Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
1981. november 19., csütörtök NÉPÚJSÁG A Mátyás-templom Az építőművészet történetében is vannak úgynevezett „második emberek”, akik, úgymond, átírják, újrafogalmazzák a kastélyok, templomok, paloták megálmodóinak eredeti műveit. Ami hazánk építészetét illeti, ennek egyik legjelesebb és legtöbbet foglalkoztatott átírója, újrafogalmazója Schulek Frigyes volt, aki száznegyven éve, 1841. november 19-én született, és megkeseredett öregemberként, 1919-ben halt meg. Pályája pedig fényesen indult. EJőbb Bécsben, majd Olaszországban tanult, és amikor hazatért, gyorsan állást kapott Steindl Imrének, az Országház építőjének irodájában. S nyilván azért, mert Steindl sok helyreállítási megbízást fogadott el, Schulek is egyre inkább a rekonstrukciók szakembere lett; elannyira, hogy életműve jóformán az ősi falak megifjításában, a régi formák átrendezésében teljesedett ki. Csupán a legismertebb munkáit említve; ő tette olyanná a budavári Mátyástemplomot — régebben ismeretes nevén a Koronázó főtemplomot — amilyen, tehát a századforduló ékes-díszes divatjának megfelelően túlontúl szépelgővé, sőt, ami a tetőborítását illeti, egyenesen tarkává; és szintén az ő ceruzája alatt született meg az a Halászbástya, amely ugyan kitörölhetetlen részlete a budai látványnak, de amely végtére is nem több, mint díszlet. A Halászbástya Igen, még ha ünneprontásnak is tetszik, ez a Schulek- féle Halászbástya — épült 1895 és 1902 között----egy a fféle hegyoldali kulissza. Hatalmas kövekből összerótt, színházba illő díszlet. Eredeti rendeltetése szerint a várba vezető feljáró, megoldásában viszont egy neoro- mán lépcsőzetekből, toronysorokból és sétahelyeből álló „rátét”, ami az illető kiemelkedést felcicomázza. A kor műértő közönsége „a magyar eszmevilág maradandó várának” nevezte ki a Halászbástyát, s minden bizonnyal ez az elismerés is serkentette Schuleket, hogy néhány év múlva a Jánoshegyi kilátót is megtervezze. Szinte ugyanolyan hegyoldaltakaróként, mint emezt, a szakemberek szerint is „öncélú remek”-et. (A János-he- gvi kilátó 1910-re készült el.) Aztán hívták ide-oda. Restaurált Visegrádon; próbálta új életre kelteni a Hunyadiak ősi fészkét, a Vajdahunyad- várat; sőt még a híres lőcsei városháza megfrissítéséhez is volt köze — ám az igazán nagy és önálló mű elkészítésének lehetősége továbbra is váratott magára. Annak ellenére, hogy időközben műegyetemi tanár és a Műemlékek Országos Bizottságának építésze lett. Az utókor megítélése szerint Schulek Frigyes, aki ezzel az elfedő és tájdíszítő modorával oly hosszú időn át leginkább csak elkápráztatott, a szegedi dóm — a Fogadalmi templom — megtervezésével alkothatta volna meg élete főművét. Annyi másodlagos feladatnak eleget téve, ebben a kéttornyú épületóriásban sűríthette volna össze mindazt, amit az építészet történetéről és gyakorlatáról tudott. De ezzel a felkéréssel sem volt szerencséje! Egy kupolás, neoromán stílusú egyházi épület terveit még elkészítette, de amikor 1911-ben úgy vélte, hogy az eredetileg kiszámolt költségvetés akár meg N kétszereződhet, a szegedi í . »Ijárósággal kötött szerződést felbontotta. Helyébe Foerk Ernő lépett, akit ugyan úgy alkalmaztak, hogy a Schulek-féle tömegekben és főméretekben ne eszközöljön változást, az mégis túlságos önállósággal cselekedett, és az eredeti tervet igencsak átírta. Végül is Foerk tervei szerint épült fel a dóm. ,(Még szerencse, hogy az előtte elterülő — a szegedi szabadtéri játékoknak színteret adó — tér egy igazán kitűnő építész, az európai hírű és rangú Rerrich Béla elképzeléseinek megfelelően formálódott, s lett belőle hazánk legszebb zárt tere.) Schulek Frigyes azonban mindezt már nem érte meg. Hetvennyolc évesen, 1919-ben elhalálozott, s tényleg úgy volt kénytelen búcsút mondani az életnek, hogy tudnia kellett: egyetlen igazán eredeti és csak az ő munkálkodásához kapcsolható épület sem fogja őrizni a nevét. Fantáziadús, tehetséges ember lévén, mindezt igazán sajnálhatjuk. A. L. Intés önmagamhoz Sass Ervin verseskönyve Sass Ervin „Intés önma" gamhoz” című verseskönyve a napokban jelent meg az Üj Aurora gondozásában. A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya által kiadott kötet a Békéscsabán élő költő első önálló verseskötete. A szerző költeményei több, mint két évtizede olvashatók a különböző vidéki és országos lapokban, valamint a békési antológiákban. A Bényei József és Fábián Zoltán válogatásában, Filadelfi Zoltán szerkesztésében megjelent könyv 56 verset tartalmaz. Kétezer példányban, a gyomai Kner Nyomdában készült, tervezője Petőcz Károly könyvművész, illusztrátora pedig Koszta Rozália festőművész. Sass Ervin első kötete már kapható az ország könyvesboltjaiban. (SM.) Rostás Tamás „színháza” és világa Hogy miért épp Shakespeare elgondolkodtató mondatát („Színház az egész világ”) választotta önálló estje címéül Rostás Tamás, azt nemigen értem. Műsorát meghallgatva inkább ideillő- nek érzem a mottóul kiszemelt József Attila-idézetet: „Ehess, ihass, ölelhess, al- hass / A mindenséggel mérd magad.” Hiszen a fiatalok természetes törekvése a teljes élet iránti vágy, az önkifejezés keresése. Tizenegypontjára, amelyet november 16-i önálló estje jelentett. — önálló est — kicsit nagyképűen hangzik így, hiszen felnőtt, kiforrott előadók vállalkoznak arra, hogy bemutassák művészetük esszenciáját. De mért ne lehetne önálló estje egy kezdőnek, egy amatőrnek? Aki — keresve önmagát — ebbe is, abba is belekóstol. Mért ne, ha ezt maga és mások hasznára, örömére teszi?! néhány éves korban — ha nem is találja meg mindenki — kibontakozóban van az az irány, amely a teljesség felé vezet. Hogy természetes emberi alkotókedvét ki miben éli ki — sportolásban, fúrás-faragásban, bélyeggyűjtésben, vagy épp a pódiumon — az csaknem mellékes. Fő, hogy megtalálja a neki valót, azt, amit szeret, és azt, amire érdemes időt fordítania, amibe érdemes lelkesedést fektetnie. Rostás Tamás szerencsés fiatalember. Olyan útra talált, amely nemes, hálás, komoly munkát igénylő, és maradandó. Mert a vers iránti fellobbanás legtöbbször egész életre szóló. Szerencséjében persze, saját akaratán, szándékán kívül a körülmények is döntő szerepet játszottak. A békéscsabai szakmunkástanuló diákotthonban ugyanis Szűcs Edit nevelő tanár személyében olyasvalakire talált, aki fel tudta szítani, és irányítani tudta ezt a szunnyadó szenvedélyt. Amely — az irodalomszerető pedagógus jól látta ezt — benne erősebben, tisztábban élt, mint társaiban. így jutott el eddigi versmondói pályafutása csúcsMárpedig a diákotthon lánytársalgója szépen megtelt este fél 8-ra, s hang nélkül várták, majd hallgatták végig a csaknem egyórás műsort. Igaz, a műsornak akadtak 14—18 éves fejjel nehezen érthető részei. József Attila Ódája, Hamlet nagy- monólógja, Antonius beszéde, Ady „Elbocsátó, szép üzenete” megkapó, de mélységében nehezen felfogható még ennek a korosztálynak a számára. Bár az előadó érettebb koránál, ezeknejc a gondolatoknak ő sem tudott a mélyére hatolni. Igaz, szép, póztalan előadásmódjával gyakran ráéreztetett a lényegesre. Évei számán csak nagyon kevés ember tud túllépni; őket zseniknek hívjuk. Rostás Tamás nem tartozik e ritka emberek közé, ez azonban mit sem von le értékeiből. Kitartása, kitűnő memorizáló képessége, többet akarása mindenképp elismerést érdemel. Lehet, hogy a nyomdaipari szakközépiskola végzős diákjából sohasem lesz hivatásos előadóművész. De hogy verseket értő-érző, költészetet, irodalmat tisztelő felnőtté válik, az már most bizonyos. — gubuez — HANGSZÓRÓ Én, te, ő... Tele volt az elmúlt hétvége jöbbnál-jobb jegyzettel, kis riporttal. Meghallgatva belőlük többet is, óhatatlanul felvetődött bennem a régi elégedetlenség: milyen kár, hogy ezeket több százezren, vagy több millióan ugyan, de csak fél füllel hallgatják. Hogy az emberek legtöbbje közben a szomszédasszonnyal cseveg, gyermekét okítja, az angol— magyar kimenetelét la tol ja, vagy takarít, zúgatja a porszívót, netán olvas, varr, főz, szundikál, és miegyéb. Közben a rádió szól, mondja a magáét, és arra a pillanatra vár: hátha megüti a tisztelt hallgató fülét egy-egy izgalmas mond at foszlány?! Hogy mindez mennyire jellemző, ki-ki eldöntheti saját köreiben. Ha túlzottan, ha nem, a rádiós kollégákat azért sajnálom: kitehetik a lelkűket, akkor is nehezen tudnak kievickélni a „hát- tér”-ből a hallgató koncentrált figyelme elé. Visszatérve az elmúlt hétvégéhez, vasárnap hallgathattam meg Szél Júlia „Én, te, ő ..című kisriportját az első ajándékról. Lenyűgözően pompás riport volt, teli élettel, közvetlenséggel, magával ragadó bájjal. Szél Júlia a kisriportok mestere, milyen jó lenne, ha többször nagyobb lélegzetűekre is vállalkozna, hiszen kétségtelen: igazi rádiós egyéniség. Ritka az olyan adottság, hogy valaki mikrofonnal a kezében, ennyire szerény és szimpatikus legyen; riportalanyai bizonyítják: pár kis mondattal közel kerül hozzájuk, és ezáltal hozzám, a hallgatóhoz is. Persze, az egyéniséget nem lehet megtanulni, és ez az, amire a rádió jobban odafigyelhetne. Nem tudom, csináltak-e már felmérést (ebben a felmérést felmérésre halmozó világban), hogy kit kedvelnek a hallgatók? Bizonyos, hogy Szél Júlia a legjobbak, között lenne. Ebben a mostani „Én, te, ő ...” című-ben különösen az utolsó, az ezüstlakodalmasokról szóló felvétel volt megindítóan szép, emberi. Milyen egyszerűen lehet vallani arról, „hogy a legszebb virág illata is elszáll, de az emlékezet megőrzi azt, amihez kapcsolódott”, hogy mit jelent két ember életében huszonöt együtt töltött év, és a férj vőlegény kori ajándéka, egy olcsó kis nyári szandál ... A hét végéről még Bajor Nagy Ernő és Gálik Mihály jegyzetét is dicsérhetnénk, vagy a pergő-érdekes Társalgót, de az „Én, te, ő.. nagyon megmaradt az emlékezetemben. Talán másoknak is. (sass e.) MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Péricholc. • 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Zenevár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Szovjet fúvószene. 11.01: A magyar népdal hete. 11.24: Kontárból — mester. 11.39: A Vatikán titka. 12.^5: Filmtükörkép. 12.50: Zenemúzeum. 14.00: Az elbeszélés klasszikusai. 14.30: Nóták. 15.10: Szatirikus dalok. 15.28: Csiribiri. 16.05: Laczkó Miklós: Szerep és mű. 16.15: Hans Rudolf Stalder kla- rinétozik, Hansjürg Leu- thold bassetkürtön jánszik, Jürg von Vintschger zongorázik. 17.07: Olvastam valahol. 17.27: Rimszkij-Korszakov: Sehe- rezádé. 19.15: Valakit elvis7 az ördög. 20.05: Robert Merrill operaáriákat énekel. 20.25: Közéleti közelképek. 20.55: A magyar népdal hete. 21.40: A gyorsuló idő nyomában — a 2000. évig. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30 : Tarjáni Ferenc kürtön játszik. 23.30: Romantikus kórusművek. 0.10: Komár László táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Farkas János népi zenekara játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.53: Napközben. 12.33: Énekszóval, muzsikával. 12.55: Fontos a mellékes. 13.25: Látószög. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Mozaik. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! 22.00: A magyar népdal hete. 22.39: Dzsesszfelvételekből. 23.20: Magyar operaénekesek — operettszerepekben. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: Schubert: Esz-dúr trió. 10.15: A Philadelphiai szimfonikus zenekar játszik. 11.45: Händel: Ariodante. 15.20: Herbert von Karajan vezényli a Berlini filharmonikus zenekart. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Ismered Hamupipőkét? 16.58: Popzene sztereóban. 18.08: A Zsebrádiószínház bemutatója. Őrangyal terápia. 18.25: Andor Éva és Palcsó Sán. dór énekel. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: A Bartók vonósnégyes játszik. 20.50: Századunk zenéjéből. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Népszerű operett részletek. 17.20: Hát-térben. Riporter: Kardos Ernő. 17.40: Devienne: Kettősverseny klarinétra. Előadja Puskás Dezső, Fancsali Oldamur és a Szolnoki szimfonikus zenekar. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé. Angol nyelv. 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) 9.30: Rajz. (Ált. isk. 1—4. oszt.) 10.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 5—8. oszt.) 10.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. 'oszt.) 11.05: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) 11.35: Kamera — a film lexikája, (f.-f.) 12.10: Világnézet. (Középiskola IV. oszt.) (f.-f.) 14.30: Iskolatévé. Környezetismeret. (ism.) 14.50: Rajz. (ism.) 15.05: Magyar nyelv, (ism.) 15.15: Osztályfőnöki óra. (ism.) 15.30: Fizika, (ism.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Country zene. 16.25: Ami rajtunk múlik. 16.35: Itália múzeumaiban, (ism.) 16.55: Tévébörze, (f.-f.) 17.05: ,,Ki lesz a főnök?” (ism., f.-f.) 17.50: Reklám, (f.-f.) 18.00: Telesport. 18.25: Pedagógusok fóruma. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Magyar népmesék. 20.10: Kék fény. (f.-f.) 21.10: Szép magyar tánc. 21.15: Tere-fere. 22.15: Dzsesszmese a 7öld disznóról. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.10: Iskolatévé.. Angol nvetv. (f.-f.) 18.25: Reklám, (f.-f.) 18.30: Kertünk — udvarunk, (ism., f.-f.) 18.50: Sorstársak, (ism., £.-f.) 19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ember zenéje. 20.55: Tv-híradó. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.25: Tudósklub. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.25: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.40: Fiatalok órája. 20.25: Az ember származása. 21.15: Költészet. 21.45: Népdalok. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Mulatságos család vagyunk. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szórakoztató zenei műsor. 19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai. 19.27: Ma este. 20.00: Érvek — külpolitikai műsor. 20.50: Dalokat dalolok. 21.45: Tv-napló. 22.00: Komoly zene. II. MŰSOR Í8.45: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. £0.00: Vendégszerkesztő: Bozidar Jakac.' 23.00: Hírek. SZÍNHÁZ 1981. november 19-én, csütörtökön este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Vörösmarty-bérlet 1981. november 19-én, csütörtökön délután 15.30 órakor Mező- berényben: A brémai muzsikusok 1981. november 20-án, pénteken, este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Bajor G.-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 7 órakor: Mephisto I., II. rész. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Kaland a szigeten, 7 órakor: Árnyak Dubrovnik felett. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 igakor: Ordasok között, 6 és 8 órakor: A bíró és a hóhér. Békéscsabai Terv: A nyolcadik utas a halál. Gyulai Erkel: Emberek és farkasok. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Én és a nagyapám, 5 é^ 7 órakor: Rendőrök háborúja. Orosházi Béke: 5 órakor: Harmadik típusú találkozások I., II. rész. Orosházi Partizán: És megint dühbe jövünk. Szarvasi Táncsics: Üvegtörők.
