Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-03 / 206. szám

1982. szeptember 3., péntek NÉPÚJSÁG Polgári védelem Mi létesül a romeltakarítási gyakorlat szjnhelyén? Békéscsaba is készül a pol­gári védelmi gyakorlatra. A területeket kijelölték. Okkal vetődik fel a kérdés, milyen szempontok alapján? Erre kértünk választ Csaba Már­tontól, a városi tanács vb műszaki osztályának vezető­jétől. — A helyek kijelölését a városi tanács a polgári vé­delmi szervekkel karöltve végezte el. Mégpedig a vá­rosépítési szempontok alap­ján. Olyan területeken lesz gyakorlat. melyek szanálás alás esnek. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a sza­nálással a város lemaradt. A gyakorlat előkészítése meg­gyorsította ezt a folyamatot. — Akkor végeredményben a gyakorlat olyan erőpróbát is jelent, amely hasznot hoz a városnak. — így is lehet fogalmazni. Hiszen a polgári védelmi gyakorlat magába foglalja többek között a romeltaka­rítást is. Közismert, hogy a városban a szanált területe­ken a bontás gondot jelent. Ugyanis a használható anya­gok bontására könnyen le­het vállalkozót találni. A használhatatlan anyagok. így A Nobcl-díjas orvosok sorában külön helyet foglal el sokoldalúságá­val és szellemes bizonyí­tási módszereivel Ilja II- jics Mecsnyikov, a szá­zadforduló kiemelkedő orosz tudósa, Pasteur legbensöbb barátja és munkatársa. Élete és tu­dományos pályafutása nagy korszakot ölel fel, egyéni sorsa pedig jól példázza a századforduló orosz értelmiségének le­hetőségeit. Viharos egyéniség 1845. május 15-én született Harkov közelében ahol apja mint leszerelt gárdatiszt gaz­dálkodott. Éppen a vidéki környezet fordította a korán érett ifjút a természet fele. itt- kezdett növényeket gyűj­teni, gyermekként is botani­kai leírásokkal próbálkozott. Viharos egyénisége, bizarr ötletei már gimnazistaként magára hívták tanárai fi­gyelmét, gyakran apja tekin­télye kellett „összetűzései­nek,, elsimítására. Viszont •mint középiskolai tanuló csatlakozott a titkos „Tudo­mány Szövetsége” büszke ne­vet viselő társasághoz, amely célul tűzte ki a tudományos és politikai felvilágosítást az elmaradott orosz körülmé­nyek között. Már ekkor — a tudománnyal kapcsolatos kérdésekben — eltökélt ma­terialista volt, sőt, érettségi vizsgái előtt a harkovi egye­temen összehasonlító anató­miával kívánt foglalkozni, el­sősorban a protoplazma szer­kezetét akarta szemügyre venni. Tudományos munkás­sága azzal kezdődött, hogy még 15 éves korában egy nagy hírű geológiai könyvről írt megsemmisítő kritikát, és megküldte az egyik tudomá­nyos folyóiratnak. Éppen a megjelent írás tette lehetővé, hogy gimnazistaként a har­kovi egyetem élettani inté­zetébe mikroszkópos gyakor­latokra járhasson el. 1862-ben érettségizett, és azonnal Würzburgba utazott, hogy ott folytasson egyetemi tanulmányokat. Még el sem kezdődött a tanév, amikor honvágya hazavezérelte és különösen a vályogfalak, a törmelékek eltakarítása vi­szont nehezen megy. — Hol lesz romeltakarítási gyakorlat? — A megyeszékhelyen, a Millenniumi utca. a Szarvasi út és a Szabolcs utca által bezárt területeken, valamint Pósteleken. A hasznos anya­got már elszállíttattuk. A vályogfalak eltakarítása, a törmelék elterítése a gyakor­lat feladata lesz. — Azaz alkalmassá teszik ezt a területet az építkezés­re. Vajon mi épül ezen a he­lyen? — ÓTP-lakások, kétszin­tes. négyszintes és ötszintes házak. Továbbá egy ABC- áruházat is tervezünk, amely nemcsak ennek a lakótelep­nek. hanem a környéknek is a kereskedelmi ellátását szol­gálja majd. — Mikor látnak hozzá az építkezéshez? Hány család kap itt lakást? — Az idén télen hozzálá­tunk a terület közművesíté­séhez. 1983-ban lesz az első OTP-lakások átadása. Ezen a területen mintegy 560 család költözik majd új lakásba. — És Pósteleken? Vég­eredményben hová tartozik a romos kastély? — A pósteleki romkastély és a park a város kezelésé­ben van, de nem Békéscsaba területén. A városi tanács gondozza a parkot és végzi a köztisztasági feladatokat. Erre a célra évente mintegy 700 ezer forintot fordít. A kertészeti és köztisztasági vállalat egyik brigádja ál­landóan kint dolgozik. — Mi lesz a romkastély sorsa? — Közismert, hogy a kas­tély életveszélyes. Sorsa többször is szóba került már. Helyreállítása reménytelen. Horribilis pénzt igényelne. Jó időben, tavasszal, nyáron, ősszel sok a látogatója a parknak. Kellemes pihenést nyújtanak az árnyas fák. So­kan azonban a romos kas­télyba is el-elmerészkednek. Valamit tenni kell. hogy az életveszélyt megszüntessük, így történt, hogy a gyakor­lat egyik színhelyéül lett ki­jelölve. Itt is romeltakarí­tást végeznek a résztvevők. Ez a munka közel egymillió forintba kerül. — Teljesen lebontják? — A pincék megmaradnak. Sőt. az erősebb falrészek is. amelyek emlékeztetni fog­nak arra. hogy itt valaha kastély állt. — A pincékkel mi lesz? Lehet-e hasznosítani őket valamire? — Használhatóvá tehetők, aránylag kisebb pénzből is. Döntés a felhasználásra még nem született. A több lehe­tőség közül említésre méltó az a gondolat, melyet a KISZ-fiatalok vetettek fel. Fel lehet használni ezeket a pincéket klubok létesítésére. De az idegenforgalom szá­mára is. Olcsó turistaszállá­soknak. Kellemest a hasznossal, tartja a szólás-mondás. Ami ebben az esetben módosul: szükségest a hasznossal. A gyakorlat próbára teszi a résztvevők felkészültségét. Arra szolgál, hogy valóságos veszély esetén, kart karba öltve minél hatékonyabban tudjanak helytállni. Ám a mostani mégiscsak gyakor­lat. A helyszínek ésszerű megválasztása sem lehet mel­lékes. A gyakorlat gondos előkészítése igazolja, hogy az illetékesek figyelemmel vol­tak ezekre a szempontokra ■is. Serédi János munkásságában volt egy ki­térő is: a szifiliszkutatásban Schaudin megtalálta* a „du­góhúzó pallidát”, és Mecsnyi- kovnak sikerült a kórokozót majomra átoltani. Megfigye­léseiből arra következtetett, hogy a vérbajos fertőzés csak bizonyos idő múltán terjed el a szervezetben, tehát a fertőzés korai szakaszában a betegség kalomelkúrával megelőzhető. Hajmeresztő kí­sérlete eredménnyel járt: egy önként jelentkező fiatalem­bert egy kongresszuson min­denki előtt szifilisz károko­zóval fertőzött meg, majd az egy óra múlva alkalma­zott kalomelbedörzsöléssel meggyógyította. Igaz, a kong­resszus résztvevői körében „kísérlete” óriási felháboro­dást váltott ki, de eljárása sokáig a lues megelőzésének módszere lett. Az 1910-es években ismét hazalátogatott, '•elsősorban a tbc elleni küzdelemben sze­rette volna immunológiai ta­pasztalatait kamatoztatni. Sajnos, vágyai nem teljesül­tek, hiszen igen szerény anyagi eszközöket bocsátot­tak a rendelkezésére. Hama­rosan visszatért Párizsba, ahol 1916. július 15-én el­hunyt. Hamvait kívánsága szerint a Pasteur Intézet könyvtárában helyezték el. Magyar kapcsolatok Nem szabad megfeledkez­nünk' Mecsnyikov ’ magyar kapcsolatairól sem: 1894-ben a Budapesti Királyi Orvos­egyesület tiszteletbeli tagjai sorába hívta, majd 1896-ban, a budapesti nemzetközi hi­giéniás és demográfiai kong­resszus egyik díszelnökeként járt először hazánkban, ame­lyen nagy sikert aratott az immunitásról tartott előadá­sa. Ekkor a Magyar Köz­egészségi Egyesület választot­ta külföldi tagjává. Párizs­ban munkatársai közé tarto­zott a magyar Pertik Ottó, a későbbi híres egyetemi ta­nár. Kétségtelen, hogy Mecs­nyikov nem volt „semati­kus” tudós, de nem volt fan­taszta sem, aki gondolatai szárnyalását kívánta a ku­tatólaboratóriumban végig­kísérni. Az igazság az, hogy amikor a századfordulón a kutatómunkát a különféle szakterületek képviselői kol­lektívákba tömörülve végez­nék, akkor Mecsnyikov — ta­lán a tudománytörténet ro­mantikus korának utolsó képviselőjeként — egy mik­roszkóppal egyedül korszak*- alkotó felfedezéseket hajtott végre. Dr. Kapronczay Károly Századunk nagy orvosi felfedezései Mecsnyikov és az immunitás Harkovban fizika—matema­tika szakon lett hallgató. Ek­kor kezdte behatóbban ta­nulmányozni Darwin ,,A fa­jok eredete" című munkáját, és élete végéig az evolúció híve lett. Az egyetem adta lehetősé­gek nem elégítették ki; elbo­csátását kérte, majd „magán­úton” tette le vizsgáit. Ekkor szakot változtatott: átiratko­zott a biológusok karára és összevont vizsgák letétele után hamarosan doktori disz- szertációján dolgozik Helgo- landban. Zoológiái tárgyú értekezése felkeltette az ér­deklődést hazájában is. Pi­rogov — a neves orosz tudós — állami ösztöndíjat szerez számára, hogy kutatásait jobb körülmények között folyathassa. Giessen, Nápoly, Göttingen kutatásainak állo­másai, közben olyan dolgo­zatot jelentet meg, amely Darwin evolúciós elméletét bizonyítja az embriológiában. 1866-ban visszatér hazájába, ahol előbb Odesszában, ké­sőbb Pétervárott lesz az ál­lattan magántanára. Felesége betegsége miatt Itáliába tá­vozik, ahonnan megpályázza — eredménnyel — az odesz- • szai egyetem állattani tan­székét. Sokáig Odessza mun­kásságának színtere, ahol el­sősorban második felesége révén — a mikrobiológia és a bakteriológia felé fordul tudományos érdeklődése. 1881-ben — a cár meggyil­kolásának ürügyén — a rendőrség brutálisan fellép az egyetemi ifjúság ellen, ek­kor rokonszenvből megválik egyetemi katedrájától és fe­lesége birtokára távozik. Itt fedezte fel azt, hogy a nö­vényi kártevők ellen a mik­robiológia fegyverével kell felvenni a harcot. II tengeri csillagok Még 1881 őszén Szicíliába távozik, ahol a tengeri csil­lagokon végzett kísérleteivel megalapozta az immunitás fagocitákra alakított elméle­tét, felhívta rá Virchow fi­gyelmét, sőt, erről 1883-ban beszámolt Odesszában a ter­mészettudósok és orvosok vándorgyűlésén is. A termé­szet gyógyító erejéről be­szélt, részletesen kifejtette még tökéletesen nem igazolt elméletét. Felismerte a faló­sejtek szerepét a szervezet­be jutott idegen anyagok el­pusztításában. (Ilyen példá­ul a gennyképződés, a szer­vezet védekező és öngyógyí­tó reakciója.) Közben a humorális im­munitás tanában világraszóló eredmények születtek, és várható volt, hogy Mecsnyi­kov tanai nem maradnak he­ves ellentmondás nélkül. El­sősorban Mecsnyikov és . a német Baumgartner között folyt a vita a legkülönbözőbb fórumokon, ami csak további kutatásokra ösztönözte gz Orosz tudóst. Közben Odesz- szában megalapították a Pasteur-intézetet, amelynek élére Mecsnyikovot állítot­ták, annak ellenére, hogy nem rendelkezett orvosi ok­levéllel. Az intézet már je­lentős eredményeket ért el a veszettség elleni kutatások területén, amikor egy lép- fene elleni vakcina szaksze­rűtlen kezelése miatt (több ezer juh pusztult el) Mecs- nyikovnak le kellett monda­nia igazgatói tisztéről. Elfo­gadta Pasteur párizsi meghí­vását. A francia tudós nagy­ra értékelte Mecsnyikov mikrobiológiai és bakterioló­giai kutatásait, külön labora­tóriumot biztosított intézeté­ben. Nobel-díj Pasteurhöz való kapcsola­ta jriindvégig szívélyes és ba­ráti volt. Kolerakísérletei so­rán ő is megismételte a hí­res Pettenkoffer-féle önkí­sérletet; minden következ­mény nélkül megitta a kór­okozókat, bizonyítva a né­met higiénikus igazát. 1891- ben az orvostudomány egyik nagy fellegvárában, Camb- ridge-ben díszdoktorrá avat­ták. 1900-ban nyilvánosságra hozták fő művét az immuni­tásról és az infekciós (járvá­nyos) betegségek kapcsolatá­ról. Valójában ezért tüntet­ték ki 1908-ban Nobel-díjjal. Az élet furcsaságai közé tartozik, hogy csak a Nobel- díj átvétele után kapott rendszeres javadalmazást a Pasteur Intézettől, addig sa­ját és felesége vagyonából élt Párizsban. Igaz, ekkor az intézet egyik igazgatóhelyet­tesévé is kinevezték. Pasteur egyik belső munkatársa és intézetének gyakorlati veze­tője lett. Meg kell említenünk, hogy A szennyvíztisztító telepnek nemcsak a stílusa, a kivitelezése szép, hanem a környezete is; a hullámtéri füzes és nyárfás szomszédságában épült Uj szennyvíztisztító telep Gyomaendrödön (Tudósítónktól) A Kelet-magyarországi Víz­ügyi Építő Vállalat szarvasi építésvezetősége már évekkel ezelőtt nagy munkába kez­dett Gyomaendrödön: ekkor fogtak ugyanis hozzá a szennyvízcsatorna-hálózat és a tisztítótelep építéséhez, melynek üzemi átadása a napokban történt meg. A csaknem 20 kilométer hosszúságú, új csatornaháló­zat a ligeti gyógyfürdő, Rá­kóczi utca, Táncsics utca, Munkás ujca, Hunyai utca és a Selyem utcákon át jut el a Ridegvároson felépített, korszerű szennyvíztisztító te­lepig. Ezen a jelentős sza­kaszon öt MOBA-átemelő és négy közbeeső átemelő segí­ti a szennyvíz továbbítását. A mintegy 77 millió forin­tos beruházással épült új lé­tesítmény a közeljövőben kezdi meg üzemelését, me-, lyet modern és könnyen ke­zelhető, különböző jelzőkkel ellátott kapcsolótáblák segí­tik elő. Kép, szöveg: Sztanyik Károly A könnyen kezelhető, modern elektromos kapcsolótáblák ér­téke — melyet Német Gyula mutat be — meghaladja a más­fél millió forintot Ötnapos munkahét az egészségügyi ellátásban A közelmúltban Békés- szentandráson is bevezették az egészségügyi ellátásban az ötnapos munkahetet. Aho­gyan dr. Olasz Imre körzeti orvos fogalmazott, nem min­den gond nélkül, mert egy ideig nehezen szokták meg a betegek és az orvosok az új menetrendet. A Szarvason működő köz­ponti ügyelet péntek este 7- től hétfőn reggel 7-ig fogad­ja a betegeket, ám az átté­rést követő hónapokban előfordult, hogy az új ren­delési gyakorlat ellenére — a lakásukon keresték a be­tegek az orvosokat. Bizonyá­ra azért is, mert nem volt tapasztalatuk, mennyi időbe telik, amíg az orvos a 'be­teghez megérkezik. Az eddi­gi kihívásos esetekben 20— 30 percen belül megérkezett az orvos vagy sürgős eset­ben a mentő. A jól kialakult rendelési rendszer ellenére gond, hogy egyedül a postán van se­gélykérő telefon, s éjszaka mindössze 15 lakásban mű­ködik készülék. A község vezetőinek kérését, hogy sze­reljenek fel még egy segély­kérő telefont, nem tudja a posta kapacitáshiány miatt teljesíteni. Mindinkább gyakorlat, hogy a körzeti orvosok nem­csak a tüdőszűrést végzik, hanem minden előre felfe­dezhető betegséget igyekez­nek kiszűrni, gondozással vagy a felfedezés után aktív gyógyítással megelőzni a ko­moly bajt. A megváltozott munkarend, a ritkább ügye­leti kötelezettség segítséget nyújt a Békésszentandráson dolgozó két körzeti és egy fogszakorvosnak ahhoz, hogy a komplex szűrést elvégez­hessék. Ezentúl volt a községnek arra is lehetősége, hogy egy gyermekszakorvost fogadjon, azt azonban egyelőre nem tudták megoldani, hogy meg­felelő lakást adjanak az egészségügyi szakembernek. Így Szarvasról jár ki -egy gyermekgyógyász és egy nő­gyógyász, hogy a községet ellássa. —számadó—

Next

/
Oldalképek
Tartalom