Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-16 / 39. szám
1984. február 16., csütörtök Békéscsaba Népfrontvita a kereskedelmi ellátásról Erzsiké néni Akár egy mini fórumnak is beillett volna az az ösz- szejövetel, amelyet a Fogyasztók Városi Tanácsa (FVT) a közelmúltban rendezett Békéscsabán. A népfront helyi székhazában tartott megbeszélésen először Banadicsné Loránd Ibolya HNF-titkár köszöntötte a megjelenteket, majd Blasko- vits Péter, az FVT elnöke mondott bevezetőt. Ezután azok az aktívák ismertették tapasztalataikat, akik mint vásárlók maguk is többször megfordultak a Fogyasztók Kiváló Boltja cím elnyeréséért vetélkedő kisebb-nagyobb kereskedelmi egységekben. A versenyben csupán nyolc üzlet nevezett be a megyeszékhelyen, s közülük — amint később kiderült — a továbbjutást eddig hat érdemelte ki. Valamennyi bolt megkapta a körlevelet, amelyben a különböző célokról, feltételekről már előre tájékoztatták az érdekelteket. Egyébként — és ezt az utóbbi ülésen is megerősítette a vezetőség — nem ellenőrzésről, hanem egy-egy alkalomszerű vásárláskor szerzett tapasztalatok összegyűjtéséről van szó. Az előre megadott öt szempont alapján folytatott megfigyelések azonban kellő támpontot, ha úgy tetszik biztos fogódzót adtak és adnak e feladatokat vállaló aktivistáknak. Természetesen nem lenne helyénvaló az általuk meglátogatott egységeket a verseny befejezése előtt név szeA tagok hajdanán azzal a céllal hozták létre a fogyasztási szövetkezeteket, hogy saját ellátásukról gondoskodjanak. Természetesen ma is ez a cél, fontos azonban a gazdaság lehetőségeihez való igazodás. A beruházásoknál figyelembe kell venni a jövedelmezőséget, a nyereséget. Békés megye ÁFÉSZ-ei tudták, hogy a VI. ötéves tervben az előző ciklushoz képest kevesebb pénzt fordíthatnak hálózatfejlesztésre. Az elképzelések reálisak voltak, csupán a mezőkovácsházi és a békéscsabai szövetkezetnek kellett lemondania az élelmiszer-feldolgozó, illetve az általános áruház létrehozásáról. Az ÁFÉSZ-ek népgazdasági beruházásokra 579 millió forintot terveztek, ebből 113 milliót tett ki a felújítás, a karbantartás. A legtöbbet, 261 millió forintot a bolti kiskereskedelem fejlesztésére szántak. Elsősorban az elavult vagy belvízkárt szenvedett üzletek korszerűsítését szorgalmazták. Előtérbe rint is megemlíteni, az viszont elhangzott, hogy ez év márciusában — az értékes jutalmak kiosztása után — újabb verseny indul. Minden bizonnyal az erre utaló táblákat most már időben kifüggesztik az egyes ABC-kben és boltokban. Most pedig válasszunk ki az elhangzott észrevételek közül néhányat, ami leginkább jellemző volt az egyes üzletekre, illetve magukra az eladókra. A legtöbb helyen megfelelő az áruválaszték és a tisztaság, higiénikus környezet fogadta a vásárlókat, kivéve egy üzletet, ahol a bolt vezetőjén piszkos köpeny volt, annak ellenére, Hogy korábban már figyelmeztették őt erre a mulasztására. Az FVT tagjai több helyen nem kapták meg azt a cikket, amely iránt nemcsak a megyében, de országszerte is nagy a kereslet. Ez különösen a megszokott, bevált és aránylag olcsó áruféleségekre érvényes (például: Otthon kávé, déligyümölcs, különböző mosóporok, szappanok stb). A résztvevők közül többen is megkérdezték: miért lehetséges az, hogy a fővárosban olykor két-három héten át is lehet vásárolni folyamatosan például narancsot, míg vidéken szinte pár óra leforgása alatt elfogy a készlet. Egy biztos, amiből kevés van, „azt a legnehezebb elosztani”! Ezért sem látszik célszerűnek felsorolni került a városi peremkerületek és a kis települések üzlethálózatának az építése, valamint a vendéglátóipari egységek konyháinak építése, ezzel is segítve a közétkeztetés és a kulturált szórakozás megteremtését. Végül is 96 új kereskedelmi, vendéglátóipari és ipari-felvásárlási létesítmény felépítését irányozták elő, mintegy 34 ezer négyzetméter alapterületen, 478 millió forint értékben. A beruházást korlátozó intézkedések hatására azonban a fejlesztési alapból is kevesebb pénz jutott az üzlethálózat bővítésére. Nagy segítséget jelentett a SZÖ- VOSZ és a MÉSZÖV anyagi támogatása, valamint a bankhitel. Ennek megfelelően a tervidőszak első három évében 203 millió forint értékű beruházás, korszerűsítés valósult meg. A szerényebb fejlesztési lehetőségek miatt az ÁFÉSZ-ek a régi üzletek felújítását tartották szem előtt. így kilenc boltot hoztak rendbe, amely 7 millió forintba került, és a déligyümölcs-árusítással kapcsolatos mizériákat, illetve visszásságokat. Annál figyelemreméltóbbak az alapellátásra vonatkozó megjegyzések. Volt, aki több ember véleményére alapozva bizonygatta, szívesebben vásárolna ott, ahol bővebb a választék, s ahol az eladók udvariasak, még annak ellenére is, ha általában zsúfoltság van. Szinte egyöntetű volt a vélemény abban is, hogy a jelenlevők közül senki sem tapasztalt a vásárlók megkárosítására irányuló tendenciát! Az ülésen részt vett egy szakmabeli is, aki a kereskedők „oldaláról” elemezte a ma még meglevő problémák okait. Egyebek között azt indítványozta, hogy kapjanak nagyobb propagandát a Fogyasztók Kiváló Boltja cím elnyeréséért folyó versenybe benevezett üzletek. Az egyik hozzászóló észrevételére reflektálva elmondta, esetenként valóban kicsi a csomagolásra használt papír. Ennek az a magyarázata, hogy ez nemegyszer százezres nagyságrendű költségkiadást jelenthet egy-egy boltnak. Azzal is egyetértett, hogy a déligyümölcspiacon sem lehet rendet teremteni, illetve csak akkor lenne igazságos az elosztás, ha valamennyi élelmiszert árusító üzlet mindig időben megkapná az általa igényelt meny- nyiséget. csaknem 800 négyzetméterrel növelte az alapterületet. Ezenkívül átalakítottak 17 vendéglátóipari üzletet, több mint 8 millió forintért. Ennek során a hálózat alapterülete 2400 négyzetméterrel nőtt. összesen 39 új ABC- áruházat, élelmiszer-háztartási boltot, szaküzletet és vegyesboltot, illetve 36 éttermet és vendéglőt, presszót, büfét, italboltot adtak át a megyében. Mi várható az elkövetkezendő két évben? Az már biztos: a gazdasági szabályozók szigorítása miatt a tervezett 579 milliós beruházás nem valósulhat meg, csupán 347 millió felhasználására van lehetőség. Az idén és jövőre előreláthatólag felépül 5 ABC-áruház, két élelmiszer-háztartási bolt és három szaküzlet, átadnak 6 éttermet, 3 cukrászdát, illetve bisztrót. Néhány létesítmény üzembe helyezése, mint a mezőberényi, a szarvasi, a tótkomlósi, valószínűleg áthúzódik a VII. ötéves tervre. S. S. A mezőberényi szociális otthon folyosóján a szokásosnál nagyobb a sürgés-forgás. Az öreges mozdulatokkal gyülekezők kabátban várnak, beszélgetnek. Hamarosan teljes lesz a létszám, és a kis csapat elindul tüdőszűrő-vizsgálatra. A hétköznapok egyike kezdődik, kora délelőtt van. Erzsiké néni, Hoffmann József né 75 éves lesz áprilisban. Kérésünkre változtat napi programján, és leül beszélgetni velünk. Amikor arra kérjük, hogy meséljen az életéről, szemében derű csillan. Pedig elengedhetné magát, lenne mivel magyaráznia rosszkedvét, letörtségét. % „A férjemet 1944-ben vesztettem el, behívták katonának, azóta nem láttam. Három gyerekünket magam neveltem. Kitaníttattam őket, majd szép sorjában családot alapítottak. Közben 34 évet dolgoztam. Fiatalabb koromban a Cigler gyárban voltam szövőnő, és a felszabadulás után is megmaradtam a szövőszéknél. Saját házam soha nem volt, de 26 évig ugyanabban a házrészben laktunk mint bérlők, a Deák Ferenc utcában. Hatvanhattól teljesen egyedül éltem, és bizony már nagyon meguntam a magányt. Három évvel ezelőtt jöttem ide az otthonba. Most biztosan azt hiszi, hogy a gyerekeim hálátlanok voltak, nem törődtek velem. De egyáltalán nem így van! Két fiam Berényben maradt, itt vettek OTP-s lakást. De hát két szobában élnek négyen. Napközben dolgoznak, a gyerekek meg iskolába járnak. Ennek eile-' nére, amikor beteg voltam, szó volt arról, hogy költözzek valamelyikükhöz. Telenként mindig megfázok, mert kihűlt a vesém, és magas , a lázam ilyenkor. De nem akartam hozzájuk költözni, sem azt, hogy a saját problémáikon kívül még velem is naponta törődjenek. Egyszer aztán megbeszéltem velük, hogy beköltözők az otthonba. Legalább nem leszek egyedül egész nap. Na, nem bántam meg, mert szeretek itt élni, megvan mindenem, gyorsan telnek a napok, elfoglalom magam. Ha kedvem tartja, délelőtt kézimunkázom. Tejeszacskó fóliából lábtörlőket horgolok. Az akácfa horgolótűt magam faragtam. Egykét hét alatt rendre elkészülök eggyel. Korábban 30 forintért adtam el, most már 40-et kérek érte, mert drágább lett minden. Közben elmondjuk egymásnak, ami éppen az eszünkbe jut. Nem mondom, néha előfordul, hogy valakinek jobban odamondjuk a magunkét, de előbb-utóbb megbékül az ember. De ne gondoljanak komoly dolgokra, csak afféle tányércsörgésekről van ilyenkor szó. Ma meg szép idő van, kimegyek a faluba, meglátogatom a volt házinénimet, vagy nézelődök a piacon, beszélgetek a régi ismerősökkel, legalább nemcsak az itt fáj, ott fáj információkhoz jutok. Vasárnaponként gyakran ebédelek a családomnál. Ebből is láthatják, hogy nem szakadt meg a kapcsolatunk. Nemsokára jönnek az unokáim névnapjai. Egy-egy százast szoktam nekik adni ilyenkor. A nyugdíjam 2554 forint, amiből 2 ezret az otthonnak fizetek be a teljes ellátás fejében. A többivel magam rendelkezem. Tulajdonképpen nemigen költők én semmire, még ruhát is kapunk innen. De van nekem annyi, amit úgysem tudok már elhordani. A pénzt soha nem szórtam el, megbecsültem, beosztottam, rr\in- dig marad egy-kétszáz forintom havonta. Persze, van aki lépten- nyomon mondogatja: legszívesebben visszamenne a magányába. Megértem én, mert volt egy kis házuk, amit megszoktak, amihez sok emlék fűzi őket. Meg aztán hallották, hogy így meg úgy az a szociális otthon ... Nem lehet tagadni, na, van ilyen. Az én véleményemet, közérzetemet már ismerik. Meg kell találni mindenben a jót, mert különben eleresztheti magát az ember. Ha lehet, én még ma is táncra perdülök. Ugye meglepődött? Pedig igaz. Nemrégiben volt teadélutánunk, hívtunk egy muzsikást, aki harmonikán játszott. Ügy négyen-öten nem restelltünk táncolni, nevetni. Hogy milyen táncot? Csárdást meg keringőt. Néhány napja mondtam a többieknek, hogy farsang ideje van, illene valami összejövetelt rendezni. Ahogy ismerem magamat, megcsináljuk. Nyáron meg valószínűleg ismét elmegyek Szegedébe, a testvérem és a fia lakik ott; négyszobás lakásban. Minden évben meglátogatom őket. Tavaly különösen jól éreztem magam, a színházban a Marica grófnőt láttuk. Az operetteket imádom, ismerem tán valamennyit. Arról nem beszélve, hogy magam is szoktam reggelente énekelni . ..” Ahogy Erzsiké néni befejezi, már mutatja is a szobáját, a kész lábtörlőket, és a saját faragású horgolótűjét. Szobatársai olvasgatnak, de a könyvből fel-felpillantva figyelik mozdulatait. Amikor elbúcsúzunk, megígérjük neki, hogy feltétlenül küldünk a képekből. Eperjesi Imre igazgatóval az üres folyosón találkozunk. Elmondja, hogy Erzsi néni vidám, optimista természete jó hatással van az otthonban élők hangulatára, az itt élő idős emberek sok kellemes percet köszönhetnek neki. Lovász Sándor Fotó: Veress Erzsi Bukovinszky István ÁFÉSZ-beruházások Előtérben az üzlethálózat felújítása Zánka már készül Zánkán rendezik meg, 1984. június 17—24. között a XX. nyári úttörőolimpiát. A megalakult úttörövárosi olimpiai munkacsoportok pontosan kidolgozott terv szerint megkezdték munkájukat. A felkészülés jelenlegi szakaszában a legfontosabb teendő az úttörővárosi létesítmények akként való felújítása, kialakítása, hogy azok alkalmasak legyenek az egyéni és csapatsportok döntőinek lebonyolítására. Gondoskodni kell ugyanis csaknem 3 ezer versenyző, az edzők, testnevelő tanárok, a versenybírák, zsűritagok, s a többi résztvevő elhelyezéséről, a versenyekre, mérkőzésekre való nyugodt felkészülésről, szórakoztató, kulturális rendezvényekről. Országos békedalpályázat A KISZ Hajdú-Bihar megyei bizottságának kezdeményezésére a KISZ Központi Bizottsága és az Országos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága pályázatot hirdetett békedalok, zeneművek megírására. A cél, miként a pályázat kiírásában olvashatá: „A világon nagyon sok ember nem ismeri, hogy mit jelent ez a szó, béke. Mi, Európában élő emberek már több mint 30 éve békében élünk és dolgozunk, s most munkánk eredményeit, Európa és az egész világ békéjét veszély fenyegeti. Békében élni a legemberibb cél. Történelmi felelősségünk, hogy mindannyian küzdjünk annak megóvásáért. A béke következetes cselekvést igényel, megőrzésében minden nép, minden nemzedék egyformán érdekelt és felelős. A zene eszközeihez, a dalhoz fordulunk segítségül, hogy örök emléket hagyjunk a »forró őszről«, úgy, ahogyan ezt a magyar fiatalok átélték. A zene ereje, hatása túlnő az országhatárokon. A közös éneklés, a közös dal olyan tartalmat, érzelmet és erőt közvetít, mely képes egybefogni, segít mozgósítani a világ haladó embereit, azokat, akik nem akarják az erőszakot, a pusztítást, a háborút, azokat, akik szabad és emberhez méltó életet követelnek.” A pályázatra csak nyomtatásban eddig meg nem jelent pályaművel lehet jelentkezni. A feltételek között szerepel továbbá, hogy szövege igényes tartalommal szóljon a békéről, szabadságról, hazánk építésében elért eredményeinkről, ifjúságunk életérzéséről. A pályamű szerkesztésében lehet egy vagy több szólamú, szóló énekhangra, vagy együttesre. A kíséret lehet hangszerelt, vagy az ismert harmóniai jelzésekkel ellátott. A pályázat jeligés, a mű kottáját, vagy a kazettát 3 példányban kell beküldeni a KISZ Hajdú-Bihar megyei bizottságának címére: Debrecen, Simonyi út 14. sz., 4028. A borítékra írandó, hogy „Békedalpályázat”, s külön zárt borítékban küldje a pályázó a nevét, pontos címét. A beküldési határidő: 1984. március 15., s az eredményhirdetés május 9-én, nyilvános bemutatón lesz. S a jutalmak: az első díj 20 ezer forint, a két második díj egyenként 12 ezer forint, s a három harmadik díj egyenként 6 ezer forint.
