Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-27 / 278. szám

1981. november 27., péntek Tanácsülés Mezökovácsházán Megjelent Nagy József sárréti népdalgyűjtési hagyatéka Mezőkovácsháza városias jellegének kialakítása nagy­ban függ a burkolt út és járda arányának a növelésé­től, a korszerű közlekedés feltételeinek megteremtésé­től. Ezért is tűzte napirend­re a járási székhely útjai­nak, közvilágításának 1990- ig szóló tervét a nagyközsé­gi tanács. A csütörtök dél­utáni ülésen Biró Vilmos­nak, az ideiglenes bizottság elnökének előterjesztésében megvitatták a teendőket, hi­szen komoly lemaradást kell behozni. A 35 kilométer út­hálózatból csaknem 24 kilo­méter kiépítetlen. Ugyanak­kor a várossá fejlesztés irányelvei megkövetelik, hogy az összes úthálózat 60 százaléka burkolt legyen. Elfogadta a testület a fej­lesztésre tett javaslatot. Ezek szerint ebben a terv­időszakban 13,6 kilométer utat építenek. Mindenképpen szükség lesz megfelelő szá­mú autóparkolóra. Ennek létrehozásánál számítanak a vállalatok, intézmények se­gítségére is. Nagyon fontos feladat a TÜZÉP-telep előtti közlekedési csomópont kiala­kítása, az -Alkotmány és az Árpád utca kereszteződésé­nek korszerűbb lámpákkal való megvilágítása. Az el­képzelések szerint kilenc ut­cában építenek új járdát, bő­vítik a villanyhálózatot. Második napirendi pont­ként megtárgyalták a ta­nácsrendeletek végrehajtá­sát, amelyet Fülöp Mihály, az ügyrendi bizottság elnö­ke készített. Javasolták, hogy a jövőben nagyobb társadalmi segítséget kapjon a tanácsi rendeletek megtar­tása. A tanácstagok saját körzetükben nevelő és felvi­lágosító munkával járulja­nak hozzá a rendeletek vég­rehajtásához. Befejezésül Földi János tanácselnök át­nyújtotta a Mezőkovácsháza Nagyközségért kitüntetést Ürmös Gyula pedagógusnak és Berták Ferenc vb-titkár- nak. S. S. Fél évszázaddal ezelőtt kezdte meg sárréti népdal­gyűjtő munkáját Nagy Jó­zsef, akkor a szeghalmi gim­názium magyar—latin szakos tanára. Közel 150 dalt jegy­zett fel Szeghalmon, félezret a környező falvakban. A kö­zelmúltban „Sárréti népdal­gyűjtésem” címmel a Békés megyei könyvtár házi nyom­dájában készített könyv látott napvilágot. Kiadására a szeghalmi Nagyközségi Ta­nács vállalkozott, szerkeszté­sére Bencze Lászlóné, Mező Judit. A 117 oldalas gyűjtemény anyagát Nagy József népdal­gyűjtési hagyatékának abból a részéből válogatták, mely leginkább új stílusú népda­lokból, népies műdalokból áll. Ezek a dalok az eltelt ötven esztendő alatt is to­vább éltek, terjedtek és vál­toztak. A dalokhoz — me­lyek kottáját is közlik — jegyzeteket is fűznek, ezek a zenei vonatkozásokat ma­gyarázzák. Érdekessége a kiadvány­nak, hogy tartalmazza Nagy József önéletrajzát, melyet halála előtt 7 esztendővel írt; Dr. Törös László, a nagykőrösi Arany János Tár­saság főtitkárának cikkét „Nótafelfedező úton a nagy­kőrösi Pótharasztón” cím­mel, mely Nagy József otta­ni munkásságát dokumentál­ja, és 1931. augusztus 30-án jelent meg a Nagykőrösi Hír­adóban. Ezeken kívül még néhány újságcikket, melyek Nagy József közéleti mun­kásságáról adnak hírt. (—n) Szocialista brigádvezetők tanácskozása (Tudósítónktól) Okányban 22 szocialista brigád vezetői tanácskoztak a községi pártbizottság székhá­zában. Értékelték a szocialis­ta brigádok munkáját, és községpolitikai kérdésekkel ismerkedtek meg. Találkoz­tak a község vezetőivel is, akik pozitívan értékelték a brigádok tagjainak politikai, kulturális és társadalmi munkáját. A szorosabb kap­csolattartás érdekében a résztvevők elhatározták, hogy a jövőben negyedévenként rendszeresen találkoznak. Komlósi Sándor Hálóval vadásztak öt napon keresztül a mezei nyulakra a Sarkad nagyközségi vadásztársaság tagjai. A 25-én, szerdán zárult akció során 860 élő nyúl került a ládákba, s nyom­ban útra kelt a MAVAD soproni telepére Fotó: Fazekas Ferenc Egészségügyi központ épül Mezőberényben (Tudósítónktól) Mezőberényben megkezdődtek az egészségügyi központ kivite­lezési munkái. A beruházást két ütemben végzik, a helyi építő­ipari szövetkezet szakemberei. Az elsőt 1982 decemberére, a máso­dikat pedig 1984 áprilisára feje­zik be. Az épületben helyet kap a gyógyszertár — a hozzá tar­tozó helyiségekkel, három kör­zeti orvosi,- két gyermekorvosi, és két fogorvosi rendelő, vala­mint a gyermekgondozó. A felső szinteken hét lakás épül, ame­lyekből kettő gyógyszertári szol­gálati lakás lesz. A község la­kosai mintegy hárommillió fo­rintos hozzájárulással segítik a beruházás megvalósítását'. B. M. Legyen folyamatos az idősekről való gondoskodás Felújítások az Orosházi Üveggyárban Az öblösüveggyár nyers­anyagtárolója a por és vegyi hatás következtében az utób­bi években alaposan elhasz­nálódott. Az új tetőszerkezet elkészítésével az Ipari Épü­lettervező Vállalatot bízták meg, a bontást pedig az ÉP­GÉP vállalta. A bontás és szerelés bonyo­lult, hiszen a két keverő­üzemnek működnie kell. En­nek figyelembevételével négy ütemben történik a tetőszer- kezet és a tetőhéjazat cseré­je. A munka augusztusban kezdődött, és a jövő év első negyedében ér véget. Jelen­leg már a második ütem ki­viteli munkái folynak, két toronydaru segítségével eme­lik be a főtartókat, amelyek pontosságát geodéziai csoport ellenőrzi. Ugyancsak a felújítások so­rába tartozik a II. számú öb­löshuta rekonstrukciója, ami jövőre esedékes. Az előkészí­tés, a tervezés azonban már korábban megkezdődött, s most már csak a vállalati tervzsüri jóváhagyására vár­nak. Annyi már bizonyos, hogy korszerűbb lesz az ada­golás, jobb a hőszigetelés, gazdaságosabb a tüzelés. Mindezek eredményeként nö­vekszik az üzemidő is, ötveh hónapra tervezik a felújított kemence működését. A re­konstrukcióval együtt meg­történik a tetőcsere, a pihe­nőfülke építésével pedig jobb munkakörülményeket terem­tenek. Az idős korú lakosság élet- körülményeiről, valamint a közérdekű bejelentések és panaszok ügyeinek intézésé­ről tanácskoztak azon az ülé­sen, amelyet november |6- án, tegnap tartott a HNF vá­rosi bizottsága Békéscsabán. Az első napirendi pont elő­adója Mészáros Gáborné, a városi NEB elnöke volt, aki a tanács egészségügyi, vala­mint igazgatási osztályán és egyesített szociális intézmé­nyeiben folytatott vizsgálat eredményét ismertette. Az 1981 szeptemberében készült felmérés egyebek között a következő kérdésekre adott választ: hogyan érvényesül­nek az idős korúakra vonat­kozó szociálpolitikai irány­elvek? Milyen a komplex gondoskodás, az ellátás hely­zete a szociális otthonokban, illetve az öregek napközi ott­honaiban? A sok-sok lényeges megál­lapítás közül itt most csak egyet emelünk ki: „ ... A kérdőíves felmérés szerint jelentős azoknak az idős em­bereknek a száma, akik egyedül élnek, rászorulnak a támogatásra. Körülményeik javítása csak akkor várható, ha a tanács a társadalmi szervek segítségével teljes körű felmérést végez; ter­veit, a támogatásokat erre alapozza. Ez a munka azon­ban nem lehet kampánysze­rű ...” A közérdekű bejelentések és panaszok ügyeinek inté­zéséről dr. Simonná dr. Hack Erzsébet, a városi tanács tit­kárságának csoportvezetője tájékoztatta a HNF városi bizottságát. _v __ F orgalomkorlátozások Az M7-es autópályán Ba­laton felé a 60—65 kilométer között szalagkorlátcsere mi­att a szélső sáv lezárva. Az 1-es számú főúton He­gyeshalom térségében útcsat­lakozást építenek, emiatt se­bességkorlátozás, előzési ti­lalom. Szakaszos sebességkorlá­tozás a 2-es számú főúton, Nagyoroszi és az országhatár között, ahol kapaszkodósá­vok épülnek. Debrecen területén a 4-es számú főút egy szakasza le­zárva, terelőút kijelölve. Dunaújváros déli határá­ban a 6-os számú főúton, a 75 kilométernél kapaszkodó­sáv bővítése miatt sebes­ségkorlátozás, előzési tila­lom. A 8-as számú főúton Rá- bahídvégnél hídépítés miatt helyszíni terelés. A 30-as számú főút egy szakasza Gödöllőn a forga­lom elől elzárva, a gépjár­műforgalom részére terelőút. Pénteken Fejér megyében teljes szélességében lezárják a 63-as számú főutat a 85 kilométernél levő szintbeni vasúti kereszteződésben. Az útlezárás 9 órától 14 óráig lesz érvényben, ez idő alatt mindkét irányban forgalom- elterelés. Ij Piaci hfrek Orosházáról A szép, napos időnek köszön­hető, hogy nagy hetipiac volt tegnap, csütörtökön Orosházán. Különösen a rövid-, kötött- és divatáru-kereskedők, bazárosok sátrai között nagy a nyüzsgés ilyenkor. Már az ünnep közeled­tét jelzi, hogy élénkül a barom­fipiac forgalma is, megjelent a pulyka, egyre több a hízott ba­romfi. Burgonyából összesen 1000 ki­logrammot tett ki a felhozatal, kilóját 4—6 forintért mérik. A sárgarépa kilója 8—10, a petre­zselyem 12—16 forint, sőt, egy he­lyen kértek 20 forintot is. A vö­röshagyma 6—10, a fejes káposz­ta szintén 6—10 forint kilónként, a kel 10—12 forint. Mutatóban volt néhány fej saláta is, darab­ját 2 forintért adták, a karalábé kilója 5—8 forint. Közepes mi­nőségű az idén a karfiol, 15—20 forint kilója. Van még egy ke­vés zöldpaprika, a hegyesnek 6 forint kilója, a fehér 10, a para­dicsompaprika 15 forint. Drágul a fokhagyma, jelenleg 30—50 fo­rint egy kiló. Paradicsom már nincs, lehet viszont még kapni zöldhagymát és hónapos retket, csomójuk 3-4 forint. Nagyon sok az alma, a fajtá­tól és a minőségtől függően igen változó az ára. A piros alma ki­lója 4—14 forint, a fehér 8—16 forint. A körte kilója 6—20 fo­rint. Szélsőséges a savanyúká­poszta ára, volt ahol 12 forintért mérték kilóját, de akadt, aki 25 forintért adta. A tojás itt sem olcsó, 2,30—2,60 darabja. Egy 8 kilós pulykáért 400, egy 6 és fél kilós hízott kacsáért 260 forintot kértek. fl Minisztertanács tárgyalta a költségvetési szervek gazdálkodásának kérdését Nemcsak a nehéz gazdasá­gi helyzet, az ésszerűség is megköveteli, hogy azokban az intézményekben, hivata­lokban is racionálisabban gazdálkodjanak, takarékos­kodjanak, amelyeket állami költségvetésből tartanak fenn, s a nyereségérdekelt­ség nem kényszeríti ki a tar­talékok hasznosítását. Ezért tűzte csütörtökön ismételten napirendre a Miniszterta­nács a költségvetési szervek gazdálkodásának kérdését, s szabta meg az ésszerűsíté­seket, a takarékosságot szol­gáló feladataikat. A korábbi kormányintéz­kedések nyomán már meg­szüntettek sok fölösleges vagy nélkülözhető kiadást, reprezentációt; a költségve­tési szervek működésére for­dított összegek gyors ütemű növekedése 1979 óta lassult. A leghatékonyabbnak a ne­héz gazdasági helyzetből fa­kadó intézkedés bizonyult, amely szűk korlátok közé szorította a költségvetési szerveknek juttatott össze­gek évi növekedésének üte­mét. Eszközeikkel körülte­kintően kell gazdálkodniuk, hogy a takarékosság semmi­képpen se sértse, sőt a jobb gazdálkodás segítse a kor­mányzat szociálpolitikájá­nak érvényesülését, az alap­vető egészségűéi, oktatási és szociális ellátás színvo­nalának a megőrzését, sőt a lehetőség szerint javítását. Vagyis nem takarékoskod­hatnak a társadalombiztosí­tásra, egyebek között a nyug­díjra, táppénzre, családi pót­lékra, betegellátásra, az al­sófokú oktatásra, a gyermek- intézményekre, az egészséges ivóvízellátás fejlesztésére és hasonlókra szánt összegek­kel. Ugyanakkor szinte va­lamennyi intézménynél számtalan lehetőség kínál­kozik ésszerűsítésre, az ap­róbb megtakarításoktól sok milliós beruházások helyet­tesítéséig az ügyintézés egy­szerűsítésétől egész intéz­ménycsoportok közös ügy­intézésének, gazdálkodásá­nak megszervezéséig, s -^le­hetőséül van olyan szolgálta­tások bevezetésére vagy bő­vítésére is, amelyek a költ­ségvetési intézmények be­vételeit növelhetik. Az ügy érdekében mindenképpen so­kat'tehetnek a minisztériu­mok és a tanácsok az ösztön­zés és az ellenőrzés egy­idejű fokozásával. Szigorúan ragaszkodjanak az éves ter­vekben megszabott követel­ményekhez, s egyben a lehe­tőségekhez is, ne vállalja­nak terven felüli kötelezett­ségeket. Csak olyan fejlesz­téseket támogassanak, ahol az új létesítmény fenntartá­sát is biztosítva látják, vagy­is döntéseiknél hosszú tá­von gondolkodjanak. A felújításnak mindig biz­tosítsanak elsőbbséget az új beruházásokkal szemben, tá­mogassanak minden olyan kezdeményezést, amely hasz­nosan növeli a költségvetési intézmény érdekeltségét a jobb munkában, s a bevétel fokozásában. Gondoskodja­nak arról, hogy többletbe­vételük jelentős részét ma­guk az - intézmények hasz­nálhassák fel. Minél több pénz maradjon ott, ahol azt megtakarítják vagy többlet- bevételből tesznek rá szert. Sok tapasztalat bizonyít­ja, hogy a lakosság szívesen vesz részt városának, közsé­gének szépítésében, korsze­rűsítésében, az infrastruktú­ra kiépítésében. Helyesen te­szik a tanácsok, ha a lakos­ságnak ezt a törekvését tá­mogatják, sőt ösztönzik. Az egyébként azonos adottságú települések közül ott épül­jön ki gyorsabban a közmű- hálózat, ott legyen gyorsabb a fejlődés, ahol a lakosság is többet tesz az ügy érdeké­ben. S az intézmények kö­zül is azok jussanak nagyobb gazdasági előnyökhöz, ahol ezért a legtöbbet teszik. A Minisztertanács határo­zata minden területen az öntevékenység fokozását, a saját tartalékok feltárását szorgalmazza. A kormány fölkérte a politikai, társadal­mi és érdekképviseleti szer­veket, hogy e törekvéseket támogassák, és saját hatás­körükben is érvényesítsék. A közelmúltban telepítettek a kiskertekben és a nagyüze­mekben facsemetéket. Az orosházi Űj Élet Tsz faiskolájában nagy a forgalom, a vásárlók 60—70-féle facsemetéből válo­gathatnak Fotó: Szekeres András Titkári tanácskozás Kondoroson Kondoroson találkoztak no­vember 26-án, tegnap a szarvasi járáshoz tartozó községi, nagyközségi taná­csok vb-titkárai. A rendez­vény vendége volt dr. Vág- ner Márton, a Békés megyei Tanács szervezési és jogi osztályának korszerűsítési csoportvezetője. Az ülés első napirendi pontjában dr. Baraizs Endre, a szarvasi járási bíróság el­nöke, a bíróság tevékenysé­géről tájékoztatta a végre­hajtó bizottsági titkárokat. Előadásában konkrét példá­kon keresztül mutatta be a bíróság és a tanács kapcso­latait. A találkozó második részében dr. Gesztesi József, a járási hivatal megbízott osztályvezetője a tanácsi munka időszerű kérdéseit foglalta össze. Beszédében kiemelten foglalkozott a jö­vő év feladataival és azok végrehajtásával kapcsolatos kérdésekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom