Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-25 / 97. szám

1986. április 25., péntek Háztáji termelés a Mezöberényi Aranykalász Tsz-ben Veiglik László és az állomány egy része Fotó: Szőke Margit Oki megálmodta a Hungaroringet Rohamosan közeledik augusztus tizediké, a Forma 1-es autósok magyarországi futama. Ennek versenypá­lyáját Papp István álmodta meg. aki a Hungaroring fő­tervezője, s már gyermek­korában eljegyezte magát az útépítés művészetével. Negy­vennégy éves, 1960-ban érettségizett az Űt. Vasút Szaktechnikai középiskolá­ban. A 200 éves Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, az • egyik legna­gyobb magyar tervezőinté­zet, az Uvaterv ösztöndíja­saként. Az Uvaterv már elsőéves egyetemista korában meg­bízta autópálya-tervezési feladatokkal. Magyarorszá­gon 1960-ban kezdődött az autópálya-építési program. Papp István azóta foglalko­zik autópálya-tervezéssel. Első nagy munkája az M7-es tervezése volt. A mérnöki diploma mellé második diplomát is szer­zett, mint gazdasági mérnök. Nálunk úgy hívják, hogy „mérnök-közgazdász”. Ami­kor a Hungarorin'gen lecsap a startzászló, Papp István harmadik diplomáját is megvédheti. Mivel az útépí­tés során esztétikát igények is felmerülnek, úgy gondol­ta, hogy filozófiai diplomát is szerez. Pontosabban, a .„szépség filozófiájából”, az esztétikából tesz államvizs­gát. Ars poeticája: az útnak úgy kell belesimulni a táj­ba, mintha együtt alkotta volna őket a természet. A célnak megfelelő utak építé­se, ez az, amiben a roman­tikus művészeteket kedvelő főtervező hisz és amit min­dennapi munkája során meg­valósítani kíván. Első autóversenypálya­tervét 1973-ban készítette főnökével, Vályi Lászlóval, s IgHiUMld— azóta közel tucatnyit terve­zett. A Hungaroring terve­zete 1985. június 10-én meg­kapta a FOCA, a FISA és a magyar hatóságok jóváha­gyását és 1986. március 15- én elkészült a véglegesen el­fogadott tervdokumentáció. (Nem tévedés, a tervek az építéssel egy időben, szaka­szosan készültek el.) A ter­vezésben 15 (!) vállalat vett részt, a főtervező feladata a résztervek koordinálása, el­fogadása, módosítása, kiegé­szítése. Tehát, amikor a pá­lya elkészül, az összes tét“ vekért Papp István főterve­ző tartja a hátát. A magyar főtervező mun­káját minősíti a FISA fő­inspektorának, D. C. Onga- rónak nyilatkozata is, aki szerint a világ összes Forma 1-es pályája közül a Hunga- roring az, amelyik a leg­ideálisabb lehetőséget nyújt­ja a nézőnek. Bernié Eccles­tone, a FOCA elnöke, ugyan­csak elismeréssel szól a pá­lyáról, véleménye szerint ez lesz a kilencvenes évek Forma 1-es pályája. Amikor elkészül a „nagy mű", a főtervező új felada­tokba veti magát: a Buda­pestet körülölelő M—0-ás autópálya tervezése köti le minden idejét. De természe­tesen időt szakít majd a Forma 1-es munkák miatt kissé elhanyagolt családjára is. Természetesen Papp Ist­ván is ott lesz majd a meg­nyitó versenyen, ahol a ver­senyzők minősítik munkáját. Szeretné, hogy a közeljövő­ben egy magyar versenyző is ott körözzön a legnagyob­bak között. Szerinte a te­hetséges huszonéves Kesjár Csabára vár a feladat, hogy magyar színeknek az autós­világbajnokságokon dicsősé­get szerezzen. Hazánkban a mezőgazda­ság össztermelésének mint­egy egyharmadát adják a háztáji és kisegítő gazdasá­gok. Megyénkben különösen nagy hagyománya van a háztáji termelésnek. A Me- zőberényi Aranykalász Ter­melőszövetkezetben régóta irányítja, szervezi a háztáji gazdálkodást a szövetkezet. Kialakult a munkaszervezet, amelynek élén háztájiágazat- vezető áll. * * * Ficzere János, a közös gazdaság elnöke a követke­zőképpen ítéli meg a tagság háztáji termelését. — Mezőberényben nagy tradíciója van a sertéstar­tásnak. 1981-ben mintegy 8 ezer 900 hízót értékesített a tsz, s azóta évről évre emel­kedik ez a szám. Az elmúlt évben a háztájiból származó hízott sertések száma meg­haladta a 10 ezret. A tsz biztosítja a megfelelő ta­karmányellátást tagjainak és a szövetkezettel szerződés­ben álló kistermelőknek. A Sárréti Tej Közös Vál­lalattól savót vásárolunk, amelyet szintén a háztájiban hasznosítanak tagjaink. Oda­figyelünk a tehéntartásra is. A termelőszövetkezet a ház­táji szarvasmarha-állomány legeltetését végzi. Az el­múlt esztendőben 369 ezer liter tejet értékesítettünk a kisegítő gazdaságokból. A hízómarha-előállítás nem olyan jelentős ágazat, mint a sertéshizlalás. Tavaly 59 hízómarhát adtunk át a feldolgozóiparnak szerződé­ses partnereinktől. A növénytermesztésben a korábbi hagyományos kuko­rica helyét egyre inkább át­veszik az intenzívebb kultú­rák. Már az elmúlt évben próbálkoztunk hibridkukori­ca- és hibridnapraforgó- vetőmag előállítással. Ebben az évben mintegy 40 hektá­ron folytatunk a háztájiban h i br id napraforgó-vetőmag termesztést, és hibrid kukori­cából is mintegy 30 hektár szerepel a vetéstervben. Eze­ket az új kultúrákat első­sorban fiataljaink igénylik, akiknek nagy szüksége van a pénzre. * * * Borka Gábor háztájiága- zat-vezető irodájában nagy a forgalom. Többen azzal a szándékkal jöttek, hogy szerződést kössenek hízóle­adásra. Közülük kérdeztünk meg két fiatalembert, ho­gyan ítélik meg napjainkban a háztáji sertéstartás jöve­delmezőségét. Czirbuly András, aki a szarvasmarha-ágazatban dol­gozik, a következőképpen vé­lekedik: — Most 50 hízósertésre kötöttem szerződést. Hogy megéri-e? Az majd elválik, de jó néhányan folytatják, így bizonyára jövedelmező ez a foglalatosság. Persze az ár egy kicsit lehetne magasabb is. A takarmányellátás meg­felelő, a termelőszövetkezet kedvezményes áron biztosít tagjainak 3 tonnáig abrak­takarmányt. A malacokat saját állományból, illetve a piacról szerzem be. Tavaly több mint 30 hízót adtam le, s úgy döntöttünk az asszóny- nyal, hogy megemeljük ezt a számot. Fiatal ember va­gyok, szeretnék családi há­zat építeni, ezért minden fo­rintra szükség van otthon. Veiglik László, aki terme­lőszövetkezet raktárában dolgozik, szintén szerződés- kötés ügyében kereste fel a háztáji irodát, ö a követke­zőképpen ítéli meg a kiala­kult helyzetet. — Most is, mint az elmúlt évben, 60 sertésre írtam alá szerződést. A takar­mányellátásnál a hagyomá­nyos abrak mellett koncent- rátumot használok. Szeret­tem volna vemhes kocát igé­nyelni a meghirdetett kihe­lyezési akcióban, de sajnos, nem kaptam. Jó lenne, ha a jövőben jobban odafi­gyelnének a kocakihelyezés­nél arra, hogy hány hízót ad le egy-egy koca után az igénylő. Ügy ítélem meg, több év tapasztalata alapján, hogy nagyban függ az állat­egészségügyi helyzettől a hizlalás nyeresége. Ami a fajtavitát illeti, nekem az a véleményem, hogy a hibrid sertések igényesebbek. Ezért korszerű ’elhelyezést, drá­gább takarmányt igényelnek, ami nem mindig biztosított a kistermelőknél. így aztán én maradok a hagyományos nagy fehér sertéseknél. A nagy sürgés-forgás utá­ni kis szünetet használjuk ki arra, hogy Borka Gábor háztáj iágazat-vezetőtől ér­deklődjünk az idei tervek­ről. — Az idén a sertéstartás­ban a tenyésztési kedv csök­kenésével lehet számolni, ezért 8 ezer hízott sertést irányoztunk elő tervünkben. Eddig 467 kistermelővel kö­töttünk szerződést 5 ezer 400 hízóállatra. A partnereink 60 százaléka tsz-tag, míg 40 százaléka a nagyközségben élő kistermelő. A húskombi­nát által biztosított egyfo­rintos felárat megfelezi a tsz és a szerződő fél. A szövet­kezet lucernaterületet ad a sertéstartó gazdáknak. Két takarmányboltot üzemelte­tünk Mezőberényben, s egy tonna felett díjmentes fu­vart biztosítunk. Az állo­mány minőségjavítására 14 állami kant helyeztek ki nemrégiben Mezőberényben. A szarvasmarha-hizlalás­ban is csökkenésre számí­tunk, a tervek szerint 45 hí­zómarhát kell az idén átad­nunk a húsiparnak, eddig ebből már 35-re kötöttek szerződést partnereink. A szarvasmarha-tartóknak le­gelőt és kaszálót biztosít a tsz. Valamennyi háztáji partnerünknek alomszalmát tudunk adni. * * * Az elmúlt ötéves tervidő­szakban némiképpen csök­kent hazánkban a háztáji termelés. Ennek számos oka van. A Mezőberényi Arany­kalász Tsz-ben is hasonló tendenciával találkozunk. A szövetkezet vezetői mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy legalább a szinten- tartást biztosítani tudják. Verasztó Lajos ■ Vetik a szóját Üresen áll a kétágas, már nem bólogat rajta itatáskor a gém. Ben­zinmotoros vízszivattyú pöfögése jelzi az álla­toknak, vízzel telik az itatóványú a Sarkadi Lenin Tsz legelőjén. Dél van. Fazekas László képei ... A ■ „ Sw*­.......mm ____I O rszágszerte megkezdődött a szója vetése. A mostani tavaszon több mint húszezer hektáron kerül földbe a fe­hérjében leggazdagabb nö­vényünk magja. Optimális vetésideje az április 15. és május 10. közötti időszak, ám csak most melegedett fel annyira a talaj, hogy kocká­zat nélkül lehet vetni a hű­vösebb talajú megyékben is. Mivel a gazdaságok általá­ban ugyanazokat a gépsoro­kat használják a kukorica és a szója vetéséhez, menet- rendszerű pontossággal szer­vezték meg a vetőbrigádok munkáját­A legnagyobb feladatot Baranya és Békés megyében adja a szójavetés. A két déli fekvésű megyénkben együtt­véve félszáz gazdaság foglal­kozik ezzel a növénnyel, s mind a baranyai, mind a békési határban 8000—8000 hektáron termelik az idén, ami a szója összterületének háromnegyed része. A vetés­ben gondos munkára van szükség ahhoz, hogy meg­legyen a hektáronkénti fél­milliós tőszám, ez ugyanis a feltétele a kívánatos kétto- nás vagy afölötti átlagter­mésnek. A szója új növényi kultú­rának számít Magyarorszá­gon, a hetvenes évek dere­kán kezdődött meg a ter­melése. Az V. és a VI. öt­éves terv időszakában együttvéve — majdnem ne­gyedmillió hektárról takarí­tották be a termést a gaz­daságok, s másfél tonnáról két tonnára emelték a hek­táronkénti hozamot. Ezzel a teljesítménnyel az amerikai szójaszöv^Jség értékelése szerint a szójatermő orszá­gok élvonalába kerültünk. S mint kiderült: egyik legjob­ban fizető növényünk: ta­valy — országosan — ton­nánként 4600 forint tiszta jövedelmet adott. A szója megtalálta helyét szántóföldjeink termelési szerkezetében. Segíti a ga­bonaprogram megvalósítását is, mivel az egyik legjobb előveteménye a búzának és a kukoricának- Az elmúlt évben — a kedvezőtlen csa­padékviszonyok ellenére — a legjobb táblaátlagok elér­ték a hektáronkénti három­tonnás termést, ami a szó- jatermelésben rejlő további lehetőségeket is mutatja. A törekvés az, hogy a VII. öt­éves terv időszakában leg­alább megkétszereződjék a szója termőterülete hazánk­ban. FELVÉTELRE KERESÜNK: gépírásban jártas, érettségizett — bérszámfejtőt — nehézgépkezelői jo­gosítvánnyal rendel­kező dolgozót (500 I-es betonkeverő kezelésére) — több éves gyakor­lattal rendelkező ács szakmunkást­ÉKKSZÖV, Orosháza, Török Ignác utca 2. Az Alföldi TQzép Vállalat 309. sz. orosházi telepe FELVÉTELRE KERES: — pénztárost — mérlegmestert — árukiadót — éjjeliőrt. Jelentkezni: a telepve­zetőnél, Orosháza, Te­mető u. 2. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom