Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-20 / 143. szám
1985. június 20., csütörtök o Pulóvertől a zokniig Rugalmas kötőipar — A köztudatban még mindig háziipari szövetkezet az üzem neve. Mikor és miért változtatták ezt meg? — kérdezem a gyomai Kötőipari Szövetkezet főkönyvelőjétől, Weigert Lajosnétól. — A háziipari szövetkezet munkája a nyolcvanas évek elejéig a bedolgozói rendi szerre épült, azóta ez egyre kevésbé jellemző. A hetvenes évek közepén a beruházásokkal, új gépek vásárlásával átrendeződött a szövetkezet profilja. Ezek a tartalmi változások késztettek arra bennünket, hogy új nevet keressünk. így 1983. január elseje óta Gyoma Kötőipari Szövetkezet a volt „háziipar’' neve — válaszolja beszélgetőpartnerem. Olasz címkével — Hány dolgozójuk v.an, mekkora a bérszínvonal a szövetkezetben? — Mintegy 800 dolgozót foglalkoztatunk, 95 százalékban nőket. Az új szabályozók a szövetkezetei is rá- kénvszerítették az ésszerűbb gazdálkodásra. Sajnos a bér- színvonalunkkal nem büszkélkedhetünk, tavaly 41 ezer 495 forint volt. Erre az évre 44 ezer 500 forintot terveztünk, de ezt az összeget is meghaladjuk, mert az Endi'ődi Cipész Szövetkezethez hasonlóan mi is a ke- resetszint-szabályozást választottuk, ami feltételezi a viszonylag állandó nyereséget. — Milyen tervekkel kezdték az 1985-ös esztendőt, si- került-e ezeket megvalósítani? — Az éves árbevételi tervünk' 185 millió forint. Az első félévben ebből 90 millió forintot terveztünk megvalósítani. Május végére mintegy 70 milliót teljesítettünk. A második félévben mindig több árut tudunk eladni a szezonalitás miatt, hisz kö-i töttárut általában ősszel vásárolnak az emberek. ’ Nagyon sok készárunk van raktáron, amiatt, hogy a nagykereskedelmi vállalatok csak az év egyes időszakaT- ban vásárolnak nagyobb tételben, a termelésünknek pedig folyamatosnak kell lennie. — Kik a legnagyobb vásárlói a szövetkezet termékeinek? — Zömében belföldre gyártunk, Jó kapcsolatunk van az olasz partnervállalatokkal. A Konsumex és a Centriköt devizakeretének terhére olasz importfonalat, gombot és egyéb, a termékekhez szükséges díszítő elemeket vásárolunk. Az olaszok adják a mintát is és mi ennek alapján készítjük el a pulóvereket, amelyek olasz címkével jelennek meg a hazai boltokban Ez exportkiváltó termék, amiből 60—70 ezret készítünk az idén. Dolgozunk bérmunkában is. Az NSZK-beli Otto cég részére gyártunk különböző kötött holmikat. — Ezek sajnos nem láthatók az itthoni kirakatokban, pedig biztosan nagyon kelendőek lennének. — Igen. Nekem is ez a véleményem. a mintákat viszont nem másolhatjuk le. be igyekszünk hasonló termékeket a hazai vásárlóknak is kínálni. Hasznosak ezek a külföldi kapcsolatok, hisz korszerű, modern termékek gyártására ösztönöznek bennünket is. NDK kötőgépeken — A hagyományos kötött ruházati cikkeken kívül mivel foglalkozik még a szövetkezet? — Amennyit kapacitásunk megenged, havonta körülbelül 2()() úgynevezett vadászkollekciót gyártunk. Ez zokniból, garbóból, kardigánból és harisnyanadrágból. ha úgy tetszik- jégeralsóból, áll. Időigényes munkát kíván a különböző minőségű, vastagságú fonalakat, gombokat, díszítő elemeket és bőröket egyszínű zöldre festeni. Van rá kereslet, van üzlet benne, bár ezek a termékek — mivel vadászathoz nemigen használhatók — inkább a reprezentációra szolgálnak. — Mennyibe kerül egy ilyen vadászkollekció? — Például a kardigán, amit bőrrel kombinálunk. 1200 forint. De folytatom a sort: a japánok ez évben is vásárolnak tőlünk mintegy 18 ezer pár kézi kötésű kesztyűt, két és fél millió forint értékben. Nyugati piacra gyártunk még ezenkívül kötött sísapkát és sálakat. Természetesen szocialista piacra is dolgozunk: CsehszlovákiáNSZK megrendelésre készülnek a szoknyák ba és a Szovjetunióba exportálunk kötöttárut. Néhány adattal hadd egészítsem ki az előbb elmondottakat. Mint említettem, éves árbevételi tervünk 185 millió forint. Ebből négy és fél milliót hoz a szocialista kivitel, hárommilliót a tőkés piaci bevétel, a fennmaradó rész pedig a hazai piacokról származik. — Hogyan alakult az első negyedév nyeresége? — Az 1985-ös esztendőre 17 millió forint nyereséget terveztünk. Az első negyedévben ebből 3 millió 84 ezer forintot sikerült teljesíteni, az első félév végére 7-8 milliót várunk. Nehezíti munkánkat a fonal gyenge minősége. A nagykereskedelem gyakran szín- ós anyaghibás hazai gyártmányú fonalat szállít. Emiatt sok úgynevezett osztályos termékünk van. Visz- sza nem küldhetjük az alapanyagot, mivel helyette másikat nem hoznak. Gépparkunk elavult. Több mint tíz éve nem volt gépcsere. A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül most vásároltunk hat NDK gyártmányú kötőgépet. Ezekhez 30 viirrógépet is kapunk — úgynevezett lízing szerződéssel — bérbe. Igyekszünk a nyereséget növelni. A maradék fonalat felhasználva tavaly kezdtük meg szövetkezetünkben a zoknigyártást. A múlt évben vettünk két körkötő gépet a Budapesti Finomkötöttárugyártól, amin melegítő-alapanyagot készítünk, és ezeket itt is varrjuk össze. Van egy hulladékanyag-tépő gépünk, amit bérbe adtunk a nagy- kállói Áfésznek. Mi szállítjuk a hulladékot, ott feldolgozzák, és paplat készítenek belőle. Az ebből származó hasznunk évente mintegy félmillió forint lesz. Szerződéses üzletekben — A gyomaendrődi és a szeghalmi üzletüket szerződéses üzemeltetésre adták ki. Mi ennek az oka? Ez év március 1-től indultak szerződéses üzleteink. Mi ezeket a boltokat nem. tudtuk minden keresett és megfelelő jövedelmet hozó termékkel ellátni. A szerződéses üzletek tulajdonosa viszont bárhonnan vásárolhat olyan árut, melyet el tud adni. Ezek a boltok most szélesebb, színesebb, bőségesebb választékot kínálnak, így a vásárló is, a bolt szerződéses tulajdonosa is és a szövetkezet is jól jár — mondja végezetül Weigert Lajosné, a szövetkezet főkönyvelője. Kép, szöveg: Hornok Ernő Búzaérlelő nyár Szőkül a határ, érik a szem: küszöbön az aratás. A csaknem három héttel megkésett fejlődést, a hűvös és csapadékos időjárás okpzta elmaradást már kipótolta a természet, és a határszemlék tanúsága szerint az idén a hagyományos Péter-Pál táján kombájn alá érik az őszi árpa. Valamivel a tavalyinál korábban kezdődik a nagy nyári betakarítás. Több mint másfél millió hektáron duzzad, érik a kalász az országban.' Az időjárás eléggé szeszélyes, gyakran öntözik kiadós, esők a határt. Kenyérérlelő nyárnak nevezik az ilyet. A termés ígéretes, bár a parasztemberek azt tartják, nem árt a becslésnél az óvatosság, hiszen aratásig még sokszor „alszik” szabad ég alatt a vetés. Az aintásra való felkészülés mindenütt befejeződött, a kombájnokat tüzetesen átvizsgálták, a hiányzó alkatrészeket pótolták, vagy ezekben a napokban pótolják. így hát semmi akadálya, hogy. június végén meginduljon a betakarításra felkészített csaknem 12 és fél ezer kombájn, és ezek nyomában a sok ezer bálakötöző. Egyre több a nagy áteresztő képességű, modern kombájn hazánkban. Ezek kétszer annyi gabonát le tudnak vágni, mint a régiek, amelyek java része elavult. A 12 ezer 335 aratócséplő gépből, amely a felmérések szerint a gazdaságok birtokában van, jelenleg több mint négyezer az előre- I gedett, és 582 gépet pedig nullára kellett leírni. Ezek munkáját hivatottak elvégezni a korszerű, új NDK aratócsép- lők. Mindez egymagában is sejteti, hogy nem lesz könnyű munka az idei betakarítás. Hajlamosak vagyunk arra, hogy újabban a gépi technikára hivatkozva, kissé „lebecsüljük" a betakarítási erőfeszítéseket, példának emlegetve a régi aratásokat, a kaszát, a sarlót. Igaz, akkor nagyobb emberi erőkifejtésre volt szükség, mert izmot sorvasztó munka volt a tűző napon I I vágni a rendet. Manapság egy gép száz kaszás munkáját I ■ elvégzi. Hiányzik manapság a falvakban a régi aratások hangulata is. Elvesztette romantikáját ez a munka. De így van ez rendjén. Ma alig veszi észre a falu, a nagy közösség, hogy aratnak. Hol vannak már azok a régi, meztéllábas. ételhordó gyerekek, és hol vannak az öreg szülék, akik kipirultan főzték az aratóknak az ebédet? Kiszállítja a határba a kombájnosok, traktorosok, szerelők, bálázók ebédjét a terepjáró, a hűsítőkkel együtt. Az idén reménytkeltő az ígéret: lesz elegendő pótalkatrész. Ami gzt is jelenti, hogy egyétlen kombájnnak, vontatónak sem kell huzamosabb idfeig tétlenül vesztegelnie. Ehhez megszervezték az ügyeletet: a raktárak állandó kapcsolatban állnak egymással, ha valamelyik megye távoli határában eltörik egy tengely, és a közeli raktár nem tud hozzá új alkatrészt adni, elég egy üzenet á rádión, telepen, s másnap már ott a kívánt alkatrész, és indulhat a gép. Kiszámították: jó idő esetén, a meglevő gépparkkal két I liét alatt le lehetne vágni az összes kalászos gabonát az országban. De lehet, ez csak statisztika, hiszen két hét alatt sok minden akadályozhatja a munkát, lehet eső. ránk csaphat vihar, alakulhat ügy az időjárás, hogy délig nem is indulnak a kombájnok. így hát, ezeket az eshetőségeket isi beszámítva, arra van kilátás, hogy egy hónap leforgása alatt -az idén is befejezi az ország a kenyérgabona betakarítását. Július végére, augusztus elejére — ha különösebb viharok nem gátolják a munkát — mindenütt magtárakba kerül a kenyér. Sok új tárolóhely épült az elmúlt években. A régi magtárak is kitakarítva, fertőtlenítve várják a gabonát. Már csak néhány nap, és a régi „pendülő kasza” helyett a kombájnok feldübörgő motorjai adnak jelet a nagy munka kezdetére, hirdetve a kenyérszagú határban, hogy a mezőgazdaságra is ráköszöntött az igazi forró nyár. Illés Sándor Magyarok és az űrrepülés A közös szovjet—amerikai Szojuz—Apolló űrrepülés óta (1975) nem volt olyan széles és Bonyolult nemzetközi összefogás az űrkutatásban, mint a szovjet Vény era típusú űrszondáknak a Halley-üstököshöz indítása. Magyarországról a Központi Fizikai Intézet mérnökei és fizikusai, a Csillagászati Kutató Intézet csillagászai, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei vettek részt a Vega űrszondák tv-elektronikájának, a Tünde részecskeanalizátornak, a Plazmag ion- és elektronspektrométernek, a BLISZI-adatgyűjtőnek és a földi be- mérő-berendezéseknek a kifejlesztésében. (A TIT budapesti planetáriumában a magyar Vega-műszereket, és az űrszondák modelljeit a nagyközönség is megtekintheti.) A Nap körül mesterséges LESZÁLLÁS A VÉNUSZON A Vega-szondák Vénusz- egységei, belépve az igen sűrű légkörbe, ejtőernyővel fékezik leszállásukat. Kb. 60 km magasan két részre válnak: légköri ballonszondára és felszíni egységre. A felszíni leszálló kb. egy órán keresztül éri el a bolygó felszínét. A légköri leszállás alatt komplex módon vizsgálja a légkört. A felszínen a légköri mérések folytatása mellett egy különleges fúróval néhány cm-es talajmintát vesznek, majd ezt bejuttatva az egység belsejébe, analizálják kémiai összetételét. A mérési eredményeket, amelyekre kb. 15 perc szükséges, a bolygó mellett elrepülő Halley-szondákat reléállomásként használva, rádión sugározzák a Földre. A légköri . ballonszonda felfúvódik, és egy léggömbön lebeg kb. 55 km magasságban. Együtt sodródva a felső légkörrel, méri a hőmérsékletet, nyomást, sűrűséget, a szélsebességet, a megvilágítási viszonyokat és a villámokat. A tervek szerint a ballonszonda a program végeztével, miközben a hélium kinyomódik belőle, lassan leereszkedik a Vénusz felszínére, és leszállás közben is folytatja a légkör, tanulmányozását. A Vega-űrszondák Halley- kutató egységei, azaz az üstökösszondák a Vénusz árnyékos oldala felett kb. 30— 40 ' ezer km-rel repülnek el. bolygóként — majdnem egy fordulatot tesznek meg. Két nappal a legnagyobb megközelítés előtt (kb. 14 millió km-röl) kezdik a felvételek és a mérések készítését a Halley-üstökös,ről. Az űrszondák mélyen berepülnek majd az üstökös több százezer km átmérőjű légkörébe, a kómába, és mintegy 5000— 10 000 kilométerre megközelítik a Halley-üstökös eddig nem látott részét, az alig 5 km-es jeges, szilárd magot. JÓL VIZSGÁZIK A BALATON MŰSZER A magyar szakemberek hamarosan megkezdik a Szaljút—7 űrállomás fedélzetén levő — a Medicor Művekben készített —, Balaton elnevezésű műszer méréseinek elemzését. A napokban fejezték be a műszer első változatával a Szaljut—6 űrállomáson végzett mérések vizsgálatát. Három űrrepülő-együttes: a szovjet és a magyar, a szovjet és a román, a szovjet és a mongol űrrepülők pszichés teljesítményét mérték vele. A készülék jelezte például, hogy a másodszor, vagy a harmadszor repülő űrhajósok információfeldolgozó képessége a súlytalánsághoz történő alkalmazkodás korai időszakában is stabil maradt. Az emocionális feszültségük szintje sem változott. Az először repülők — köztük Farkas Bertalan — információ-feldolgozó képessége viszont ebben az időszakban csökkent, emocionális feszültsége ingadozott. A kis méretű — csupán 420 grammnyi — műszert tehát jól hasznosíthatják az űrhajósok: ezzel bármikor ellenőrizhetik, hogy közülük ki fáradt el, kinek kell pihennie, ki a legalkalmasabb az adott pillanatban a feladatok elvégzésére. A készülék több mint hatvan adatot „közölt” az űrhajósok állapotáról, a jelzett értékeket azonban nem őrizte meg, minden méréskor jegyezni kellett. Ez megnehezítette az űrhajósok dolgát. Ezért a magyar szakemberek továbbfejlesztették találmányukat. A Szaljut—7 űrállomáson már a Balaton műszer új változatát használják az űrhajósok. A pszichés teljesítményüket jelző számokat a készülék rögzíti, telemetriás úton közvetítik a Földre az űrhajóról, amely napjainkban is kering a világűrben. Főleg' az utóbbi, sí egyben a leghosszabb, 237 napig tartott űrrepülés idején mért teljesítmények feldolgozásakor szerezhetnek újabb, jelentős információkat arról, hogy az ember szervezete miként viseli el az űrhajón teremtett életfeltételeket. Ezt az eszközt egyébként a Földön is alkalmazhatják majd, -többek között a mozdony- ési a gépkocsivezetők, az atomreaktor-kezelők pszichés állapotának ellenőrzésére, valamint a pszichológiai, munkaélettani laboratóriumokban. A' műszert a tervek szerint sorozatban gyártják majd. nullszériája elkészült. A Vega-űrszonda a szerelőcsarnokban