Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-17 / 244. szám

NÉPÚJSÁG o 1981, október 17-, szombat fl kurgánok titka Megkezdődött az ipari szövetkezetek kongresszusa „Űjabb régészeti leletek Békés megyében” címmel nyílt kiállítás tegnap dél­után Gyulán, a Dürer te­remben. Első ízben láthatják most az érdeklődők a múlt évi ásatások során előkerült török kori emlékeket, a gyu­lai várban a 'XVI. század má­sodik felében épült Szulej- mán szultán dzsámi (mecset és minaret) alapjainak fel­tárásakor talált tárgyakat. Ez a török építmény maradt fenn egyébként legtovább, csak a XVIII. század köze­pén bontották le. A Tiszántúlon nagy szám­ban található halmok (kur­gánok) „tartalmára”, korára következtethetünk a kétegy- házi ásatások leleteiből. A Körösök vidékének benépe­(Tudósítónktól) Október 15-én, csütörtö­kön Szeghalmon, a járási KISZ-bizottság a fiatalok politikai oktatásában részt vevő propagandisták részére járási szintű felkészítést tar­tott az 1981—82. képzési év megkezdése előtt. A feladatokról Tóth Ká­roly, a Békés megyei Sebes György KISZ-vezetőképző Iskola igazgatója tartott elő­adást. Ismertette a KISZ Központi Bizottságának sülése az újkőkorra (ie. 5000 körül) tehető, így a tárgyi emlékek némelyike több ezer éves. Láthatunk vaskori kel­ta kardokat, lószerszámokat, aranyozott ezüstlemezes fi- bulát (a biztosítótű őse) a népvándorlás éveiből, urná­kat, edényeket a rézkorból koponyákat a gyulai török­zugi templom körüli temető­ből. Újra a közönség elé kerül­nek a háború előtt a régi tég­lagyárban feltárt Árpád-kori temető emlékei, amelyeket részben sikerült összegyűjte­ni (a háború alatt elkallód­tak). Érdekes, színes látniva­lót kínál tehát a régészeti ki­állítás, amely jövő év febru­árjáig tekinthető meg. Sz. I. 1981. február 24-i határoza­tából adódó feladatokat. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a gyorsan változó politikai­gazdasági események megkí­vánják a módszerekben gaz­dag, tartalmas, időszerű té­mák kiválasztását és azok feldolgozását. A felkészítésen bemutatásra kerültek a po­litikai képzésben használha­tó technikai eszközök, me­lyekkel a résztvevők gya­korlati foglalkozáson is megismerkedhettek. Komlós Sándor (Folytatás az 1. oldalról) képzelhető el egyik a másik nélkül. Havasi Ferenc kiemelte, hogy a párt tisztázta a tu­lajdonviszonyokkal kapcso­latos vitákat. Fellépett az ezzel kapcsolatos félreérté­sekkel, hibás törekvésekkel szemben. Tisztázta, hogy az állami és szövetkezeti tu­lajdon egyenrangú szocialis­ta tulajdon. Mindez nemcsak a pártnak, a szövetségpoliti­káról vallott elveivel van összhangban, hanem jó ér­telemben vett osztálypolitika is, tehát a munkásosztály politikájának érvényesítése és kiteljesítése. Az MSZMP a párt vezető szerepét úgy értelmezi, hogy vezetni poli­tikai eszközökkel kell, a ve­zető szerep szolgálatot je­lent. Pártunk Központi Bizott­sága — folytatta a további­akban — 1978 decemberében nagyon fontos elhatározásra jutott gazdaságpolitikánk céljainak és eszközrendsze­rének fejlesztésében, úgy döntött, hogy gazdasági és politikai céljaink közül két követelménynek kell el­sőbbséget adni: meg kell ál­lítani a nemzetközi pénzügyi helyzet romlását, folyamatát, és minimális célként ki kell tűzni az eddig elért életszín­vonal védelmét. E két fő célnak rendelünk alá min­den gazdasági tevékenysé­get Gyakran szóvá teszik, hogy kevés a beruházásra fordítható összeg. Én úgy vé­lem, hogy a korábbi 28 szá­zalékos felhalmozással szem­ben jelenleg elegendő a 20 —21 százalék is, ha ezeket a még így is hatalmas össze­geket jó helyre adjuk, jól használjuk fel. Az életszínvonal védelmé­ről szólva elmondotta: most 1981-ben az ezzel kapcsola­tos vállalkozás sokkal na­gyobb feladatnak látszik, mint 2-3 évvel ezelőtt. El­éréséért mégis mindent meg kell tennünk. Ehhez az kell, hogy javítsuk a munkafe­gyelmet, szigorítsuk a pénz­hez jutás feltételeit, azt, hogy ugyanazért a pénzért többet és jobban kell dol­goznunk. Ugyanakkor to­vábbra is törekednünk kell arra, hogy a megdolgozott pénzt kulturáltan lehessen elkölteni, olyan árukra, ame­lyekre éppen szükségük van az embereknek, és nem olya­nokra, amelyeket éppen kap­ni lehet az üzletekben. Míg a bérezésnél a teljesítmény­arányos differenciálást kell erősíteni, a szociálpolitikában a legkritikusabb helyzetben levő emberek vagy családok helyzetét kell javítanunk. Tehát az alacsony nyugdí­jak reálértékének megőrzé­sére törekszünk, a sokgyer­mekes családok állami se­gítését javítjuk, s az eddi­gieknél nagyobb segítséget, kedvezményeket biztosítunk a családalapító fiataloknak. A már említett 1978-as központi bizottsági ülésen módosítottuk az eszközrend­szert is. Elsősorban a terve­zési gyakorlatunkat korsze­rűsítettük, és továbbfejlesz­tettük a pénzügyi szabályo­zást. A minisztériumok munká­jának korszerűsítéséről el­mondta, hogy ebben annak az elvnek kell érvényesülnie, mely szerint a minisztériumi munkában erősödjék a tu­lajdonosi, a felügyeleti jel­leg, a minisztériumok bizto­sítsák a vállalatok tevékeny­ségéhez szükséges kedvező feltételeket. A kisüzem-nagyüzem di­lemma,- s hadd tegyem hoz­zá, a kisegítő gazdaságok vi­szonya — gyakorta felvető­dik a fogyasztási cikkeknél és a szolgáltatásokkal kap­csolatban is. Milyen lehetőségek vannak e valós igények kielégítésé­re? Magyarországon 2 millió nyugdíjas van. Ha ennek csak egy része hajlandó szer­vezett módon dolgozni ezen a területen, akkor itt jelen­tős munkaerőforrás bevoná­sára van lehetőség. Nő a sza­bad idő, s reméljük, hogy még sokáig lesznek olyan emberek, akik szabad ide­jükben nemcsak horgászni, és napozni fognak, hanem dol­gozni is. Szívesen vállalnak munkát diákok is. Mindezek mozgósíthatók. A nemrég megjelent rendeletek lehető­vé teszik, hogy állami szer­vek, minisztériumok, főható­ságok, tanácsok, a bank, a szocialista nagyvállalat, le­ányvállalatok, kisvállalatot alapítsanak. A szövetkezetek is alapíthatnak maguk körül munkaközösségeket, szakcso­portokat stb. Ezek a lehetsé­ges alapítók a szocialista ál­lam integráns részei, azok az engedélyezők. Ha ez így van, akkor miért nem lehet el­képzelni azt is, hogy a ma szétszórtan, és szervezetlenül dolgozó, jó képességű fiatal szerelőkből az AFIT, a Gel- ka, vagy egy ipari szövetke­zet szervezzen egy-egy mun­kaközösséget. Miért kell fél­ni attól, hogy ez nem lesz szocialista, hiszen elvileg nem más történik, mint a háztáji gazdaságok esetében, hogy tudniillik a szocialista nagy- vállalat integrálja a lazább szervezeteket. Sok mindentől féltették már nálunk a szocializmust, a részesműveléstől, a fridzsi- dertől, a lángossütőktől, csak egytől nem: a lustaságtól, a tunyaságtól. Pedig a szocia­lizmus sem tudja nélkülözni a fegyelmet, a szorgalmat, a jobb és az odaadóbb munkát. Aki erre hajlandó, aki vál­lal ilyet, annak a boldogu­láshoz való jogát is el kell ismerni. Itt persze a tisztes­séges szándékú emberekről beszélek, nem a szerencselo­vagokról. Befejezésül Havasi Ferenc a Központi Bizottság nevé­ben sok sikert kívánt a szö­vetkezetek dolgozóinak, mind­azon célok megvalósításához, amelyeket a kongresszus ki­jelölt. ★ Ezután a vitában felszólaló küldöttek beszámoltak saját szövetkezetük eredményéről, fejlődéséről, a problémákról. Ehhez azonban mindenek­előtt a külkereskedelmi vál­lalatoktól több, bőségesebb információt igényelnek a pia­ci helyzet várható alakulá­sáról. A felszólalások sorában kö­szöntötték a kongresszust az állami és társadalmi szervek képviselői is. Az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa ma folytatja munkáját. Ifjúkommunisták a politikai oktatásban Medgyesegyháza 100 éves II Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése (Tudósítónktól) Száz évvel ezelőtt, 1881-ben kezdődött el az akkor Med- gyespuszta néven ismert la­kott hely fejlesztése. Az ak­kor betelepített 96 békéscsa­bai családnak telket és föl­det adtak. Tulajdonképpen ezt az évet lehet a község megalapításának tekinteni, bár egészen 1908-ig még Medgyespuszta néven szere­pelt. Az évfordulóról ünnepség- sorozattal emlékeztek, illetve emlékeznek meg a medgyes- egvháziak. Október 5—10. kö­zött a művelődési ház klub­szobájában úttörőtörténeti ki­állítást tekinthettek meg az érdeklődők. Október 6-án a nagyközségi pártbizottságon emlékeztek meg a község fel- szabadulásának 37. évfordu­lójáról. Október 7-én 14 órá­tól író-olvasó találkozóra ke­rült sor a medgyesegyházi származású Simái Mihállyal. Október 19., hétíő. Országos állat- és kirakóvásár. Egyek (Hajdú), Kapuvár (Győr), Kiskörös (Bács), Kölese (Szabolcs), Mezőfalva (Fejér), Mohány (Baranya), Nagydorog (Tolna), Nágocs (Somogy). Országos kírakóvásár. Söjtör (Zala). Október 20., kedd. Országos állat- és kirakóvásár. Bódvaszilas (Borsod), Boly (Ba­ranya), Fertőszentmiklós (Győr), Gávavencsellő (Szabolcs), Hat­van (Heves), Kölesd (Tolna). Október 21., szerda. Országos állat- és kirakóvásár. Hajdúnánás (Hajdú), Nyírma- da (Szabolcs), Rudabánya (Bor­sod), Vajszló (Baranya). Október 22., csütörtök. Országos kirakóvásár. Pacsa (Zala). Gyula Piaci hírek Közepes forgalom volt tegnap a gyulai hetipiacon. A gyümölcs­árusok zömmel almát kínáltak, gazdag és szép volt a felhozatal, az ár pedig 6—16 forint között Változott. Egyre kevesebb már a körte, kilója 10—20 forint, s a végére jár a szőlőszezon, 12—18 forint e gyümölcs kilója, de zöm­mel borszőlő, csemegét már csak elvétve lehet kapni. Az évszakhoz képest még sok és szép a zöldpaprika, különö­sen szép az idén a paradicsom­- Az ünnepségsorozat kétség­kívül legjelentősebb esemé­nye az október I9-én 18 óra­kor a nagyközségi pártbizott­ságon tartandó falugyűlés lesz. A résztvevők érdekes tá­jékoztatót hallhatnak a köz­ség 100 éves múltjáról, fejlő­déséről Október 24-én 13 órakor a vas- és faipari szö­vetkezetben üzemtörténeti ki­állítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Az orgonamuzsika kedve­lői október 25-én 15.30 óra­kor az evangélikus templom­ban orgonahangversenyen ve­hetnek részt. Közreműködik Regős Imre orgonaművész és ifj. Regős Imre. Október 30-án 14 órakor a Haladás Termelőszövetkezet klubjában mezőgazdaság-tör­téneti kiállítás tekinthető meg, és ezzel zárul a nagy­község centenáriumi ünnep­ségsorozata. Molnár Sándor Október 24., szombat. Országos állat- és kirakóvásár. Kondoros (Békés). Október 25., vasárnap. Országos állat- és kirakóvásár. Battonya (Békés), Hajós (Bács), Jászkisér (Szolnok), Kiskunhalas (Bács), Medgyesegyháza (Bé­kés), Nagykörös (Pest), Rom­hány (Nógrád), Tápiószecső (Pest), Tokaj (Borsod). Autóvásár. Csongrád, Csorna (Győr), Deb­recen, Eger (Heves), Hatvan (He­ves), Kecskemét (Bács), Kis­kunhalas (Bács), Kisújszállás (Szolnok), Komárom, Miskolc, Nagyatád (Somogy), Nyíregyhá­za (Szabolcs), Siklós (Baranya), Siófok (Somogy), Szarvas (Bé­kés), Szeged, Zalaszentgrót (Za­la). paprika. Az ár 6—14 forint kö­zött változik, a minőségtől füg­gően. A paradicsom kilója 6—10 forint, a fejes káposztáé 5-6, a karfiolé 6—10. Kínáltak még fő­zőtököt, kilóját 5-6 forintért. Van bőven fejes saláta, darabja 3 fo­rint, 3,50. Lehetett kapni zöld­borsót is, igaz mindössze 5 kilót árultak, kilóját 30 forintért. A zöldbab kilóját 18—20 forintra tar­tották. Tíz forint egy kiló sár­garépa, a zöldség 14—16 forint. Néhol kínáltak még uborkát, 16 forint kilója. Sok a tojás, de nagy a kereslet is iránta, így tartja az árát; 2,20—2,40. Sava­nyú káposztát tegnap nem árul­tak a gyulai piacon. (Folytatás az 1. oldalról) a szakszervezeti bizottságé pedig a végrehajtó szerep, vagy például az, hogy a ter­vek véleményezése a bizalmi testület hatáskörébe tartozik. Rendkívüli helyzetek azon­ban gyakran idéznek elő bi­zonytalanságot. Ha például év közben esetleg többször is módosítani kell a tervet, minden esetben hívják-e ösz- sze a bizalmi testületet, vagy pedig a testület hatalmazza fel a szakszervezeti bizottsá­got álláspontjuk képviseleté­re? Ilyenkor a lényeges az, hogy akár a testület, akár a szakszervezeti bizottság fejti ki álláspontját, az a tagság véleményét tükrözze. Az előadó rámutatott, hogy indokolt növelni a gazdasági vezetők felelősségét az álta­luk vezetett kollektíva előtt. Már gyakorlattá vált, hogy a bizalmi testületek véleményt mondanak a felső szintű vál­lalati vezetők munkájáról, ezt célszerű lenne kiterjeszteni a középszintű és a munkahelyi vezetőkre, beleértve a mű­vezetőket is. Egy most készülő intézke­dés azt a célt szolgálja, hogy a vállalati felügyelő bizott­ságok és a demokratikus fó­rumok — főleg a bizalmi tes­tületek — között intézményes kapcsolat jöjjön létre. Hasz­nos lehet, ha például a vál­lalat éves tevékenységének megítélésekor, a vezetők éves munkájának véleményezése­kor a bizalmiak