Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
1983. március 26., szombat Családi kör flz első barátság Egyre több szülő osztja meg a kisgyermekkori nevelés feladatkörét a bölcsődet nevelőkkel, a gondozónőkkel. Mind a saját tapasztalataik, mind a gondozónők beszámolói arra hívják fel a szülők figyelmét, hogy gyermekeik sokszor másként viselkednek a bölcsődei csoportban, mint otthon, szűk családi körben, másként viselkednek kortársaik között, mint szüleik — különösen édesanyjuk — mellett. A fejlődéslélektan így fogalmaz: a társas kapcsolatok fejlődésének útja az édesanyától vezet el a többi ember — az apa. a testvérek, az idegen felnőttek, a gyermektársak — felé. Az újszülöttkort követően, ha a csecsemő édesanyja fölébe hajló arcát látja, hangját hallja vagy érzékeli érintését, simogatását, felélénkül, izmai megfeszülnek, egész testével mozogni kezd, karjával, lábával hevesen kalimpál, arca mosolyra d_- rül. Összetett felélénkülési reakciónak nevezték a pszichológusok ezt a jelenséget, amely a felnőtt hatására jelenik meg. Eleinte csak az- anya, az ismerős, megszokott felnőtt — apa, nagyszülő — közvetlen közelsége váltja ki ezt a viselkedésformát. Később már a távolabbról feltűnő alakjának láttán, vagy a hangjának puszta hallatára is izgalmi állapotot, örömöt mutat. Az első élethónapokban ilyen sajátos összetett viselkedésformát csak a felnőttek váltanak ki, úgy tűnik, mintha a csecsemő csak az ő jelentlétüket érzékelné. Hiába helyezzük ugyanis őt közös kis ágyba vagy hempergőbe egy másik, hasonló korú kisbabával, figyelemre sem méltatja a társát. A kisgyermek érdeklődése ekkor elsősorban szükségletei kielégítésére korlátozódik, s azokra a személyekre, akik szükségleteit nap nap után kielégítik. A harmadik hónapot követően a kisgyermek figyelmét a felnőtteken kívül, saját teste mellett már a környezet jelenségei, változásai, a körülötte levő tárgyak is kezdik lekötni. De a közelébe kerülő kisgyermekkel még csak úgy ismerkedik, mint valami tárggyal, úgy nyúl utána, hadonászik felé, akár egy mellé helyezett csörgőhöz, mackóhoz. A hatodik hónaptól kezdve a csecsemők mind gyakrabban kezdenek egymásra figyelni: a gyermektárs többé nem csupán tárgy a számukra. Ritkán bár, de meg is érintik, meg is fogják egymást. Közös játékuk még főként abban merül ki, hogy egyazon tárggyal foglalatoskodnak. Az első életév vége felé, ahogy a gyermek észlelése, mozgása, érzelmei fejlődnek, a külvilág iránti érdeklődése mindinkább fokozódik. Egyre nagyobb jelentőségre .tesznek szert életében a tárgyak. Mozgása egyre összetettebb, így- mind kitartóbban törekszik arra, hogy elérje, megfogja, megszerezze őket,- játsszék velük. Ami csak a keze, ügyébe kerül, mindent maga köré akar gyűjteni. Tö- .rekvései azonban gyakran akadályba ütköznek, s ez az akadály legtöbbször a másik gyerek, aki szintén mindent magának akar megszerezni. Megindul a harc a tárgyak birtoklásáért. Amint egyikük valami új, feltűnő tárgyat megkaparint, a másikuk tüstént a helyére akar furakodni, és meg akarja szerezni magának. A játékokért való küzdelem már személy és személy között zajlik. A kisgyermek szemében a társ ekkor már nem egy tárgy a tárgyak sorában, hanem eleven akadály a tárgyak megszerzésében ! A másfél éves kortól kezdődően már sokkal fontosabb és érdekesebb számára a játszótárs, mint a játékszer, egy tárgy; ami a társas kapcsolatok fejlődésének új szakaszát jelzi. Egymáshoz már nem csupán azért közelednek, hogy elragadják a másik játékát, vagy visszaszerezzék azt, Kapcsolatuk nem merül ki csupán a tárgyakon át történő érintkezésekben. Mind gyakrabban fordulnak egymáshoz barátságos mosollyal, a partner jelenlét miatt érzett örömüknek hangokkal, gesztusokkal is jelét adva. Mind erőteljesebbé válik nemcsak a felnőttek^ hanem egymás utánzása, a másiknál megfigyelt mozdulatok, cselekvések, a hallott szavak lemásolása, ismétlése. A második életév táján a gyerekek már hosszabb időn keresztül játszanak olyan játékokkal, amelyekben több társ is részt vehet. A magányos foglalatosság, egymás passzív szemlélése egyre kevésbé elégíti ki őket. Közös tevékenységük főként abban merül ki, hogy a közösségben, egymás mellett, esetenként ugyanazokkal a játékokkal, tárgyakkal játszanak. Társaskapcsolatuk még nem az adás-kapás kölcsönösségén alapszik, maga a társas együttlét is elegendő számukra. Mégis, már ez idő tájt is feltűnik, hogy vannak párok, akik a csoportban majdnem mindig együtt találhatók, együtt kezdenek játékba — úgy tűnik, szeretetten érzések fűzik őket egymáshoz. Bár ezek a kapcsolatok helyzethez kötöttek, és már egy viszonylag rövid ideig tartó távoliét elég ahhoz, hogy megszakadjanak, ezek a kisgyermekkor vége felé kialakuló, társat előnyben részesítő • társkapcsolati formák mégis a barátságok kezdeteinek tekinthetők már, a baráti érzések alapélményét nyújtják a gyermekeknek. Az életkor előrehaladtával mindinkább részt kívánnak venni egymás játékában, aktívan bekapcsolódni a társ tevékenységébe. Ez az együttes játék vezet tovább a szervezett, közös tevékenykedésig, a kooperációig. A bölcsődés életszak végére a kölcsönösségen alapuló, együttes játék, tevékenykedés alapformái a későbbi életszakokban is mintául szolgálnak a fejlődő gyermek -társaskapcsolatai számára. Mirtse Márta ...mindenek alapja a sok száz (!) fajta fűszer: ebből néhány, ízelítőnek Izorgia távol-keleti módon Akik az ízorgiát megkomponállak: a szakáesok A tavalyi francia után az elmúlt héten a távol-keleti gasztronómia estjét rendezte meg a békéscsabai Korzó étterem. A másfél száznyi közönség egyöntetű véleménye szerint megérte kifizetni a borsos belépti díjat, amiért végig lehetett enni egy kétfogásos vacsorát. A budapesti Duna Intercontinental Hotel három nemzetközi hírű mestere — Gullner Gyula főszakács és két segítője. Földes József és Nemeskövi Dénes — igazi, csalhatatlanul eredeti ízorgiát varázsolt a pompásan terített asztalokra. Az ország jelenleg egyetlen qjyan vendéglátóipari egységében, ahol „hivatásszerűen” foglalkoznak közművelődési programokkal is, ezen az estén felszolgálótanulók működtek közre. Szívünk szerint valamennyiüknek, no és a Korzó valamennyi munkatársának is csillagos ötöst adtunk volna .. . S természetesen volt műsor is. Képeink anzixszerűen elevenítik fel a jelesebb pillanatokat, hátha kedvet csinálunk megyénk többi vendéglátóipari egységének hasonló estek rendezésére. (nemesi) Az egyik „végeredmény”: a tandari csirke csalhatatlanul igaz indiai kenyérrel Néhány távol-keleti dísztárgy hangulatteremtőnek A pesti Qperettszínház művészei Lehár: A mosoly országa című operettjének kosztümös keresztmetszetét nyújtották át. Az egyik szereplő Kovács Zsuzsa volt !’. Szabó József külpolitikai újságíró a távol-keleti gasztronómiai és étkezési szokásokról tartott nagyszerű élménybeszámolót Lipcsey Edit és Jankovics József kettőse az örökzöld Lc- hár-operettből Fotó: Veress Erzsi Korai zöldségek Itt a tavasz. Nagyon fontos, hogy -a zöldborsó, a sárgarépa, a petrezselyem, a vöröshagyma és a spenót időben kerüljön a földbe, mert a siker kulcsa a korai, vetés. A zöldborsót úgyszólván mindén kertben megtalálhatjuk. Legkorábban az úgynevezett kifejtőborsó-fajtákat lehet vetni, ezek hidegtűrők. Magjuk fagypont fölött már csírázni kezd és a kisebb lehűlések sem tesznek kárt a kikelt növényekben. 10 négyzetméterre 20—30 dkg vetőmag szükséges. Jól elmunkált földbe, 25—30 cm sortávolságra, 5-7 cm mély barázdába úgy kell vetni, hogy a magvak 2-3 cm-re kerüljenek egymástól. Kelés után a madarak, galambok csipkedik. Ritkásan az ágyás- ra szórt gallyakkal, hálóborítással előzhetjük meg a kárt. Amint lehetséges, kapáljuk meg a sorközöket. Virágzáskor és a szemek kötődésekor meghálálja az öntözést. Kedvelt kifejtőborsó-fajták a Rajnai törpe, a Gloria di Quimfer, az Express, a debreceni világoszöld és sötétzöld. A sárgarépa nélkülözhetetlen leveszöldség. A laza talajokat kedveli, de egyes fajták kötöttebb területeken is kielégítő termést adnak. Március elején 30—40 cm-es sortávolságra, 2-3 cm mélyen vessük a sárgarépát. Kevesebb munkát ad a kelés utáni egyelés, ha magját 8—10 cm széles, sávban, ritkábban szórjuk. 10 négyzetméterre 5-7 g mag szükséges. Lassan kel, ezért célszerű gyorsan csírázó, nyomjelző növények — saláta, retek — magvait is együtt kiszórni. így még a répa kelése előtt a gyorsan kibúvó növények jelzik a sorok helyét és lehetővé teszik az oly fontos talajfelszíni kapálást. Ha állandóan nyirkosán tartjuk a vetést, gyorsabban, biztosabban kel a sárgarépa, de ha egyszer öntöztünk, a kelésig soha nem száradhat ki a föld, mert a csírázásban levő magvak elpusztulnak, kelés után folyamatosan ritkítani, egyelni kell. Ltazább talajokon beváltak: a korai fajta az Amszterdami, közepes tenyészidejű, a Nanti hosszú tenyészidejű, de kötött talajon is termelhető a Vörös óriás és az Arany. A petrezselyem termesztése hasonló a sárgarépáéhoz, de még érzékenyebb magvetése a kiszáradásra, lassabban kel, a tenyészidő alatt is több vizet kíván. Rövid tenyészidejű fajtája a korai Cukor, későbbi a félhosszú és a hosszú petrezselyem. Tálak díszítésére a moha- fodrozatú fajtát termelik. A vöröshagymát hagyományosan dug'hagymáról . és újabban magvetéssel egyaránt termelik. Mindkét esetben a korai munka biztosíthatja a sikert. Talajra nem igényes. Dughagymárói nevelve korán ad zöld- és főzőhagymát. 25 cm sortávolságra, 5-8 centiméterenként úgy duggassuk el, hogy a dughagyma felső része fölött 2-3 cm föld legyen. A magvetéshez 30 cm sor- és 5—10 cm tőtávolság szükséges. Ezt a kelés után egyeléssel érhetjük el. Az Alsógödi és az Aroma sikeresen termeszthetők magvetéssel, de nyáron öntözést kívánnak. A spenót tavasztól őszig termelhétő levélzöldség, de a nagy melegben felmagzik. Korán ad termést, ha március elején vetjük. Jó vízáteresztő, humuszos, frissen istállótrágyázott föld 't kedvel. 20 cm-es sortávolságra sekélyen vessük. Négyzetméterenként 2-3 dkg mag szükséges. Ismert tavaszi fajtái a Matador, a Popey és a Viro- flay. Horváth László
