Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

1984. március 21., szerda Szomszédolás MumumszÁs Gumikerekes csörlős eke. A bárkányi Balastyai Nán- dorék — úgy tűnik — újat találtak ki. Szó sincs erről, egyszerűen csak visszanyúl­tak a múltba, s úgy találták, amit egyszer kitaláltak, nem szabad feledésbe hagyni. „Almáskertjük földjét a jó öreg K—25-ös traktorral semmiképp nem tudták vol­na tisztességesen felszánta­ni a hagyományos módszer­rel, ha a gép után akasztják az ekét. Ezért még hagyo­mányosabb módszerhez fo­lyamodtak, munkába állítot­ták a hajdani gőzekék új változatát. Mégpedig a gu­mikerekes csörlős ekét. Ami nem áll másból, mint a trak­tor forgatta drótkötélből és a kerekeitől megfosztott lo­vas ekéből. A kettő kombi­nálásával kiválóan lehet for­gatni a gyümölcsös alját, nem kell egész nap ásózni, kapával fordítani.” Közgazdászok Csongrád megyében címmel háromré­szes cikksorozatot olvasha­tunk a Délmagyarország múlt heti számaiban. „A kö­zelmúltban a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei elnöksége egy terjedelmes jelentést vitatott meg; egy­fajta önleltározást készített.” Ennek tanulságai között akad nem egy, amely Békés megyét is érinti. A közgaz­dászok száma önmagában nem sokat mond, valamihez kell viszonyítani. Az egyik — s nem a fontosabb — módszer, tízezer foglalkozta­tott közül mennyi a közgaz­dász. „A szomszédos megyék közül Békésben és Szolnok­ban 10—10, Bács-Kiskun megyében 14.” A felsőfokú közgazdaképzés 1960-ban in­dult Szegeden. CSOKGIfiD fl «Df Ük D » HíGrn HlKLAr „Iparos” ember — a kis­ipar élén. Pál János, a KI- OSZ hódmezővásárhelyi tit­kára vall életéről, munkájá­ról az újságírónak. „Alsó ta­gozatos általános iskolás kis­diák volt, amikor már édes­anyja mellett megismerte a kisiparosok életét, küzdelmes munkáját.” „Az önállóság magas fokára jutott el te­hát már gyermekkorában, ami csak tovább folytatódott a középiskolai kollégiumi években. 1964-ben beiratko­zott a szegedi textilipari technikumba, majd oklevél­lel a zsebében elhelyezkedett a pécsi kenderfonó és szövő­ipari vállalatnál.” Később katona lett, megnősült, majd közben támadt nehézségei miatt többször is munkahe­lyet változtatott. Űjabb is­kolákat is végzett. Tanácsi munka után került a KI- OSZ-hoz 1984. február 1-én — egy nap gondolkodási idő után. Jól ismeri a kisiparo­sok életét, ezért is bízik benne, hogy megfelelően képviseli majd érdekeiket. TÜZÉP-nézöben Szentesen. „Egy jó hír a szentesieknek: kijelölték az új szentesi TÜ- ZÉP-telep helyét. A tervek szerint ez év második felé­ben, de legkésőbb a jövő év első felében megkezdik az építkezést a baromfifeldol­gozó vállalat és a baromfi­piac közötti területen.” S mi fogadja a szentesi TÜZÉP- telepen az építőanyagot vá­sárolni szándékozókat ? A helyzet jobb, mint tavaly — kaptuk a tájékoztatást Bris- tyán József telepvezetőtől. Megszűnt például a nyílás­záró szerkezetek krónikus hiánya. Változatlanul kis szériában érkeznek a ma­gyar belső ajtók, ami azért ig gond, mert sokan nem elégszenek meg a helyettük felkínált — s tegyük hozzá, jóval drágább, de nem jobb minőségű — jugoszláv és ro­mán ajtókkal. Bő a válasz­ték csempéből és padlóla­pokból. Jelenleg kapható ce­ment. Viszont továbbra is kevés a cserépáru.” ..»»SZOLNOK MEGYEI MUfi PKXitWUM EOVESŰLiCTBa » MEGYE PA*TBgQTTS*Q is « MEgTB Ulf JA Nehéz próba(Uzem). Az el­ső hetek után az V-ös papír­gépnél. A Szolnoki Papír­gyárat felújították. „Papp János, a papírgyár új rész­legében (az V-ös gép mel­lett) dolgozó üzemvezető — bár szavai élét nevetéssel próbálja tompítani — nem véletlenül ideges. Az új pa­pírgép február 1-én megkez­dett próbaüzeme óta volt és van is min őrlődnie: — Sze­rintem a gépek termelésbe fogásával' legalább egy hetet várnunk kellett volna. Vol­tak olyan részei a berende­zésnek, amelyek nem voltak tökéletesre szerelve, a pró­baüzem megkezdésekor óha­tatlanul több hiba ’becsú­szott’ — mint normális eset­ben várható lett volna.” A 30 éve papírgyártással fog­lalkozó Molnár Sándor sza­vai jól jellemzik a mai meg­próbáltatásokat : „— Azt mindenki tudta, hibák vagy beállítások miatt egy mű­szakban többször is leállni és újra indulni, fárasztó. Ilyen a próbaüzem. De itt más is van ám! Régi helyemen, az I-es gép mellett csak meg­érintettem a szárító hengert, és tudtam, mennyit nyis­sunk a gőzcsapon. Itt meg? Ma még a — napjában szá­zával megteendő — rutin­műveleteken is gondolkodni kell, és ez rettentően fárasz­tó. Sok idő kell még, mi­korra otthonosan mozgunk.” nUtC nrxiTlMjAt tcntoytrut HAJDÚ­BIHARI NAPLÓ Ez egy játék, de játszani csak komolyan szabad. Diák­rektor a Kossuthon. A deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen az idei ta­vaszon is megtartották a ha­gyományos diáknapokat. Nem maradt el ezúttal sem a ren­dezvény fénypontja, a diák­rektor megválasztása. A több napos korteshadjárat után a diákság Georgokisz Angelost választotta rektorá­vá. Az új „rektor” így nyi­latkozott: „— A választási ígéreteink? Ügy gondoljuk, közülük azok a legfontosab­bak, amelyek nem szólnak csak erre a három napra. A rektori határozatok ugyanis érvényben maradnak. Leg­jelentősebb közülük, hogy el­töröljük a katalógust. A KLTE-n nem lesz katalógus mindaddig, amíg a rektor — akinek a hatalmat hétfőn visszaadjuk — újra be nem vezeti. Szabadságra küldjük a kollégiumi portásokat, diá­kok ügyelne^ majd a rendre. Tombolát árulunk, amelynek három szerencsés nyertese megkapja azt a jogot, hogy — ha akarja — a következő vizsgaidőszakban szankció nélkül megismételheti az el­ső vizsgáját. Emellett persze igyekszünk úgy megszervez­ni ezt a három napot, hogy mindenki jól érezze magát.” Nagyszabású ellenőrzések a megyeszékhelyen és kör­nyékén. Ezzel a címmel tu­dósít laptársunk arról az ak­cióról, amelyet a debreceni rendőrkapitányság szerve­zett március 14-én délután­tól éjfélig. Oka az volt, hogy az utóbbi időben Debrecen környékén elszaporodtak a betöréses lopások és a sze­mélyi és társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopások. A razzia eredménye: nyolc embert állítottak elő a ka­pitányságon, közülük négyet előzetes letartóztatásba he­lyeztek. összeállította: M. Sz. Zs. A békéscsabai munkások, szegényparasz­tok, nincstelenek már a múlt század végén megmutatták, mi rejlik az összefogás ere­jében, amikor hatalmas tüntetésen követel­ték a megye uraitól a megalakított mun­kásegyletük elismerését. A századforduló után a tömegek harca felélénkült. A szak­mai csoportok szervezettséget adtak a moz­galomnak, s a nehéz életből fakadó ösz­tönös forradalmiságot a marxista tanok ré­vén tudatosság váltotta fel. Sztrájkok, tün­tetések bizonyították a megyében a mun­kásmozgalom erősödését. Aztán kitört az első világháború. A frontokról egyre gyakrabban jött az érte­sítés: „Fia hősi halált halt”. Az elkesere­dés, a mind ínségesebbé váló esztendők ezernyi gondja, s e gondok megoldására feleletet adó, orosz frontról visszatérő ka­tonák felvilágosító munkája, a baloldali mozgalom célirányos tevékenysége forra­dalmasította a tömegeket, s mivel a pol­gári kormány nem hozott megoldást a ba­jokra, a proletárdiktatúra kikiáltása mellé állította őket. Békés megye 1919 A Viharsarok a Tanács- köztársaság dicső napjaiban sem maradt hűtlen a nevé­hez. Már 1919. március 15- én Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Szarvason gyűlé­seken követeltek előrelépést az ország akkori vezetőitől, s a pártegyesülés után Békés­csabán Andrási Gyuláék, Nyilas Andrásék, Gyulán Dundler Károlyék, Szarvason Janecskó Andrásék, Oroshá­zán Görbics László és Garas Nándoré k köré tömörülve alakították meg a megye el­ső direktóriumait. A párt megyei titkársága úgy hatá­rozott, hogy Békéscsabára te­szik át a megye székhelyét, ahol az ipari szervezett munkásság zöme összponto­sult. Ezt átiratban közölték az alispánnal, s egyben azt is, hogy hivatalát megszűnt­nek tekintik, a megye veze­tése átment a direktórium kezébe. (Erről 1919. március 23-án számolt be a Békés megyei Népszava.) A megyei direktórium ide­iglenes vezetői: Czibor Ist­ván megyei párttitkár, Nyi­las András és Martos Manó lettek. Andrási Gyulát (Er­délyből menekült vasmun­kást) választották meg Bé­késcsaba rendfenntartó erői­nek parancsnokává, aki egy­ben az új megyei sajtó, a Békés megyei Népszava fe­lelős szerkesztője is lett. A megyében sorra alakul­tak meg mindenütt a helyi direktóriumok, s a sajtó, va­lamint a munkástanácsok felhívásai, hirdetményei, röpcédulái állandóan tájé­koztatták a lakosságot a For­radalmi Kormányzótanács rendeletéiről, a napi politi­kai és katonai helyzetről. Amikor pedig az intervenci­ós csapatok megtámadták a Tanácsköztársaságot, felhí­vások jelentek meg Békés­csaba utcáin is: „Elvtársak! Forradalmárok! A Forradalmi Kormányzó- tanács elrendelte, hogy min­den becsületes és megbízha­tó szervezett munkás fegy­verkezzen fel. Felhívom az Elvtársakat, hogy jelentkezzenek a forra­dalmi hadseregbe. Elvtársak! A szocialista Tanácsköztársa­ságot meg kell védenünk! össze kell fognunk, hogy a burzsoá társadalmat össze­törjük, és helyébe felépíthes­sük a népek szabad Tanács- köztársaságát. Andrási Gyula városparancsnok.” S míg ezrével jelentkeztek a megyéből a Vörös Hadse­regbe — olyanok is, akik még nem voltak katonák —, a nép érdekében egymás után adta ki rendelkezéseit a megyei direktórium. Az uradalmak magtáraiból a felesleges burgonya-, ga­bona- és egyéb készleteket behozatták, és kedvezményes áron kiosztották a dolgozók között. Ugyanígy a húskész­leteket is. összeíratták a földigénylőket. Külön gyors­segélyben részesítették a munkanélkülieket. Kiadták az utasítást, hogy meg kell indítani az üzemeket, s utak, vasutak építésével új munka- lehetőségeket biztosítottak. Ellenőrzés alá vonták a ban­kokat, fontosabb üzemeket, és a régi vezetőségek he­lyett a munkások által vá­lasztott bizalmiakat válasz­tottak. Határozatot hoztak, hogy: lakáshoz kell juttatni a lakás nélküli proletárokat, ne lak­jon egy burzsuj család hat-, vagy annál több szobás la­kásban; le kell leplezni, és bíróság elé állítani a rémhír­terjesztőket; be kell szol­gáltatni a fegyvereket. Az utasításokat végrehaj­tották, és épült az új társa­dalom a megyében. Szociali­zálták a színházat, nagy­malmokat, nyomdákat, lel­tározták a nagy vagyonokat. A szocializálási hivatal élén Petrovszki Pál, Székely La­jos és Steinberger Imre áll­tak. A szocializált üzemek, intézmények dolgozóit már az új állam fizette. Előkészületeket tettek a csabai kórház bővítésére, kétszázötven ágyassá akar­ták tenni, benne tbc-pavi- lonnal, fertőző osztállyal. Megkezdték a fürdő építését, 200 ezer koronát szavaztak erre a célra. Az Endrőd— Gyoma—Kondoros, valamint az Orosháza—tótkomlós— vásárhelyi gazdasági kis­vasút építésével kívántak munkát biztosítani a kubiko­soknak. A nép először gyakorolta a hatalmat, s hogy értett hoz­zá — gyakorlatlansága elle­nére is —, bizonyítják a fenti tettek. S míg egyik ke­zükkel építették az új társa­dalmat, a másik kezükbe fegyvert ragadtak, mert rop­pant, fojtó gyűrű tekeredett a fiatal Tanácsköztársaság köré. A Viharsarok népe egy emberként ugrott talpra, hogy megvédje szabadságát. Egy hét alatt tízezren jelent­A szocialista erkölcs kialakulása és fejlődése A szocialista erkölcs hosz- szú történelmi fejlődés ered­ményeként alakult ki, jött lét­re, mint az új szocialista társadalom legfőbb és meg­határozó erkölcsi rendszere, mint az új típusú emberek együttműködésének szabá­lyozója. Ez a történelmi út egyben azt is jelenti, hogy a szocialista erkölcsnek meg­vannak a maga történelmi gyökerei, amelyek táplálják, amelyek az erkölcsi fejlő­dést a jelen állapotához se­gítették. Ugyanakkor a jelen­legi fejlettségi szintje sem végső, az erkölcsi fejlődés befejezett szakasza, tovább változik és alakul azoknak a társadalmi tényezőknek a változását követve, amelyek az erkölcsi fejlődést megha­tározzák. A szocialista forradalom sikeres megvívásának elen­gedhetetlen szubjektív fel­tétele a magas szintű prole­tárerkölcs, amely a munkás- osztály érdekeit és törekvé­seit képviselve alakítja ki a maga értékrendjét a tőkés társadalmi viszonyok között. A proletárerkölcs a munkás­osztály forradalmi harcai közben alakult ki, s az "osz­tály, a társadalom tagjai cselekedetei aszerint lesznek kívánatosak, ösztönzöttek, amennyiben szolgálják a for­radalmi munkásmozgalom célkitűzései megvalósulását, a kommunista társadalom megteremtésére való felké­szülést. A proletárerkölcs teljesen alá van rendelve a munkásosztály forradalmi harcának, tartalmát és célja­it teljesen ez határozza meg, erre épül rá a proletariátus erkölcsi értékrendszere. En­nek legfőbb sajátossága, hogy mivel a proletariátus meg van fosztva minden termelé­si eszközétől, megszűnik szá­mára az önzés, mint a ma­gántulajdonosi társadalmi viszonyok legfőbb erkölcsi alapelve (bár nem automati­kusan), s helyébe mint leg­főbb erkölcsi alapelv, a kol­lektivizmus lép. A proletár- erkölcs gyökeresen szemben- áll az uralkodó burzsoázia erkölcsi törekvéseivel, mind erkölcsi ideáljuk, mind er­kölcsi normáik ellentmon­dásban vannak, amely csak győztes szocialista forrada­lomban, a kommunista tár­sadalom építése során oldó­dik meg. A proletárerkölcs a kapita­lista társadalmi viszonyok között jött létre és létezik, így a társadalmi viszonyok­ból fakadóan szükségszerű­en magán hordja e társadal­mi forma jellemző jegyeit. Ennek ellenére már a szo­cialista erkölcs előfutára, an­nak közvetlen előzménye, magán hordva sok olyan jel­lemző vonást is, amelyek a szocialista társadalmi vi­szonyok között, mint a szo­cialista erkölcs alkotóelemei teljesednek ki. A proletárer­kölcs olyan alapelvei és nor­mái, mint például a szolida­ritás, a forradalmi mozga­lomban részt vevők közötti kölcsönös, elvtársi segítség- nyújtás, igaz némileg válto­zott tartalommal, de a szo­cialista erkölcsi rendszernek is alkotóelemei lesznek. A proletárerkölcs kialaku­lásában és fejlődésében je­lentős szerepet játszanak a forradalmi, marxista—leni­nista pártok. Bennük megy végbe a proletárerkölcs ér­tékrendszerének elméleti megalapozása csakúgy, mint gyakorlati elsajátítása. A proletárpártok szervezeti működése, propaganda- ne­velő munkája, és az osztály­harc gyakorlati követelmény- rendszere, a benne szükség­szerűen megjelenő kötelezett­ségek és fegyelem az, amely a munkásosztály sajátos er­kölcsi arculatát létrehozza. A szocialista erkölcsi fej­lődést nemcsak a proletárer­kölcsben megjelenő új tulaj­donságok készítik elő, hanem az egész haladó emberiség erkölcsi fejlődéstörténete. A szocialista erkölcs magába építi a megelőző korok által létrehozott általános erkölcsi értékeket, amelyek annak szerves részévé lesznek. Az előző korok eredményeit azonban nem lehet régi ál­lapotában átvenni, az örö­költ erkölcsi értékekről le kell hántani azokat a ked­vezőtlen lerakódásokat, ame­lyek a magántulajdonosi vi­keztek a Vörös Hadseregbe, ahogy ezt hírül adta a me­gyei pártlap. Békéscsabán 210 főből állítódott fel a vörösőrség, parancsnoka ifj. Urbáh Mihály lett. Békéscsa­ba a vörösőrség VII. kerü­letének székhelyévé vált, és. hatszázas létszámú, főleg szervezett munkásokból álló kerületi vörösőrséggel ren­delkezett. Mindenhonnan táviratok érkeztek a párttit­kársághoz, a megyei direktó­riumhoz: Nem adjuk a me­gyét! Orosháza 350, Gyula egy egész zászlóalj, Szarvas szintén egy zászlóalj katonát küldött a Vörös Hadsereg­be, Medgyesegyházáról 86-an jelentkeztek, s százával jöt­tek Méhkerék, Kétegyháza, Battonya, s a megye más, nemzetiség lakta községeiből. Ezenközben készülődött a megye is az első szabad «vá­lasztásokra. A megyei párt­lap számolt be arról a lelkes hangulatú nagygyűlésről, me­lyen ötezer ember előtt be­szélt Kardics Ferenc, a bu­dapesti pártközpontból. A jelölő listán a legismertebb munkásmozgalmi vezetők nevei szerepeltek, s Békés­csabán a 6145 szavazóból 6052-en szavaztak rájuk. Az intervenciósok frontá­lis támadása április második felében kezdődött, és április 23-án a békéscsabai mun­kástanács ülésén megjelent Münnich Ferenc teljhatalmú megbízott, a VI. hadosztály politikai biztosa, ahol is — a Békés megyei Népszava tudósítását idézve — „ ... nagyérdekű kijelentéseket tett a katonai helyzetről. — Ez idő szerint úgy áll a helyzet — mondotta Mün­nich Ferenc —, hogy lassan hátrálnunk kell az imperia­lista hódítók elől, mert túl­erőben vannak. Ha netalán bejutnának Békéscsabára, még akkor sem szabad két­ségbeesni a csabaiaknak. El­jön a felszabadulás órája!” A helyzet, mint ismeretes, úgy alakult, hogy már má­jus elsejét sem tudták szü­lőföldjükön megünnepelni a csabaiak, gyulaiak, a megyét megszállták az intervenció- sok, s a Vörös Hadsereg a Duna—Tisza közé vonult vissza A Békés megyeiek a 101-es gyalogezredtől a 28-as vadászezredig a Vörös Had­sereg csaknem minden ala­kulatában harcoltak a Ta­nácsköztársaság leveréséig a munkás-paraszt hatalomért. Varga Dezső szonyok több évezredes törté­nete során jöttek létre. Ez különösen fontos teendő a társadalmi együttélés alapve­tő erkölcsi normáit, szabá­lyait illetően, s ki kell ala­kítani azt az új tartalmat, amely megfelel a szocialista társadalmi viszonyok lénye­gének, tartalmának. A volt kizsákmányoló osztályok a maguk érdekeinek megfele­lően formálták át az általá­nos emberi erkölcsi értéke­ket, leginkább úgy tüntetve fel, hogy ez a tartalom egye­temes emberi és nem osz- tályjellegű, s emiatt ezeknek az erkölcsi értékeknek az átvétele maga is nehéz, küz­delmekkel teli folyamat. Gondoljunk itt például a „Ne ölj!” ma is sok vitát kiváltó normájára. A proletárerkölcs még csak néhány tulajdonságával jelzi a szocialista emberi maga­tartást, de nem minden ele­mével, mert erkölcsi rend­szerének egésze a kapitalista társadalmi viszonyok, anya­gi-gazdasági létfeltételek ál­tal meghatározott. A munka megtagadása, a társadalom politikai rendszere elleni til­takozás és harc a proletariá­tus mindennapi életének szerves része, az lesz er­kölcstelen a munkásosztály szempontjából, aki kihúzza magát ebből a harcból, mi­közben ugyanilyen magatar­tás, tevékenység ellentétes a szocialista társadalmi viszo­nyok között élő munkásosz­tály érdekeivel, és politikai­lag káros és veszélyes, aka­dályozza a szocialista társa­dalmi fejlődést, a szocialista erkölcs által is elítélt, rosz- szallott magatartási forma, cselekedet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom