Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

I BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1983. JÚLIUS 17., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség látogat a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és Minisztei tanács meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével július 18-án, hétfőn, magyar párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. (MTI) Visszatérés a párbeszédhez Málta kivételével elfogadták a záródokumentum-tervezetet Madridban A madridi találkozón pén­teken a részt vevő országok képviselői — Málta kivéte­lével — elfogadták a záró­dokumentum-tervezet szöve­gét. Ezzel — csaknem három esztendő diplomáciai fárado­zásainak eredményeként si­kerrel érhet véget az a mad­ridi tanácskozássorozat, amely a Helsinkiben elfoga­dott záróokmány szellemé­ben az európai biztonság és együttműködés ügyének elő­mozdítására hivatott. A péntek délelőtti plenáris ülésen hivatalos meghívás hangzott el a részt vevő or­szágokhoz a Bernben 1986- ban megrendezendő szakértői értekezletre, amelynek tár­gya a személyek, intézmé­nyek és szervezetek közötti kapcsolatok kérdése. A találkozó egyhónapos vita után jóváhagyott terve­zetének részletei több vál­toztatást mutatnak a semle­ges és el nem kötelezett or­szágok márciusi tervezetével összevetve. Így helyt kapott az a javaslat is, hogy ki­emelkedő kulturális szemé­lyiségek részvételével Buda­pesten tartsanak fórumot (Folytatás a 2. oldalon) A Ganz-MÁVAG Vasúti Jár­műgyárban az idén 20, négy­részes Diesel-hajtású vona­tot készítenek szovjet export­ra. A két darab 800 lóerős motorral ellátott vonat a városközi közlekedésben se­gíti majd a személyszállí­tást. A képen: villanyszere­lési munkálatok a szovjet ex­portra készülő vonatokon (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Aratási hajrá Békés megye is letette a nagy munka gondját Országszerte befejezéséhez közeledik az aratás. Teg­nap a gazdaságok többségében már az utolsó táblákon takarították be a kombájnok a búzát, s vágták a legké­sőbben érő kalászost, a zabot is. Szolnok és Csongrád megyében, ahol legkorábban érett aratásra a kenyér- gabona, teljes egészében fedél alatt van már a termés. A többi megyében — a hűvösebb éghajlatú északi és nyugati tájak kivételével — néhány napi munka van csak hátra. Tegnap befejeződött az aratás Békés megyében, az ország egyik legnagyobb ga­bonatermő vidékén, ahol az idén több mint 132 ezer hek­táron termesztettek kalászo­sokat. Jól szervezett mun­kával a több mint ezer kom­bájn 12 nap alatt végzett a betakarítással. A kisebb eső­szünetek kivételével a kom- bájnosok szinte megállás nélkül vágták a termést. Ba­ranyában az eső okozta kényszerpihenő után a hét végén ismét megindultak a kombájnok. A kenyérgabo­na kilencven százalékát már betakarították, csak három­napi aratnivaló van még a megyében. A zalai mezőgaz­dasági üzemekben is jó ütemben takarítják be a ga­bonát: a búza 90, a tavaszi vetésű árpa 80 százaléka már raktárban van. Az idő­járás kedvezett az aratók­nak, a gépek gyorsan ha­ladnak, s a gabona gyakor­latilag szárítás nélkül kerül a raktárba. Szombat estig Somogybán is fedél alá ke­rült a jövő évi kenyérnek való 80 százaléka. A múlt esztendőben ilyenkor az ara­tási munkáknak csupán egy­negyedével készültek el. Szolnok és Csongrád me­gyében, ahol már befejezték a kenyérgabona betakarítá­sát, a járulékos munkákkal foglalkoznak. Csongrádban az eddig learatott csaknem százezer hektár háromne­gyedéről majorokba szállí­tották a bálákba kötött szalmát. Nagy teljesítményű traktorokkal két műszak­ban szántják a tarlót, s a munkának már mintegy fe­lével végeztek. A gazdasá­gokban az aratás korai be­fejezésével elsőként azokra a földekre szórják ki a szer­ves- és műtrágyát, amelye­ken a búza után ismét ke­nyérgabonát fognak termel­ni. Szolnok megye mező- gazdasági üzemeiben mint­egy 137 ezer hektáron fejez­ték be az aratást, és a hét végére gyakorlatilag már minden nyári érésű növény — a borsó, a repce — fe­dél alá került. Az aratási munkák tapasz­talatai általában kedvezőek. A napos időjárás mellett sok más tényező is gyorsí­totta és olcsóbbá tette az idei aratást. Somogy megye szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban több mint 600 arató-cséplő gép, sok száz szállítójármű dolgozott za­vartalanul, mert a gépeket gondosan kijavították, a szervezett alkatrészellátás eredményeként üzemi hiba miatt csak rövid ideg álltak a kombájnok. Az idén jól sikerült a kalászosok gyom­irtása is, s így kevesebb géptörés volt a táblákon. A kedvező időjárás miatt szán­tásra alig volt szükség. A Somogy megyei Gabonafor­galmi Vállalat a múlt esz­tendei 22 ezer tonna helyett az idén mindössze 8,5 ezer tonna gabonát szárított. A gazdaságokban a termés zö­mét a tarlóról egyenesen a tároló, átvevő helyre szállít­hatták. Az aratással végzett gaz­daságokból nagy erőket cso­portosítanak át azokba az üzemekbe, ahol még jócs­kán van lábon álló gabona. Az időjárás esetleges válto­zása ugyanis sürgetővé te­szi a betakarítást, a feltehe­tően gyakoribb esők, szélvi­harok, jeges zivatarok kárt okozhatnak a kalászokban. Az aratás utolsó szakasza általában a legnehezebb. Ezért is van nagy jelentősé­ge a mezőgazdasági üzemek összefogásának. Vas megyé­ben a jól bevált hagyomá­nyoknak megfelelően átcso­portosítják tervszerűen a betakarító és szállítógépe­ket. A répcelakiak például Hegyfalun, a nemesbődiek Felsőcsatáron, a celldömöl- kiek Kemenesszentmárton- ban, a vasváriak Petőmihály- fán dolgoznak. A Győr-Sop- ron megyei kónyi Haladás Termelőszövetkezet kom­bájnjai és szállítóeszközei szombaton már a szomszé­dos rábapatonai gazdaság földjein dolgoztak. Békés­ből a hét közepétől mintegy 30 kombájn és szállítógép ment át a borsodi és a Haj­dú megyei földekre, segíteni a betakarítást. Veszprém megye szántó­földjein, ahol szombaton va­lamennyi kombájn dolgozott,' Somogy és Fejér megyéből érkeztek vendéggépek. A me­gye szántóföldjein ugyanis most érett kasza alá a ga­bona, Bakony vidékén gya­korlatilag a napokban kez­dődött az aratás. A két szomszédos megyéből szom­baton már 20 kombájn dol­gozott a Veszprém megyei földeken. A csetényi terme­lőszövetkezetbe Csehszlová­kiából érkeztek gépek. A várpalotai termelőszö­vetkezetben a testvérmegyei kapcsolatok keretében négy NDK-beli, Halle megyei kombájnos dolgozott. Igen eredményes a megyén be­lüli átcsoportosítás is. A szombati napon hetven kom­bájn a hűvösebb éghajlatú tájakon aratott bérmunká­ban. Ott, ahol a gabonafélék betakarítását és a járulékos munkákat befejezték, hozzá­láttak a másodvetéshez és a talajmunkákhoz. Baranyá­ban a legkorábban földbe került másodnövények — rö­vid tenyészidejű kukorica, szója, napraforgó, csalamádé — szépen kikeltek és jól fej­lődnek. A korai aratás ered­ményeként meghosszabbodik a másodvetések tenyészideje, és az üzemek, jó gazda mód­jára, alaposan ki akarják használni ezt a természet adta előnyt. Vas megyében eddig több mint 3700 hektá­ron vetettek elsősorban rö­vid tenyészidejű, szuperkorai kukoricát. Ebből silótakar­mány lesz, a fővetésű siló- kukoricát pedig szemesként takarítják majd be. Csong­rádban eddig 6500 hektáron — a sok évi átlagnál nagyobb területen — ültettek kuko­ricát, napraforgót, burgo­nyát, zöldbabot, borsót, zöld­paprikát. Mivel korán föld­be tették a kukorica magját, számítanak arra, hogy a másodvetésű takarmányga­bona is csöveket érlel. So­mogy megye gazdaságaiban eddig 15 ezer hektárnyi szu­perkorai kukoricát vetettek el. Ilyen mérvű másodvetés­re eddig még nem volt pél­da a megyében. Szolnok me­gyében a kettős termesztést elsősorban az öntözött föl­dekre koncentrálják. Mező- héken 300 hektárnyi terüle­ten kel ki és fejlődik szé­pen az öntözött másodvetés. Szombatig a megyében hét­ezer hektárnál nagyobb te­rületre ültettek a tarlóba rö­vid tenyészidejű kukoricát, borsót, tömegtakarmány- féléket és zöldbabot. Kézfogás I ehetnek-e egyenrangú, kölcsönösen előnyös kap­csolatok két szomszédos ország között, ha az |egyik kétszáznegyvenszer nagyobb és huszonöt­ször népesebb a másiknál? A válasz: igen, amennyiben szocialista államokról van szó. Jól példázzák ezt hazánk és a Szovjetunió kapcsolatai. „Nem a véletlen szeszé­lyéből, nem néhány ember elhatározásából, hanem azo­nos szocialista elveinkből és céljainkból, népeink közös érdekeiből következik, hogy együtt haladunk” — mon­dotta egy alkalommal Kádár János. Kijelentése mögött tények egész sorának tanúbizonysága áll. „A magyar—szovjet barátság népünk békéjének, ha­zánk függetlenségének és biztonságának, szocialista épí­tőmunkánk sikerének fő nemzetközi támasza” — állapí­totta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. évi áprilisi határozatában. Ez az egy mondat napjainkban már annyira természetes, hogy aligha kell bővebben szólni róla. Mégis, most a párt- és kormányküldöttségünk küszöbön álló látogatása idején jólesően gondolhatunk arra, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió legmagasabb szintű vezetőinek találkozói, az állandó munkakapcsolat, a széles körű véleménycserék alapvetően járulnak hozzá feladataink megoldásához. Kétoldalú kapcsolatainkat az érdekek' kölcsönös figye­lembevétele, a mély tisztelet és a teljes bizalom jellemzi. Az együttműködés kiterjed az élet minden területére. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok első gyümölcse a ma is épülő-bővülő Dunai Vasmű. (A nemrégiben tör­tént baleset után az első percekben Moszkvából jött a távirat: „Miben segíthetünk?”) Napjainkban pedig újabb nagyberuházás van készülőben: a Paksi Atomerőmű. Eközben magyar segítséggel csirkegyárak épülnek a Szovjetunió több köztársaságában, közreműködünk a hmelnyickiji atomerőmű építésében és számos szovjet ipari üzem rekonstrukciójában. i Árucsere-forgalmunk 1948-ban 57 millió rubellel in­dult, 1960-ban elérte az 503 milliót, tavaly pedig csak­nem 7,5 milliárdot tett ki. A Szovjetunió 143 külkeres­kedelmi partnerének sorában ezzel az ötödik helyen ál­lunk. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a janu­árban aláírt megállapodás értelmében a forgalom az idén már a nyolcmilliárd rubelt is meghaladja. A szovjet piac fontosságát érzékelteti, hogy a magyar export harmada a Szovjetunióba kerül. Onnan cserébe létfontosságú ener­giahordozókat, nyers- és alapanyagokat, így kőolajat, földgázt, villamos energiát, vasércet, fát, gyapotot ka­punk. Népszerűek a szovjet fogyasztási cikkek: a Ladák, a mosógépek, a rádiók, a hordozható televíziók. A Szov­jetunióban ugyanakkor ismertek és kedvel fék az Ikarus buszok, amit ott iparunk jelképének tekintenek. Kivite­lünkben a gépek és berendezések dominálnak, de je­lentős a fogyasztási cikkek és a mezőgazdasági termékek exportja is. Friss gyümölcsbehozatalának negyedét, al­maimportjának kétharmadát nálunk szerzi be a Szov­jetunió. És akkor még nem szóltunk a hatalmas KGST- vállalkozásokról, a Szövetség gázvezetékről és a 750 ki­lovoltos villamos távvezetékről, vagy a kétoldalú együtt­működés olyan kiemelkedő állomásairól, mint a timföld­alumínium egyezmény, az olefinprogram. A kétoldalú együttműködés természetesen kiterjed pártjaink, országaink nemzetközi tevékenységére is. A magyar—szovjet szövetség a kétoldalú érdekek védel­mén túl jól szolgálja a szocialista közösség nemzetközi befolyásának erősítését, Európa, sőt az egész világ bé­kéjének és biztonságának megszilárdítását. Mélyen tiszteljük és minden erőnkkel támogatjuk a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Hazánk a Varsói Szerződés tagjaként, a Szovjetunióval szövetségben az emberiség legnemesebb céljainak valóra váltásáért küzd. Együtt lépünk fel az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetek­ben, közösen munkálkodunk az enyhülés vívmányainak megőrzése, a háborús veszély elhárítása érdekében. A Szovjetunió és hazánk szívén viseli Európa sorsát. Min­dent megtesz földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdításáért, a fegyverkezési verseny megféke­zéséért, az amerikai szárazföldi közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megaka­dályozásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért és együttműködéséért. □ Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség moszkvai látogatása több évtizedes, jól bevált folyamat része, s ugyanakkor a magyar—szovjet együttműködés újabb fontos állomása lesz. Lehetőséget ad a közös politika megerősítésére, a megtett út eredmé­nyeinek értékelésére. Emellett és nem kevésbé termé­szetesen az előretekintésre is, hiszen a kétoldalú kap­csolatok újabb és újabb lehetőségeinek feltárása nyil­vánvaló együttes érdekünk. Megalakult a Nemzetközi Napenergia Társaság magyar tagozata Megalakult a Nemzetközi Napenergia Társaság magyar tagozata. A tagság révén a magyar szakemberek megis­merkedhetnek a napenergia hasznosításában már jelen­tős eredményeket elért or­szágok tapasztalataival, s a nemzeti tagozatok együttmű­ködésének keretében lehető­ség nyílik az információk kölcsönös átadására. A Nem­zetközi Napenergia Társaság több mint húsz nemzet szak­embereit tömöríti, tagja a többi között Ausztrália, In­dia, Japán, Kanada, az USA s jó néhány európai tőkés ország. Hazánk az európai szocialista országok közül el­sőként kapcsolódott be a tár­saság munkájába. A magyar szakembereket is régóta foglalkoztatja a napenergia hasznosítása, mint az energiagondok eny­hítésének egyik lehetősége. Kísérleti jelleggel már több helyütt gyártanak napkollek­torokat. A Barcsi Építőipa­ri Szövetkezeti Vállalat me­legvíz-szolgáltatás és fűtés céljára készít különféle be­rendezéseket más hazai vál­lalatok bevonásával, a Villa- mosenergia-ipari Kutatóinté­zet pedig a kísérleti gyártás mellett a fejlesztésekben együttműködik a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Bizta­tó eredmények születtek a napenergia mezőgazdasági hasznosításában is, a kísér­letek során főként a ter­ményszárításnál és az üveg­házak fűtésénél helyettesítik ily módon a hagyományos energiaforrásokat. A nap­energia szélesebb körű hasz­nosítása azonban még né­hány évet várat magára, a szakemberek szerint 2-3 esz­tendő szükséges a kísérle­tek befejezéséhez és a be­rendezések nagy sorozatú gyártásának előkészítéséhez. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom