Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

0­1983. december 23., pentek 1 1^TaTCj Pénteki beszélgetések Ráday Mihály Ráday Mihály városvédő műsorai nem csupán köz­kedvelt tévéműsorok, hanem kezdettől fogva hatásos ak­tivizáló erői a nézőkben szunnyadó tettvágyaknak. Mik voltak e műsör előzmé­nyei? — A politikai érdeklődés mindig is bennem élt. Sze­rettem közügyekkel foglal­kozni. De lételemem volt például a klubélet. Alapítója voltam az Eötvös-klubnak, a Fiatal Művészek Klubjában vezetőségi tag voltam, a Színház- és Filmművészeti Főiskola első klubjának is én voltam az első vezetője. A televíziónál kerestem azo­kat a lehetőségeket, amikkel folytathattam ezt a tevé­kenységet. S persze^ keres­tem a módját; hogyan lehet a televíziót felhasználni a tudatformálásra. A Hétben csináltam néhány kisebb anyagot. Ilyen volt az osz­loperdőről szóló, vagyis, hogy önálló oszlopot állíta­nak a villamos- és a busz­megállónak, a világítótestek­nek, a szemétvödörnek, meg még mit tudom én minek, s ez nemcsak ronda, de gazda­ságtalan is. Ennek nyomán a Terefere című műsor fő- szerkesztője megkérdezte, hogy nem akarok-e hasonló­kat nekik ús készíteni. Meg­csináltam egyet, és olyan viszhangja volt annak a 9 perces glosszának, hogy azt mondták, legyen belőle soro­zat. Előbb a Tereferében vol­tunk láthatók nyolc alka­lommal, majd ebből nőttük ki magunkat önálló műsor­rá. — Milyen tanulmányokat tudsz magad mögött? — A bölcsész karon mű­vészettörténet—magyar sza­kot jártam. Majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán elvégeztem az operatőri szak mellett a rendezőit is. — Hogyan viselik műsoro­dat azok, akiket közvetve vagy közvetlenül megbírálsz? — Nyilván néhány hivatá­sos „várospolitikus” megsér­tődik, ellenérzéseit kifejti itt-ott, ám ez még nem le­het akadálya a műsornak. Nekem az a véleményem: egy várost eltolni sokkal na­gyobb kár, mint az, ha va­laki megsértődik. A várost kell védenünk, s annak ér­tékeit, és nem a hivatásos városrombolókat. A város még itt áll majd unokáink­nak is, de hol lesznek már e sértődöttek? — Számtalan egyesület alakult műsorod nyomán . . . — Fontos, hogy a váro­sukat szerető és azért tenni akaró emberek ne csak ott­hon ülve bosszankodjanak és kritizáljanak, hanem vé­leményüket koordinálva tá­jékoztassák saját választott testületeiket. A különböző egyesületek épp ezt a tár­sadalmi mozgást kívánják folyamatossá tenni. Az el­nevezések közül számomra a legszimpatikusabb a pécsie­ké. Ök városvédő és -szépítő egyesületnek hívják magu­kat, s ez á név fogalmazza meg legpontosabban az ilyen szervezetek célját, mert a védés és szépítés elválaszt­hatatlan egymástól... S ha Békés megyében alakulnak majd ilyen egyesületek — mert eddig még nem hallot­tam az ország ezen vidékén hasonlókról —, akkor cél­szerű. hogy már nevükben is ilyen tisztán megfogalmazott céllal jöjjenek létre. — Mik a rombolás fő ru­gói? — A hagyományszeretet hiánya, és a mindenképpen újat teremtés igénye. Ná­lunk eltelt két-és fél olyan évtized, amelyben kizárólag az új épületeknek volt be­csülete, s e szemlélet csak a különlegesen értékes mű­emlékeknek adott teret. Min­den építész saját emlékmű­vét építi. — Elképzelhető. hogy a régi megmentése hasonló rangra emelkedjen mint az új építése, esetleg szerves részévé váljon az építész életművének? — Igen. Eddig ezt a mű­szaki egyetemen nemigen tanították, most viszont van olyan pályázat a hallgatók részére, ami régi épületek megmentésével és új célra való hasznosításával foglal­kozik. Magyarországon a háborúk elpusztították a ré­gebbi kor értékeit. Más or­szágokban sok helyütt még középkori városmagok ta­lálhatók. A magyar város­magok múlt század végiek, vagy e század elejiek, s eze­ket nem becsüljük, mert nem igazán régiek. Holott nekünk ez van, tehát ezt kell szeretnünk, megbecsül­nünk, mert ezek sem akár­milyen értékek. — Es mi lehetne a meg­óvás fő rugója? — Környezetünk megsze­rettetése. Meggyőződésem, ha elérjük, hogy mindenki belevihet valami saját mun­kát e védő folyamatba, ak­kor mindenki képes lesz tisztelni a régit. Ha az isko­lákkal elérnénk, hogy a gye­rekekkel egy régi korlátról leszedik a rozsdát és újra­festik, akkor azok a gyere­kek már meg tudják becsülni a régiek munkáját. Egyéb­ként a KISZ KB foglalkozik azzal a gondolattal, hogy vá­rosvédő építőtábort hozzon létre . . . Ungár Tamás Fotó: Fazekas László Mozaik egy Aj óvoda elkészültéről, hétköznapjairól A „Csizmás kandúr” cso­port foglalkoztatójába csalo­gat minket a kiszűrődő ének: „Télapó itt van ...” — har­sogják a minisek, mit sem törődve a belépő idegenek­kel. A teremben zajlik az élet. Az olvasósarok könyveit három apróság nézegeti. Amott Rákóczi Editke ille- geti magát büszkén, hatal­mas gyögyfüzérrel a nyakán. Benedek Norbi csak nem­rég jár gyerekközösségbe, ám elmélyült játéka a leg­főbb bizonyíték: szeret az vetési üzem dolgozóiról és az építésvezetőről, Endrényi Imréről. Nem tudtam olyan kéréssel hozzájuk fordulni, amit ne teljesítettek volna. így történhetett, hogy a 12 millió forintos beruházást idejében átadták. Emellett 3 millió forintot fordítottak a — nem is akármilyen — be­rendezésre. A belső tervező, Szabadosné Szászfalvi Ilona piros-kékre álmodta a be­rendezést, ám mivel az el­képzelés nem válhatott való­ra a boltok kínálata miatt, Közeledik az ebédidő. A Pom-Pom csoportban — a nagyoknál — nehezen hagy­ják félbe a játékot. Sin Árpi újdonsült barátaival, Zsiak Zolival és Kubik Robival serénykedik. Uhrin Andi ne­hezen teszi le a dianézőt.. Hamza Bori meg elgyönyör­ködik az általa épített Lego- autóban . . . Cséffai Erzsébet óvónő fél szemmel a gyerekeket fi­gyeli, miközben beszél: — A Gábor Áron úti óvo­Mire jó a levestészta óvodában. A két Lehoczki kislány — Dóra és Réka — Bucsi Józsikával máig is büszke rá, hogy megtapsol­ták szavalatukat a vendégek a megnyitó ünnepségen . . . * * * Mert nemrég vették birto­kukba ezek a gyerekek Bé­késcsabán, a Wlassich-sétá- nyon a belvárosi óvodát. A közelmúltban ünnepi díszbe öltöztek a foglalkoztatók, iz­galommal készült a nyolc csoport a nagy eseményre. A 200 gyerek — elsősorban a közeli lakásóvodából, s a Gábor Áron úti óvodából ke­rült ide, már otthonosan mo­zog, játszik a szépen beren­dezett, mosdókkal, öltözők­kel ellátott foglalkoztatók­ban. * * * — Az építkezés simán ment — emlékezik a vezető óvónő, Kelemen Sándorné —, igazán csak jót mondhatok a kivitelezőkről, a költség­így készséggel elkísérte a vezető óvónőt vásárlóútjára, hogy ezzel is segítse a ,mi­előbbi átadást. Az örömbe némi üröm is vegyült: az ételliftet előbb december 31-re ígérték, az újabb határidő január 31. Hogy mennyire balesetveszé­lyes a forró ételeket tálcán, lépcsőn • szállítani, azt, úgy hisszük, nem kell ecsetelni. Az építkezésről szólva nem feledkezhetünk meg azokról a kollektívákról sem, akik készséggel, önzetlenül segí­tették a mielőbbi átadást. Volt, aki fenyőt ajánlott fel földlabdával. Mások takarí­tani jelentkeztek. Aztán a tavaszi feladatok­ról beszélgetünk. Hogy ha­talmas udvart alakítanak ki az apróságoknak, homoko­zókkal, pancsolókkal, filagó- riákkal (nyitott kerti házi­kó) . . . Mindezt, no, meg a parkosítást a kertészeti vál­lalat végzi majd. dából jöttem én is. Jó itt. bár dolgunk lesz még elég. A termet díszítgetni, játéko­kat venni. . . Fontos, hogy ők — mutat a nyüzsgő kis társaságra — jól érzik ma­gukat. Az új játékoknak kü­lönösen örülnek .. . Most a matchbox a sláger. * * * Ha már a felszereltségnél tartunk, idézzük ismét a ve­zető óvónő szavait: — Olyan dolgaink vannak, mint lemezjátszók, dia- és írásvetítők, a legkorszerűbb, legmodernebb szemléltetőesz' közök ... S akkor még a jól felszerelt tornateremről nem is szóltam. A gyerekek ellátásáról, ne­veléséről két függetlenített vezető, 16 óvónő és 14 tech­nikai dolgozó gondoskodik. Hogy nem rosszul, bizonyít­ják az elégedetten elsimuló gyermekpofik a délutáni al­vásnál. Nagy Ágnes Látogatott a bodzási könyvtár A medgyesbodzási könyv­tárban naponta 40—50 tizen- négv éven aluli és mintegy 20—25 felnőtt olvasó fordul meg, hallgat zenét és cserél könyvet. A fiatalok kedvenc időtöltése a játék és a me­sehallgatás is. A könyvtár állományának fejlesztésére ebben az évben 17 ezer fo­rintot költöttek, 1984-ben már 20 ezer forintot kapnak erre a célra a községi ta­nácstól. Az új esztendőben is nagyobb mennyiségű is­meretterjesztő irodalmat sze­reznek be, mert úgy tapasz­talják, hogy ezek iránt fo­kozódik az érdeklődés. A könyvtár a község mű­velődési életének jelentős színtere, TIT-előadásokat és író-olvasó találkozókat ren­deznek itt. Az új esztendő első negyedévében Baranyi Ferenc költővel és Szentivá- nyi Kálmán íróval terveznek találkozókat. Mindketten is­merősek már Bodzáson, ko­rábbi találkozóikon a könyv­tár olvasói nagy érdeklődés­sel fogadták őket. MOZI E. T. Megjött hát E. T., a Föl­dönkívüli. Vártuk már jöve­telét. Sok jót hallottunk ró­la: sikere, költségei egy­aránt meggyőzően hangzot­tak. Valódi amerikai jelen­ség. Biztos vagyok benne, sok amerikaiban erősítette meg a hitet a földönkívüli értelmes lények földreszál- lásairól szóló sztorik igazá­ról. De nem bántom az ameri­kaiak e mosolyogtató tulaj­donságát, , hiszen a vágy, amivel kertjükbe álmodják a földönkívülieket, az em­beriség örök vágya. Ki val­lásosan, ki vallástalanul, de mindenki httei reméli, akar­ja a találkozást a földön tú- liakkal és kívüliekkel. Talán abból ered ez, hogy elvisel­hetetlen érzés az emberisé­get magányosnak feltételez­ni a világegyetemben. S a végtelen világegyetemben valóban elfér még végtelen számú, a mienktől eltérő kultúra. Az E. T. című amerikai film eldobja az emberitől el­térő kultúra kiindulópontját. E. T. ugyanazokkal a testré­szekkel rendelkezik, mint az ember, csak épp nagyon csúnya, és hasonlóan gon­dolkodik mint mi, legfeljebb sokkal okosabb. Tapogatom, vajon mitől lett akkora siker? Mert gye­rekfilm? Igen, gyerekfilmre nagy igény van. Hogy ame­rikai és agyonreklámozott? Ez se ártott neki. Hogy gye­rekek és az ő tiszta ragasz­kodásuk menti meg a kis lényt a felnőttek fantáziát­lan csodakultuszától? Ez is valami, de már elcsépelt. Hogy nem keli tudományos kacskaringókat végigszen­vedni vele kapcsolatban, s története inkább a régi va­rázslómesékhez, törpetörté­netekhez közelít? Ezáltal va­lóban emberibb, s megértése kényelmes. Vagy tán mert gyenge és magányos? Meleg, meleg, sőt forró! De men­jünk tovább! Azt írták róla, hogy csúnya, de csak annyi­ra, hogy még szerethető le­gyen. Óriási a szeretetigény ben­nünk. Az emberiség külső magányánál mindig is ége­tőbb baj az emberek magá­nya. A földönkívüliek köz­tünk vannak. Csak legalább ennyi maradna meg ben­nünk a film után. Az se fontos, hogy tudjuk ezt. Elég, ha érezzük. Köszönet Neked E. T. a földkerekség minden magá­nyos, minden rút kiskacsá­ja nevében! — út — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Minden tizedik emberért... 8.37: Kincses Veronika énekel. 9.17: Fúvós polkák. 9.33: Mit ásol héja? 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Látogatás az érdi földrajzi kiállítóteremben. 10.35: Arany János versei. 10.40: Kórusművek. 11.00: Gondolat. 11.45: Népzene. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Kulturális panoráma. 14.23: Népdalok és táncmuzsika. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Révkalauz. 15.35: Filmzene. 16.00: Mit üzen a rádió? 16.35: Népdalok. 17.05: Pamutban, selyemben, (riport) 17.30: Reflektorfényben egy ope­raária. 19.15: Világirodalmi Dekameron. 20.00: Évszázadok mesterművei. 20.38: Operettkedvelőknek. 21.30: Környezetvédelmi maga­zin. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Pertis Zsuzsa csembaló­zik. 23.30: Nóták. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Gesualdo-madrigálok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Slágermúzeum. 9.36: Magyarok a trópusokon. 9.53: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Kórusmuzsika. 13.30: Táncok Kodály zenéjében. 14.00: Zenedélután. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.45: Pablo Cruise felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Popzene sztereóban. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Beszélgetés Klaus-Maria Brandauerrel. 21.17: Válogatott felvételek. 22.20: Zenés játékokból. 22.30: Amíg a függöny felmegy. 23.20: Dzsesszmuzsika. III. MŰSOR 9.00: A gyermek és világa. 9.34: Szimfonikus zene. 10.49: A Kaláka együttes műso­rából. 11.05: Kamarazene. 11.45: Sarolta, (opera) 13.07: Szimfonikus zene. 14.40: Brahms-hangverseny. 16.37: Műsor a hangkultúra ba­rátainak. 17.07: A nemzetközi "ifjúsági ze­nei verseny. műsorából. 17.40: Félóra népzene. 18.10 :• 400 éve született Girolamo Frescobaldi. III/2. 18.50: Kassák Lajos: Egy ember élete. 19.05: Opera-művészlemezek. 20.01: Hi-Fi varieté. 21.01: Szimfonikus zene. 22.23: Fekete gyémántok. (re­gény) II/l. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Szilveszter küszöbén. Vá­logatás a szolnoki stúdió kabaréműsoraiból. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.20: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műso­ra. (ism.) 8.40: Perpetum mobile, (ism.) 9.20: Szünidei matiné. 10.45: Igv csinálná Sherlock Holmes, (szovj. film) IV/2. (ism.) 11.20: Egy novemberi vasárnap este. (olasz dokumentum­film) 15.35: Szülők iskolája. XIII/5. (ism.) 16.10: Gegparádé dióhéjban. V/2. 16.35: Reflektormagazin. 17.35: Keresztkérdés. 18.15: Az Országházból jelent­jük . . . 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jókai-vetélkedőműsor. IV/4. 21.35: Párizs bálványa, (franciá film) 23.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Természetbarát. 20.20: Horgásztízperc. 20.30: Éjszakai ügyelet, (francia film) VI/6. 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: A Steve Miller band a rockpalotában. BUKAREST 15.35: Kulturális híradó. 15.50: A volánnál. Autóvezetők­nek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 20.45: Világhíradó. 21.05: Fejezetek a román színház történetéből. Delavrancea: Vénusz. Színmű. 21.45: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videóoldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Mesék — tévésorozat gyer­mekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Védelem és oltalom. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Filmsorozat. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor — kultu­rális mozaik. 23.30: Hírek II. MŰSOR 18.15: Háromszor tíz — önkép­zési műsor. 18.45: Tudta-e? 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zeneszerzők arcképei. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Dokumentumadás. 21.50: ölj meg gyengéden — já­tékfilm. MOZI Békési Bástya: Hosszú vágta. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 6 és 8-kor: E. T., 4-kor: A matróz, a kozák és a hamis- kártyás. Békéscsabai Terv: A pilóta felesége. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Hótündér, fél 8-kor: Tűtorony. Gyulai Petőfi, 3-kor: Kutyalagzi, 5 és 7-kor: Rachel K. különös esete. Orosházi Bé­ke: Portrék korhű keretben. Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Hüvelyk Panna, fél 8-kor: Az a perc, az a pillanat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom