Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-28 / 150. szám
1984. június 28-, csütörtök Száz éve született Szép Ernő A száz éve született Szép Ernő sajátos aktualitását az adja, hogy a magyar színház az utóbbi években felfedezte szellemi rokonságát a manapság divatos groteszk és abszurd drámákkal. 1884. június 30-án született Huszton. Pályáját költőként kezdte a Nyugat nagy nemzedékének árnyékában. Első verseit Babits, Kosztolányi, Krúdy, Tóth Árpád méltatta. A szerény hangú költő — akinek költészetét Kosztolányi „csodálkozó lírának” nevezte — finom, érzékeny, visszahúzódó egyéniség volt, aki egyetlen „vég nélküli ájultságból” riadt a valóságra. Művészi alkatának két legjellemzőbb vonása: a nosztalgikus vágy, amellyel az életet ábrázolja, és a groteszk realitás, amelybe ezek a vágyak torkollnak. Az álmok iránti vonzódásnál csak realitásérzéke volt nagyobb. Ez a furcsa kettősség adja életművének kulcsát: a valóság aprólékos pontosságú érzékelését és az ettől való visszahúzódást az álmok világába. Írói erényei éppen abban rejlenek, hogy bevallja az illúziók csődjét és az álmok elvesztésének fájdalmát. Ezért sokan — köztük Tóth Árpád is — dekadensnek tartották az induló költőt, holott a vidékről Budapestre került fiatalember épp a gyermekkori éden elvesztését, a nagyvárosi ember magányosságának élményét énekelte meg korai verseiben. Ez a magányosságérzés későbbi műveiben — a versekben, novellákban, drámákban — is visszatér. Lírájának és prózájának élményanyaga egyrészt gyermekkori környezete, a falusi tanító-apa és a család nyomora, a hajdúsági kisközségek mikroklímája, a dzsentri-Magyarország bom- ló-züllő-hanyatló világa. (Amelynek oly találó szatírája a Patika jelképes nevű faluja, Laposladány.) A másik élményforrás a század eleji, modern metropolisszá fejlődő Pest kávéházaival, színházaival, orfeumaival, szerkesztőségeivel és jellegzetes emberpéldányaival. A visszatérő Szép Ernő-i hőstípus az álmodozó, életidegen, naiv és szegény fiatalember — Csacsinszky Pál, Balogh Kálmán —, aki szürke, hétköznapi életét nem tudja összeegyeztetni az álmokkal. A klasszikus Szép Ernő-i nőalak Tóth Manci, a szegény sorsú, ártatlan fiatal lány, aki elzüllésében is őrzi a szerelem utáni vágyat. A naivan ábrándos költőben — aki Kosztolányi szerint „kalászt hozott a líra meddő mezeire” — keserűen ironikus drámaíró élt. Drámáiban benne van mindaz, ami költészetéből hiányzik: a pontos-hű korrajz és a társadalombírálat. 1918—22 között három darabot írt, életművének csúcsait: Patika, Lila ákác, Vőlegény. Ezekhez kapcsolódnak az egy- felvonásosok (Május, Kávécsarnok, A hasbeszélő), és a kevésbé ismert darabok (Aranyóra, Azra, Az egyszeri királyfi). A drámái a líra és groteszk tökéletes arányú ötvözetei. Sajátos színpadi stílusának gyökerei a pesti kabaréig és a francia szürrealista líráig nyúlnak visz- sza. Művészete tudatosan merít a népdalok naivitásából, és abból a fajta „primitivizmusból”, amely francia kortársának, Francis Jammes-nak is sajátja, de az ő primitívsége — jól látja Tóth Árpád — „komplikáltabb és rafirfeltabb, s egyúttal sötétebb és boldogtalanabb”. A látszólagos egyszerűség tehát bonyolult, nemegyszer ellentétes érzelmeket takar: a Szép Ernő- hősök mindig remény, halálvágy, öröm, életundor és boldogságvágy között vergődnek. Felfokozott, gyakran eltúlzott szenvedélyeiket az irónia menti meg a hamis szenvelgéstől. Viselkedéspó- zaik felszinessége mögött filozófiai mélységek rejtőznek. A Szép Ernő-i világ egyszerűsége tragikus abszurditást takar. Ezzel megelőlegezi az abszurd dráma klasszikusainak szemléletét és stílusát. Nyelve — a pesti zsargont éteri lírával egyesítő, idegen szavakat, kabarépoénokat, szójátékokat, viccelemeket felhasználó nyelv — sajátosan öntörvényű. Legnagyobb szerkesztési újdonsága darabjainak párhuzamos dialógustechnikája, amelynek lényege, hogy mindenki a kapcsolatteremtés halvány lehetősége nélkül érintkezik egymással. Erre épül Beckett, Ionesco, Mrozek színpadi újítása. Az elidegenedés kifejezésének hatásos írói eszközével korunk drámaírói is szívesen élnek. Ez az oka Szép Ernő napjainkban újjáéledő színpadi reneszánszának. Az 1953-ban méltatlanul elfeledve meghalt drámaköltő újrafelfedezéséhez a hetvenes-nyolcvanas évek abszurd drámai irányzatára volt szükség. Szép Ernő méltán tekinthető a hazai groteszk előfutárának. Ezsiás Erzsébet II bizalom jelei Nemzetiségi olvasótábor Gyulán Márk György, az MRDSZ főtitkára megnyitja a tábort (Tudósítónktól) Román nemzetiségi olvasótábor nyílt június 26-án Gyulán. Résztvevői általános iskolás korú gyerekek, akik Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megye tizenegy településének román tanítási nyelvű iskoláiból érkeztek. A tábort Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára nyitotta meg azzal a gondolattal, hogy a nemzetiségi nyelv megőrzéséhez szükséges annak művelése, a legfontosabb eszköz pedig az olvasás, amely lehetőséget ad a teljes román kultúra megőrzésére. A tábor ezért a nyelvművelésen kívül irodalmi, történelmi, néprajzi, földrajzi ismereteket is szeretne adni az előadások, beszélgetések, vetélkedők alkalmával. Az a 37 tanuló, aki ide eljöhetett, már korábban bizonyított az Ai carte, ai parte olvasómozgalomban és a Dimitrie Cantemir szépolvasási versenyen. A tábor július 3-án zárul. Kép, szöveg: Szőke Margit Négy esztendővel ezelőtt a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a cigányügyi koordinációs szakbizottság által szervezett cigánytanulók megyei olvasótáborának még alig volt résztvevője. Most, a kedd délutáni megnyitón már 37 úttöröegyenruhába öltözött kisdiák várta megilletődöt- ten és mégis büszkén az ünnepélyes tábornyitást. Ügy látszik, az eltelt három esztendő alatt híre járt, hogy a békéscsabai általános iskolai diákotthon vendéglátása kitűnő, s a programokat szervező pedagógusok tartalmas, szép élményt nyújtó foglalkozásokkal teszik emlékezetessé a cigány- tanulók olvasótáborát. Innen tehát a megnövekedett érdeklődés, s a szerencsés résztvevők megilletődése. Az ünnepélyes tábornyitáson Hevesi József, a Békés megyei Tanács cigányügyi koordinációs szakbizottságának titkára mondott rövid köszöntőt, majd a gyerekek versekkel, dallal tették ünnepélyessé a zászlófelvonást. Jó érzés volt látni a fegyelmezett, mosolygó arcokat, s a várakozással teli tekinteteket. A tábor vezetője, Ze- lenyiánszky Mátyás, s a lelkes pedagógusok már kialakították a várakozást is talán túlszárnyaló programot. A résztvevők a június 26-tól július 6-ig tartó olvasótáborban az ismerkedési estet követően sok élményben fognak részesülni. Ellátogatnak a Munkácsy Mihály Múzeumba, a nemzetközi bábfesztivál több eseményére, Szarvasra az arborétumba, a gyomai Kner Múzeumba, lesz számháború, filmvetítés, megtekintik a békéscsabai szlovák tájházat, s városnézésen ismerkednek meg a megyeszékhellyel. Szó van arról is, hogy ellátogatnak Várkonyi János festőművész műtermébe, a vasutas könyvtárba, s e szórakozást, sokfajta új ismeretet nyújtó programokat tartalmas foglalkozások egészítik ki. Felidézik az elmúlt év óta szerzett olvasmányélményeket, lesz egész- légügyi vetélkedő, megismerkednek a ritmus szerepével az ember életében, s a versírás gyakorlatával, önismereti játékos-komoly foglalkozás keretében „feltérképezhetik” önmagukat és társaikat a gyerekek, majd fantáziájukat megmozgatva írhatnak a családjukról, s a tíz év múlva elképzelt családi együttlétről. program, tanulni való tehát bőven van. A tábor kis lakói sejtik, felejthetetlen két hét boldog részesei lehetnek. S ennek a híre hamar eljár. Az ötödik táborba, jövőre, lehet, még többen jelentkeznek. S ennek a fontosságáról talán nem is kell beszélni . . . (Sajti) HANGSZÓRÓ A Magyar Rádió évtizedek óta fontos feladatának tekinti az ismeretterjesztést. Az elmúlt héten, felsorolni is nehéz lenne, mennyi társadalomtudományi, természettudományos műsor szolgálta ezt a célkitűzést. S ami feltétlenül növelte népszerűségét, hallgatottságát ezeknek a műsoroknak, az a közérthetőségre törekvés. Az ismétlésként újra hallható Élő történelem című műsorsorozat kitűnő példa erre. A nemzeti önismeretet erősítő, Asperján György írta és ösz- szeállította műsor a korabeli dokumentumok, tanulmányok és rádiós hanganyag világos, korrekt felhasználásával olyan történelmi időszakra hívja fel a figyelmet, amelyet felnőtt átélői sem tudhattak áttekinteni. A felszabadulástól az 1947- es választásokon át az 1956-os ellenforradalmat több részben is tárgyaló, majd a konszolidáció folyamatait feltáró fejezetek mindenkinek új, átélhető képet adtak a magyar történelem e közelmúlt sorsfordulóiról. A felnövekvő generáció — a szerencsés időzítés révén — végre hozzájuthatott pihent lélekkel és aggyal e fontos történelmi magyarázathoz. Gyakran emlegetem az ismétléseket, amelyeknek megvan a maga szerepe. Csak az bosszant, ha meggondolatlanul, hányavetin, vagy éppen „spórolási” szándékkal alkalmazzák. Ebben az esetben meggondoltan, s így hasznosan tűzte a rádió ismét műsorára ezt a kitűnő dokumentum-összeállítást. Az ismeretterjesztésnél maradva. A műsorcímeket olvasva időnként megáll az ütő bennem, milyen fontos tudományos alapismereteket követelő, a hallgatóság ezrednyi részét érdeklő műsorokat vállal fel a rádió. Aztán kiderül, hogy megoldásában, a kérdések ügyes tálalásával és feldolgozásával mégis emészthető, sőt, izgalmas műsorok kerekednek belőlük. Ilyen volt a biológiában, kémiában, genetikában járatosak számára ismert vizsgálati módszerről szóló műsor, az „Elisa”. Természetesen ehhez Egyed László értékközvetítő érzékenységére, a tudományos eredmények, kutatások — közérdekre is számot tartó témáinak — felfedezőjére is szükség volt. És végül egy új sorozat nyitányáról. Mihancsik Zsófia és Nonn Vera szerkesztő-riporterek Vesszőparipáink címmel az alkotó ember — újabb és újabb eredményekre, produktumokra serkentő — alapindítékai után kutatnak. Első alkalommal e műsorban Somlyó György költővel ismerkedhettek meg a rádióhallgatók, akiknek természetesen a költészet a „mániája”, avagy vesszőparipája. A műsor során a versírás indítékairól, a költészet lényegéről, varázsáról esett szó. S arról, hogy a riportalanya. Somlyó György milyennek látja a versolvasás iránti igény csökkenését. A beszélgetés alkalmat nyújtott arra is, hogy megismerjük a költészet titkainak feltárása során a befogadó társadalmi környezetet is, és általában a művészetek emberformáló, közvetlen hatásának példáit. A praktikus szemlélet hibáit, a művészeteket övező hamis képzetek okait és példáit, valamint a művészetekhez közeledés lehetséges útját történelmi távlatokban vizsgáló beszélgetés fontos útmutatóul szolgált. S e lényeges gondolatok kifejtése közben egy költő kitárulkozásának is partner-résztvevői lehettünk. A nyár régen a tömegkommunikációban uborkaszezonnak számított. Azóta nagyot fordult a világ. A rádióban e régi igazság cáfolata már régen megtörtént. Igazolásul érdemes a heti műsorajánlatokat átlapozni. Végre a bőség zavarával küszködhet a hallgató. B. S. E. Kecskemét főterén avatták fel Amerigo Tot szobrászművész Bartók Béla emlékének ajánlott „Mikrokozmosz a makró- kozmoszban” című, bronzból készült szobrát (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Zenekari muzsika. 9.20: Irodalmi évforduló-naptar. 9.44: Szólj, szólj sípom! 10.05: Okos Marci és az oroszlán. 10.29: Perkolesi: Az úrhatnám szolgáló, (opera) 11.15: Fúvósmuzsika. 11.30: Apróságok. 11.45: Vallomások. 1942. (regeny) XXI/3. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Népzene. 13.13: Magyarán szólva. 13.28: Corelli: Nyolc triószonáta. 14.31: Kóruspódium. 14.49: Könyvszemle. 15.05: Élő történelem. 16.00: Zongoramuzsika. 16.38: Olvastam valahol. . . 17.05: Napjaink irodalmából. 17.59: Népdalok. 19.15: Gyárfás Miklós hangjátékaiból. 20.05: Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. 21.10: Verbunkosok. 21.40: A kódexről. 22.30: Zenekari operarészletek. 23.07: Pablo Casale gordonkázik. 0.10: Sanzonok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nótafelvételek. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Csak fiataloknak. 12.35: A népművészet Ifjú mestereinek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. Éneklő Ifjúság. Rovargyűjtemény. Színe-java. 15.25: Louis Nagel, akit Nemes Lajosnak hívtak. 16.00: Népi zene. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Kérdezz a másikról! 18.35: Hétvégi Panoráma. 19 55: Slágerlista. 20.35: Karriertörténet négy leosztásban. 21.38: Kirándulás a spanyol popzenében 22.24: Népdalcsokor. 23.00: Sullivan—Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás, (zenés komédia) III. MŰSOR 9.00: Operettekből. 10.00: Magyar zeneszerzők. 10.42: Könnyűzene — hangszerszólók. 11.05: Chopin-hangverseny. 12.14: Zenekari muzsika. 13.07: Fiataloknak! 13.57: Külföldről érkezett. 14.19: MacDermot: Haj. (zenés játék) 14.45: Zenekari muzsika. 16.00: Sumonyi Zoltán: Vér a véredből, (hangjáték) 16.37: Zenei Lexikon. 17.02: Pophullám. 17.53: Üj lemezeinkből. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Opera-művészlemezek. 20.05: Kilátó. 20.50: Debreceni dzsessznapok. 21.38: Üj lemezeinkből. 22.25: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Gilbert O’Sulivan énekel slágereiből. 17.15: Napjaink. Palatinus István jegyzete. 17.20: Operettmelódiák. Részletek a Szegedi Nemzeti Színház szolnoki előadásaiból. 17.30: Kulturális figyelő. Szerkesztő: Pálréti Ágoston. (A tartalomból: Festészeti triennálé előtt — Vakációra készülve — Szép könyvek műhelyében — Folyóiratszemle.) 17.50: Gedric Dumont vonószenekara játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.55: Tévétorna. 10.00: Utánam srácok. (filmsorozat) VI/6. (ism.) 10.30: Aranyásók Alaszkában, (francia—NSZK—román film) IV/4. (ism.) 16.45: Madarak frakkban. (NSZK ismeretterjesztő film) 17.35: A popzene műhelyei. 2. (ism.) 18.10: Telesport. 18.40: Pulzus. 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Jelenetek Szép Ernő írásaiból. (ism.) 21.20: A hét műtárgya. 21.25: Panoráma. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 15.30: László Bencsik Sára: A piac. (tévéfilm, ism.) 16.55: Zenés, anekdotikus játék Zerkovitz életéről, (ism.) 18.00: Vassza Zseleznova. (tévéjáték) (ism.) 19.15: Fényes Szabolcs: Osztrigás Mici. (zenés komédia, ism.) 20.50: A vidapintyek titka. (NSZK film) 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Chick Ceres és Herbie Hancock közös koncertje. (NSZK film.) BUKAREST 15.05: Ember és egészség. 15.20: Ifjúsági stúdió. 16.20: Rajzfilmek. ' 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 20.35: Román kórusművek. 21.10: A pillanat. Román film. 21.55: Népdalok. 22.15: Tv-hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Gyalogos az autóban — tévésorozat. 18.45: Szórakoztató dokumentumadás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Drámasorozat. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A fiatalok szava — ifjúsági adás. 19*27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Hírek. SZÍNHÁZ 1984. június 28-án. csütörtökön 20.00 órakor Pápán: BÁSTYASÉTÁNY 77 1984. június 29-én, pénteken 20.30 órakor a Soproni Barlangszínházban: BASTYASÉTANY 77 21.00 órakor a Gyulai Várszínpadon : A LILLA VILLA TITKA MOZI Békési Bástya: Roncspalota. Békéscsabai Szabadság: Házasság szabadnappal. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Boszorkányszombat, fél 8-kor: A karatézó Cobra visszatér. Békéscsabai Kert: Házasság szabadnappal. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Éretlenek, fél 8-kor: Tű a szénakazalban. Gyulai Petőfi, 4-kor: Donald kacsa és a többiek, 6-kor: Excalibur I—II. Gyulai Kert: A szenzáció áldozata. Orosházi Béke: Klapka légió. Orosházi Partizán: 101 kiskutya. Szarvasi Táncsics: Fitzcar- raldó I—II., 22-kor: A zöld kabát. 13.20: 13.37: 14.00:
