Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-08 / 133. szám
NÉPÚJSÁG Budapest Hilton 1985. június 8,, szombat Csabai séta A vasútállomástól a szoborsétányig A Hotel Intercontinental Budapest átadása után' hét évvel nyitotta meg kapuit az új luxusszálloda a fővárosban : a Budapest Hilton. Az első kerületi Hess András téren álló hotel sok vitát váltott ki. Legtöbben a Hilton helyét kifogásolták. Mert azt, hogy a Hiltonban üzlet van, s ennek a speciális üzletnek helye van a népgazdaságban, korral haladó ember már nem kérdőjelezhette meg. Ám a kiszemelt hely, "a várdomb Halászbástya által övezett -része, a Mátyás-templom közelsége többeknek nem tetszett. Ráadásul a területen középkori kolostorok, épületek viszonylag jó állapotban levő romjai álltak-omladoztak. Igaz, korábban volt már arról szól, hogy ezen a helyen szállodát építenek, ám az egy -kisebb, szerényebb épület lett volna. A Hilton Internationallal a Magyar Külkereskedelmi Bank vette feKa kapcsolatot. A Hilton egy amerikai légitársaság leányvállalataként 1949- ben alakult, s a hatvanas években már a világ egyik legjelentősebb szállodaláncává nőtt. Hatvannyolcban a Hilton garanciát vállalt egy nemzetközi szintű luxusszálló felépítésére és üzemeltetésére a magyar fővárosban. A Hilton standardje semmivel sem kisebb kötöttség, mint az Intercontinentálé. Jellemző például, hogy a világ bármely pontján levő Hilton Szállóban a víz ke- ménységi fokának ugyanolyannak kell lennie. Budapesten emeletnyi berendezés biztosítja a víz megfelelő lá- gyítását és a teljes önellátást. Amiben a Hilton Budapest tervezője, Pintér Béla egyénit és nagyot alkotott, az az a mód, ahogy a középkori romokat beépítette egy ízig-vérig mai szállodába. A műemléki részek megőrzéséért és beépítéséért Sedelmayer János volt a felelős. A főbejárati homlokzat a XVII. századi barokk jezsuita kolostor maradványát használta. A Dunára néző oldal modernsége tervezői klasszis teljesítmény. A magasba törő betonváz és a vertikálisan egybefüggő ablakok kissé emlékeztetnek a középkor ka- tedrálisaira, a háromszint- nyi álmagas tető egy régi város lakóépületeinek hangulatát sugallja. A nagy üvegfelület visszatükrözi a Halászbástyát és a várost, s ez is hozzájful, hogy az épület egy cseppet sem vitatkozik a környezettel. Külön tanulmányt érdemel a szálloda tájolása. Az épület majd minden pontján csodálatos és raffinált panorámában van része a vendégeknek. Mivel a területen hatvanhárom óta folyt a régészeti feltárás, a kivitelezőnek — a Középületépítő Vállalatnak — meg kellett tanulni együtt élni ezzel a munkával. Ez nagyfokú érdekegyeztetést kívánt. A kivitelező a lehető legkisebb felvonulási területet foglalhatott el, s alkalmazkodniuk kellett a régészek szinte megtervezhe- tetlen munkájához. Megérte! Aki a Hilton Budapestben megfordult, az ritkán látható építészeti. lelemények egész sorát láthatja. Falakat, oszlopokat, boltíveket építettek be, másutt egy-egy faragott elemet őriztek meg már nem tartó funkcióval, csak díszként. Ez adja a Hilton belső építészeti atmoszféráját. A domináns anyag a kő. A hajósok védőszentjéről elnevezett Miklós-torony két részre osztja az épületet. A Miklós-toronytóf a Duna felől eső oldalon törnek magasba a dominikánus udvar oszlopai, boltívei. Évszázadok folyamán a templom többször újjáépült. A feltárás a legelső falat kereste meg, ezt építették be. Az udvarrá ' alakult templom akusztikája így fedetlenül is remek; a dominikánus udvaron nyáron szabadtéri előadásokat rendeznek.- A szigorú magyar műemléki törvények hozták létre ezt a megismerhetetlenül szép épületet. Még ellenzői közül is számosán akadtak, akik elismerően szóltak a kész szállóról. A fura szálló elfogadtatta magát, akárcsak szomszédja, a korábban sokat támadott (s az építészek által ma is kissé lenézett) Halászbástya, melynek egyik „fő bűne”, hogy sok száz oszlopa mind különböző. A Hilton építésének összköltsége elérte az egy és negyed milliárd forintot. A Hilton Budapest szolgáltatásban is mindent tud, ezek felsorolása oldalakra rúgna, ám külleme teszi őt a világ luxusszállodáinak egyedülálló gyöngyszemévé. Ungár Tamás Fotó: Fazekas László Orient, Pannónia, Wiener- Walzer. Méltóságteljesen gördülnek át a nemzetközi expresszvonatok Békéscsabán, összekötő kapcsot teremtve Romániával, Bulgáriával, Nyugat-Európával. Vasútállomás. Gyermekkorunk soha nem felejtett emléke. A resti málnaszörpje, az előcsarnok kis árudái, csokoládéspolcai. Innen, az álfŐ- másról indultak harcba 1919- ben a Vörös Őrség békéscsabai katonái, védve Salgótarjánt, felszabadítva Eperjest majd Kassát, dicsőséget szerezve a viharsarok proletariátusának. Elindulunk. A város főutcája egyenesen visz a város- központ felé. Kis terekkel- szobrokkal tűzdelt gyöngy- füzér, melyen úgy csillannak meg az üzletek fényes kirakatai, mint üveggolyókon a napsugár. Az állomás előtti tér 1919-et idézi, a téren Kalló Viktor emlékműve. A csabai platánok sora visz beljebb, megállásra késztét Makrisz Agamemnon Munkáslány című szobra. Nem messze onnan , Varga Imre Kossuth-díjas alkotása, az 1975-ben felállított Kulich Gyula-emlékmű. Az Ételbár jó illata vegyül a piac és vásárcsarnok sült hurka-kolbász illatával, embertömeg sodródik a főutcáról a piacra és vissza. A zöldség-gyümölcs hegyek mellett bolhapiac, ahol minden kapható. Régi mozsár, képkeret, rég levetett holmi, könyvek, vasáeuk ps ki tudja még mi minden. A Felszabadulási Emlékmű 1944. október 6-át, a város felszabadulását hirdeti. A Húsáruház kirakatában pirosló csabai kolbász; s a tömeget magába szívó áruházak sora — mind-mind vendégmarasztaló. A házak falán emléktáblák, melyek Sebes Györgyre, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom fiatalon mártírrá lett harcosára, Munkácsy Mi- hályra, a nagy magyar festőre emlékeztetnek. Emléktábla jelöli a házat, ahol 1918-ban megalakult a Kom- murústák Magyarországi Pártjának helyi szervezete. Megállunk a Jókai Színház előtt, éppen Dunajevsz- kij Szabad szél című operettjét játsszák. A sarkon a volt Fiume vendéglő — ma Csaba Szálló — invitál vacsorára. Amott kisiskolások, fagylaltoznak, bakfis lányok most beszélik meg: az a kedves fiú vajon este eljön-e a diszkóba? A gofrit áruló pavilon előtt nagy ba- júszú, csizmás ember majszolja a süteményt, hárman körbeállják az „angyalos" kutat, csobog a kút vize. . . Egy turistacsoport hangosan beszéli a délutáni séta programját. Az István király téren meg kell nézni az Ybl Miklós tervezte városi tanács épületét, a Szabadság teret, az első világháborúban harcolt 101-es gyalogezred halottainak emlékművét, a Kalló Viktor alkotta Lenin- szobrot, melyet 1971-ben avattak. A nagy magyar- zeneszerző, Bartók Béla nevét viselő zeneművészeti szakközépiskolát elhagyva a Kossuth téren van a szálláshely, a Körös Hotel, a tér túlsó szélén az evangélikus kis- templom, mely a XVIII. században épült. Vele szemben Európa egyik legnagyobb evangélikus temploma felújítva uralja a teret. Amott látszik magas irodaházával a Kner Nyomda, híre Európán túl is eljutott. A szép könyvek mellett — Tevan emlékét idézve.— nívós csomagolóanyagok, címkék készülnek itt. A csoport néhány tagja az Élővíz-csatornát nézné meg, melyet az 1770-es években családonként kimért szakaszokban ástak ki, az építkezésekhez szükséges faanyag leúsztatására, mely Erdélyből jött a Körösön. Jó volna sétálni az öreg vadgesztenyefák, vízbe hajló fűzek alatt a "szoborsétányon, ahol Achim L. András, Lipták András, Haán Lajos, Munkácsy Mihály, Gyóni Géza, József Attila, Móricz Zsig- mond, Bartók Béla és Kodály Zoltán szobra áll. Megnézni a Munkácsy» Múzeumot, a néprajzi gyűjteményt. Délután van. Az esti program megtervezésének ideje. A Csaba Szálló előtt sorsjegyet árul egy néni, nyílt szemmel kisgyerek ámulja a kétcsövű vadászpuskát egy vadászati-htrrgászati szaküzlet kirakatában. A fodrásztól fiatalasszony lép -ki, tetszeni akar a férjének. Az újságosbódé előtt ketten vitatják a szombati futballmecs- cset, az újság nem jól írta, jobb volt a csabai csapat. Lassan szürkülni kezd, a többség sietősre fogja. Még menni kell a piciért az óvodába, a kislány már biztos hazaért az iskolából, vacsorát kell főzni, meg kell nézni az autó motorját, valami zörög benne. Elmúlt a délután. Ritkábbak a buszjáratok, az otthon melege tartóztat. Mozgalmas volt ez a csabai délután . . . Jelinek Lajos Fotó: Gál Edit N Gyógyfürdők a Hajdúságban Amikor hazánk gyógyító vizekben való gazdagságát emlegetjük, elsőnek bizonnyal a három H betűvel kezdődő helységnév jut eszünkbe, Hévíz, Harkány és Hajdúszoboszló. Hévíz természetes gyógyvizének hatását a XIV. század óta ismerik a környező települések lakói, a keszthelyi Geor- gikon mezőgazdasági akadémiát- / alapító Festetics György gróf jóvoltából pedig már 190 éve áll fürdőház a tó partján. A harkányi vízre a XVIII. század végén figyeltek fel, s a község első, gyógyító meleg vizet folyamatosan biztosító artézi kútját 1866-ban fúrta ugyanaz a Zsigmondy Vilmos mérnök, akinek nevéhez fűződnek a városligeti Széchenyi fürdőt ellátó kutak is. Hajdúszoboszló fürdője a •„legfiatalabb” e három, immár határainkon kívül is isméit gyógyhely közül. Pá- vay Vájná Ferenc főgeológus — neki köszönhetjük a zalai olaj mezők feltárását is — irányította a két világháború között azokat a kutatásokat, amelyek mindenekelőtt kőolaj, vagy földgáz feltárását célozták. A kutatások a húszas évek legelején, a Közép-Alföldön kezdődtek. A hajdúszoboszlói kutatófúrás- nyomán 1925 májusában, jó kilométerre a városközponttól, az addigi disznóvásár helyén tört fel a víz. Az első kút 1091 méter mély volt, percenként 1600 liter 73 fokos gyógyvizet, és napi - 3500 köbméternyi, nyolcezer kalória fűtőértékű földgázt adott.' Később ugyanezen a területen még egy mélyebb, melegebb, de kevesebb gyógyvizet felszínre hozó kutat fúrtak. A fürdő első betonmedencéje 1928- ban épült, s ezt 1941-ig — ebben az évben már 400 ezer jegyet adtak el a gyógyfürdőben! — további nyolc követte, közötte a hullám- ‘ és pezsgőfürdő. Mintegy húsz évet kellett várni az újabb, immár rohamos, és igen látványos fürdőfejlesztésre. Ma tizennyolc medencéje van a városi fürdőnek — a gyógyhelyre telepített több nagy szakszervezeti üdülőnek saját fürdője van —, s évi több, mint 2 millió gyógyul- ni-pihenni vágyó vendéget fogad Hajdúszoboszló. Geológusok szerint világ- szenzáció, hogy milyen méretű forróvizmedence van a mélyebb rétegekben Alföldünknek ezen a táján. A Kisújszállás—Polgár—Debrecen—Berettyóújfalu által határolt, mintegy négyezer négyzetkilométeres; négyszögben gyakorlatilag bárhol lefúrnának, egy-kétezer méteres mélységből meleg, gyógyvizet kapnának. E furcsa ‘ geológiai jelenségnek köszönheti gyógyfürdőjét hazánk legnagyobb városa, a 210 ezer lakosú Debrecen is. A debrecen-nagyerdei fürdő valamivel később létesült, mint a hajdúszoboszlói, s kevesebb medencéje van. Amiért külön figyelmet érdemel a város északi negyedében épült fürdő — az a környezete. Tudatos város- politikai és magas színvonalú mérnöki munkával ezen a területen hozták létre több mint ötven évvel ezelőtt az ország mindmáig legnagyobb pihenő- és kultúrparkját. ami a gyógyfürdő- mellett magába foglalja a 25 ezer nézőt befogadó stadiont, állatkertet, vidámparkot, csónakázótavat, nemzetközi színvonalú kempinget, egy napjainkban is folyamatosan bővülő szoborparkot, s a város hat egyeteme-főiskolája közül a két legnagyobbat, és azok kollégiumait. Az évtizedekkel ezelőtt is szem előtt tartott környezetvédelem nagyon szép példája, hogy a hatmedencés! gyógyfürdőben a medencékben — betonkoszorúval körülvéve — meghagytak néhány árnyékot nyújtó, évszázados tölgyfát. A fürdő fedett medencéit és egyes gyógyászati berendezéseit az elmúlt évben újították fel. A városban a nagyerdein kívül még két, több medencés fürdő van. A tájegység alatt elhelyezkedő forróvíz-koncentráció tette lehetővé, hogy gyógyfürdőt nyithasson a Hajdúkerület egykori székhelye, a nemzetközi művésztelepéről is nevezetes Hajdúböszörmény, és az immár cukorgyáráról ismert Kaba. Nádudvar mind ismertebb fürdőjének megépítésekor a mecénás jórészt az itt gazdálkodó, évente mintegy kétmilliárdos termelési értéket produkáló Vörös Csillag Termelőszövetkezet volt. Püspökladány kempinggel felszerelt fürdője fontos szerepet játszik az országon átmenő, Romániába, Bulgáriába ‘irányuló idegenforgalom szálláshely-biztosításában. Huszonhat évvel ezelőtt kezdték építeni Hajdúnánás fürdőjét, amely -mára a borsodi bányászok, az ózdi és miskolci kohászok „házifür-. dője” lett, s a fürdőtelepen belül megépült több üdülő is. A hajdúsági fürdők elősor- ban a mozgásszervi és a speciális női betegségeket gyógyítják. Távolságuk a fővárostól 200—250 kilométer, vonattal két és fél, három óra alatt elérhetők. A fürdőket üzemeltető kisebb városokban folyamátosan bővülnek a szálláslehetőségek, emelkedik a szolgáltatások színvonala, sí összehangolt munkát végeznek az illetékesek annak érdekében, hogy tehermentesítsék az immár milliók által látogatott Hajdúszoboszlót és Debrecent. H. Z. A hajdúnánási fürdő — nyáron (MTI-íotó: Mizerák István)
