Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-18 / 65. szám
1983. március 18., péntek NÉPÚJSÁG Lucia (Terebessy Éva) és Edgár (Réti Csaba) az opera első felvonásában Fotó: Gál Edit Lammermoori Lucia Az évad utolsó operabemutatóján újból a Szegedi Nemzeti Színház <jperatársulatát láthattuk a békéscsabai Jókai Színházban. Parádés előadáson hozták színre Donizetti Gaetano: Lammermoori Lucia című romantikus operáját, és talán az sem véletlen, hogy a debreceniek Hunyadi Lászlója és ugyancsak a szegediek Na- buccója mellett a siker ezen a keddi színházi estén volt a legszembetűnőbb. Szólt ez nyilván Donizettinek is, akiről azt írják a szakkönyvek és operakalauzok, hogy a fiatal zeneszerzőt az opera bemutatásának évében, 1831- ben elhalmozzák kitüntetésekkel, mi több, kinevezik a nápolyi zenefőiskola tanárává, majd hamarosan igazgatójává. Az operabarátok természetesen sokat tudnak Donizettiről és a Lammermoori Luciáról, illő azonban néhány tudnivalóval megtoldani azok ismereteit, akik ritkábban járnak operaelőadásra, hiszen sűrűn nem is járhattak (és még most sem járhatnak), mert Békéscsabán és a megye más, nagyobb színpadain ritka vendég Szeged vagy Debrecen operatársulata. Az opera szövegét Walter Scott regénye nyomán Sal- vatore Cammarano írta, a magyar fordítás — mely igencsak sikerültnek mondható — Fischer Sándor munkája. Az opera meséje a XVI. században játszódik Skóciában, a ravenswoodi kastélyban és környékén. Itt él Lucia, a kastély urának húga, akit szerelmese, Ravenswood Edgár helyett a király barátjához, Lord Arthurhóz kényszerítenek. Miután Edgár és Lucia bátyja, Lord Asthon halálosan gyűlölik egymást, és Lucia mégsem adja fel érzéseit szerelmese iránt: a tragédia — a romantika szabályai szerint — elkerülhetetlen. A szerelmesekre halál vár. Angyal Mária, az előadás rendezője ugyancsak híven a romantika szabályaihoz, nagy szenvedélyek színhelyévé tette az egész előadást. Kitűnő szereposztási lehetősége volt, Terebessy Éva (Lucia) és Réti Csaba Lisztdíjas (Edgár) színpadra termett hősöket formál. Ha még időzünk kissé a rendező koncepciójánál, akkor a legvilágosabbnak a két szerelmes sorsának megrendítő kibontakoztatását kell említenünk, attól függetlenül, hogy kézenfekvő: ez az opera fő vonala. Értő és Donizettit jól szolgáló rendezői tevékenység áll előttünk: Lucia és Edgár élete-sorsa-szerelme nagy ívű, gyönyörű élmény. Terebessy Éva kivételes tú- dású énekesnő, a III. felvonás első képében szívszorító élmény az éneke. Réti Csaba is fölényes biztonsággal énekli Edgár szerepét, duettjük Luciával és a zárókép nagy búcsúja élettől, szerelemtől méltó a világhíres operához és szerzőjéhez. Lord Asthon Egri Lászlóban talált igényes megformálóra, tetszett még Bárdi Sándor (Lord Arthur) is. A gazdagon áradó romantikus operamuzsikát Várady Zoltán vezényletével szólaltatta meg a Szegedi szimfonikus zenekar, az előadásban közreműködő színházi énekkar is feladata magaslatán állt. A díszletek inkább jel- zésszerűek, de ezt tökéletesen hozzák, a jelmezek viszont nagyon elegánsak, szépek voltak, habár látszott, hogy behatárolt anyagi eszközökkel élhettek csak. Telt ház volt és jó érzésű, szép operaest. Sass Ervin Új teória a Buda vári szoborleletekről Restaurálás — művészi fokon Közel ötven gótikus szobortöredéket — fejet, törzset — találtak 1974-ben a Buda vári palota helyreállításakor az ásatást végző régészek. A lelet Európában is párját ritkítja, és nemcsak a szakembereket hozta lázba, hanem a kulturális, művészi közvéleményt is. A szobrok — restaurálva — már láthatók a Budapesti Történeti Múzeumban, de értelmezésükről a vita még ma is tart. Dr. Zolnay László, az ásatásokat vezető régész szerint a lelet a középkori királyi palotából származik. Szakái Ernő szobrász, rés-* taurátor teóriája szerint: egy szobortemetőre bukkantak, amely a királyi szobrászműhely közelében keletkezett. Szakái Ernő Sopronban él. Az ötvenes évek elejétől 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Műemlékfelügyelőség kőszobrász- részlegét vezette. Sopronban született, 14 éves korában beállt kőfaragó inasnak, s miután* segédként szabadult, a Budapesti Iparművészeti Főiskola díszítőszobrász-szakára járt. 1939-ben római ösztöndíjat kapott. (Szent Kristfóf-szobra ma is ott áll a római Magyar Akadémia lépcsőházában.) Néhány évet végzett el a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, de abbahagyta tanulmányait. Az egyik ok akár jelképesnek is tekinthető. Miközben a kor szokásainak megfelelően a szobrász kizárólagos anyagának a nemes anyagot tartották (kőbe — gipszminta alapján — a mester és nem a művész faragja a szobrot), Szakái Ernő jobban kedvelte az ún. alla prima megoldást, vagyis szobrait közvetlenül maga faragta kőbe. „Kőfaragó vagyok”, mondta nemrég egy folyóiratnak adott interjúban — túl számos önálló szobor megalkotásán, és megszámlálhatatlan régi szobor, kődísz, boltív, kőcsipke, erkély művészi újrateremtésén. Ez a kettősség végigkíséri egész életét, munkásságát, s a kérdésre, hogy művészet-e -vagy mesterség a restaurálás; hogy hol a határ a kézműipari tevékenység és a művészi alkotás között, inkább tényekkel, mint elméleti fejtegetésekkel válaszol. Kőfaragó mestervizsgát éppen úgy kellett tennie, mint hosszú és türelmes művészettörténeti tanulmányokat végeznie. A kőfaragás szakmai fogásai évszázadokon át alig változtak, s ha a gépesítés mára könnyített is valamit a munka nehezén, aki erre adja a fejét, annak ma is kellő fizikai erővel, jó szemmel, alapos mértani ismeretekkel kell rendelkeznie. A restauráláshoz pedig még ezen kívül szükséges a régi korok ízlésének, gondolkodásának, a tartósító eljárásoknak az ismerete, és olyan beleérző képesség, amely még az önálló alkotó munkánál is több érzékenységet, sajátos tehetséget kíván. „Mert a restaurálás nem önálló művészet, de lehet művészi, fokon művelni” — mondja Szakái Ernő. A soproni mester több, mint 30 év alatt számos jelentős magyarországi műemlék helyreállításában működött közre. A közelmúltban átadták Szakái Ernőnek egy Hamburgban létesített alapítvány műemléki Európa-díját. ő az első magyar, aki ezt megkapta. A munkásságát méltató bécsi ' professzor egyebek között ezt mondta: „Ha a nyilvánosság előtt a műemlékvédelemről esik szó, akkor csaknem mindig azok az intézmények és személyek szerepelnék, amelyek, illetve, akik műemlékvédelmi intézkedéseket ösztönöznek, vezetnek, de ritkán- azokról, akik valójában, saját kezükkel végzik a munkát ... Most a díj olyan egyéniséget tisztel meg, aki nem kívülről, a művészetSzakál Ernő történet vagy éppen a történelmi tanulmányok, az elmélet, hanem a lényeg, a tárgy felől közelít a műemlékvédelemhez. Kiindulva a gyakorlatból, a mesterségből — a példaszerűen ható műemlékvédők legkiválóbbjai között van”. Szakái Ernő éppen ilyen irányú elméleti és gyakorlati tapasztalatai alapján állította fel hipotézisét a Buda vári leletekről. Szerinte egy megszűnt királyi szobrászműhely közelében létesített szobortemetőből kerültek elő a torzók. A szobrok rituális csonkítás nyomait viselik: egy fej kivételével valamennyi szobor orrát levágták — még a véső helye is látható. A korabeli irodalom csak részben ismerteti ezt a műveletet: szobrokat szándékosan tettek tönkre így, az egyházi és politikai képrombolások során. E műtárgyrombolások okai, módszerei csak újabb kutatásokkal, a történeti háttér helyes megismerésével lesznek tisztázhatók. Arról is maradtak fenn írásbeli források, hogy éppen abban az időben, amikorra Zolnay is teszi a szobrok keletkezési idejét (a XV. százád eleje), Európa-szerte megszűntek az egyházi és királyi építő- műhelyek. A betemetett szobrok közt pénzt, sok apró tárgyat, szerszámokat is találtak, ez is a műhelyteóriát látszik bizonyítani. Szakái Ernő nyolc évig oktatta a képzőművészeti fő-, iskolán a kőszobrok restaurálását. Most könyvet ír A középkori kőfaragó mesterség műhelytitkai címmel. Gárdonyi Béla A vitatott eredetű gótikus szoborlelet Konzultációs nap festffknek Sváb napok a Helikonban (Tudósítónktól) A békési városi művelődési központ március 19-én, szombaton délelőtt 10 órától amatőr festők részére konzultációs napot rendez, melynek gazdája az alkotó- közösség lesz. Segítséget kívánnak adni a folyamatosan tevékenykedő alkotóknak azzal is, hogy elemzésre kerülnek azok a munkák, melyeket a résztvevők magukkal hoznak. Ezt követően diaképekkel illusztrált előadás hangzik el a századelő avant- garde művészetéről. A konzultációs nap egyben előkészítője is az augusztusban megrendezésre kerülő alkotótábornakA foglalkozásokat Lóránt János, Munkácsy-díjas festőművész, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola művésztanára vezeti. B. L. Sváb napok lesznek szombattól a keszthelyi Helikon Szállóban, ahol tíz napon át sváb ételkülönlegességekkel várják a vendégeket. Egy kis ízelítő a kínálatból: favágótál, magyarszéki káposztaleves, rakott harcsa paradicsomos rizzsel, kapros tűzdelt pulykamell túrógombóccal, sváb lakodalmas pörkölt, rozmaringos bárány nyárson, úritöksaláta, rózsafánk és legénycsalogató. A szálló éttermének egyik részében sváb borozót alakítanak ki. Népművészeti kiállítás is nyílik, ahol bútorokat, szőtteseket, kerámiákat mutatnak be és árusítanak. Esténként sváb népi zenekar gondoskodik a kellemes hangulatról. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Beszéd és elmebetegségek. 8.37: A titkos házasság. 9.30: Kikerikirály. 10.05: Dominó. 10.35: Maria Abarendos. 10.40: Népdalok. 11.00: Gondolat. 11.45: Ránki György: Quo vadis? 12.45: Hétvégi Panoráma. 14.02: Híres énekesek dalfelvételeiből. 15.05: Révkalauz. 15.35: Kórusainknak ajánljuk. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: A Sebő együttes összes felvétele. 17.05: Oltárok árnyékában. Mikolaytis-Putinas regénye. 17 53: Operaáriák. 19.15: Andrés Segovia gitározik. 19.42: Rendezte: Cserés Miklós dr. Félhomályos zóna. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Fűtől — fáig. 22.30: A Rádió lemezalbuma. 23.37: Népzenekedvelőknek 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Tömegdalok. 8.35: Slágermúzeum. 9.33: „Csikágói fiúk” — Hamburg utcáin. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.40: Nótamuzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Válogatott felvételek. 19.40: Nótakelvelőknek. 20.35: Iránytű. 21.35: Ritmus! 22.05: James Galway népszerű műveket fuvolázik. 22.30: A gazdaság és az új növekedési pálya. 23.20: A legvidámabb fickó. ni. MŰSOR 9.00: Mai magyar irodalom. 9.30: Japán dzsesszfelvételekből. 10.00: Szimfonikus zene. 11.59: Hangverseny magyar zeneszerzők műveiből. 13.07: Örkény István: Babik. 13.17: A Rádió Dalszínháza. Az ügyefogyott ügyvéd. 14.35: Baross Gábor népzenei feldolgozásaiból. 15.09: Romantikus zene. 16.13: Mi újság a magyarországi operaszínpadokon. 17.13: Muzsikáló fiatalok. 17.43: Újdonságainkból. 18.23: Hi-Figyelő. 19.05: Reneszánsz kórusmuzsika. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Kb. 21.25: Opera-művészlemezek. Kb. 22.30: Szabó Gábor dzsessz- együttese játszik. 22.59: Ázsiai zenekultúrák. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Papírműszak. Szerkesztő- riporter: Pálréti Ágoston. 17.55: Könnyűzene orgonára. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Történelem (ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Fizikai kísérletek. 8.45: Orosz nyelv. (ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.00: Környezetismeret, (ált. isk. 3. oszt.) 9.25: Magyar irodalom, (ált. isk. alsó tagozat) (f.-f.) 9.50: Lottósorsolás, (f.-f.) 10.00: Magyar irodalom, (ált. isk. 6. oszt.) 10.45: Osztályfőnöki óra. (ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.10: Képújság, (f.-f.) 13.35: Iskolatévé: Környezetismeret. (ism.) 13.55: Fizikai kísérletek, (ism.) 14.05: Osztályfőnöki óra. (ism.) (f.-f.) 14.30: Magyar irodalom, (ált. isk. 6. oszt.) (ism.) 15.10: Ünnepek, évfordulók. (f.-f.) 15.40: Hírek, (f.-f.) 15.45: Felelet, (ism.) 17.10: Reklám, (f.-f.) 17.15: öt perc meteorológia, (f.-f.) 17.20: Képújság, (f.-f.) 17.25: Keresztkérdés. 18.00: Kalendárium, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Miért nem hívták Evánst? 20.55: Sohase mondd . . . Stollár Miki. 21.25: ötletmeccs. 22.55: Tv-híradó. 23.05: Turné 1983. II. MŰSOR-20.00: Falusi esték, (f.-f.)- 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Mai svájci filmművészet: Messidor. 23.20: Képújság, (f.-f.)- tő* BUKAREST 15.30: Néjpet nyelvű adás. 17.30: A volánnál.; Autóvezetőknek.* 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Az emberi test. 20.45: Egy dal. 20.50: Világhíradó. 21.15: Téves kapcsolás. Román játékfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRÁD> I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Glagolita írásbeliség. 17.00: Tv-napló. 17.10: Német nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Búzavirág. 18.15: Régi mesterségek. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.08: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Egészségügyi felvilágosítás. 18.45: Zenei adás. 19.0Q: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ablak a zenei műhelybe. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Ember és idő. 21.50: Reklám. 21.55: Szuka. SZÍNHÁZ 1983. március 18-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Justh Gy.-bérlet 19 órakor Csorváson: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Március 19-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRAGA Sarkadi-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Két pont között a legrövidebb görbe, 6 és 8 órakor: A 34-es gyors. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 és 6 órakor: A bátyám öccse minden pénzt megér, 8 órakor: Ezüstnyereg. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Éjszakai lovasok, fél 8-kor: Rendőrök háborúja. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Valahol Európában, fél 8-kor: Aranyősz. Gyulai Petőfi: 3 órakor : Iskolamozi. 5 és 7 órakor: Üldözők. Orosházi Béke: Hófehérke és a hét törpe. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Budapesti tavasz, fél 6 és fél 8-kor: Viadukt. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Klabus a világűrben, 8kor: Kilenctől ötig.