Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-19 / 194. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM Alkotmánynapi ünnepségek Kecskeméten flczél György, Mohácson Sarlós István tartott beszédet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Bács-K'skun megyébe látogatott. Kétnapos programja kedden Szalkszent- mártonban kezdődőt! ahol Romány Pál, az M.S-.MP Bács-Kiskun megyei bizottságának első titkára és Gaj- dócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta. Ezután Dunavecsén a nagyközségi és a kalocsai járásbeli vezető értelmiségiekkel találkozott, majd a több nemzetiség lakta Harta lakóinak életével, a nagyközség múltjával és jelenével ismerkedett. Megtekintette a sváb tájházat. Szerdán Aczél György Kecskeméten részt, vett az Aradi vértanúk terén felállított Széchenyi-szobor avatásán, Széchenyi István egész alakos bronzszobrát Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotta, környezetét Kerényi József, Ybl- díjas építész tervezte. A szobrot 69 gesztenyefa övezi,- Széchenyi megélt éveinek emlékére. A Központi Bizottság titkára az Erdei Ferenc Művelődési Központban megtekintette Kiss István kamarakiállítását. A késő délutáni órákban a kecskeméti művelődési központban ünnepi gyűlést rendeztek, amelyen Aczél György mondott beszédet. helyzetéről is szólt a központi bizottság titkára. Hangsúlyozta: a mai nehézségek közepette sem tolhatjuk háttérbe holnapi előrehaladásunk feltételeit, amelyek alakításában kiemelkedő jelentősége van az oktatásnak. Iskoláink kettős jellemzőjévé kell, hogy váljék, a szocialista arculat, szellemiség és a legkorszerűbb ismeretek nyújtása. A A három nemzetiségű Mohácson munkás-paraszt nagygyűlést és kenyérszegő ünnepséget tartottak szerdán, alkotmányunk évfordulója alkalmából., Kelet-Baranya húsz településének dolgozói vettek részt az eseményen : magyarok, németek és horvátok. A "* Bartók Béla Művelődési Központ, szabadmagas szakmai színvonal és a marxista viláznézet jegyében kell tehát formálnunk a magyar iskola ügyét. Csak így tudjuk teljesíteni az oktatás feladatait, köz- kincssé tenni a nemzeti és a világkultúra értékeit, csak így nyújthatunk korszerűbb műveltséget. Ezért mindannyian felelősek vagyunk — mondotta egyebek között Aczél György. * * * téri színpadán Borsos János, a mohácsi városi párt- bizottság _ első titkára, országgyűlési képviselő köszöntötte a nagygyűlés részvevőit, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. n gazdaság a nemzet fejlődésének alapja Szerepünk a világban kiemelkedőbb, mint valaha Aczél György bevezetőjében méltatta az államalapító István király történelmi életművét, az újkenyér szép szimbólumát, alkotmányunk ünnepének jelentőségét. Hangsúlyozta: szocialista alaptörvényünk intézményesített keretei között építjük társadalmunkat, fejlesztjük a szocialista gazdaságot, társadalmunk demokratizmusát. Széchenyi István új szobrának avatásáról szólva kiemelte: a mai nemzedék történelmünk nagy alakja, a magyar nemzet újabb kori megújulásának nagy politikai gondolkodója és elindítója előtt tiszteleg. Csak azok a történelmi személyiségek válnak méltóvá a nép őrző emlékezetére, akik felismerték koruk belső fejlődésigényeit, akik képesek voltak nemcsak azonosulni a haladás követelményeivel, de cselekedni is érte. Ö volt az első olyan magyar politikai gondolkodó, aki a gazdasági kérdéseket a nemzet fejlődésének középpontjába állította. Világosan felismerte, hogy minden politikai, társadalmi, vagy kulturális reformnak a gazdaságban kell gyökereznie. Széchenyi reformgondolata azonban úgy biztosított elsőbbséget a gazdasági kérdéseknek, hogy a kulturális fejlődést is a gazdasági előrehaladás lényeges részének tekintette. Szinte a kora előtt járva kívánta a kiművélt emberfők sokaságát. Széchenyi reformgondolata része történelmi önismeretünknek, az erősödő, kovácsolódó szocialista nemzettudatnak, amelynek jelentős szerepe van teljesítményeinkben is. Ezt követően Aczél György hazánk szocialista átalakulásának történelmi eredményeit méltatta. Hangsúlyozta: éppen sikereink teszik ma már nemcsak lehetővé, hanem parancsolóan szükségessé a szocialista építés minőségileg új feladatainak napirendre tűzését, az emberek alkotó munkájára, kezdeményező erejére, szakértelmére és tehetségére alapozva. A nemzetközi feltételek kedvezőtlen alakulása és a világ- gazdasági gondokkal összefüggő belső gazdasági helyzet napjainkban kétségtelenül próbatétellel jár — állapította meg ezután. — Ha okosan reagálunk a történelem e legújabb kihívására, ha észrevesszük, hogy a nehéz helyzetből csak előre mehetünk, akkor ez elősegíti további fejlődésünket. Mindenekelőtt munkánK gondosságát, rendjét, fegyelmét, szervezettségét kell. fokoznunk, magasabb szintre emelni a termelési kultúrát Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára, az augusztus 18-i kecskeméti ünnepi gyűlés előadója — A múlt hasznos tanulságok forrása minden gondolkodó ember számára — mondotta elöljáróban Sarlós István. — Arról tanúskodik, hogy az előttünk járt nemzedékek vagy azok vezetői, képviselői tetteikben mikor jártak el helyesen, s mikor nem. Az utókor nemcsak az események, hanem a következmények ismerete alapján alkot ítéletet — ezért tudja rangsorolni a történelem fordulópontjait. De a múlt eseményei sem önmagukban le- vőek. Azok kialakulását, fejlődését befolyásolták — éppúgy, mint ma is — a körülmények, a nemzetközi'és az ’országon belüli erőviszonyok, az elhatározásokban szerepet játszók osztályhelyzete, világnézete és kapcsolat- rendszere. Múltunk minden vészterhes korszakában nem kevesen voltak azok, akik Hunyadi, Dózsa, Rákóczi, Kossuth hívó szavára fegyvert, s ha más nem volt, kaszát, kapát ragadtak, hogy megvédjék vagy visszaszerezzék a haza szabadságát és függetlenségét. azzal, hogy mi a vállalt kötelezettségeinknek mindig eleget teszünk, jól tudják, hogy minden lépésünkkel erősítjük a hazánkhoz hasonlóan szocializmust építő országokhoz fűződő barátságunkat, s tapasztalják, hogy támaszai vagyunk minden olyan törekvésnek, amelynek — a világ bármely sarkában —I a béke, a szabadság és a függetlenség kivívása a célja. Megváltozott helyzetünk a felszabadulás Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az augusztus 18-i mohácsi ünnepi gyűlés előadója óta végzett eredményes országépítő munkának köszönhető. A beszéd elhangzása után magyar, német, horvát népviseletbe öltözött lányok újbúzából készült kenyeret és óbort nyújtottak át Sarlós Istvánnak. A nagygyűlés a Szózattal ért véget. Ezt követően a művelődési központ magyar és nemzetiségi művészeti együttesei adtak műsort az ünneplőknek. Az alkotmány ünnepe alkalmából a Mohácsi Farost- lemezgyárban munkás-paraszt találkozóra került sor a faipari üzem dolgozóinak és az Űj Barázda Tsz tagjainak részvételével. Az eseményen, amelyen munkásokat tüntettek ki, részt vett Sarlós István is. és az emberi viszonyok kulturáltságát egyaránt. Olyan viszonyokat kell teremtenünk, amelyek között a tehetségek szabadabban bontakozhatnak ki, az alkotás eredményei gyorsabban válhatnak közkinccsé. Fejlődésünkben, mai feladataink megoldásában meghatározó jelentősége van tehát az emberi tényezőnek: a műveltségnek, az oktatásnak, a tudomány eredményeinek, s növekvő szerepe a kultúrát hordozó és terjesztő szocialista értelmiségünknek. S amikor az emberi tényező jelentőségéről beszélünk, egyszerre gondolunk szakértelemre, tapasztalatra, általános műveltségre és értékes személyiségjegyekre, a szocialista magatartás és erkölcs értékeire. E téren vannak a legnagyobb tartalékaink és lehetőségeink. Ezzel összefüggésben — a közelgő tanévkezdetre utalva — oktatásügyünk A XX. század embere tehát gazdag örökséggel a tarsolyában lépett a közélet színterére. S ha ezt az örökséget okosan kapcsoljuk ösz- sze a ma haladó eszméivel, akkor valóban hű és jó képviselői vagyunk és leszünk a szocializmusnak, a szocializmus szellemében élő és cselekvő Magyarországnak. — Helyünk a világban, szerepünk a nemzetközi életben minden tekintetben kiemelkedőbb, mint valaha volt — hangsúlyozta a továbbiakban Sarlós István. — Európai és azon kívüli partnereink egyaránt tudják, hogy hazánk nem azonos többé az 1945 előttivel, népe jobban, szabadabban él, mint valaha. Sikereink azok előtt is ismertek, akik világnézetünk, társadalmi viszonyaink, szocialista mivoltunk miatt — enyhén szólva — nem kedvelnek bennünket. Ök is tisztában vannak Miklya Jenő átveszi Gyulavári Páltól a Békés megyei Tanács közművelődési díját Fotó: Veress Erzsi Közművelők kitüntetése Békéscsabán A köz műveléséért dolgozók kitüntetése évek óta az alkotmány és az újkenyér ünnepéhez kapcsolódik. Tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács nagytanácsko- zó-termében gyülekeztek azok, akik az idén bizonyultak méltónak különböző, magas kitüntetésre. A megjelenteket és az elnökség tagjait — közöttük Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, Várai Mihálynét, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és Szeljük Györgyöt. az SZMT titkárát — Ambrus Zoltán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője köszöntötte, majd Vámos László, a művelődésügyi osztály vezetője mondott ünnepi beszédet. — Az alkotmány és az újkenyér ünnepe egybeforrt a közművelődési dolgozók kitüntetésével — mondotta —. az elismerés és a köszönet megnyilvánulásaival, melyben a művelődési jog érvényesítéséért, a közművelődés feltételrendszerének bővítéséért érdemesen részesülnek. A közművelődés társadalmi szükségessége, a közművelődési párthatározat és a törvény adott feladatot és lehetőséget népművelőinknek arra, hogy hivatásukat a köz javára mind jobban betölthessék. A továbbiakban szólt a közművelődési szemlélet ki- bontakoztat4sának állandó szükségességéről és a megye kulturális életének néhány igen jelentős, országosan is elismert vállalkozásáról, a gyulai Várszínházról, a bé- kés-tarhosi zenei napokról, könyvtárhálózatunk felújításáról, a könyvkiadói tevékenységről. Végül elismerését fejezte ki a kitüntetetteknek, azoknak, akik az elmúlt években sokat tettek a szellemi élet felemelkedéséért, gazdagodásáért. A kitüntetéseket Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke adta át. Békés megye Tanácsának közművelődési díját kapta dr. Keczer András, a Békés megyei Jókai Színház igazgatója, Miklya Jenő, a szeghalmi helytörténeti gyűjtemény vezetője és a Békés megyei Moziüzemi Vállalat kollektívája. Szocialista Kultúráért kitüntetést huszonhármán, Kiváló Munkáért kitüntetést tizennégyen, miniszteri dicséretet pedig kilencen kaptak. A kitüntetett közművelőket a megyei tanács és a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága fogadáson látta vendégül. (s—n) Jutalmak — népfrontmunkáért Augusztus 18-án délelőtt kitüntetések, jutalmak átadásával egybekötött alkotmánynapi ünnepséget rendezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága az ifjúsági és úttörőházban, Békéscsabán. A Himnusz elhangzása után Rácz Gábor politikai munkatárs köszöntötte a megjelenteket, majd Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyettese mondott ünnepi beszédet. Ebben méltatta az államalapító István király érdemeit, s az egyes történelmi korszakok rövid áttekintése után az 1949. augusztus 20-án törvénybe iktatott Alkotmány jelentőségéről beszélt. Az ünnepi megemlékezést követően kitüntetéseket, jutalmakat és egyéb elismeréseket adtak át a népfrontmozgalomban évek óta példamutatóan tevékenykedő aktivistáknak. Az országos elnökség által adományozott •Hazafias Népfront kitüntető jelvényt kapták: Brachna Gyula, a kétsopronyi, Jenei Béla, a békési, Laczó Pálné, a mezőhegyes!, Nagyselme- czy István, a mezőkovácsházi, Szák Pál, a békéscsabai, valamint Szebegyinszky Já- nosné, az örménykúti népfrontbizottság* tisztségviselője. Hajdú Zsigmond szeghalmi HNF-alelnök ugyanilyen elismerést vehetett át a napokban rendezett központi ünnepségen, Budapesten. Rajtuk kívül 28-an tárgy- jutalmat, 38-an pedig tárgy- és pénzjutalmat kaptak kiemelkedő mozgalmi munkájuk elismeréseként a HNF megyei bizottságától. Bukovinszky István Szikszai Ferenc, a HNF Békés megyei titkára jutalmat nyújt át Komlódi Eleknek, a környezetvédelmi munkabizottság elnökének