Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-19 / 194. szám

1982. augusztus 19.. csütörtök Pályázati felhívás A Békés megyei Művelődési Központ és az orosházi járási művelődési központ 1982. november 6-tól 20-ig Orosházán rendezi meg a Békés megyei amatőr képző, és iparművé­szek kiállítását, amelyre a megyénkben alkotó amatőr kép­ző- és iparművészek pályázhatnak. Az alkotásokat 1982. október 25. és 30. között kell Oroshá­zára eljuttatni, az orosházi járási művelődési központ címé­re. Beküldhetők festmények, szobrok, grafikák, kisplasztikák és iparművészeti munkák. Népi iparművészeti alkotások azonban nem. Nem küldhető' be továbbá 1981. évnél koráb­ban készült, valamint az 1981. évi miskolci kiállításon sze­repelt mű. Egy alkotó maximálisan öt munkát küldhet be. A sorozat egy alkotásnak számít. A beküldött munkákat a Békés megyei Tanács V. B. mű­velődésügyi osztálya által felkért zsűri bírálja el. E zsűri dönti el, hogy a beérkezett alkotásokból melyek kerülnek a kiállításon bemutatásra. A kiállításra be nem került alkotá­sokat, a zsűrizést követően, az alkotóknak kell elszállítaniuk. Erre vonatkozóan az orosházi járási művelődési központ ér­tesítést küld. A kiállítás megnyitó ünnepségén átadják a me­gyei tanács vb művelődésügyi osztályának nívódíját. A ki­állítás zárása után az alkotók gondoskodnak a kiállításon szerepelt munkáik visszaszállításáról, legkésőbb december 20-ig. A debreceni születésű Józsa I.ajos szobrászművész a kis­plasztikák. érmék és plakettek kiváló mestere. A képen: közismert alkotása a kánkántáncosnők (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Magyar írók perei Q II luxusbörtön Világos után nehéz volt magyar írónak lenni Ma­gyarországon. Aki közülük komolyan vette írói hivatá­sát és magyarságát, az részt vett az 1848—49-es forrada­lomban és szabadságharc­ban. Irt vagy harcolt, hiva­talt vállalt, vagy lapot szer­kesztett, s ha közben az utak-eszmék nem is mindig egy irányba vezettek, joggal félt a megtorlástól. A TARDONAI IDILL Menekül Jókai Mór is, hi­szen a leglelkesebbek közé tartozott a márciusi napok­ban, ha a békepárthoz kö­tődött is később; követte Kossuthot Debrecenbe, Arad­ra. Az ő menekülését, buj- dosását azonban igen ke­mény, akaratos vér és szív szervezi: a felesége, Labor- falvy Róza. Az ő barátja s munkatársa volt Telepy Ká­roly. a Nemzeti Színház ki­tűnő komikusa és színpadi festője, aki Tardonán, a Bükk mélyén rejtőző kis fa­luban épített magának egy házat. Ezt a falut javasolta rejtőzőhelynek, s Róza asz- szony Gyuláról ide vitte Móricát, lovas kocsin. Tardonán Telepyék sógora, Csányi György birtokos fo­gadta be Jókait, amikor 1849. augusztus legvégén megérkeztek. Idilli életet élt a gyönyörű tájon, olvasott, kártyát ve­tett. templomba járt, lelke­sen énekelt, festett vagy húsz akvarellt. siratót írt és mondott Telepy Györgyné temetésén, botokat faragott, kis vízimalmot épített. Csak írni nem írt. ..Minek írjak? — fakadt ki. — Hi­szen azt se tudom, van-e még nemzet, mely olvas, s van-e haza odakünn?" Igaz, pór hónap múlva, karácsony­kor .Laborfalvy Róza menle­velet hozott. Klapka György, amikor Komáromban kapitu­lált,- kikötötte, hogy katonái menlevelet kapjanak. Ilyen menlevelet szerzett Jókainak kiválóan konspiráló felesége. Rácz tiszteletes jóvoltából Miskolcon Kovács János ne­vére is szerez egy papírt, amivel mehet Pestre szolgá­latot keresni. Vargha Ba­lázs véleménye szerint nem voltak fontosak a menleve­lek, mert a mindenütt ott­hon levő Laborfalvy Róza ekkor mór tudta; Jókainak nem lesz Pesten bántódása. REJTŐZVE MARADNI Ennek ellenére még Pes­ten is bujkál egy ideig, fe­lesége lakásán, Adliczer ven­déglőjében. „Rejtőzve kellett maradnom — írja —. mert az osztrák menedéklevél biztosította ugyan a fejemet a halálítélet ellen, de nem a lábaimat az ellen, hogy en­gem is úgy, mint a többie­ket (pl. Podmaniczky Fri­gyest) bésorozzanak közka­tonának az osztrák hadse­regbe". S félhetett az osztrá­koknál is császárhűbb ma­gyar uraktól. Hegyessy Pé­ter nevű magyar közvádló emlékiratában harminckét magyar írót ajánlott kivé­geztetésre Haynaunak. Jókai nem érezte bizton­ságban magát. „Nevem ki volt törölve az irodalomból. Két évig Jókai Mór nem lé­tezett”. (Sajó—néven írt, a „Csataképek” is úgy jelent meg.) Csak 1852-ben írhat­ja kissé megnyugodva édes­anyjának: „Én most nagy te­hertől szabadultam meg, hi­vatalosan ki lévén mondva, hogy az 1848-i dolgokért többé senkit sem fognak elő­venni; eddig bizony minden nap okom volt félni, hogy megszólítanak”. PIKNIK A PORKOLÁBBAL Volt azonban az 1850-es években magyar írófejede­lemmé nőtt Jókainak igazi pere is. 1863 elején politikai napilapot alapít A Hon cí­men. Alig telt el pár hét, amikor Ivánka Imre, a lap „közgazdászati rovatának belmunkatársa" átadta egy reggel Jókainak gróf Zichy Nándor cikkét, amelyet ko­rábban Kemény Zsigmond már visszautasított. A tizen­két írott oldalas Alapkérdé­seink című cikket Jókai el­fogadta. s a lap február 7-i számában ki is adta. Zichy azokat a politikai hibákat elemezte, amelyek Schmer­ling rendszerének magyar- országi alkalmazásából kö­vetkeznének. s azt bizonyít­ja — komoly közgazdasági érvekkel —, hogy e rendszer alkalmazása Magyarországot s Ausztriát egyaránt tönkre­tenné. Jókai a cikk megjelenése után szinte azonnal idézést kapott Wolafka rendőx'fő- nöktől. aki a kihallgatáson három hónap börtönt helye­zett neki kilátásba, és 1Ö00 forint pénzbüntetést. A katonai törvényszék ösz- szeült. Aztán (február 17-én) kihirdették az ítéletet: egy év börtön nehéz vasban. — De a helytartó csak há­rom hónapot ígért! — kiál­tott fel Jókai. — Das übrige ist für die schöne Vertheidigung! — mondta nevetve a hadbíró. (A többit a szép védőbeszé­dért kapta.) Mellékbüntetései: két év­nél hosszabb időre eltiltották A Hon és az Üstökös szer­kesztésétől. 1000 forint pénz­bírság és a nemesség elvesz­tése. AZT A BÖRTÖNT! Laborfalvy Róza berendez- tetett két szobát a József- kaszárnya börtönében, oda­vitték Jókai bútorait, ágyne­műit, díványát, evő- és író­eszközeit, íróasztalát, fara­gószerszámait. még a rózsás hálösipkáját is. Ez a börtön nemigen látott még ilyet, a vendégek ki-be jártak, a hölgylátogatók cserepes vi­rágokkal borították el a szo­bát. Haymerle fogházi fel­ügyelő is, Jókai is pihenés­nek tekintette az egészet. „Pompásan éltünk. Soha éle­temben több szabadságom nem volt. mint fogságomban, egész nap látogatókat fogad­tam. este kimentem vacso­ráim a Svábhegyre, a por­kolábot is elvittem magam­mal” — írja. Egy hónap múlva a csá­szár és király Jókainak meg­kegyelmez. Minden bizonnyal Zichy Nándor személye, be­folyása, aulikus rokonsága is szerepet játszott benne. Jó­kai versben búcsúzik el por­kolábjától, s a börtönélmény csupán hangulatos emlék ma­rad, inkább anekdotikus. mint kellemetlen, hiszen A Hont is. amelytől közben el­pártoltak az előfizetők. Zi­chy Nándor 5000 forinttal megmentette. Bényei József (Folytatjuk) Nemzetközi Kodály—Erkel-énekverseny Kodály—Erkel-énekver- senyt rendez Budapesten, szeptember 17—29. között a nemzetközi zenei versenyek, és fesztiválok irodája. A Kodály-centenárium al­kalmából sorra kerülő vetél­kedőn a világ minden tájá­ról érkező fiatal művészek az opera- és a dalkategóriá­ban mérik össze tudásukat, összesen 77 nevezés érke­zett: a jelentkezők közt van­nak számos európai ország énekese, valamint az USA, Kanada, Japán és Kína ver­senyzői is. Ami a hazai énekeseket il­leti: tizenegyen indulnak az opera-, hatan a dalkategó­riában. A verseny három fordulóból áll majd; a ren­dezők neves magyar és kül­földi professzorokat, művé­szeket és zenei szakembere­ket hívtak meg a zsűribe. Mindkét kategóriában el­ső díj 50 000, a második díj 30 000, a harmadik díj 20 000 forint, s egy 15 000 fo­rintos Erkel-különdíjat, il­letve egy ugyanilyen értékű Kodály-különdíjat is ocla- ítél a zsűri. A nemzetközi Kodály—Er­kel-énekverseny díjkiosztó ünnepsége és a győztesek gálaestje szeptember 29-én lesz a Zeneakadémián. A jövő hét új kiállításai A Műcsarnokban Kezdettől napjainkig címmel fotókiállítás nyílik augusztus 27-én, amelyet szeptember 26-ig látogathatnak az érdeklődők. A Helikon Galériában Tóvöl­gyi Katalin iparművész kiállítá­sát augusztus 26-tól szeptember 29-ig látogathatják. A Tűzoltómúzeumban (X., Mar­tinovics tér 12.) Huszonöt éves a Tűzoltómúzeum címmel jubi­leumi kiállítást láthatnak au­gusztus 25-től az év végéig. Kőszegen, a Tábornok ház­ban. Magyar végvárak harca a török ellen címmel kiállítás nyílik augusztus 28-án, amely valószínűleg az év végéig láto­gatható. A Szeghalmon áíutazok közül is sokan betérnek az ÁFÉSZ könyv-zenemű szaküzletébe, ahol olyan szépirodalmi és szak­mai könyveket, hanglemezeket is megtalálnak, amelyeket sok helyen hiába keresnek Kép, szöveg: Balkus Imre HONGSZÓRÓ Megint csak a család Ügy gondolom, bár lehet, hogy tévedek: a rádiós Sza­bó család újra és újra re­neszánszát éli. Ügy is fogal­mazhatnék, hogy okos írói, szerkesztői, rendezői évek óta magas szinten tartják a figyelmet, és nem túlzás azt sem megreszkírozni, hogy kedden kora este a fél or­szág hallgatja. Ha pedig hallgatja, a „magasabb kul- túrigényű” hallgatónak is kötelessége belehallgatni, no nem azért, hogy másnap kifejtse lekezelő és magas­röptű véleményét Icuékról. Karoláékról és-'a többiekről, hanem sokkal inkább azon okból, hogy illő tudni azt is, mi újság Szabóéknál. Persze lehetne vitatkozni azon a bizonyos „magasabb kultúrigényen” is, ami — szerény véleményem szerint — nem azonos az úgyneve­zett „vájtfülű”, a „csak ér­tőknek és keveseknek” cím­kével ellátott kultúrával. Egyáltalán, van-e ilyen? Messzire jutnánk, ha most ezt elemeznénk, és ennek a kis jegyzetnek nem is ez a célja. Sokkal inkább az. hogy rámutasson: tömeg­igényt elégít ki a rádiós Szabó család, olyan tömeg­igényt, melynek teljesítése közben számos, kitűnő al­kalom adódik arra. hogy a rádióhallgató tájékozódjon a világ, az ország eseményei­ről. hogy kapjon egy kis háttérinformációt azokról az ügyekről, dolgokról, kérdé­sekről, melyek — ahogy mondani szokás — a levegő­ben vannak, amelyekről mindenki beszél, néha oko­sát, néha ostobaságokat. Végül is pletykaszintű mű­sor lenne a Szabó család? Vannak, akik annak tartják, habár ugyanakkor azt is megkérdezhetném: soha. sen­ki nem kíváncsi olyan dol­gokra, hogy mi történt X-el. és kihez megy férjhez a har­madik szomszéd lánya? Ter­mészetes kíváncsiságunkat kielégíteni még nem plety­kálkodás. a pletyka nem itt kezdődik. És, hogy a rádiós Szabó csalódban mindig szinte ugyanolyan dolgok es­nek meg, mint nálunk, vagy az emelet-, az utcaszomszéd­nál? Ugye,. milyen érdekes! Ha pedig azt is kimondjuk, hogy éppen ettől jó ez a műsor', akkor télibe találtuk az igazságot. Még valamit. Mások is megírták már, mi is megír­tuk nem egyszer: ez a ta­gadhatatlanul tömegnépsze­rűségnek örvendő műsor nem mérhető irodalmi mér­cével. Nem is kíván az len­ni, és ezt nem is szabad szómon kérni rajta. Hát ak­kor mi? Költött riportsoro­zat egy sehol sincs, és még­is mindenütt jelenlevő, ti­pikus magyar családról? Ügy vélem, nem a műfaji meg­határozás biztonsága a siker titka. Hanem az. hogy akik írják, szerkesztik, rendezik és játsszák, pontosan érzik, hogy mire vállalkoztak. Élő szeletet adni az élet­ből. Olyant, amilyen. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Pompadour. Részletek Fall operettjéből. 9.04: Nemzetiségeink zenéjéből. 9.44: Brummadzag, a zenebo­hóc. 10.05: A csudálatos Mary. 10.27: Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló. 11.40: Wilhelm Meister tanuló­évei. 12.55: Banda Ede gordonkázik. Lux Erika zongorázik. 13.30: A magyar népköltészet he­te. 14.00: Dzsesszmelódiák. 15.05: Külföldről érkezett. 15.25: Ismered a ..Hoffmann me- séi”-t? Offenbach operáját Fi­scher Sándor mutatja be. 16.00: András Béla féld.: Mónár Anna. 16.18: Délutáni Rádiószínház. Lekésett szüret. 17.05: Mozgásterek. 17.30: Schönberg: Pelléas és Mé- lisande. 19.35: Közvetítés a Józsefvárosi Színházból. Ezek a kísértetek. 21.19: Friedrick Károly dzsessz együttese játszik. 21.40: Adottságok, lehetőségek a Hosszúhegyi Állami Gaz­daságban. 22.30: Bartha Alfonz operaáriá­kat énekel. 23.10: Nótacsokor. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Maros Rudolfra emléke­zünk. 18.35: Koftcz Zsuzsa, Szörényi Levente, Bródy János és a Fonográf együttes fel­vételeiből. 19.14: Caruso, a nép énekese. 19.55: Slágerlista. 20.35: A 04, 05, 07 jelenti. 21.05: Kabarécsütörtök. 22.15: Slágermúzeum. 23.20: Zenés játékokból. III. MŰSOR 9.00: Beethoven: Három zongo­ra trió. 11.42: Üj dzsesszfelvételeinkből. 11.05: Híres előadóművészek fel­vételeiből. 13.07: Operaáriák. 13.47: Kamarazene. 14.40: Magyar fúvószene. 15.06: Versenyművek. 16í00: Zenei Lexikon. 16.20: A magyar romantika. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Szintézis. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Vivaldi: Hat szonáta. 20.00: Wagner: A bolygó hollan­di. 22.25: Napjaink, zenéje. SZOLNOKI STÜDIŐ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Georg Jouvin és a Hurri- cans együttes felvételeiből. 17.15: Testvérkapcsolatok. Láto­gatás a 350 éves Tartui Ál­lami Egyetemen. Riporter: Dalocsa István. (Iám.). 17.40: Észt énekkarok Szolnok megyei hangversenyeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. » 18.26—18.30 : Hírösszefoglaló. Mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Mindent tudni akarok. 16.25: Gyerekek a házban. NSZK kisjátékfilm-sorözat. 16.55: Reklám; (f.-f.) 17.00: Fosztogatók. Amerikai film. (f.-f.) 18.25: öt perc meteorológia. 18.30: Keresztkérdés. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szabó Magda: Régimódi történet, (f.-f.) 22.40: Hazám, hazám . . . Népsze­rű magyar remekművek. 23.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Kisíilmek a nagyvilágból. Cápák a Csendes-óceán­ban. 20.45: Lübeck — a Hansa király­nője. NSZK rövidfilm. 21.10: Galilei és az új világkép. Angol rövidfilm. 21.35: öt perc meteorológia, (ism.) 21.40 : Tv-híradó 2. 22.00: Nemzetközi countryzenéi találkozó. BUKAREST 16.00: Hírek. 16.05: A vakáció nevelési óra­rendje. 16.30: Férfi röplabda. 17.15: Ifjúsági stúdió. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági aktualitások. 20.55: Kulturális élet. 21.20: Tudományos sorozat. A vallás világa. 21.50: Tv-híradó. 22.00: Dalok és táncok örvényén. BELGRAD, I. MŰSOR 15.20: Videooldalak. 15.30: Nyári délután. 17.40: Tv-napló. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Salajko. 18.45: Fintor. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színkép. 21.15: Reklám. 21.20: Vetélkedő. 22.29: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Dokumentumfilm. 19.15: Négy keréken. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Érzékeny egyensúly. MOZI Békési Bástya: Ez Amerika. Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: 5 órakor: Apokalipszis most, I—II. rész. Békéscsabai Kert: 20.30 Hair. Békéscsabai Szabad­ság: Minden előadáson: Vigyázz, kígyó! Békéscsabai Terv: Asz- szony férj nélkül. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A piros pulóver. Fél 8 órakor: A macska rejté­lyes halála. Gyulai Kert: Bá­torság, fussunk! Gyulai Petőfi: 4 órakor: Ahová lépek, ott fű nem terem. 6 és 8 órakor: Sör­gyári capriccio. Orosházi Béke: 5 órakor: Keresztül a nagy víz­választón. 7 órakor: Kóma. Orosházi Partizán: fél 6 és fél 8 órakor: A Kobra napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom