Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

0 1983. április 3., vasárnap NÉPÚJSÁG II díszzászlóalj Április negyediké előtt naponta négy-hat órát gyakorolnak . i. Az ország lakossága első­sorban a televízió képernyő­jéről ismeri őket. Rezzenet- lenül. büszkén felvetett fej­jel állnak, egyszerre mozdul­nak. még talán a levegőt is egyszerre veszik, amikor egy-egy jeles ünnepünkön — például április 4-én — a Ma­gyar Népköztársaság állami zászlajának tisztelegnek, két­soros vonaluk erőt. méltósá­got sugall, valahányszor egy- egy külföldi államfő fogadá­sakor félsorakoznak, mint akik tudatában vannak: ilyen alkalmakkor néphadse­regünket és hazánkat egy­aránt reprezentálják ország­világ előtt. — Jobbára hivatásos ka­tonáknak tartja őket a köz­vélemény — mondja róluk Sudár István őrnagy, a dísz- zászlóalj parancsnoka —, ke­vesen tudják, hogy egytől egyig sorállományúnk. — Ez a tény voltaképpen a zászlóalj munkáját dicséri r— teszi hozzá Henzsely Ist­ván őrnagy,- az ezredparancs­nok politikai helyettese. — Gondolja el. milyen elisme­rést jelenteit, amikor az ide­látogató külföldi államfők közül legutóbb Helmuth Schmidt nem akarta elhinni róluk, hogy nem profik. — Ezek a katonák — mondja Balogh László őr­nagy. ezredparancsnok-he­lyettes — ugyanúgy végre­hajtják az általános kikép­zési feladatokat, mint a ma­gyar néphadsereg bármely más katonája, de emellett félévenként újra kell kezde­ni a felkészítésüket a precí­zebb, aprólékosabb munkát igénylő, s a számukra na­gyobb idegi-fizikai igénybe­vételt jelentő protokolláris feladatok ellátására. Az elöljárótól kapott érté­kelési jegyzőkönyv szerint a díszzászlóalj a fő kiképzési ágakból — például lőkikép- zés — kiváló, az általános kiképzési ágakból — például harcászat — jó és kiváló mi­nősítést kapott. Az egység a legutóbbi kiképzési időszak­ban is megkapta a Magyar Néphadsereg Kiváló Zászló- alja címet, s az ő munkájuk eredménye is, hogy az ezred — amelynek kötelékébe tar­toznak egy rendészeti és égy őrzászlóaljjal együtt a magyar néphadseregben elő­ször, egyedül kapta meg a négyévenként adományozha­tó Kiváló Ezred címet. Kétségtelen, hogy a dísz- zászlóalj által elért eredmé­nyekben a kiválasztásnak is szerepe van,-hiszen az ezred képviselői a bevonulok kö­zül az ország minden me­gyéjéből a legrátermettebb fiatalokat választják a pro­tokolláris feladatok (díszel- gés, koszorúzás, temetés) el­sajátítására. A díszzászlóalj­ba kerülő fiataloknak sokfé­le követelménynek kell meg­felelniük. mindenekelőtt er­kölcsileg és politikailag feddhetetlennek, s természe­tesen teljesen egészségesnek kell lenniük. Legalább álta­lános iskolai végzettséggel kell rendelkezniük, s köve­telmény az erős fizikum, az állóképesség, továbbá a dí- szelgésre alkalmas testi fel­építés. Ez utóbbi feltételnek ismét több összetevője van. egyebek között a megköze­lítően azonos testmagasság, mellbőség. nyakbőség, láb- nagyság és lábszárhosszúság. Kizáró ok például az elálló fül, a nagy orr, á kirívó haj­szín. a visszér, a bokasüllye­dés, vagy éppen a hízásra való hajlamosság. A rátermettség szükséges, de korántsem elégséges fel­tétele annak, Hogy az egység tagjai feladataiknak mind.en szempontból megfeleljenek. Az újoncoknak tényleges szolgálati idejük első hat hó­napjában az általános kikép­zési követelmények elsajátí­tása nTellett tökéletesen meg kell ismerniük és be kell gyakorolniuk speciális fel­adataik minden mozzanatát, olyannyira, hogy már a má­sodik hat hónap legelején — például április negyedikén ..bevethetőek" legyenek. Ezen az ünnepen a dísz- zászlóalj minden második és harmydik időszakos katoná­jának bőven van dolga (zászlófelvonás a Gellérthe­gyen. majd a Parlament előtt, koszorúzás a Szabad­ság téri Szovjet Hősi Emlék­műnél, rá egy órára a Hő­sök terén, és koszorúzás még vagy negyven helyen), s te­endőiket nemcsak együtt, de kisebb csoportokban, sőt, egyenként, egyénileg is hiba nélkül kell ellátniuk. Ahogy a zászlóaljparancsnok mond­ta: a „kórus" minden tagjá­nak „szólistának", is kell len­nie. Mindehhez állandó, ke­mény edzés, naponta két-há- rom órás, ünnepek előtt napi négy-öt. sokszor hatórás gya­korlás szükségeltetik. Ám a parancsnokoknak nemcsak gyakoroltatniuk kell a díszelgés különféle vállfa- jairrak mozzanatait, hanem a nagyobb fizikai igénybevé­tel elviselésére, továbbá az egyeseknél óhatatlan lámpa­láz leküzdésére is fel kell készíteniük a katonákat. Mert nem mindennapi fizi­kai igénybevételt jelent pél­dául a meglehetősen súlyos szuronyos karabéllyal gya­korlatozni, vagy éppen a metsző hidegben egy-másfél órát moccanatlanul állni. És bizony elképzelhető, hogy mennyire nehéz úrrá lenni azon a belső remegésen, ami feltehetően elfogja a kiska- tonát, amikor koszorúval a kezében életében először ott lépdel az ország vezetői előtt, az ország nyilvánossága előtt. . . Többségében jól képzett fiatal tisztek készítik fel minderre a díszzászlóaljhoz bevonuló fiatalokat, e fiatal tisztek közül a maga hu­szonhárom éves katonai szol­gálatával Sudár István őr­nagy, zászlóaljparancsnok a legöregebb. Szerinte — és ezzel a véleménnyel nem áll egyedül :— a rendkívül sok munka ellenére (a zászlóalj egyetlen év alatt 350 alka­lommal látott el különféle protokolláris feladatokat, s ehhez Budapest területén több mint 12 ezer kilométert kellett utaznia), vagy talán a sok munka miatt is az egy­ség katonái büszkék arra, hogy itt szolgálhatnak. Akár­csak azok a válogatott .spor­tolók, akik átérzik a jelen­tőségét annak, hogy mezü­kön a magyar címert vise­lik .. . Aczél Gábor Baktai erdőrészlet (Császár Csaba felvételi; — KS) Hazai tájakon Génbank az erdőben A Baktalórántháza határá­ban elterülő 340 hektáros er­dő Szabolcs-Szatmár megye védett természeti 'területei­nek legértékesebbje. Amikor a természetvédelmi hivatal a védelemről határozott, így indokolt: rendeltetése: védje és tartsa fenn a Nyírségre egykor jellemző természetes gyertyános-tölgyes erdőt í-. pust, és őrizze meg a terület sajátos növényvilágát . . . Biz­tosítson zavartalan termé­szeti körülményeket a tudo­mányos kutatás és oktatás számára... A baktalóránt- házi erdő egy részének vé­delmét egyrészt növényföld­rajzi és fejlődéstörténeti adottságai, másrészt gazda­ságtörténeti, állományszerke- zeti és génmegőrző szerepe indokolják. A baktai erdő peremén, a szokásos védelmet közlő táb­la mellett egy másik is talál­ható. Ez azt tudatja az arra utazóval: ebben az erdőben génbank található. Az Alföld utolsó természe­tes képe az erdőkkel, lápok­kal, kisebb lösz- és homok- pusztafoltokkal tarkított er­dősztyepp volt. amely foko­zatosan alakult át kultúrtáj- já. Az egykori növénytakaró klimatikus formációjának maradványfoltjait leginkább a homoktalajok őrizték meg. mert ezek nagyobb mélység­ben viszonylag több nedves­séget tárolnak. Ez a magya­rázata. hogy az alföldi flóra­vidékbe önálló flórajárásként illeszkedő Nyírség oly jel­lemző homoki erdőségei vál­tozatlan szépségben marad­tak fenn. A hajdani krónikák már az 1500-as években erdőt említenek a.baktai tájon. A későbbi időkben az itt gaz­dálkodók megkímélték ezt. nem engedték a másutt saj­nos elterjedt rablógazdálko­dást. Így maradhatott fenn két erdőtársulás, a homoki gyertyános — kocsányos töl­gyes, és a hozzá szorosan csatlakozó gyöngyvirágos töl­gyes még ma is meglehető; sen nagy kiterjedésű erdősé­ge. amely Baktalórántházát is magába foglalva Oros — Napkor — Apagy — Levelek ‘— Nyírkércs vonalon húzó­dik. Mindehhez hozzá kell ten­ni. hogy a XVI. század óta erre a területre idegen hely- rőf makkot, csemetét nem hoztak, az itteni faállomány őrzi azokat az ősi genetikai tulajdonságokat. amelyek több száz év óta sértetlenek. Mindezek ismeretében a gén­készlet megőrzése érdekében szükséges erdőgazdasági munkákat az Erdészeti Tu­dományos Intézet szakvéle­ménye alapján tervezték meg. s gondoskodnak a vég­rehajtásról is. A védett területből alapos felmérések után jelölték ki azt a több mint 150 hektáros részt, amely a tulajdonkép­peni génrezervátum. A hét— tízévenként termő tölgyek makkját itt gondosan össze­gyűjtik. Ezt ültették ki a múlt év őszén első ízben, hogy majd 10—15 év múlva, az addig viszonylag nagyra növő csemetékről kiderüljön, milyen tulajdonságokkal ren­delkeznek. hogyan fejlődnek, növekszenek. A tölgy makk­jain kívül gyűjtik itt a ma­dárcseresznye. a feketedió. a gyertyán, a hars magjait is. Természetes, hogy a védett terület, s ezen belül a gén­rezervátum jgen gondos őr­zést igényel, növényvilága ugyanis egyedülálló. A fákon kívül (tölgy, szil, mezei ju­har. madárcseresznye) rend­kívüli ritkaság a debreceni csormolya, a szagos müge. a kapotnyak, a menő borzas imola, az erdei varázslófű. az odvas és ujjas keltike. a gu­mós fogasír. az erdei gomb­ernyő. A védett erdőben fát csak abban az esetben vágnak ki, ha menthetetlenül beteg. A gazdálkodást itt megelőzi az értékek védelme. Hosszú, tíz. esztendőre megszabott, tudo­mányosan megalapozott terv írja elő a munkákat. Ez. is hazájáéul ahhoz, hogy a bak­tai erdő tudományos mű­hellyé is váljék. Szívesen lát­ják az erdőt kedvelőket, és tisztelőket, akik szakszerű kísérőket is kaphatnak erdei sétáikra. Az egyetemisták, főiskolások Szegedről, Debre­cenből, Nyíregyházáról. Bu­dapestről. Egerből egyre- másra érkeznek, hogy tanul­mányozzák a másutt nem látható növényeket, fákat, az. egyedülálló flórát. Tudomá­nyos kutatók is szívesen időz­nek itt, ahol munkájukhoz minden kedvező körülmény biztosított: Bürget Lajos Tercsi József főszakács ételajánlatai Orosházi tányéros 4 sze­mélyre: Hozzávalók: marhacomb 25 dkg, zsír 3 dkg, vegyes Zöldség 10 dkg, burgonya 50 dkg, petrezselyem zöldje 1 csomag, tejföl 1 dl, vörös­hagyma 3 dkg. fokhagyma 1 gerezd, babérlevél 2 db. só 1 dkg, bors egy csipet, kakukkfű 1 csipet, majo­ránna 1 csipet, liszt 3 dkg, idényben zöldpaprika és pa­radicsom. Elkészítése: zsíron apróra vágott vöröshagymát. fok­hagymát pirítunk. Hozzáad­juk a kockára vágott mar­hahúst és a vágott petrezse­lyemzöldet. A felsorolt fű­szerekkel fűszerezzük, majd annyi vizet öntünk hozzá, hogy a húst ellepje, így fedő alatt félig megpároljuk. Ez­után a szintén apró kockára vágott burgonyát és vegyes zöldséget is hozzáadjuk, és 4 fő részére elegendő vízzel felöntjük. Mielőtt teljesen megpuhulna, tejfölös haba­rással sűrítjük kissé a levét, és utána fűszerezzük. Tálalá­sa forrón. tojáscikkekkel történik. Karfiolrózsák „gazdasszony” módra, 4 személyre: Hozzávalók: 40 dkg kar­fiol, 24 dkg szárnyasmáj, 10 dkg sümegi sonka, 1 db .li­bamájkrém, 4 dkg vaj, 5 dkg liszt, 2 dl tej, só, bors, szerecsendió, 5 dkg sajt, 3 db tojás, 2 dkg zsír, kis fej vöröshagyma. Elkészítése: a megtisztított karfiolt sós, lobogó vízben megfőzzük, leszűrjük. Egy kerek tűzálló tálat kivaja­zunk. és a lecsepegtetett kar­fiolrózsákkal a külső szélét körbe rakjuk. Ezután a vé­konyra szeletelt sonkát meg­töltjük libamájkrémmel, es felgöngyölítjük, valamint a karfiol mellé helyezzük. Ezt követően vöröshagymát pirí­tunk, belerakjuk a vékony csíkokra vágott szárnyasmá­jat. fűszerezzük és 1 db to­jással összeforgatjuk. Ezt helyezzük a tál közepére. Az egészet mártással vonjuk be. ami a következőképpen ké­szül: vajas rántást forró tej­jel. állandó) keveréssel si­mára keverünk, sóval, szere­csendióval. borssal fűszerez­zük és sajtot reszelünk bele. A bevont anyagokra még külön sajtot reszelünk. és középmeleg sütőben pirosra sütjük. Felszeletelve tálal­juk. Gyümölcskrémmel töltött al­ma, 4 személyre: Hozzávalók: 4 szép nagy, savanykás ízű alma, 5 dkg őszibarack, 4 dkg ribizlibe­főtt, 1 tasak vaníliás puding­por. 1 dl tejszín, 5 dkg cse­resznye. 1 db citrom, tej. Elkészítése: az almákat ke­resztbe vágjuk, és belsejét kiskariállal kiszedjük, ügyel­ve arra, ne sértsük meg a széleit. Ezután citromos víz­ben kissé megabáljuk az al­mákat. kiszedjük, és lehűt­jük. A pudingporral szoká­sos módon pudingot készí­tünk, belrakjuk* az apróra vágott őszibarackot, ribizlit, és megtöltjük- az almákat úgy, hogy közepét kemény tejszínhabbal díszítjük. Tá­lalása: kistányéron vagy több alma , nagyobb tálon arányo­san elhelyezve, ki magvazott cseresznyével díszítve, törté­nik. A díszlövcs gyakorlása. Itt még rács segít, hogy a karabé­lyok sora párhuzamos legyen . .. (Hauer Lajos felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom