Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-19 / 271. szám

1981. november 19., csütörtök NÉPÚJSÁG A Mátyás-templom Az építőművészet történe­tében is vannak úgynevezett „második emberek”, akik, úgymond, átírják, újrafogal­mazzák a kastélyok, templo­mok, paloták megálmodóinak eredeti műveit. Ami hazánk építészetét il­leti, ennek egyik legjelesebb és legtöbbet foglalkoztatott átírója, újrafogalmazója Schulek Frigyes volt, aki száznegyven éve, 1841. no­vember 19-én született, és megkeseredett öregember­ként, 1919-ben halt meg. Pályája pedig fényesen in­dult. EJőbb Bécsben, majd Olaszországban tanult, és amikor hazatért, gyorsan ál­lást kapott Steindl Imrének, az Országház építőjének iro­dájában. S nyilván azért, mert Steindl sok helyreállí­tási megbízást fogadott el, Schulek is egyre inkább a rekonstrukciók szakembere lett; elannyira, hogy életmű­ve jóformán az ősi falak megifjításában, a régi for­mák átrendezésében teljese­dett ki. Csupán a legismertebb munkáit említve; ő tette olyanná a budavári Mátyás­templomot — régebben is­meretes nevén a Koronázó főtemplomot — amilyen, te­hát a századforduló ékes-dí­szes divatjának megfelelően túlontúl szépelgővé, sőt, ami a tetőborítását illeti, egyene­sen tarkává; és szintén az ő ceruzája alatt született meg az a Halászbástya, amely ugyan kitörölhetetlen részle­te a budai látványnak, de amely végtére is nem több, mint díszlet. A Halászbástya Igen, még ha ünneprontás­nak is tetszik, ez a Schulek- féle Halászbástya — épült 1895 és 1902 között----egy a fféle hegyoldali kulissza. Hatalmas kövekből össze­rótt, színházba illő díszlet. Eredeti rendeltetése szerint a várba vezető feljáró, megol­dásában viszont egy neoro- mán lépcsőzetekből, torony­sorokból és sétahelyeből álló „rátét”, ami az illető ki­emelkedést felcicomázza. A kor műértő közönsége „a magyar eszmevilág maradan­dó várának” nevezte ki a Ha­lászbástyát, s minden bi­zonnyal ez az elismerés is serkentette Schuleket, hogy néhány év múlva a János­hegyi kilátót is megtervezze. Szinte ugyanolyan hegyoldal­takaróként, mint emezt, a szakemberek szerint is „ön­célú remek”-et. (A János-he- gvi kilátó 1910-re készült el.) Aztán hívták ide-oda. Res­taurált Visegrádon; próbálta új életre kelteni a Hunyadiak ősi fészkét, a Vajdahunyad- várat; sőt még a híres lőcsei városháza megfrissítéséhez is volt köze — ám az igazán nagy és önálló mű elkészíté­sének lehetősége továbbra is váratott magára. Annak el­lenére, hogy időközben mű­egyetemi tanár és a Műem­lékek Országos Bizottságának építésze lett. Az utókor megítélése sze­rint Schulek Frigyes, aki ez­zel az elfedő és tájdíszítő modorával oly hosszú időn át leginkább csak elkápráz­tatott, a szegedi dóm — a Fogadalmi templom — meg­tervezésével alkothatta volna meg élete főművét. Annyi másodlagos feladatnak ele­get téve, ebben a kéttornyú épületóriásban sűríthette vol­na össze mindazt, amit az építészet történetéről és gya­korlatáról tudott. De ezzel a felkéréssel sem volt szerencséje! Egy kupo­lás, neoromán stílusú egyhá­zi épület terveit még elké­szítette, de amikor 1911-ben úgy vélte, hogy az eredeti­leg kiszámolt költségvetés akár meg N kétszereződhet, a szegedi í . »Ijárósággal kö­tött szerződést felbontotta. Helyébe Foerk Ernő lé­pett, akit ugyan úgy alkal­maztak, hogy a Schulek-féle tömegekben és főméretekben ne eszközöljön változást, az mégis túlságos önállósággal cselekedett, és az eredeti ter­vet igencsak átírta. Végül is Foerk tervei szerint épült fel a dóm. ,(Még szerencse, hogy az előtte elterülő — a szege­di szabadtéri játékoknak színteret adó — tér egy iga­zán kitűnő építész, az euró­pai hírű és rangú Rerrich Bé­la elképzeléseinek megfelelő­en formálódott, s lett belőle hazánk legszebb zárt tere.) Schulek Frigyes azonban mindezt már nem érte meg. Hetvennyolc évesen, 1919-ben elhalálozott, s tényleg úgy volt kénytelen búcsút mon­dani az életnek, hogy tudnia kellett: egyetlen igazán ere­deti és csak az ő munkálko­dásához kapcsolható épület sem fogja őrizni a nevét. Fantáziadús, tehetséges em­ber lévén, mindezt igazán sajnálhatjuk. A. L. Intés önmagamhoz Sass Ervin verseskönyve Sass Ervin „Intés önma" gamhoz” című verseskönyve a napokban jelent meg az Üj Aurora gondozásában. A Békés megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya által ki­adott kötet a Békéscsabán élő költő első önálló verses­kötete. A szerző költeményei több, mint két évtizede ol­vashatók a különböző vidé­ki és országos lapokban, va­lamint a békési antológiák­ban. A Bényei József és Fá­bián Zoltán válogatásában, Filadelfi Zoltán szerkeszté­sében megjelent könyv 56 verset tartalmaz. Kétezer példányban, a gyomai Kner Nyomdában készült, terve­zője Petőcz Károly könyv­művész, illusztrátora pedig Koszta Rozália festőművész. Sass Ervin első kötete már kapható az ország könyves­boltjaiban. (SM.) Rostás Tamás „színháza” és világa Hogy miért épp Shakes­peare elgondolkodtató mon­datát („Színház az egész vi­lág”) választotta önálló est­je címéül Rostás Tamás, azt nemigen értem. Műsorát meghallgatva inkább ideillő- nek érzem a mottóul kisze­melt József Attila-idézetet: „Ehess, ihass, ölelhess, al- hass / A mindenséggel mérd magad.” Hiszen a fiatalok természetes törekvése a tel­jes élet iránti vágy, az ön­kifejezés keresése. Tizenegy­pontjára, amelyet november 16-i önálló estje jelentett. — önálló est — kicsit nagyké­pűen hangzik így, hiszen fel­nőtt, kiforrott előadók vál­lalkoznak arra, hogy bemu­tassák művészetük esszen­ciáját. De mért ne lehetne önálló estje egy kezdőnek, egy amatőrnek? Aki — ke­resve önmagát — ebbe is, abba is belekóstol. Mért ne, ha ezt maga és mások hasz­nára, örömére teszi?! néhány éves korban — ha nem is találja meg minden­ki — kibontakozóban van az az irány, amely a teljesség felé vezet. Hogy természetes emberi alkotókedvét ki mi­ben éli ki — sportolásban, fúrás-faragásban, bélyeg­gyűjtésben, vagy épp a pó­diumon — az csaknem mel­lékes. Fő, hogy megtalálja a neki valót, azt, amit szeret, és azt, amire érdemes időt fordítania, amibe érdemes lelkesedést fektetnie. Rostás Tamás szerencsés fiatalember. Olyan útra ta­lált, amely nemes, hálás, ko­moly munkát igénylő, és ma­radandó. Mert a vers iránti fellobbanás legtöbbször egész életre szóló. Szerencséjében persze, sa­ját akaratán, szándékán kí­vül a körülmények is döntő szerepet játszottak. A békés­csabai szakmunkástanuló di­ákotthonban ugyanis Szűcs Edit nevelő tanár személyé­ben olyasvalakire talált, aki fel tudta szítani, és irányí­tani tudta ezt a szunnyadó szenvedélyt. Amely — az irodalomszerető pedagógus jól látta ezt — benne erő­sebben, tisztábban élt, mint társaiban. így jutott el eddigi vers­mondói pályafutása csúcs­Márpedig a diákotthon lánytársalgója szépen meg­telt este fél 8-ra, s hang nél­kül várták, majd hallgatták végig a csaknem egyórás mű­sort. Igaz, a műsornak akad­tak 14—18 éves fejjel nehe­zen érthető részei. József Attila Ódája, Hamlet nagy- monólógja, Antonius beszé­de, Ady „Elbocsátó, szép üzenete” megkapó, de mély­ségében nehezen felfogható még ennek a korosztálynak a számára. Bár az előadó érettebb koránál, ezeknejc a gondolatoknak ő sem tu­dott a mélyére hatolni. Igaz, szép, póztalan előadásmódjá­val gyakran ráéreztetett a lé­nyegesre. Évei számán csak nagyon kevés ember tud túllépni; őket zseniknek hívjuk. Ros­tás Tamás nem tartozik e ritka emberek közé, ez azon­ban mit sem von le értékei­ből. Kitartása, kitűnő memo­rizáló képessége, többet aka­rása mindenképp elismerést érdemel. Lehet, hogy a nyomdaipari szakközépiskola végzős diákjából sohasem lesz hivatásos előadóművész. De hogy verseket értő-érző, költészetet, irodalmat tiszte­lő felnőtté válik, az már most bizonyos. — gubuez — HANGSZÓRÓ Én, te, ő... Tele volt az elmúlt hét­vége jöbbnál-jobb jegyzet­tel, kis riporttal. Meghall­gatva belőlük többet is, óha­tatlanul felvetődött ben­nem a régi elégedetlenség: milyen kár, hogy ezeket több százezren, vagy több millió­an ugyan, de csak fél fül­lel hallgatják. Hogy az em­berek legtöbbje közben a szomszédasszonnyal cseveg, gyermekét okítja, az angol— magyar kimenetelét la tol ja, vagy takarít, zúgatja a por­szívót, netán olvas, varr, főz, szundikál, és miegyéb. Közben a rádió szól, mondja a magáét, és arra a pillanat­ra vár: hátha megüti a tisztelt hallgató fülét egy-egy izgalmas mond at foszlány?! Hogy mindez mennyire jel­lemző, ki-ki eldöntheti saját köreiben. Ha túlzottan, ha nem, a rádiós kollégákat azért sajnálom: kitehetik a lelkűket, akkor is nehezen tudnak kievickélni a „hát- tér”-ből a hallgató koncent­rált figyelme elé. Visszatérve az elmúlt hét­végéhez, vasárnap hallgat­hattam meg Szél Júlia „Én, te, ő ..című kisriportját az első ajándékról. Lenyűgö­zően pompás riport volt, te­li élettel, közvetlenséggel, magával ragadó bájjal. Szél Júlia a kisriportok mestere, milyen jó lenne, ha többször nagyobb lélegzetűekre is vál­lalkozna, hiszen kétségtelen: igazi rádiós egyéniség. Ritka az olyan adottság, hogy va­laki mikrofonnal a kezében, ennyire szerény és szimpati­kus legyen; riportalanyai bi­zonyítják: pár kis mondat­tal közel kerül hozzájuk, és ezáltal hozzám, a hallgató­hoz is. Persze, az egyénisé­get nem lehet megtanulni, és ez az, amire a rádió jobban odafigyelhetne. Nem tudom, csináltak-e már felmérést (ebben a felmérést felmérés­re halmozó világban), hogy kit kedvelnek a hallgatók? Bizonyos, hogy Szél Júlia a legjobbak, között lenne. Ebben a mostani „Én, te, ő ...” című-ben különösen az utolsó, az ezüstlakodalma­sokról szóló felvétel volt megindítóan szép, emberi. Milyen egyszerűen lehet val­lani arról, „hogy a legszebb virág illata is elszáll, de az emlékezet megőrzi azt, ami­hez kapcsolódott”, hogy mit jelent két ember életében huszonöt együtt töltött év, és a férj vőlegény kori ajándé­ka, egy olcsó kis nyári szan­dál ... A hét végéről még Bajor Nagy Ernő és Gálik Mihály jegyzetét is dicsérhetnénk, vagy a pergő-érdekes Tár­salgót, de az „Én, te, ő.. nagyon megmaradt az em­lékezetemben. Talán mások­nak is. (sass e.) MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Péricholc. • 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Zenevár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Szovjet fúvószene. 11.01: A magyar népdal hete. 11.24: Kontárból — mester. 11.39: A Vatikán titka. 12.^5: Filmtükörkép. 12.50: Zenemúzeum. 14.00: Az elbeszélés klasszikusai. 14.30: Nóták. 15.10: Szatirikus dalok. 15.28: Csiribiri. 16.05: Laczkó Miklós: Szerep és mű. 16.15: Hans Rudolf Stalder kla- rinétozik, Hansjürg Leu- thold bassetkürtön jánszik, Jürg von Vintschger zon­gorázik. 17.07: Olvastam valahol. 17.27: Rimszkij-Korszakov: Sehe- rezádé. 19.15: Valakit elvis7 az ördög. 20.05: Robert Merrill operaáriá­kat énekel. 20.25: Közéleti közelképek. 20.55: A magyar népdal hete. 21.40: A gyorsuló idő nyomában — a 2000. évig. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30 : Tarjáni Ferenc kürtön ját­szik. 23.30: Romantikus kórusművek. 0.10: Komár László táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Farkas János népi zeneka­ra játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.53: Napközben. 12.33: Énekszóval, muzsikával. 12.55: Fontos a mellékes. 13.25: Látószög. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: A Diákkönyvtár hangszala­gon melléklete. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Mozaik. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Hívja a 33-43-22-es telefon­számot! 22.00: A magyar népdal hete. 22.39: Dzsesszfelvételekből. 23.20: Magyar operaénekesek — operettszerepekben. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: Schubert: Esz-dúr trió. 10.15: A Philadelphiai szimfoni­kus zenekar játszik. 11.45: Händel: Ariodante. 15.20: Herbert von Karajan ve­zényli a Berlini filharmo­nikus zenekart. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Ismered Hamupipőkét? 16.58: Popzene sztereóban. 18.08: A Zsebrádiószínház bemu­tatója. Őrangyal terápia. 18.25: Andor Éva és Palcsó Sán­. dór énekel. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: A Bartók vonósnégyes ját­szik. 20.50: Századunk zenéjéből. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Népszerű operett részletek. 17.20: Hát-térben. Riporter: Kar­dos Ernő. 17.40: Devienne: Kettősverseny klarinétra. Előadja Puskás Dezső, Fancsali Oldamur és a Szolnoki szimfonikus zenekar. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé. Angol nyelv. 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) 9.30: Rajz. (Ált. isk. 1—4. oszt.) 10.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 5—8. oszt.) 10.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. 'oszt.) 11.05: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) 11.35: Kamera — a film lexikája, (f.-f.) 12.10: Világnézet. (Középiskola IV. oszt.) (f.-f.) 14.30: Iskolatévé. Környezetisme­ret. (ism.) 14.50: Rajz. (ism.) 15.05: Magyar nyelv, (ism.) 15.15: Osztályfőnöki óra. (ism.) 15.30: Fizika, (ism.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Country zene. 16.25: Ami rajtunk múlik. 16.35: Itália múzeumaiban, (ism.) 16.55: Tévébörze, (f.-f.) 17.05: ,,Ki lesz a főnök?” (ism., f.-f.) 17.50: Reklám, (f.-f.) 18.00: Telesport. 18.25: Pedagógusok fóruma. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Magyar népmesék. 20.10: Kék fény. (f.-f.) 21.10: Szép magyar tánc. 21.15: Tere-fere. 22.15: Dzsesszmese a 7öld disznó­ról. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.10: Iskolatévé.. Angol nvetv. (f.-f.) 18.25: Reklám, (f.-f.) 18.30: Kertünk — udvarunk, (ism., f.-f.) 18.50: Sorstársak, (ism., £.-f.) 19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ember zenéje. 20.55: Tv-híradó. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.25: Tudósklub. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.25: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.40: Fiatalok órája. 20.25: Az ember származása. 21.15: Költészet. 21.45: Népdalok. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Mulatságos család va­gyunk. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szórakoztató zenei műsor. 19.15: A konyha nagy mesterei­nek kis titkai. 19.27: Ma este. 20.00: Érvek — külpolitikai mű­sor. 20.50: Dalokat dalolok. 21.45: Tv-napló. 22.00: Komoly zene. II. MŰSOR Í8.45: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. £0.00: Vendégszerkesztő: Bozidar Jakac.' 23.00: Hírek. SZÍNHÁZ 1981. november 19-én, csütörtö­kön este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Vörösmarty-bérlet 1981. november 19-én, csütörtö­kön délután 15.30 órakor Mező- berényben: A brémai muzsikusok 1981. november 20-án, pénteken, este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Bajor G.-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 7 órakor: Mephisto I., II. rész. Békéscsa­bai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Kaland a szigeten, 7 órakor: Árnyak Dubrovnik fe­lett. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 igakor: Ordasok kö­zött, 6 és 8 órakor: A bíró és a hóhér. Békéscsabai Terv: A nyolcadik utas a halál. Gyulai Erkel: Emberek és farkasok. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Én és a nagyapám, 5 é^ 7 órakor: Rendőrök háborúja. Orosházi Bé­ke: 5 órakor: Harmadik típusú találkozások I., II. rész. Oros­házi Partizán: És megint dühbe jövünk. Szarvasi Táncsics: Üveg­törők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom