Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-15 / 164. szám
NÉPÚJSÁG 1982. július 15,, csütörtök Spanyol táncegyüttes Békéscsabán Úttörők szolidaritási felhívása A békéscsabai nyár kulturális eseménysorozatának részeként, július 24-én, szombaton este, a megyeszékhelyen, a Széchenyi-ligeti szabadtéri színpadon vendégszerepei műsorával a spanyol Fiesta gitana da Silva táncegyüttes. A világ talán legismertebb színpadi tánca a flamenco. Nos, a hispániai cigányegyüttes gazdag és (Tudósítónktól) Az Egyesült Mgtsz üzemi pártbizottságának meghívására munkás pártdelegáció látogatott nemrégiben Kondorosra a Békéscsabai Kötöttárugyárból és a téglaipari egyesülésből. A ' baráti találkozón jelen volt Vitális Pál, "a nagyközségi pb titkára és Mokran Mátyás, a nagyközségi tanács elnöke. A munkásvendégeket Szmo- la w Gyula, a pb titkára és Ladnyik Mihály tsz-elnök tájékoztatta a szövetkezet politikai, gazdasági, társadalmi életéről. Érdeklődéssel hallgatták az 1948-ban alakult első kondorosi terszínpompás programjának zömét e tánc variációs bemutatása foglalja el. Az együttes a csabai fellépés előtt egy héten át a Budai Parkszínpadon szerepel, majd még a debreceni közönség előtt is színpadra lép. A csabai műsort a tégla- és cserépipari vállalat József Attila Művelődési Háza rendezi. melőszövetkezettől napjainkig megtett út történetét, tanulságait. A szövetkezet vezetői beszéltek a vendégeknek a jelenlegi eredményekről, gondokról és a távlati célkitűzésekről. Szó esett 'a két ipari vállalat és a termelőszövetkezet jövőbeni együttműködésének lehetőségeiről is. A tájékoztató után a vendégek határszemlén ismerkedtek meg a szövetkezet munkájával. Az azt követő ebéden és baráti beszélgetésen mindhárom üzem képviselői üdvözölték a kapcsolatteremtés gondolatát, és megállapodtak annak további ápolásában. Pribela János Palesztin gyerekeket, diákokat láttak vendégül az elmúlt napokban Zala megyei úttörők, a balatongyöröki őrsvezetőképző tábor lakói. A közös program során nemcsak egymással ismerkedtek a fiatalok, hanem közvetlen, élményszerű képet kaphattak a magyar pajtások arról is, hogy milyen megpróbáltatások közepette élnek a palesztinok, a hazájukból elűzött családok, gyermekek. A táborban tartott szolidaritási est résztvevői felhívást intéztek hazánk valamennyi táborozó úttörőjéhez, az ezekben a hetekben pihenő, vakációzó sok tízezer társukhoz. Felhívásuk hangoztatja: Meghallgatva a táborunkat meglátogató palesztin gyermekek és diákok beszámolóit, úgy döntöttünk, hogy szolidaritást vállalunk az ártatlanul szenvedő palesztin és libanoni gyermekekkel. Tiltakoztunk a Libanont ért izraeli fegyveres agresszió ellen, azért is, mert ott gyermekek és szüleik is áldozatul esnek. Hőkezeléssel vírusmentesítik a szaporítóanyagnak szánt szőlővesszőket a velencei virológiái laboratóriumban felszerelt, programozható hőmérsékletű és páratartalmú hőkamrában. A gyökeres szőlővesszőket 8 hónapig nevelik, a növényeket még nem károsító, de a vírusok élet- képességét csökkentő, s elpusztító hőmérsékletű és páratartalmú kamrákban. Az eljárásnak az a célja, hogy a kezelés végeztére a növény hajtáscsúcsa fertőzésmentessé váljon, s alkalmas legyen vírusmentes szaporítóanyagnak. A hőkezeléses vírusmentesítés megkezdésére igen nagy szükség volt: nagyüzemi szőlőinkben ugyanis csaknem harmincféle vírusbetegség pusztít, s a fertőzéstől már Mi, akik békésen élünk, és örömmel, gondtalanul táborozunk, túrázunk és fürdünk, mélységesen megvetjük és elítéljük azokat az embereket, akik ezt a világ más táján . megakadályozzák. Ezért is érezzük át a kegyetlen háborút átélő palesztin és libanoni gyermekek nélkülözését, mi, akik még nem hallottunk ágyúdörgést, és nem is akarunk hallani soha! Táborozó pajtások! Ti is tiltakozzatok a palesztin és a libanoni népet ért igazságtalan háború ellen. Járuljatok hozzá a háború áldozatai szenvedéseinek enyhítéséhez. Az úttörőtáborokban vásároljatok szolidaritási képeslapot. Az így összegyűlt összegből gyógyszert, élelmet, ruhát, takarót, sátrat küldünk a libanoni népnek — hangzik a felhívás, amellyel a Zala megyei úttörők arra szólítják társaikat, hogy országszerte csatlakozzanak a Budapesti Műszaki Egyetemen nemrégiben tartott ifjúsági szolidaritási nagygyűlés kezdeményezéséhez. szinte egyetlen ültetvény sem mentes. A szőlő leromlása, a sárga mozaik és krómmozaik betegség, a levélsodródás, s több más kór csökkenti a termés mennyiségét, gyengíti a tőkék élettartamát, rontja a gyümölcs .minőségét, és értékesítési lehetőségeit. Mivel a betegség ellen védekezni csak a megtámadott tőkék kivágásával lfehet, népgazdasági szempontból igen fontos a megelőzés, s az, hogy a rekonstrukciók során, s az új ültetvények telepítésénél már vírusmentes szaporítóanyagokat használjanak fel. A velencei szakemberek úgy számítják, hogy a szőlők megszabadítása a szubmikrosz- kópikus nagyságrendű kórokozóktól majdnem egy évtizedet vesz majd igénybe. Gyermekgyilkosságért — életfogytig fegyházban Munkás-paraszt találkozó Kondoroson Vírusmentesítés hőkezeléssel háborította a bűncselekmény, amely a legsúlyosabbak közé tartozik. Mivel elkövetőjét — bár máskor is került már ösz- szeütközésbe a törvénnyel — erőszakos bűncselekményért még nem kellett felelősségre vonni és jogi értelemben „büntetlen”- nek számít, a bíróság alkalmasnak találta a társadalom védelme érdekében a fizikai megsemmisítésnél egy fokozattal enyhébb büntetés kiszabását, ellentétben az ügyész által indítványozott halálbüntetéssel. Mellékbüntetésként Bencsiket a közügyek gyakorlásától — a kiszabható leghosszabb időtartamra — tíz évre eltiltotta. A bíróság a Fővárosi Főügyészség vádindítványával mindenben megegyezően állapította meg a vádlott — önmaga által is már a nyomozás során elismert — bűnösségét, tettének szexuális indítékát, okát, az elkövetés módját. Mindezt különféle orvosi, nyomszakértői vélemények, a helyszíni bizonyítások is alátámasztották, nemkülönben az, hogy megtalálták és a bíróság lefoglalhatta a kisfiú megfojtásához használt derékszíját, amelyet Bencsik a helyszínről menekülve elhajított. Személyiségével kapcsolatban azt állapították meg a büntetőeljárás során, hogy „saját hibáján kívül” az élet perifériájára szorult, korán magára maradt, társadalmi és erkölcsi nevelése egyaránt hiányosnak bizonyult, ez alakította torzult, úgynevezett moráldeffekt személyiségét. Szellemi szintje megközelíti a debilitást. Ezért — a cselekvés szempontjából — „fékrendszere” kialakulatlan. Mindezek ugyan enyhítő körülményként a javára nem értékelhetők, a beszámítási képességét nem érintik, de lényegesek annak az eldöntésénél, hogy vele szemben a társadalomnak milyen védekezési eszköze lehet”. Az ítéletnek zárt tárgyalások utáni nyilvános kihirdetését és indokolását követően az ügyész — jogaival élve — halálbüntetés kiszabásáért fellebbezett, Bencsik László Tibor és védője pedig elsődlegesen — a tényállás minősítése miatt, illetve téves megállapítására hivatkozva — felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. A bűnügy másodfokú elbírálásáig, a Legfelsőbb Bíróságon születő jogerős ítélet kihirdetéséig Bencsik továbbra is letartóztatásban marad. Ismét hobbiklub A gyűjtök körében előkelő rangot vívott ki magának a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házának hobbiklubja. 'A mintegy 200 gyűjtőt számláló klub tagjai vasárnaponként cse- rebere-délelőttökön találkoznak a művelődési házban, képeslapot. játékkártyát, kulcsot, söralátétet. cigarettásdobozt, minikönyvet. s ki tudja még hányféle összegyűjtött furcsaságot csereberélnek egymással. A hobbiklub ..szakosodása” napjainkban már oly nagymérvű, hogy minden hónap második és negyedik szombatján a képeslapgyűjtők. minden hónap első vasárnapján a jelvénygyűjtők külön foglalkozásokon is találkoznak. Jelentősek a klubba tömörült gyűjtök külföldi kapcsolatai is: a klubot rendszeresen meghívják külföldi találkozókra, kiállításokra — legközelebb októberben a jugoszláviai Újvidékre utaznak —. lengyel, csehszlovák. jugoszláv, NDK-beli gyűjtők pedig hazánkba látogatva gyakori vendégei a vasárnapi foglalkozásoknak. Hosszabb nyári szünet után augusztus 1-én. vasárnap találkoznak ismét a klubtagok, a gyűjtök a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában. A Fővárosi Bíróság — szerdán kihirdetett ítéletével — életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtotta Bencsik László Tibort, aki aljas célból elkövetett emberölés büntette miatt került a vádlottak padjára. Gyilkosságának áldozata egy 8 éves kisfiú. A bűncselekményt — amely az emberölés úgynevezett minősített, tehát köznapi értelemben súlyosabb megítélésű esete — ez év januárjában követte el. Az igazságügyi orvosszakértői vélemények szerint biszexuális hajlamú Bencsik a gyermek életét azért oltotta ki, mert vele mindenáron fajtalankodni akart. A közvéleményt is mélyen fel„Szemtől szemben otthonunkkal” címmel készletbemutató kiállítást rendezett az Univcr- zál Kiskereskedelmi Vállalat a békéscsabai Jókai Színház előcsarnokában. A házi munkát csökkentő, a szabad idő és az otthon kulturáltságát növelő kiállított különféle termékek minden Univerzál-áruházban megvásárolhatók. A kiállítás június 20-ig naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg, vasárnap kivételével Fotó: Fazekas László Hozzáállás — helytállás H ány betege és bolondja van manapság a pénznek, hányán törik magukat azért, hogy még többjük legyen? Vajon —vetődik fel némelyekben — nem herdáljuk-e el közben szocialista értékeinket? Ezek a népi rend elfajzá- sától, föllazulásától tartó szívós kérdések korántsem rossz szándékból, vagy téves nézetekből erednek, hanem a szocializmus érdekviszonyaiból. Különböző egyének, vagy szervezetek mély meggyőződéssel hangoztatják, hogy ők fejezik ki leghívebben az egész társadalom érdekeit! Abban, hogy többen szeretnek a munkásosztályra, az egész népre hivatkozni, nincs semmj különös. De ha ez felerősödik, akkor zavart okozhat, megnehezíti a bonyolult érdekviszonyok közti eligazodást, „s ezáltal akadályozza a pártot érdekintegráló funkciójának, a teljesítésében”. Maga a vita, az itt-ott mutatkozó konfliktus — különösen a máj viszonyok között — természetes. A szocializmus hívei között aligha találnánk olyat, akinek az utóbbi 10—15 év során meg ne fordult volna a fejében, hogy tényleg jó irányban ha- ladunk-e? Ez az olykori kétkedés egyrészt biztosítéka is annak, hogy menet közben korrigálhatjuk, finomíthatjuk az ösztönzőket, konkrétan a közgazdasági szabályozókat. Ha minden részkérdésben teljes nemzeti egyetértést tűztünk volna ki célul, azt aligha tudnánk valaha is elérni. Igaz, a párt — valahányszor kezdeményez valamit —, mindig az össztársadalmi érdeket tartja szem előtt, figyelembe veszi azonban azt a tapasztalatot is, hogy az egész népet érintő, nagy horderejű döntések elfogadására nem rögtön lehet számítani. Az emberek akkor hajlandók magasabb rendű cél elérésében részt venni — olvasható egy ide vágó tanulmányban —, ha azt saját céljuknak is el tudják ismerni. Ha' érdeklődésüket tartósan fenn akarjuk tartani e cél iránt, akkor lehetővé kell tenni, hogy szerephez jussanak vele kapcsolatban. Nálunk, mi tagadás, még korlátozott a társadalom tagjai közt felosztható javak mennyisége, ezért is támadhatnak ellentétek. Iparkodnunk kell azonban ezeket feloldani, megszüntetni. Természetesen nem erkölcsi prédikációval, hanem úgy, hogy — kicsit vulgárisán szólva — megteremtjük a szükséges javaknak a mostaninál, sokkal nagyobb bőségét. A mi hazánk, sajnos elég szegény ásványi kincsekben, technikánk színvonalával valahol középen állunk a világranglistán, túl sok felhalmozott tőkénk nincsen. Bárhogy nézzük is, a legnagyobb erőforrásunk a lakosság munkakészsége, szaktudása, mindig újakra törekvése, jobbító szándéka, de az ebben rejlő tartalékokat még korántsem tártuk fel és használtuk ki teljesen. Ehhez az életviszonyok további javítására van szükség, mert a dolgozó ember csak úgy tudja alkotó energiáját egyre magasabb fokon újratermelni, ha perspektívát lát maga előtt. Állampolgáraink nagy tömegei saját körülményeiket, egyéni és társadalmi helyzetüket akarják megjavítani úgy, hogy könnyebben, szabadabban, kulturáltabban, emberibb módon élhessenek. Hiába akarnánk erkölcsi prédikációt tartani arról, hogy milyen csúnya jellemvonás a pénz utáni hajsza, csak legyintés lenne a reagálás. A tudatformálásnak természetesen fontos szerepe lehet az életmód kialakításában, de csak akkor, ha a bölcsesség számol az élet- színvonal fejlesztésének objektív meghatározóival. Az MSZMP a realitások talaján elismerte, hogy a társadalom gazdasági viszonyai ma mindenkit rákényszerítenek egyfajta „privát” gazdálkodásra, összhangban a közös célokkal. Sokféle módszert kipróbáltunk már, s közülük a jelenlegi látszik az egész nép megélhetése, boldogulása, jó közérzete szempontjából elfogadhatónak anélkül, hogy a múltba hőkölés veszélyétől kellene tartanunk. I§ten őrizz, hogy azt képzeljük: amit csinálunk, az fölülmúl- hatatlanul tökéletes és egyedül üdvözítő modell. Gazdálkodásunk kitapasztalt út- ja-módja valószínűleg csak Magyarországon használható teljes mértékben, így, s itt is csak addig, amíg az élet nem kívánja, hogy jobbat hozzunk létre. Egyelőre az a legfontosabb, hogy változatlanul teljes a foglalkoztatottság, a keresetekből meg tudjuk vásárolni azt. amire szükségünk van, tartani tudjuk az életszínvonalat, megalapozni a magasabb megélhetést. Ehhez általában meg kell értetni, hogy csak az olcsóbb és kelendőbb cikkek gyártásával tudjuk tartani a mái nehéz világpiaci helyzetben, amit elértünk. Következetesen érvényesíteni akarjuk a munka szerinti elosztás elvét, de ez csak úgy lehetséges, ha ki-ki többet dolgozik, tanul, kezdeményez, töri a fejét a maga hasznára, s a társadalom boldogulásáért. Amikor azt mondjuk, hogy kiemelkedő újítók és alkotók keressenek akár milliókat, ezt nagyon komolyan gondoljuk, sőt köszönetét mondunk nekik. Biztosak vagyunk benne, hogy ezektől a nagy jövedelmektől nem áll elő a „burzsoá restauráció veszélye”. A szocialista ipar és mezőgazdaság sokkal szilárdabb annál, semhogy megrendüljön a személyi tulajdon jobb hasznosításától. De akkor sem viccelődünk, amikor azt mondjuk, hogy szellemi vagy fizikai munka nélkül egyetlen fillért se vághasson zsebre senki. Sajnos, mégsem tartunk még ott, hogy érvényesíteni lehetne az „akj nem dolgozik, ne is egyék” közmondást, gyakori még az a fajta huncutság, amelynek sikerül kijátszania — ideig-óráig —, a társadalom tételes és erkölcsi törvényeit. Kinek mi fáj, azt emlegeti. Amíg némelyek a gyarapodás láttán esetleg bizonyos kispolgárság fölébredésétől tartanak, eközben a vállalkozó szellemű emberek az ösztönzést keveslik. A mezőgazdasági kistermelők, a háztáji kertekben munkálkodók közül az alacsony fel- vásárlási árra és a lassú átvételre panaszkodnak. S bizony jogos az olyan észrevétel, hogy állami, társadalmi funkcióban is lehet ártani a közösség ügyének. Még az úgynevezett közéleti tevékenység is privatizálódhat, alárendelődhet szűk körű érdekeknek. Mihelyt valaki kiskirálykodik, s a pozíciójával járó hatalmat nem a köz szolgálatában használja fel, aktivitása rögtön értéktelenné válik, illetve csak árt a társadalomnak. E llentmondásoktól is terhes, alakúló társadalmunk szinte naponta vethet fel effajta kérdéseket. A fontos csak az, hogy mindig kellő időben figyeljünk rájuk, s a „hozzáállásnak” a heytállás legyen az alapja. F. Nagy István