Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-17 / 168. szám
I BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1983. JÚLIUS 17., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség látogat a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és Minisztei tanács meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével július 18-án, hétfőn, magyar párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. (MTI) Visszatérés a párbeszédhez Málta kivételével elfogadták a záródokumentum-tervezetet Madridban A madridi találkozón pénteken a részt vevő országok képviselői — Málta kivételével — elfogadták a záródokumentum-tervezet szövegét. Ezzel — csaknem három esztendő diplomáciai fáradozásainak eredményeként sikerrel érhet véget az a madridi tanácskozássorozat, amely a Helsinkiben elfogadott záróokmány szellemében az európai biztonság és együttműködés ügyének előmozdítására hivatott. A péntek délelőtti plenáris ülésen hivatalos meghívás hangzott el a részt vevő országokhoz a Bernben 1986- ban megrendezendő szakértői értekezletre, amelynek tárgya a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok kérdése. A találkozó egyhónapos vita után jóváhagyott tervezetének részletei több változtatást mutatnak a semleges és el nem kötelezett országok márciusi tervezetével összevetve. Így helyt kapott az a javaslat is, hogy kiemelkedő kulturális személyiségek részvételével Budapesten tartsanak fórumot (Folytatás a 2. oldalon) A Ganz-MÁVAG Vasúti Járműgyárban az idén 20, négyrészes Diesel-hajtású vonatot készítenek szovjet exportra. A két darab 800 lóerős motorral ellátott vonat a városközi közlekedésben segíti majd a személyszállítást. A képen: villanyszerelési munkálatok a szovjet exportra készülő vonatokon (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Aratási hajrá Békés megye is letette a nagy munka gondját Országszerte befejezéséhez közeledik az aratás. Tegnap a gazdaságok többségében már az utolsó táblákon takarították be a kombájnok a búzát, s vágták a legkésőbben érő kalászost, a zabot is. Szolnok és Csongrád megyében, ahol legkorábban érett aratásra a kenyér- gabona, teljes egészében fedél alatt van már a termés. A többi megyében — a hűvösebb éghajlatú északi és nyugati tájak kivételével — néhány napi munka van csak hátra. Tegnap befejeződött az aratás Békés megyében, az ország egyik legnagyobb gabonatermő vidékén, ahol az idén több mint 132 ezer hektáron termesztettek kalászosokat. Jól szervezett munkával a több mint ezer kombájn 12 nap alatt végzett a betakarítással. A kisebb esőszünetek kivételével a kom- bájnosok szinte megállás nélkül vágták a termést. Baranyában az eső okozta kényszerpihenő után a hét végén ismét megindultak a kombájnok. A kenyérgabona kilencven százalékát már betakarították, csak háromnapi aratnivaló van még a megyében. A zalai mezőgazdasági üzemekben is jó ütemben takarítják be a gabonát: a búza 90, a tavaszi vetésű árpa 80 százaléka már raktárban van. Az időjárás kedvezett az aratóknak, a gépek gyorsan haladnak, s a gabona gyakorlatilag szárítás nélkül kerül a raktárba. Szombat estig Somogybán is fedél alá került a jövő évi kenyérnek való 80 százaléka. A múlt esztendőben ilyenkor az aratási munkáknak csupán egynegyedével készültek el. Szolnok és Csongrád megyében, ahol már befejezték a kenyérgabona betakarítását, a járulékos munkákkal foglalkoznak. Csongrádban az eddig learatott csaknem százezer hektár háromnegyedéről majorokba szállították a bálákba kötött szalmát. Nagy teljesítményű traktorokkal két műszakban szántják a tarlót, s a munkának már mintegy felével végeztek. A gazdaságokban az aratás korai befejezésével elsőként azokra a földekre szórják ki a szerves- és műtrágyát, amelyeken a búza után ismét kenyérgabonát fognak termelni. Szolnok megye mező- gazdasági üzemeiben mintegy 137 ezer hektáron fejezték be az aratást, és a hét végére gyakorlatilag már minden nyári érésű növény — a borsó, a repce — fedél alá került. Az aratási munkák tapasztalatai általában kedvezőek. A napos időjárás mellett sok más tényező is gyorsította és olcsóbbá tette az idei aratást. Somogy megye szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban több mint 600 arató-cséplő gép, sok száz szállítójármű dolgozott zavartalanul, mert a gépeket gondosan kijavították, a szervezett alkatrészellátás eredményeként üzemi hiba miatt csak rövid ideg álltak a kombájnok. Az idén jól sikerült a kalászosok gyomirtása is, s így kevesebb géptörés volt a táblákon. A kedvező időjárás miatt szántásra alig volt szükség. A Somogy megyei Gabonaforgalmi Vállalat a múlt esztendei 22 ezer tonna helyett az idén mindössze 8,5 ezer tonna gabonát szárított. A gazdaságokban a termés zömét a tarlóról egyenesen a tároló, átvevő helyre szállíthatták. Az aratással végzett gazdaságokból nagy erőket csoportosítanak át azokba az üzemekbe, ahol még jócskán van lábon álló gabona. Az időjárás esetleges változása ugyanis sürgetővé teszi a betakarítást, a feltehetően gyakoribb esők, szélviharok, jeges zivatarok kárt okozhatnak a kalászokban. Az aratás utolsó szakasza általában a legnehezebb. Ezért is van nagy jelentősége a mezőgazdasági üzemek összefogásának. Vas megyében a jól bevált hagyományoknak megfelelően átcsoportosítják tervszerűen a betakarító és szállítógépeket. A répcelakiak például Hegyfalun, a nemesbődiek Felsőcsatáron, a celldömöl- kiek Kemenesszentmárton- ban, a vasváriak Petőmihály- fán dolgoznak. A Győr-Sop- ron megyei kónyi Haladás Termelőszövetkezet kombájnjai és szállítóeszközei szombaton már a szomszédos rábapatonai gazdaság földjein dolgoztak. Békésből a hét közepétől mintegy 30 kombájn és szállítógép ment át a borsodi és a Hajdú megyei földekre, segíteni a betakarítást. Veszprém megye szántóföldjein, ahol szombaton valamennyi kombájn dolgozott,' Somogy és Fejér megyéből érkeztek vendéggépek. A megye szántóföldjein ugyanis most érett kasza alá a gabona, Bakony vidékén gyakorlatilag a napokban kezdődött az aratás. A két szomszédos megyéből szombaton már 20 kombájn dolgozott a Veszprém megyei földeken. A csetényi termelőszövetkezetbe Csehszlovákiából érkeztek gépek. A várpalotai termelőszövetkezetben a testvérmegyei kapcsolatok keretében négy NDK-beli, Halle megyei kombájnos dolgozott. Igen eredményes a megyén belüli átcsoportosítás is. A szombati napon hetven kombájn a hűvösebb éghajlatú tájakon aratott bérmunkában. Ott, ahol a gabonafélék betakarítását és a járulékos munkákat befejezték, hozzáláttak a másodvetéshez és a talajmunkákhoz. Baranyában a legkorábban földbe került másodnövények — rövid tenyészidejű kukorica, szója, napraforgó, csalamádé — szépen kikeltek és jól fejlődnek. A korai aratás eredményeként meghosszabbodik a másodvetések tenyészideje, és az üzemek, jó gazda módjára, alaposan ki akarják használni ezt a természet adta előnyt. Vas megyében eddig több mint 3700 hektáron vetettek elsősorban rövid tenyészidejű, szuperkorai kukoricát. Ebből silótakarmány lesz, a fővetésű siló- kukoricát pedig szemesként takarítják majd be. Csongrádban eddig 6500 hektáron — a sok évi átlagnál nagyobb területen — ültettek kukoricát, napraforgót, burgonyát, zöldbabot, borsót, zöldpaprikát. Mivel korán földbe tették a kukorica magját, számítanak arra, hogy a másodvetésű takarmánygabona is csöveket érlel. Somogy megye gazdaságaiban eddig 15 ezer hektárnyi szuperkorai kukoricát vetettek el. Ilyen mérvű másodvetésre eddig még nem volt példa a megyében. Szolnok megyében a kettős termesztést elsősorban az öntözött földekre koncentrálják. Mező- héken 300 hektárnyi területen kel ki és fejlődik szépen az öntözött másodvetés. Szombatig a megyében hétezer hektárnál nagyobb területre ültettek a tarlóba rövid tenyészidejű kukoricát, borsót, tömegtakarmány- féléket és zöldbabot. Kézfogás I ehetnek-e egyenrangú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok két szomszédos ország között, ha az |egyik kétszáznegyvenszer nagyobb és huszonötször népesebb a másiknál? A válasz: igen, amennyiben szocialista államokról van szó. Jól példázzák ezt hazánk és a Szovjetunió kapcsolatai. „Nem a véletlen szeszélyéből, nem néhány ember elhatározásából, hanem azonos szocialista elveinkből és céljainkból, népeink közös érdekeiből következik, hogy együtt haladunk” — mondotta egy alkalommal Kádár János. Kijelentése mögött tények egész sorának tanúbizonysága áll. „A magyar—szovjet barátság népünk békéjének, hazánk függetlenségének és biztonságának, szocialista építőmunkánk sikerének fő nemzetközi támasza” — állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. évi áprilisi határozatában. Ez az egy mondat napjainkban már annyira természetes, hogy aligha kell bővebben szólni róla. Mégis, most a párt- és kormányküldöttségünk küszöbön álló látogatása idején jólesően gondolhatunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legmagasabb szintű vezetőinek találkozói, az állandó munkakapcsolat, a széles körű véleménycserék alapvetően járulnak hozzá feladataink megoldásához. Kétoldalú kapcsolatainkat az érdekek' kölcsönös figyelembevétele, a mély tisztelet és a teljes bizalom jellemzi. Az együttműködés kiterjed az élet minden területére. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok első gyümölcse a ma is épülő-bővülő Dunai Vasmű. (A nemrégiben történt baleset után az első percekben Moszkvából jött a távirat: „Miben segíthetünk?”) Napjainkban pedig újabb nagyberuházás van készülőben: a Paksi Atomerőmű. Eközben magyar segítséggel csirkegyárak épülnek a Szovjetunió több köztársaságában, közreműködünk a hmelnyickiji atomerőmű építésében és számos szovjet ipari üzem rekonstrukciójában. i Árucsere-forgalmunk 1948-ban 57 millió rubellel indult, 1960-ban elérte az 503 milliót, tavaly pedig csaknem 7,5 milliárdot tett ki. A Szovjetunió 143 külkereskedelmi partnerének sorában ezzel az ötödik helyen állunk. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a januárban aláírt megállapodás értelmében a forgalom az idén már a nyolcmilliárd rubelt is meghaladja. A szovjet piac fontosságát érzékelteti, hogy a magyar export harmada a Szovjetunióba kerül. Onnan cserébe létfontosságú energiahordozókat, nyers- és alapanyagokat, így kőolajat, földgázt, villamos energiát, vasércet, fát, gyapotot kapunk. Népszerűek a szovjet fogyasztási cikkek: a Ladák, a mosógépek, a rádiók, a hordozható televíziók. A Szovjetunióban ugyanakkor ismertek és kedvel fék az Ikarus buszok, amit ott iparunk jelképének tekintenek. Kivitelünkben a gépek és berendezések dominálnak, de jelentős a fogyasztási cikkek és a mezőgazdasági termékek exportja is. Friss gyümölcsbehozatalának negyedét, almaimportjának kétharmadát nálunk szerzi be a Szovjetunió. És akkor még nem szóltunk a hatalmas KGST- vállalkozásokról, a Szövetség gázvezetékről és a 750 kilovoltos villamos távvezetékről, vagy a kétoldalú együttműködés olyan kiemelkedő állomásairól, mint a timföldalumínium egyezmény, az olefinprogram. A kétoldalú együttműködés természetesen kiterjed pártjaink, országaink nemzetközi tevékenységére is. A magyar—szovjet szövetség a kétoldalú érdekek védelmén túl jól szolgálja a szocialista közösség nemzetközi befolyásának erősítését, Európa, sőt az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítását. Mélyen tiszteljük és minden erőnkkel támogatjuk a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Hazánk a Varsói Szerződés tagjaként, a Szovjetunióval szövetségben az emberiség legnemesebb céljainak valóra váltásáért küzd. Együtt lépünk fel az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, közösen munkálkodunk az enyhülés vívmányainak megőrzése, a háborús veszély elhárítása érdekében. A Szovjetunió és hazánk szívén viseli Európa sorsát. Mindent megtesz földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdításáért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, az amerikai szárazföldi közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megakadályozásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért és együttműködéséért. □ Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség moszkvai látogatása több évtizedes, jól bevált folyamat része, s ugyanakkor a magyar—szovjet együttműködés újabb fontos állomása lesz. Lehetőséget ad a közös politika megerősítésére, a megtett út eredményeinek értékelésére. Emellett és nem kevésbé természetesen az előretekintésre is, hiszen a kétoldalú kapcsolatok újabb és újabb lehetőségeinek feltárása nyilvánvaló együttes érdekünk. Megalakult a Nemzetközi Napenergia Társaság magyar tagozata Megalakult a Nemzetközi Napenergia Társaság magyar tagozata. A tagság révén a magyar szakemberek megismerkedhetnek a napenergia hasznosításában már jelentős eredményeket elért országok tapasztalataival, s a nemzeti tagozatok együttműködésének keretében lehetőség nyílik az információk kölcsönös átadására. A Nemzetközi Napenergia Társaság több mint húsz nemzet szakembereit tömöríti, tagja a többi között Ausztrália, India, Japán, Kanada, az USA s jó néhány európai tőkés ország. Hazánk az európai szocialista országok közül elsőként kapcsolódott be a társaság munkájába. A magyar szakembereket is régóta foglalkoztatja a napenergia hasznosítása, mint az energiagondok enyhítésének egyik lehetősége. Kísérleti jelleggel már több helyütt gyártanak napkollektorokat. A Barcsi Építőipari Szövetkezeti Vállalat melegvíz-szolgáltatás és fűtés céljára készít különféle berendezéseket más hazai vállalatok bevonásával, a Villa- mosenergia-ipari Kutatóintézet pedig a kísérleti gyártás mellett a fejlesztésekben együttműködik a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Biztató eredmények születtek a napenergia mezőgazdasági hasznosításában is, a kísérletek során főként a terményszárításnál és az üvegházak fűtésénél helyettesítik ily módon a hagyományos energiaforrásokat. A napenergia szélesebb körű hasznosítása azonban még néhány évet várat magára, a szakemberek szerint 2-3 esztendő szükséges a kísérletek befejezéséhez és a berendezések nagy sorozatú gyártásának előkészítéséhez. «
