KB beszámolóját, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését.

Ezután Hámori Csaba tartotta meg vitaösszefoglalóját. Elöljáróban kiemelte: a

kongresszus háromnapos munkájában valamennyi felszólaló hozzájárult az ifjúsági szövetség közös arculatának kialakításához. A tanácskozást tettrekészség, cselekvési vágy jellemezte. A fiatalok tanúbizonyságot tettek arról, hogy véleményük van a világról, az ország dolgairól, és helyzetünkön változtatni, javítani kívánnak. Kifejezésre juttatták, hogy fontos számukra mindaz, ami a környezetükben történik. A küldöttek jobbító szándékkal szóltak a társadalmi, a gazdasági élet hiányosságairól. Megfogalmazták : olyan közfelfogásra van szükség, amely rangot, elismerést ad a szorgalmas, hatékony munkának, fellép a fegyelmezetlenség, a lazaság és a hanyagság ellen.

A továbbiakban a KISZ KB első titkára arról szólt, hogy a 80-as évek ifjúságának a szocialista társadalom természetes életközege. Ezt a nemzedéket mgekímélte a történelem a nagy sorsfordulóktól, de a mai fiatalok is érzékelik a feszítő gondokat, a fejlődés ellentmondásait. Ebben a helyzetben az ifjúság világos programot, tapasztalt, biztos vezetést akar. Ez a vezető erő társadalmunkban a Magyar Szocialista Munkáspárt. A fiatalok a kongresszus munkájában érezhették a párt figyelmét; az MSZMP főtitkárhelyettese e fórumon is hangoztatta, hogy a KISZ élvezi a párt bizalmát. Az ifjúkommunistáknak építeniük kell a párt támogatására.

Az ifjúkommunisták küldötteinek háromnapos tanácskozása nem egyszerű tükörképe volt a kongresszus előtti vitáknak — állapította meg a továbbiakban. Megmutatkozott, hogy az álláspontok változtak, átalakultak. Elcsitult például a vihar a fiatalítás kérdése körül. Világossá vált, hogy nem statisztikai megfontolások, hanem a társadalompolitika fontos kérdéseit érintő célok vezették a hozzászólókat, amikor javasolták: a

felnövekvő nemzedékek minél ifjabb korban kapcsolódjanak be a társadalom építésébe, s az eddiginél jobban érvényesüljön a teljesítményelv. A vélemény- cserében markánssá vált az a felismerés, hogy a munkaerkölcs, a rend és a fegyelem nagyon fontos termelési tényező. Megfogalmazódott a kongresszuson az is, hogy a sport, a testnevelés, az egészséges életmód váljék mindennapjaink szerves részévé.

A KISZ XI. kongresszusát élénk nemzetközi érdeklődés kísérte — mondotta a KISZ KB első titkára. A Lenini Komszomol nevében Viktor Misin, a szervezet Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta: a szovjet fiatalok az SZKP békepolitikájának, az internacionalizmusnak, a szovjet és a magyar ifjúság barátságának elkötelezett hívei. Hámori Csaba a portugál és a nicaraguai testvérszervezet képviselőjének hozzászólását ugyancsak az internacionalizmus megnyilvánulásaként említette.

Ezután köszönetét fejezte ki a párt, a kormány, a szakszervezet, a népfrontmozgalom képviselőinek, akik a plenáris és a szekcióülések munkájában is részt vettek.

A KISZ KB első titkára végezetül azt kérte: a küldöttek vigyék magukkal a kongresszus kritikus, friss, cselekvő akaratát a szocialista Magyarország építésében, minél több fiatalt megnyerve a szocializmus eszméinek.

Szekeres Imre, a szavazat- számláló bizottság elnöke bejelentette, hogy a KISZ Xl. kongresszusa zárt ülésen közvetlenül megválasztotta a Központi Bizottság tagjainak egy részét. A választás új rendje szerint ugyanis a KB- tagok nagyobb részét a megyei, illetve megyei jogú és fővárosi küldöttértekezleteken, továbbá a kongresszusi rétegszekciók ülésein delegálták a testületbe.

A kongresszus küldöttei Hámori Csabát választották meg a Központi Bizottság első titkárává.

A Központi Bizottság titkárai : Domonkos László,

Ernőd Péter, Nagy Imre, Szandtner Iván, Szórádi Sándor, Varga-Sabján László.

A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökévé Pongrácz Antalt, titkárává Horváth Ágnest választották meg.

A 105 tagú Központi Bizottság — a kongresszusi választási rendnek megfelelően — első ülésén megválasztotta a KISZ KB Intéző Bizottságának nem delegált tagjait, valamint a KB titkárságának tagjait.

A tanácskozás soros elnöke, Rusznák András, a MÁV Záhonyi Üzemigazgatósága KISZ-bizottságának titkára mondott zárszót.

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusa az Internacionálé eléneklésével fejeződött be.

A helyszíni tudósításokat készítették: Arpásl Zoltán, Lónyal László, Lovász Sándor. Fotó:

Beszélgetés

Szórádi Sándorral, a KISZ KB titkárával

Ifjúság és elektronika

Aligha akad bárki is napjainkban, akinek magyarázni kéne az elektronika, és ezen belüi a számítástechnika fontosságát. E természetesség ellenére — bár kétségtelen eredményekkel dicsekedhetünk — nem elég gyors az előrehaladás. Mivel a jelen és a jövő technikai húzóágazatáról van szó, a fiatalokra vár a feladat: mindennapivá tegyék a ma még néha kissé érthetetlennek tűnő dolgokat. A kongresszus idején Szórádi Sándort, a KISZ KB titkárát kértük arra: válaszoljon néhány kérdésünkre. Először is arra: mit tesz a KISZ azért, hogy növekedjen a fiatal műszakiak, vagy tágabb értelemben a fiatal értelmiség megbecsülése.

— Jól ismerjük a fiatal értelmiség helyzetét, hiszen a kongresszust megelőző alapszervezeti taggyűléseken, a küldöttértekezleteken sok szó esett a problémákról. Különösen a műszaki értelmiség volt igen aktív. Őszintén feltárták, ami lelkűket nyomja. Tudjuk tehát, hogy mára differenciálódtak a problémák. A termelő ágazatban néhány üzem már megteremtette annak lehetőségét, hogy érdemben javítson a fiatal műszakiak helyzetén. Elmozdultunk tehát a holtpontról, de látnunk kell: messze vagyunk még a megoldástól. A nem termelő szférában, a kutatóintézetekben, egyetemeken dolgozó fiatalok helyzete nagyon rossz. Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy ma nem azok maradnak az egyetemen tanársegédnek, akik a legjobbak, hanem akiket szüleik el tudnak tartani, hiszen a fizetésükből aligha tudnának rendesen megélni.

— A gondokat tehát már világosan látja az ifjúsági szövetség, de mit tud tenni, hogy meg is oldódjanak?

— Mi a magunk eszközeivel harcolunk a fiatal értelmiség — és hadd tegyem hozzá: a fiatal szakmunkások, technikusok — nagyobb megbecsüléséért. Rámutatunk arra, hogy miközben a világban egyre nő a termékekbe fektetett szellemi tőke és a magas színvonalú szakmunka értéke, nálunk mesterségesen alacsonyan tartjuk ezek értékét. Látnunk kell, hogy az alkotó munka leértékelésével saját cserearányainkat rontjuk! A kongresszuson tehát határozottan kimondtuk: azonnal gátat kell ennek vetni!

— A számítástechnikát sokan úgy emlegetik, hogy ez lesz a jövő tömegkultúrája. A KISZ felkészült erre?

— Látjuk, hogy a számítógépek, a mikroprocesszorok

nem egyszerűen technikai eszközök, hanem olyanok, melyek befolyásolják a társadalmi folyamatokat. Átszövik mindennapjainkat, nem tudunk létezni nélkülük. Ügy véljük, hogy a jövő fő problémája nem az lesz, miként szerezzük meg a fejlett technikát, hanem az: ki

üzemeltesse megfelelő hatásfokkal. Nekünk tehát tennünk kell valamit azért, hogy az elektronikus eszközök értő kezekbe kerüljenek.

— Erre a munkára már programja is van az ifjúsági szervezetnek ?

— Természetesen. Mi elindítunk egy elektronikus mozgalmat. Ennek feladata lesz, hogy felkészítse azokat is az elektronizációra, akik ezt az iskolában még nem tanulták. Külön is odafigyelünk a szakmunkásokra, hiszen ők fognak majd dolgozni az elektronikus eszközökkel. Törekszünk arra is, hogy minél szélesebb körben terjedjenek el a házi számítógépek. Látjuk, a jelenlegi árak túlságosan nagyok a tömeges terjedéshez. A KISZ már eddig is sokat harcolt az olcsóbb gépekért, nem kis részünk van abban, hogy csökkentek a vámtételek. Küzdünk egy olcsó magyar gépért, és a számítógéppark egységesítéséért. Igyekszünk terjeszteni a számítástechnikai szemléletet, kultúrát. Azt hiszem, joggal érzem úgy: rajtunk nem múlik az elektronika térhódítása!

. Lónyai László

MTI.

II kongresszus humora

A szónoki emelvény, ami az első felszólalót — de talán még a közszerepléshez szokottakat is — feszélyezi, tekintélyt parancsol. Legalábbis abban az értelemben, hogy az odaszerelt mikrofonba általában komoly dolgokról illik beszélni, és természetesen komolyan. De ha fárad a kongresszus — és miért ne fáradna egy egész napos ülésezés alatt — jönnek a szónoki fogások, az „aranyköpések” (amelyek néha csak amolyan „alumíniumköpésre” sikerednek), és — horribile dictu — a viccek és a tanmesék. Ilyenkor aztán derül a kongresszus. Hogy min? Íme egy csokor- ravaló:

— Az új seprű jól seper, de a régi tudja, hogy hol a szemét.

— A KISZ hasonlatos a szálkás létrához, de ezt csak akkor vesszük észre, ha lefelé csúszunk rajta.

— A szakmai programok jól összefogják a fiatalokat, sőt, ebből máig tartó házasságok is kötődtek.

— Hunniában valami készül. Talán a KISZ-ben is.

— A középiskolások szekciójának tagjai — az éjszakába nyúló vita után — a zárómondat megfogalmazása helyett ágyba bújtak....

— Sem utóda, sem boldog őse, sem rokona, sem ismerőse nem vagyok senkinek.

— A ... megyei húsipari vállalat 250 dolgozója ezer disznó levágásával tisztelgett a kongresszus előtt.

— Nem egyedül állok itt a mikrofonok előtt. Velem van az optimizmus is.

— Pistike azt mondta az anyukájának, hogy nem szereti a kisöccsét. Az anyja erre jól elverte. Ettől kezdve Pistike soha többet nem mondta, hogy nem szereti a kisöccsét — csak gondolta.

— Az elefánt és a kisegér mennek a hídon. Iszonyúan dübörög alattuk a hid. Egyszeresük megszólal a kisegér: te, elefánt, érzed, hogy dübörgünk?

(A felszólaló még hozzátette: jó dübörgést, fiatalok!)

Lovaglópályán: „Asszonyom, üljön fel a lóra.”

„De hát én még sohasem ültem lovon."

„Nem baj, a lovon sem ült még sohasem lovas."

Egy orvos hozzászólásából:

— Tartsa fel a kezét az, aki öt szál cigarettánál többet szív el naponta. Most az is tartsa fel, esetleg a másik kezét, akinek nincs otthon biciklije. Aztán az, aki úgy érzi, hogy egy-két kilót fogynia kellene. Es végezetül az nyújtsa fel a kezét, akinek legalább egy doboz nyugtatója van otthon. Namármost, aki minél több végtagját nyújtja fel, annak annál kisebb az esélye arra, hogy megéri az ezredfordulót.

Békés megyei KISZ-küldöttek a kép bal oldalán