megismer­kednek a felügyelő bizottság véleményével is. Ismételten szükséges át­gondolni a demokratizmus fórumai közötti munkameg­osztást, hogy elkerüljék a párhuzamosságokat. — A munkahelyi, üzemi demokrácia elmélyítése a szakszervezeti mozgalom, sőt az egész társadalom fejlődé­sének rendkívül fontos fel­tétele. — mondotta. — A szakszervezetek sem terme­lést segítő, sem érdekképvi­seleti-érdekvédelmi, sem ne­velő feladataikat nem tudják sikeresen ellátni a dolgozók véleményének meghallgatása, kezdeményezéseinek felkaro­lása nélkül. A szocialista társadalom fejlődéséhez álta­lában is elengedhetetlen a Az látszik célszerűnek, ha a vállalati terv véleményezé­sét és ezzel együtt a munka- versenycélok meghatározását a szakszervezeti csoport és a bizalmi testület vitatja meg, az operatív termelési fel­adatok megbeszélésének és .a munkaverseny munkahelyi szervezésének a színtere pe­dig a termelési tanácskozás és a brigádértekezlet. Végül annak szükségessé­géről szólt, hogy nagyobb ön­állóságot, nagyobb mozgás­teret kell kapniuk a vállala­ti szerveknek a demokratiz­mus érvényesítésében és fej­lesztésében. Központilag csak a fejlesztés fő irányait kell meghatározni, a megoldás ho­gyanjában, a helyi kezdemé­nyezések, kísérletek alkalma­zásában fel kell oldani a for­mális kötöttségeket, szaba­dabb kezet kell adni a vál­lalati szerveknek. A beszámolót széles körű vita követte. Szinte vala­mennyi hozzászóló kitért ar­ra, hogy a munkahelyi de­mokrácia fejlődését kisebb- nagyobb mértékben megne­hezítik a formális vonások, s jóllehet, a gazdasági veze­tők és a bizalmi testületek kapcsolatai mindinkább el­mélyülnek. sok helyütt még mindig elsikkadnak a javas­latok, késlekednek az intéz­kedések. A jogszabályok bő­séges teret engednek az üze­mi demokrácia fórumainak zavartalan működéséhez. De fontos feladat, hogy a bizal­miakat az eddiginél jobban felkészítsék a hozzáértő vitá­ra, felelősségteljes feladataik teljesítésére. Ezután Gáspár Sándor szólalt fel. demokratizmus fejlesztése, ki- szélesítése, ezért ez nemcsak szakszervezeti ügy, hanem az egész társadalom ügye. A pártszervezeteknek, a gazdá­sági vezetőknek, a szakszer­vezeti szerveknek és az if­júsági szervezeteknek egy­aránt fontos és meghatáro­zott feladataik vannak ab­ban, hogy minél több dol­gozó bekapcsolódjék a köz­életbe. A munkahelyi de­mokratizmusnak fontos fóru­mai a bizalmi testületek, amelyek elvárják a segítsé­get, ugyanakkor joggal tar­tanak igényt arra, hogy dön­tési jogukat maguk gyako­rolják. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára ezután arról szólt, hogy a bizalmiakat az ed­digieknél alaposabban fel kell' készíteni a felelősségtel­jes feladataikra. Ezért azt tervezik, hogy jövőre leg­alább Budapesten, később azonban a megyei közpon­tokban is bizalmiakadémiát szerveznek, ahol sokoldalúan megismerkednek a szakszer­vezeti főbizalmiak, bizal­miak a munkájukat érintő tudnivalókkal. A munkahelyi, üzemi de­mokratizmus kiteljesedése, s általában a jó szakszerve­zeti munka megszervezése nem egyszerűen fontos cél, hanem nagy jelentőségű esz­köz a munkáshatalom érde­kében — mondotta. — Ehhez a szakszervezeteknek helye­sen kell élniük döntési, vé­leményezési, informálódási, szükség esetén pedig vétó­jogukkal. A tapasztalatok szerint a bizalmi testületek nem eléggé szelektálnak, helyenként túlságosan sok napirendet tárgyalnak, ami nem növeli munkájuk haté­konyságát. E fórumok ak­kor cselekszenek helyesen, ha mindenekelőtt azokat az ügyeket vizsgálják, ame­lyekben döntési joguk van, ezekben a kérdésekben a leginkább szükséges, hogy a széles közvélemény állás­pontját összegezzék. A vezetők véleményezésé­nek szakszervezeti jogáról szólva a körlütekintés, az alaposság szükségességét hangsúlyozta a SZOT főtit­kára. A szakszervezetek ter­mészetesen nagyjából isme­rik a gazdasági vezetők jó és rossz tulajdonságait, mégsem hagyatkozhatnak pillanatnyi ismereteikre. Széleskörűen tájékozódja­nak. mielőtt a vezető mun­kájáról véleményt monda­nak. A továbbiakban arról szólt, hogy a demokratizmus fó­rumain nem szabad félni a nézetek ütköztetésétől. Sen­kinek a véleménye nem megfellebbezhetetlen, de a szakszervezeti szervek saját véleményüket se tartsák an­nak, ha a vitában meggyő­ződtek a partner álláspont­jának helyességéről. A viták­ból nem szabad egyéni presztízskérdést csinálni, a nézetek ütköztetésének is a közös ügyet kell szolgál­nia. Végül arról szólt, hogy a szakszervezeti mozgalom munkája javításának leg­főbb forrása a munkásosz­tály gazdag tapasztalata. Fontos kérdésekben csak úgy, dönthetnek, ha ismerik a munkahely valamennyi dol­gozójának véleményét. A munka javítását elősegítik a nemzetközi munkásosztály konkrét tapasztalatai is, ezért a magyar szakszerve­zeteknek még jobban oda kell figyelniük, különösen a szocialista országok szak- szervezeti mozgalmainak munkájára — mondotta a SZOT főtitkára. Második napirendi pont­ként a két tanácsülés közöt­ti munkáról terjesztette elő az elnökség beszámolóját Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese. A beszámoló rámutat, hogy a szakszervezetek fo­lyamatosan részt vesznek a vállalati-intézményi, szerve­zeti rendszer korszerűsítésé­ben. El akarják érni, hogy az érintett vállalatok a vál­tozásról időben tájékozta­tást kapjanak és így még a jogi rendezés előtt módjuk legyen megállapodni a leg­fontosabb kérdésekben. A szakszervezetek nagy fi­gyelmet fordítottak a mun­kaerő-átcsoportosításokra, el­lenőrizve a teljes foglalkoz­tatás elvének érvényesítését. A munkaerő-mozgás szük­séges növelését oly módon sikerült elérni, hogy válla­latok közötti átcsoportosítá­sokra lényegében nem ke­rült sor. Az üzemeken be­lüli átcsoportosításokkal együttjáró képzést, átképzést, az érintett dolgozók reális egyéni érdekeinek szem előtt tartásával oldották meg. A vállalati dolgozók szo­ciális ellátását alapvetően meghatározó jóléti és kultu­rális alap képzésének egyes szabályai több problémát okoztak, ezért a szakszer­vezetek módosításokat kez­deményeztek a Miniszterta­nácsnál. A javaslatokat a Minisztertanács elfogadta, az illetékes állami szervek utasítást kaptak arra, hogy az új szabályokat 1981. ok­tóber végéig dolgozzák ki. A tanácsülés mindkét je­lentést elfogadta. En elmentem a vásárba... Gáspár Sándor felszólalása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom